Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-05 / 252. szám

6 1929. november 5. A m. kir pénzügyminiszter 39. jelentése Közzétették a m. kir. pénzügy­miniszter XXXIX. jelentését, mely az ország pénzügyi helyze­téről szeptember hónapra vonat­kozólag beszámol. Az 1929. évi szeptemberi álla­mi közigazgatási bevételek 76 mil­lió pengőt, vagyis az előirányzott 79.4 millió pengőnél 3.4 millió pengővel kevesebbet tették ki. A magyar királyi posta, távirda és távbeszélő szeptember havi for­galma az előző év megfelelő hó­napjával szemben általános emel­kedést mutat. A m. kir. Államvasutak és az ál­taluk kezelt Helyiérdekű Vasutak forgalma és teljesítménye az előző év szeptember havával szemben emelkedett. A Duna-Száva-Adria Vasút magyar vonalain az utas­forgalom az előző év szeptember havával szemben csökkenést mu­tat, az áruforgalom azonban emel­kedett. A bevételek csökkentek, aminek oka főleg az, hogy ebben a hónapban is nagyobb mennyi­s'égben kerültek szállításra olyan áruk, melyek alacsonyabb díjté­tel alá esnek. A Magyar Nemzeti Bank érc­készlete szeptember hó folyamán 2.3 millió pengővel növekedett, ami az érckészletbe beszámított de­vizák és valuták tételének emel­kedése következtében állott elő. A leszámítolt váltók és közraktári zá logjegyek tétele e hó folyamán 22.1 millió pengővel emelkedett. A tényleges jegyforgalom szeptem ber folyamán 1.8 millió pengővel, az azonnal lejáró tartozások tétele pedig 5.7 millió pengővel csök­kent. A tényleges forgalomba lévő váltópénz mennyisége augusztus végétől, szeptember végéig kere­ken 0.2 millió pengővel emelke­dett. A forgalomban lévő váltó­pénz mennyisége szeptember vé­gén összesen 46,760.343.94 pengő. A postatakarékpénztárnál és a budapesti 13 legnagyobb pénzin­tézetnél elhelyezett takarékbetétek álladéka szeptemberben 575.8 mil­lió pengőről 573.5 millió pengőre csökkent. A folyószámlabetétek 883 millió pengőről 868.3 millióra csökkentek. A tőzsdei index-szám a hó fo­lyamán egy százalék körüli csök­kenést mutat. A behozatal az év első 8 hónap­jában az előző év ugyanezen idő­szakához viszonyítva csökkenést, a kivitei '"pedig emelkedést mutat. Különösen a buza, a vágó és igás­állatok, a friss gyümölcsök és a hus exportja emelkedett, mig a selyem, a pamutszövetek, .vala­mint a gépek és készülékek beho­zatala csökkent. A nagykereskedelmi árak index­számá szeptember folyamán 114— 109-re csökkent. A létfentartási költségek indexszáma pedig, a la­kásbért is beleértve 117—113-ra, lakbér nélkül számítva pedig 127­iöl 122-re csökkent. Becslés szerint az előző évhez képest a kalászosok közül a rozs­termés némileg emelkedett, búzá­ban ellenben lényeges, árpában és zabban pedig kisebbmérvü csökke­nés mutatkozik. Szeptemberben a csődök és kényszeregyezségi esetek száma emelkedett. A hó folyamán 17 csőd és 141 kényszeregyezség fordult elő. A munkanélküliek száma a szak­szervezetek adatai szerint az előző hónaphoz képest némileg csök­kent. A hó folyamán 14705 mun­kanélkülit tartottak nyilván. Mozaikok orvosi hírekből A sárgaláz és a rádió. — á világ legrégibb gyógyszerét njra alKalmazzák. — A knrnzsiók céhe. — A rágógummi­rágás, mint tantárgy Japánban (»Nyírvidék« munkatársától.) A magyarországi olvasóközönség leginkább csak a trópusi vidéke­ken lejátszódó regényekből ismeri a sárgaláz nevü betegséget, ae azo kon a vidékeken ez egy nagyon szomorú és következményeiben nagyjelentőségű bántalom. Brazi­liában a sárgalázas betegek szá­ma jelentékenyen emelkedett, ami a hatóságok erélyesebb közbelépé­sét eredményezte. A sárgaláz el- ' /en is a leghatásosabb védelem: a felvilágosítás. Ma már tudjuk, hogy e beteg­séget, — mely hidegrázással kez­dődik és súlyos sárgasággal, vese­lobbal^ ismétlődő vérzésekkel jár — a stegomya fasciata nevü szu­nyogféle okozza. A fertőzés módja hasonló a maláriához. — A főte­endő: a mocsarak, állóvizek, tó­csák