Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-28 / 272. szám

1929. november 28. katlan? Miért érje vád azt, aki merész ? És ha e szokatlan merész­ség vagy merész szokatlanság el­háríthatatlan összeütközéssel eset­leg nyilvánvaló harcias szándékkal lép a verseny sorompójába: nem helyesebb-e szembenézni vele ,s ha kell, megküzdeni is, mint tüzet kiáltani, vagy egy kézlegyintéssel elintézettnek tekinteni?! Ne beszéljünk kettészakadt iro­dalomról vagy két táborról, amely egymás ellen tör, hanem irodal­munk egyetlen közös törzséről, a­mely lefele gyökeret ereszt, fel­tele lombot hajt s mig táplálé­kát főleg a talajból szívja, gyümöl csét virágjában hozza meg; tehát két olyan ellentétes elv megnyilat­kozásáról van szó, amely egy­mást feltételezi, kiegészíti és ter­mőképessé teszi . Meg kell értenünk, hogy a két­ségtelenül megállapítható különb­ség inkább a világszemléleten, mint ellentmondani 'akaráson for­dui meg, ez a közérdek szem.7 pontjából nem lesz ártalmas, míg a magyar íélfck és nemzeti eszme KÖZÖS nevezőjére hozható. Ha pe­dig harcra kerül a dolog, annak is irodalmunk látja a hasznát, csak Jóhiszemű legyen a küzdelem. Üdvözlöm a »Nyft« úttörő njunkásait Akként állítsuk fel most már a mérleget, hogy az irodalom csen­des munkájából és lármás küzdel­méből egyaránt magának az iroda­lomnak s vele az érdeklődő kö­zönségnek kell nyernie. E két té­nyező, az irodafom és a közönség közül pedig az egyik épp oly fon­tos, mint a másik, mert a kettő kölcsönös , egymásra hatása nem­csak kívánatos, hanem egyúttal maradandó is . Itt akarok rámutatni arra a mozgalomra, amelyet városunk­ban Nyíregyházi írók Társasága cimen azok indítottak meg, akik friss tehetségük íatbavetésével iro­dalmunk elevenebb szofgálata ut­ján akarják lehetőleg ujat kere­ső müveit közönségünk érdeklő­dését általánossá tenni s müérzé­két a művészet eszközéivel a le­hető 'legnagyobb fokra emelni. Irodalmunk minden őszinte ba­rátja csak a legnagyobb örömmei fogadhatja ezt a törekvést, amely eddig is értékes müvekben tá­_ rult élénk a helyi és fővárosi saj­" tó hasábjain. Elismerő helyeslé­sünk annál melegebb, mennél jobban átérezzük az öreg Toldit jellemző szavakat: »Hisz bírni csak bírná vén ember is vasát, de csak fiataltól telik a gyorsa­ság!« Abban a meggyőződésben va­gyok, ha nem változtathatja is élénkké az öregek tempóját a fiata­lok temperamentuma, legalább hasznos ösztönzésül szolgálhat ar­ra, hogy inkább a lüktető élettel, mint a pihenő nyugalommal tart­sanak közösséget s próbálják meg az utódok mai szemüvegén át néz­ni a mult hagyományait s a jö­vő feladatait. Céljaink és eszközeink egyéb­ként azonosak lévén, nem joggal vethetem-e fel a kérdést, hogy van-e szükség minálunk uj egye­sület alakítására, esetleg áldatlan versengésre s talán az erők szét­forgácsolására akkor, amikor sem­mi akadálya nincs annak, hogy minden munkakedv, becsvágy és szolgálatkészség magában a Bes­senyei Körben arathassa sikerét?! Mennél több a munka, amely iro dalmfés költői alkotások bemuta­tásán kivüi közelebbről például Bessenyei müveinek kiadása és fej­tegetése s általában a Bessenyei kultusz elmélyítése terén várja a maga emberét, sajnos, annál ke­dvesebb a munkás, aki e reményre jkftíryidéie. 