Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-05 / 252. szám

JSfYÍRYIDÉK. 1929. november 5. Szó sincs diktaturárél T'üzet kábáim akkor, amikor az nincs, a legveszedelmesebb dolog, mert oktalan rémüldözést és nyugtalanságot kelt. így vagyunk ezzei a politikában is, ahol fokozott mértékben vigyázni kell arra, hogy a közvélemény érzékeny lelkét miryen behatásoknak tesszÜK ki. Ha valamely ország nyugalomra és a munka loíytatásához zavartalan közhangulatra szorul azt legjobban hazánkról ámíthatjuk. Már most, aki lehiggadt közállapotainkat oktalan módon felkorbácsolja, nem helyesen cselekszik. Az egyik fővárosi napilap hasábjain rövid cikk jelent meg, mely óva int mindenkit a diktatúrától. Ha a cikk aíá nem gróf Hadik •János neve volna írva, szóvá se tennénk az egész ügyet, de Hadik János korunk ama kiváló "férfiai közé tartozik, akinek szavát szeretnénk mindenkor komolyan venni. 'Sajnálatos dolognak kell tartanunk, hogy a cikk írója, bár mindjárt előj'áróban teljesen kizárt nak tartja, hogy egy diktatúra eshetőségéhez az államfő hozzájárulását valahogyan is és bárki is megnyerhetné, mégis odaadja nevét és tollát annak abszurd s bátran kimondjuk: ártalmas híresztelésnek, amelyik érthetetlen módon diktatúrát rebesget, amikor arról a magyar égöv alatt szó sem lehet Elismerjük, hogy az utóbbi időkben, különösen a párisi j'ővátéteh konferencia eseményeit tekintve, ujabb megcsufoltatás elé állíttattunk, ami fokozott mértékben vág nemzetünk elevenébe, mert egy borzalmas országcsonkitás után most már zsebünket is szemrevételezték. Bizonyos, hogy nem vigasztaló a neiyzet, de annyira semmiképen sem aggasztó, hogy egyesek, talán jobbjaink közül is, annyira megdöbbenjenek, hogy oly súlyos konzekvenciák levonására gondoljanak, amelyekkei még gondolatban sem volna oportunus vitába szállani. Talán ilyen rugókra vezethetjük vissza Hadik János cikkét a diktatúráról. Megnyugtatunk azonban mindenkit, hogy Magyarországon, ahol az alkotmányos tényezők egymást teljesen megértve, tökéletes harmóniában munkálkodnak a közre és a nemzet javára, nem gondolnak diktatúrára. Intézményeink önmagukban is elegendő eréfíyei és tekintéllyel rendelkeznek, minden diktatórikus kisériet meghiúsítására. Tlyen politikai kalandról s a hatalomra törekvésnek ilyen eszközéről szó sem lehet. A nemzet érdekét tekintve nem járnak el helyesen azok, akik ilyen gondolatokat nyiif szín előtt olyan formában vetnek tei, mintna azokkai egyáltalán komolyan Tehetne foglalkozni. Az ilyen cselekedetek'ide haza oktalan rémüldözést, a közvélemény nem kívánatos fefkorbácsolását, a külföld előtt pedig gyanút és bizalmatlanságot keltenek. Ha a külföld megítéléséhez hozzávesszük még azt is, hogy milyen helyzete van hazánknak az uj .Európában, nagymertékben keli számolnunk azzal is, hogy ellenségeink száma igen nagy s nem < fehet tudni, hogy ezidőszerint barátaink képesek lesznek-e olyan erővel segítségünkre jönni, hogy kellőleg kiparirozhassuk a rosszindulatú be állításokat, amelyek az ilyenféle híreszteléseket nyomon szokták követni. Irta: Dr. Klár János. letfenöt termelő száz vagon gyümölcsöt f Külföldi események margójára jelentelt be a nyíregvházi vásárra, de csak háromezer mázsát állítottak ki A gyümölcs már a kiállítás hírére elkelt a Nyírségen — Névjegyeket a legszebb kivitelben készít a Jóba-nyomda Nyíregyháza, Széchenyi-ut 9. Teletöm 139. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tegnap reggel nyilt meg a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara gyümölcs és borvására a vármegyeháza virágokkal és délszaki növényekkel felékesített és Ízlésesen berendezett nagytermében. A vásárra Nyíregyházára érkezett dr. Staub Elemér ny. államtitkár, a gyümölcstermelők szövetkezetbe tömörülésének lelkes harcosa, Rácz Alajos kormányfőtanácsos, kamarai igazgaató, Czapáry Bertalan gazdasági szaktanár, dr. Julow Károly kamarai főtitkár, aki nagy körültekintéssel és lelkes agilitással személyesen vezette az első nagyjelentőségű borvásárt. A vásár hirére a pesti kereskedők előre megvették a bejelentett készletek nagyrészét és igy a vásár aránylag keveset mutatott, mert a hetvenöt termelő által bejelentett száz vagon gyümölcs helyett mindössze 3000 mázsát képviselt az az anyag, amely szemet, lelket gyönyörködtetően ott mosolygott a kiállítási terem szines asztalain. A kereskedők, akik közül tegnap hatan jelentek meg a kiállításon, az itt képviselt gyümölcs mennyiséget nyomban lekötötték. A kiállított ^lmafajok mind elsőrangú klasszist képviseltek és különösen dr. Geduly Henrik püspök, Szomjas Gusztáv, Csaba István (Szamossály, Szatmár) Liptay Jenő, Lónyay Gát>or gróf (Nagylónya), Garai János nyíregyházi kisgazda, Demeter Béla, Hauffel Lajos tűntek ki a feltűnően szép gyümölcsfajták kiállításával. A borvásár jelentéktelen volt, a termelők nem hozták fel boraikat, ugylátszik eladták a készleteket a Nyírségen. Liptay Jenő, a kállósemjéni R. T.. Hartstein Ernő, dr. Hartstein József, László Imréné (Ujfehértó) hoztak a vásárra mintaborokat. A vásár ma is nyitva volt és eddig több száz érdeklődő látogatta. " Jövőre minden esetre korábban kell a nyírségi vásárt megrendezni, amikor még üde, friss és érintetlen a készlet. A nyíregyházi kereskedők kérelme a vásárló közönséghez Most amikor kereskedőink szükségszerű és köteles támogatásáról hasábos cikkek jelennek meg ez újságban, egy kéréssel "fordulunk a vásárló közönséghez. — Tesszük ezt pedig azért, mert a példátlanul rossz gazdasági viszonyok mellett manapság kétszeresen szükségünk van vevőközönségünk támogatására, de tesszük azért is, mert ném nézhetjük behunyt szemmel idegen utazó ügynökök káros garázdálkodását. Már régebb idő óta, de főleg az utóbbi hetekben (valsózinüleg a karácsonyi saisonra) a vigéceknek egész raja árasztja el nemcsak városunkat, hanem az idegravitáló vidéket is, szőnyegeket, alpacca evőeszközt, ruhakelmét, porcellánkészleteket és fehérneműt kinálva eladásra. Hangzatos frázisokkal, tolakodó modorukkal és mindenféle Ígéretekkel megtévesztik a jóhiszemű közönséget, akik csak akkor ébrednek arra, hogy saját érdekük ellen cselekedtek, Amikor az árut megkapják és meggyőződnek arról, hogy helyben azt sókkal olcsóbban beszerezhették volna. (Mint egy tisztviselő ismerősöm, aki egy doboz alpacca evőeszközt vásárolt 140 pengőért s csak most tudta meg, hogy ugyanaz itt (W) 100 pengőért beszerezhető. Mert igenis és ép ide irányúi kérelmünk is, tessék meggyőződni erről, még pedig a vásárlás előtt. Vagy aki már vett most utóbb is rájöhet arra, hogy hasonló minőségű árut feltétlenül olcsóbban kaphat itt, mint a pesti ügynöktől. Ez természetes is, mert annak az ügynöknek jelentékeny utazási, élelmezési költségeit, lakását és megélhetést is csak a vevő fizeti meg. De előnyösebb is az itteni vásárlás, mert az a kereskedő itt van, minden esetleges reklamációt készséggel elintéz és bármikor bármiben előzékenyen rendelkezésünkre áll. Ha tehát olcsóbban és előnyösebben vásárolhatunk idehaza, miért küldjük pénzünket másfelé, miért ne segítsük és támogassuk egymást itthon, hiszen az itt elköltött pénz ittmarad "és mindnyájunk btíldogulását mozdítja elő. Ami pedig a részletfizetési kedvezményt illeti, arra csak az a megjegyzésünk, hogy aki hitelképes és rendes fizető, az kap otthon is részletre, aki pedig nem az, annak bpesti cég sem hitelez és azt átengedjük a vigéceknek. Nyomatékkal figyelmébe ajánljuk a fentieket a vásárló közönségünknek és kérjük, hogy a