eltüntetése. Délamerikában, aho/ e beteg­'ség otthonos, az államok sietnek •a lakosság segítségére. A felvilá­gosítás minden alakját kihasznál­ják. Filmelőadások, propaganda­füzetek stb. segítségével igyekez­nek a szúnyogok kiirtására buzdí­tani a lakosságot. A rádió is az adások után mindig bemondja: »Mata mosquitps« vagyis pusz­títsd a szúnyogot . Szeptember 21-én Londonban nagy ünnepségek keretében lelep­lezték le Harveynek, a vérkerin­gés felfedezőjének a szobrát. Harveyt is elérte a nagy felta­lálók tragikuma. Az 1578-ban szü­letett tudós, bár a nevéhez fűző­dik a legjelentékenyebb orvosi fel­fedezés, 1658-ban elfeledve halt meg. 72 oldalas kis könyvecskében adta közre, hogy a vér a szivkam­rából keresztül megy a tüdőn és a másik bai szivkamrán át jut a szervezetbe. Innen a vénákon visz­sza a szívbe. Egyúttal ő volt az, aki kimondta: »omne vivum ex ovo«, vagyis, hogy minden fejlő­dés kiinduló pontja az anyaállat 1 petéje, vagy tojása. Ezzel véget vetett a fantasztikus nemzési theo riáknak. Harveyt könyve megjelenése után kigúnyolták, kinevették és II. Jakabnál, kinek udvari orvosa volt kegyvesztett fett. Visszavonulva, szegényen halt el. JTherapiaJJ * Bécsben az irgalmasok kórhá­zának I. osztályán Nemetz alor­vos a gyógyeszközök "közé fel­vett gyógyfölddel kísérleteket vég­zett. A Harz hegységből hozatott »Iösz« szolgái a kisérlet céljaira, amely mészdus anyag, a diluviális korból marad. meg. A beszámolók szerint a minden kezeléssel dacoló idült bélhurutoknál "láttak tőle jó eredményt. Ezzel a világ legrégibb gyógy­szerét fedezték újra fel. Az ókor­ban egyik jólismert gyógyeljárás közé tartozott ugyanis a földevés. A betegeknek Iemnosi gyógyitó­földet rendeltek az orvosok. Ga­Ienus sok belső betegséget gyó­gyított meg Iemnosi csodatevő földdel, mérgezéseknél, sőt külső sebekre is használta. A földevés, mint gyógyszer azóta divatját mul ta. Napjainkban a gyógyítás tu­dományában egy ujabb áramlat ke rült felszínre, amely ezt az ősrégi népies orvosságot újra becsület­hez akarja juttatni. Sokan válták azon nézetet, hogy nemcsak a rendszeres tudományos kutatás szerez gyógyulási lehetőséget a betegnek, hanem figyelemmel kell ! lenni arra is, hogy a természet ölén élő őskori ember sugallat­szerü leleménye is ért el gyógyító hatásokat a rendelkezésére álló legegyszerűbb eszközök segítségé­vel. ' (Praxis Medici.) * A drezdai bíróság 200 Márka pénzbüntetésre itélt egy kuruzslót, ki Jadassohn, hires breslaui bőr­gyógyász tanárt megrágalmazta. Jadassohn volt ugyanis a neveze­tes nemi beteg törvény Iegfőhb hirdetője. A kuruzsló egyik leg­kisebb drezdai "lapban a nemi be­teg törvény ellen harsogó cik­ket irt, melyben a következőket hozza fel: »Hogy megvilágítsam, milyen körök húznak hasznot Németor­szágban az ilyen kényszertörvé­nyekből megemlítem: 1) hogy a német nemibetegségek ellen küzdő egyesület a höchsti Meister Lu­cius alapította (ez a gyár gyártja a salvarsant) 2) hogy a nenn beteg törvény kidolgozója Jadas­sohn tanár, a salvarsan gyár egyik főrészvényese, tehát érdekelt fél a minél nagyobb salvarsan fogyasz tásban, 3) hogy a höchsti gyár 200 millió márkát ajánlott fel az államnak, ha a törvényt életbe lépteti.® A vádlott kijelentette, hogy a »céh« érdekében tette, mert ez a törvény megtiltja, hogy nem orvo­sok kezelhessenek nemi betegeket. Németországban ugyanis a tör­vény senkinek se tiltja meg, hogy egészségével visszaéljen és akár tanulatlan kuruzslókkal is kezel­tesse magát, csupán ott avatkozik bele és kívánja a szakszerű, orvosi kezelést, ahol fertőző betegségek­ről, tehát nemcsak egyéni, hanem társadalmi és állami érdekről is szó van. A vádlottat csak azért büntették ilyen enyhén és csak azért állította a kuruzslót a tör­vény elé, hogy a rágalmat a bíró­ság utján megbélyegezze. (Zeitsch für Hautkrank.) * Japánban óriási léptekkel halad