Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-26 / 270. szám

1929. november 28. jkftíryid

éie. 7 Szerda, csütörtök, péntek VÁROSI. ffliO ZGÓ MONTÉ BLUE ÉS RAQUEL TORRES FEHÉR ÁRNYAK déli tenger szépségei filmen Külföldi események margójára Irta : dr Klár János. »Ha majd a magyar munkásság nak is lesz egy Henderson-ja egy Snowden-je — mondotta Horthy Miklós kormányzó — akkor ná lünk is több mód lesz a munkásság politikai érvényesülésére.« E közben, de ez előtt is a velünk ellenséges külföldi lapok pergőtüzes támadásokban oldják meg minden gazdasági és egyéb bajunk rejtélyét a demokrácia hiinyában. Ezekkel a dolgokkai kapcsolatban furcsa gondolatokat kell hogy kiváltson belőlünk Stephan Lausanne-nak az a vezércikke, mely a napokban a legnagyobb francia lapok egyikében jelent meg ezzel a cimmel: »Az angol munkáskormány ez ideig megvalósít tott programmja a munka és munkáskérdések megoldásában egyenlő a nullával.« (szószerint fordítva) Élesen támadja a cikk James Thomas munkaügyi minisztert, akinek a lap szerint minden ötlete rosszul ütött ki. Nagyszabású vasúti programmot dolgozott ki, hatalmas exportot vett tervbe a s/ágetek felé, — ezzel munkaalkalmakat is teremtendő, csak éppen a megfelelő ember megválasztásával késett, — végre felismerte ezt is Henrik Thorton a Cíw nadian Pacific vasút nagyszerű szervezője személyében, de egy kicsit megkésve, mert Thortont ekkor már ismét kötötte a kanadai vasút ujabb szerződtetése. Ezúttal fehát munkaalkalmat nem sikerült teremteni, csak egy kis deficit maradt fejfául a halott ötletnek. Azután antracitot akart exportálni J^anadába, ugy, hogy ugyanazok a hajók, amelyek antracitot kivitték, gabonanemüeket hozzanak cserébe be az országba. Kanada azonban/drágálta az árakat. Igaz a minőséget viszont az ötlettel és az ötletes miniszterrel együtt megdicsérte, — csak éppen gabonát nem adott az antracitért cserébe s igy ez az ötlet sem sikerülhetett. Meg kell állnunk egy pillanatra e sorokat olvasva. A mi bününk, sok minket támadó külföldi lap szerint olyanféle mint Oblomov-é, Goncsarov hőséé volt, aki nem tudott boldog lenni választottjával, mert lusta volt érte átmenni a Néván. Miránk is ott várakozik ezek szerint a jólét minden bajunk megoldása, csak át kellene menni érte a túlpartra — a tökéletes demokráciához. Hát hogyan? Kaledóniában már nem kormányoznak Oblomovok s mégis baj van, mégis nullával egyenlő a munkáskormány munkája a munkaalkalmak és egynémely gazdasági kérdések megoldásában? Ott, ahol egy nap sportjára elköltenek és elkölthetnek annyit, amennyi talán a mi nemzeti vagyonunk egy jelenfős része lehetne, talán még keletre is tellene belőle »jóvátenni őket«. Kár a bajok gyökerét á külföldnek minálunk ott keresni, ahol nincsenek. Igaza van az államfőnek, ha bevárja a magyar Snowden és Hendersonokat, csalódni ráérnek a kétkedők, a kövtttelőizők, akik máról-holnapra egyszerre akarnak mindent. Akkor majd meglátják, hogy ez sem venné le rólunk a keresztünket s ettől sem születnénk egyszerre most ujjá csonka törzzsel, kéz, láb és fej nélkül. A fekete magyar földekon, sárga nyírségi homokban mindenütt ebben az országban % 3JTJ3Ap 'trejpiop ZSO ZB JJTOBJUBZS a magot s kizöldül a mezőkön a magyar reménysugár, a jövő nyár termése, amiből élünk. Kivirit őszszei a kökörcsin is és ha kiabáló is a szine, ha szebbnek és tetszetősebbnek is látszik azoknál a kis zöld fűszálaknál, amely lassan érik, sokára hozza meg termését, a magyar gazda mégis többre tartja a __ vetést a kökörcsin virágnál, mely • utoljára nyilik és temetni jön az eimiílt nyarat, kenyerünk létünk megteremtőjét. Kökörcsin virág az a sok támadás is, bárhonnan jön- , nek azok, hogy csak a demökracia hiánya oka minden bajunknak csak temetni jöhet ez a felfogás, j azt, amit eddig elértünk, ami ed- 1 dig termett I j