7 Ma, szerdán utoljára 5, 7 és 9 órakor MADY CHRISTIANS és OUSTAV FRÖLICH főszereplésével A SZERELEM KOLDUSAI (ÉGŐ SZIVEK) Társadalmi dráma 8 felv. Kisérő műsor: Steinhardt Géza legszellemesebb burleszkje, saját felirataival Gsütörtökön—pénteken—seombaton—vasárnap Haroold Lloyd legújabb filmje: Te mpó Harold Harólnggal leforrázta hűtlen kedvesét egy tiszanagyfalnsi leány A férfi balszemét elvesztette (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Súlyos 'testi sértés bűntettével vádoltan állott a kir. törvényszék Brenner tanácsa előtt Back Mar­git 20 esztendős tiszanagyfalusi leány, mert a nyár folyamán Ben­csák Péter szobainast marólúggal arcul öntötte, ugy, hogy annak balszeme teljesen kiégett. Ugyan csak a vádlottak padján ült a leány nagynénje özv. Vad Ferenc­né, mint felbujtó. A leány bevallotta bűnét és elő­adta, hogy Bencsák hosszú ideig udvarolt neki, házassági igéretek­ker' elcsavarta a fejét, de amikor állapotos lett elhagyta. Nagynénje Bencsák Pétertől p'énzt követelt, majd, mikor az megtagadta, fel­bujtotta a féányt, hogy marólug­gai forrázza le a hűtlen udvarlót. Bencsák egy este lakodalomból itaJosan tért be a leányhoz, ahoi lefeküdt s csakhamar mély álom ba merült. A megcsalt feány lug­kőoldatot készített és az alvó férfi arcába öntötte, aki jajveszékelve ugrott fel és néhány másodperc múlva a szörnyű fájdalomtól esz­méletét vesztve összeesett. A ki­| állásokra besiető szomszédok más nap hajnalban beszállították az Erzsébet kórházba a fiatalembert, akinek a bal homlok, arc és ha­lántéktáját égette össze a maró­lúg és balszemét elvesztette. özv. Vad Ferencné tagadta, mintha ő bujtotta volna fel a leányt a bűncselekmény elköveté­sére és olyan indulatosan visel­kedett, hogy a tanácselnöknek több izben fe kellett intenie. A szembesítésnél az öregasszony, mint egy vad fúria rohant a val­lomását fenntartó leánynak ás hiábavaló volt minden intelem, fi­gyelmeztetés, mint a kereplő járt a dühöngő asszony szája és arcul köpte a fiatai leányt. E rendetlen viselkedéséért a tanácselnök a tárgyalástól függetlenül 100 pen­gő pénzbüntetésre Ítélte özv. Vad Ferencnét. Miután az öregasszony védője több mentőtanu kihallgatását kér te, a kir. törvényszék a bizonyítás kiegészítését rendélte el és a fő­tárgyalást december 10-ig elna­polta. jogosító s dicsőséggel biztató fel­adatnak meegoldására vállalkozik is, alkalmas is . Az iró és a hazafi igaz lelke­sedésével üdvözlöm ezek afap­'ján a Nyíregyházi írók Társaságá­rak úttörő munkásait egyesüle­tünk körében s boldognak érzem magamat, hogy erőink eg'yesíté­tésévei vállvetve igyekezhetünk Bessenyeinek szellemében nemzeti irodalmunk tőlünk telhető gazda­gítására s nagyrabecsüft közönsé­günk jogos várakozásának kielé­gitáséree . A lelkes tapssai' fogadott meg­nyitó után Szohor Pál olvasta fei Kardos Istvánról írt, művészi ecsetkezelésü, a szív ihletével irt portréját, amelynek tiszta tük­réből a jóság emberének lelket me­lengető tekintete elevenen sugár­zódott ránk. — Az emlékezés, amelyet a Nyirvidék »Vasárnapi Irások« rovatában fogunk közölni, lenyűgöző erővel hatott. A könnyezésig megható ,klasz­szikusan szép emlékezés után dr. Kovács László előadása követke­zett. A jefes orvos-író és előadó az orvostörténelemből ragadott . ki frappánsan ható fejezeteket, ame­lyeket vonzó közvetlenséggel adott elő nagy hatással. Most egy a lélekből a lélek mé­lyére. szálló meleg szavú muzsika zendült meg: Méreyné Juhász Margit lírai költeményeit mutat­ta be. Egy gazdag hangszerelésü, üde költészet tárta elénk 'friss szépségeit a drámai erővei ható előadásban és a dalok varázsa még soká fogva tartja szivünket. Az irodalmi délután műsorában a klasszicizmus szépsége tündö­költ dr Vietórisz József Aeneis­forditásán, amelynek több kristá­lyosan tiszta sorát megzendítette előttünk. Az Aeneis eddigi fordítá­sait a hallgatóság nagy többsége ismerte és alkalmunk volt Vietó­risz József fordításának tökéletes szépségét átéreznünk a mesteri műgonddal végzfett, tökéletessé­gig cizellált, nemesen kiképzett magyar hexameterekben, ame­lyek elhangzása után elfogódott büszkeséggel és hódoló tisztelettel ünnepelte a közönség a poétát dr Vietórisz Józsefet. A műsor poénje Walter Géza dr.