a hygienia. A fogorvosok lapja most "hosszabb cikkben szllmol be, hogy a szájhigiénia ápolására meny nyi anyagi és erkölcsi támogatást fordítanak. Nagy propaganda in­dult meg állami segítséggel, hogy a szájhigiénia jelentőségéről a& általános egészségre nézve kiok­tassa a lakosságot. Megszívlelen­dők azok a formák, amelyeket az előadóktól megköveteltek: Az élőadás lehetőleg népszerű legyen. Negyven percnél tovább ne tartson. A hallgatók szellemi képességeihez igazodjék. A gyer­mekek természetes hajlamai figye­lemre méltatandók. A szellemi és kulturális vonatkozások kiemelen­dők. Egy alkalommai több tárgy ne szerepeljen a programmon. Az előadó helyes kiejtéssel és maga­tartással birjon. | 1913-ban kezdték el a propa- ' gandát. Azóta 5 és fél millió em­bernek 6800 előadást tartottak. 131 kiállítást rendeztek. Érdekes, hogy a gyermekek számára külön j szájhiginéniai gyakorlatokat mutat j tak be az iskolaorvosok. Ilyenek a fogkefélás beidomitása, rágógya­korlatdk, szájöblitések. Ismeretes^ hogy a rágás a fogak épségben maradása érdekében milyen fon­tos. Ezért tanultatják meg a gyer­mekekkel" a helyes rágást. Először ÍO rágómozgást kell a gyermék­nak végezni, mielőtt a szájukba levő kenyérdarabkát lenyelnék; az­után 40 és végül 50-re emelik e számot. Kenyéren kivül uborkát, almát és rágógummit is használ­nak. Ezek a rágóizmok és állcson­tok fejlődését is előmozdítják. Az iskolai fogklinikák gyönyörű eredményeket mutatnak ki. A fog­ápolás minél szélesebb körben való elterjedésre buzdító jelsza­vakra pályadijakat tűznek ki. Nagsyaban 10520 pályázat érke­zett be, ami az érdeklődés mellet* szói. Az első dijat a következő mondat nyerte: »A rossz fogak végül magát az embert eszik meg« Tanulhatnánk Japántól. (Dr.) Az idén nem sok déligyümölcsöt hoznak be az országba. A déligyümölcsök iránt a keres­let kezd élénkebbé válni. Az ér­dekeltek tudni vélik, hogy kis­ázsiában az időjárás kataszfrófális volt az ott termő déligyümölcsök­re,. úgyszintén Törökország leg­több vidékén, Görögországban, Kréta szigetén a nagy esőzések megviselték á termést. Arányta­lanul kevés füge és kevés mazsola kerülhet ki az idén a kisázsiai ré­szekről, emiatt aztán az említett déligyümölcsök máris ugrásszerű­en drágulnak. Szeptember 21-ike óta az áremelkedés elérte a 20 százalékot. Az elsőrendű áruk nem is igen kaphatók már. Nemcsak a füge és a mazsola, nemcsak a datolya drágul, hanem — /rrfég erősebben — a mogyoró is, mely­nek az ára fantasztikusan nő. Az idén a mogyoró még egyszer olyan flrága, mint tavaly ilyenkor volt és kérdés, a 100 százalékos áremelkedés nem nő e tovább? A legtöbb kisázsiai mogyorós cég beszüntette a szállításait és köté­seket fedezni sem lehet, hiszen ezeket a cégeket nem sikerült az európai tőzsdebirsóágok elé állíta­ni, a követelés behajtása csak jám­bor óhaj marad. A mandula ára aránylagosan alacsony, ami különösen a nagy­szemü olasz és spanyol . termés eredménye. Az elsőrendű nagy­szemű áru elég ritka és az ilyen mandula ára szilárd. A jelek arra vallanak, hogy az idén aránylag nem sok déligyümölcs behozatalát vették tervbe az érdekelt kereske­dők. Vidám esetek Szüíetésnapon. Feleség: Mit vegyek a születés­napodra? Férj: Semmit angyalom, nincsen pénzem. _ k Rotschild. — ötezer pengő gyorssegélyt nem adhatok, de fizetek magának évi négyszáz pengőt, amig élek. — Mit érek azzal? Amilyen sze­rencséje van a báró urnák, már holnap meghal. Bölcs felelet. öreg asszony: Miért zugnak a harangok ? Harangozó: Mert húzom a kö­telet. A haladás. Ketten beszélgetnek. — Legjobb uton voltam a meg­gazdagodás felé, de a technika haladása tönkretett. — Hogyan? — A gazdám ellenőrző pénztárt szereltetett fel. Az uj divat. Mondja asszonyom, igazán újból divatos már a hosszú szoknya? — Persze, hogy divatos. De ki­nek ment el az esze, hogy ma di­vatosan öltözködjék .

Next

/
Thumbnails
Contents