saját jól felfogott érdekében ne hagyja magát behálózni, hanem inkább tegye figyelmessé helybeli kereskedőjét az ügynök itt tartózkodására, hogy annak módjában legyen az illető alkalmatlan idegen ellen törvényes uton eliárni o W. J. DIADAL November 4., 5. és 6., hétfőn, kedden és szerdán 5, 7 és 9 órakor A Ghetto Árvája A Ghettoból kinőtt ifjú gene ráció karrierje, tündöklése és bukása 8 felvonásban Szereposztás: Az Apa. Jean Hersholt Ester, a leánya . . Lina Basquette Morls, a fia ... Ricardo Cortez jA végállomás tündére Vigiátékattrakció 7 felv Főszerepben: [Louise Fasenda és Clyde Cook. Csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap Vera Malinenskája és Verebes Ernővel A cigányprímás Kálmán Imre világhírű operettje cigányzene kísérettel Briand alig pár nappal, hogy kiesett kezéből a kormányrúd, Bruxellesbe járt Doumerque elnök kiséretében. A hangos ünnepségek során üdvözlések és szónoklatok között, amelyet nyomban szétröpitett a világsajtó — kapott szerényen adva, csöndben átvéve, egy ajándékot, amelyről csak kevesen szereztek tudomást. Átnyújtottak neki egy igen értékes gyíkbőrből készült cigerettatárcát, amelyen ezüstplákett formájában Európa képe volt látható, »országhatárok« nélkül, symbolikus elismerésül azoknak az érdemeknek, amelyeket a Páneurópa gondolat terjesztése és propagálása közül szerzett. Ehez aztán, mint később kitudódott, egyes francia körök, olyan kommentárt is fűztek, hogy Briandból bizonyára vegyes érzelmeket váltott ki az, hogy a tárca épp gyikbőrből készült — annak az állatnak a bőréből, mely a fürgeséget személyesiti — mivel Briandot ellenfelei leginkább lustasággal szokták megvádolni. Szegény belgák csak jót akarhattak s mégis ilyen sértő és valószínűtlen következtetése fűzték ajándékukhoz. Tipikus példája ez a kis semmitmondó reflexió, hogy meny nyire bele lehet dolgokba olyasmit is magyarázni, amely a kérdéses intencióktól teljesen távol áll egyrészt, másrészt mennyire nem hasznosak az ilyen erőltetett és kombinatív reflexiók. Tisztelet, becsület Hadik János gr. kitűnőségének, de hirtelen félelme egyszerre a diktatúrától semmivel sem kevésbbé valószínűtlen, mint a franciák megjegyzése Briand Briana belga ajándékára. A Vígszínházban nagy sikerrel megy most egy darab, cime a »Marsall«. A »Marsall« egy fegyver neve, mely azonban némaságában is gondolkozik, érez, tudja mit csinál, sőt a darab főproblémáját is ő oldja meg. Nekünk biznunk kell Bethlenben annyira, hogy nem dob ma bennünket oda egy diktatúra száz veszedelmének. v Bízzon ennyire Hadik is a »Marsall«-ban s ne féljen egyelőre a diktatúrától, mert az ilyen félelem sokszor a tettnél is többet árt! A lovas leventék 1926. tavaszán Cegléden tetté érett a lovasleventék megszervezésének gondolata és egy husz tagu, gazdaifjakból álló csapat indult tanulmányútra Rudnyinszky Ferenc huszárszázados vezetésével azzal á célzattal, hogy világot lássanak és útközben a nevezetesebb uradalmakat és gazdaságokat meg látogatva, gazdasági ismereteiket gyarapítsák. Ennek a kirándulásnak a sikerén felbuzdulva, á számban jelentősen megnövekedett lovas-leventecsapat 1927-ben és 28ban ujabb kirándulásokat rendezett. A lovasleventéknek ezt a harmadik útját irja meg a tanulmányi kirándulásokon résztvett egyik gazdaifju: ifj. Ocsai Gergely: »Ahogy én láttam« cím alatt, most megjelent kis füzetében. Az iró tehát nem hivatalos iró, hanem egy kérgestenyerü, egyszerű, dolgos, gazdaifju, aki tudásával és most bebizonyított irói készségével, nagy intelligenciájáról tett tanúságot. Kis könyve elején elmondja azokat a nehézségeket, melyekkel az eszme gyakorlati keresztülvitele az elején találkozott^ de rámutat arra a nevelő hatásra, mely már az első ut eredményekép je-