-nak, a Nyirvidék Bontájának humoreszkje volt. Édes kacagást váltott ki az ötletes tarka-barka­ság, a humoreszk a humoreszk­rőllila melynek színes játékában egy-egy aktuális életproblémára vetült a szellem játékos villanása. A közönség hálás tapssal jutal­mazta az irodalmi 'délután előadói gárdáját és általános a kívánság, hogy az irodalom kultuszának ál­dozó, komoly szépségekkel ható irodalmi délutánokat továbbra is rendezze meg a Bessenyei Kör éspedig a vármegyeháza nagyter­mében, ahoi'a nagy közönségnek ülőhely jut . •••••••••••CDENE TISZTA RONGYOT minden mennyiségben vesz kiadóhivatalunk caaaooDaaaoDna Rövid hirek — Hétfőn érkezett az angliai Preston kikötőjébe a »Magyar« ne­vű magyar gőzös. Ez az első ma­gyar hajó, mely a háború óta az óceánon járt. Rothermere lord eb­ből az alkalomból táviratban üd­vözölte a hajó kapitányát. — Az olasz király Durini di Monza követet a magyar-olasz ba­rátság terén szerzett érdemeiért az olasz Koronarend nagykeresztjével tüntette ki. — Darida Leo dr, volt kolozsvári egyetemi tanár 78 éves korában Budapesten elhunyt. — Willer József és Hegedűs Náncjor romániai magyar képvise­lők kijelentették, hogy az uj köz­igazgatási reform ellen szavaznak. — Guliano Balbino parlamenti látogatása alkalmával a szociálde­mokrata képviselők tüntettek az olasz miniszter elien. A ma reggeli lapok elítélik ezt az akciót. — Az angol parvidéken a Mole­sey nevü személyszállító gőzös elsü­lyedt; 28 embert és a kapitányt megmentették. 8 utas a vizbefult. — Simon Böske Miss Európa tegnap jegyet váltott Brammer Pál­lal. — Gajda, a cseh fasiszták vezé­re "kijelentette, hogy legközelebb interpellálni fog a magyar és len­gyel kisebbségek sérelmei tárgyá­ban. — Hlinka a bécsi tótok gyűlé­sén kijelentette, hogy nem ejtettt el Tukát. Ezután a cseh kormány­zati rendszert támadta. — A szovjet ujabb győzelme arra indítja Kinát, hogy a Népszövetség­hez forduljon jogorvoslatért a Kei­log paktum megsértése miatt. —• A bécsi egyetem nacionalista diákjai a numerus clausus beveze­tését követelik. — XI. Pius pápa decemberben fogadja az olasz királyi ház her­cegeit. — A szófiai rendőrség betiltotta a mára tervezett tüntetéseket a neuilly béke és a jóvátételi köve­telések ellen. — Fischer Lajost Haydin Albert magyar miniszter közbelépésére a brazil hatóságok letartóztatták. — Egy másik hir szerint a budapesti stúdió leadása folytán még a kikö­tés előtt, tehát olasz terü/eten tar­tóztatták le. Még mindig szakadon jár a düsseldorfi rém Düsseldorfból jelentik: Stelzer Waldemár kihallgatását vasárnap egész nap folytatták, azonban sem mi adat nem merült fel, amely bűnösségét bizonyította volna. Minden jel arra mutat, hogy Stel­zernek semmi köze nincs a düs­seldorfi rémtettekhez. A legköze­lebbi napókban valószínűen elme­gyógyintézetbe utalják és megvizs gálják elmebeli állapotát, miután minden jel arra mutat, hogy elme­beteg. Most már azt sem tartják valószínűnek, hogy Stelzer gyil- ­kolta meg Boroszlóban a Fehse házaspár két gyermekét. Stelzer már több izben volt el­megyógyintézetben, mert az volt a rögeszméje, hogy nőnek szüle­tett és emiatt állandóan nőruhában járt. A rendőrségen megállapítot­ták, hogy Stelzer több erkölcste­len bűncselekményt követett el, ezek azonban nem állanak össze­függésben a düsseldorfi kéjgyil­kossággaf.

Next

/
Thumbnails
Contents