Ne figyeljen fel rá bárhonnan nő jön is ki az, ennek az országnak legelső gazdája. A Szociális Misszió Társulat knltúrestélye (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A Szociális Missziótársulat nyíregyházi szervezete november -23-an szombaton tartotta a »Korona«« nagytermében kulturestélyét, amelyen Szabolcsvármegye és Nyíregyháza előkelőségei igen nagy számban jelentek meg s teljesen megtöltötték a termet. Ott láttuk dr. Kállay Miklós kereskedelemügyi államtitkárt nejével, dr. Erdőhegyi Lajos főispánt, dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos polgármestert, csicseri Orosz György cs. és kir. kamarás, földbirtokost, báró Molnár Viktor földbirtokost, Vitéz Déschán Benő tábornok állomásparancsnokot s városunk és vármegyénk társadalmának szinétjavát-. Sasi Szabó László dr. megnyitójában hangoztatta, hogy ismétlésbe bocsátkozik, mint az egyszeri tiszteletes, aki hússzor is ugyanazt prédikálta. Amikor a kurátor az ismételten elmondott prédikációért megmosta a tiszteletes ur fejét, az megkérdezte: tudja-e hát a kurátor az annyiszor hallott prédikációt. Biz az nem tudta. Lássa kurátor uram, azért kell újra és újra elmondanom, hogy kegyelmetek végül is jól megtanulják. Sasi Szabó László is ezért hirdeti újra és újra ugyanazt az igazságot: adjon akinek több'jutott, annak, akinek semmije sincsen, hogy végre megtanulják éí, követni fogják. Ez a hirdetett igazság jói szemlélhető annak az arab mesének ismertetéséből, amely mese szerint két nyomorgó ember egy zacskó aranyat talált, Figyelem! amelyen nem tudtak megosztozni. A bölcs "kádi, akit igazságtevésre hivtak, megkérdezte tőlük, hogy melyik igazság szerint ossza el a pénzt: emberi, vagy isteni igazság szerint. A szegény emberek az isteni igazságot választották. Erre a kádi az egyiknek egy | aranyat adott, a másiknak odaad; ta mind a többi aranyat. Mikor a kárvallott szegény kifakadt az osz tozkodás igazságtalansága ellen, a kádi azt mondotta, miért nem választották az emberi igazságot, akkor egyenlő részben jutott volna nekik az aranyból. Sokáig ez a két igazság uralkodott, mikor jött Krisztus és beiktatta a harmadik igazságot, az istenemberi igazságot, ameíy szerint, akinek bőáégesen jutott, ossza meg javait a szegényekkel. A Szociális Miszsziótársufat is az istenemberi igazság nevében rendezte a mai estet és ennek az igazságnak val| Iásában vállalták a szereplést, a f rnaf est kiváló előadói, akiket foi gadjunk hálásan. A megnyitó után s á szünet utáni részben ifjú gróf Majláth Józsefné énekelt néhány müdalt. Gyönyörű althangja a középső régiszterekben ugy zengett, mint egy fagott mélabús hangja. — Nagy sikere volt, amiben osztozott kitűnő zongorakisérőjéveí Mailáth Pál gróffal. Báró Vay Amoldné gróf Mikes Sarolta Grieg A-moll zongoraversenyének efső tételét adta elő á m. kir. 12. honvédgyalogezred zenekarának kisérete mellett, amelyet Kiss János karmester veÜF* Figye'em! HUNGABIA CIPŐÁRUHÁZ FELSZÁMOL! Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. szám. A rakíáron levő 4000 pár női, férfi és germekcípőt, valamint hóés sárcipót WStif" nagyon olc3Ó árban kiárusítja ! Divat hócipSk Q.50 P-tM NCi divat félcipők különböző színekben és kivitelben; 12 p-tai Női Tro!t?ur divat félcipők, barna és drapp, különböző komrni't színekben 18 p-tői Férfi cipők kü'öDhözö színekben és formákban Ptől Kirakataink megtekintésénél áraink valódiságáról meggyőződhet! zéttyelt. (Amüvésznő nagy lendülettel játszott, erőteljes volt a fokozott dinamikai hatásokban, s lirai a halk finomságok elérésében. Lágy billentése különösen a szünet után előadott apróságokban érvényesült. A közönség zajosan ünnepelte a kitűnő művésznőt, aki ráadással köszönte meg a sok tapsot. Lukács József dr, a debreceni piarista főgimnázium igazgatója lépett ezután az előadói asztalhoz és hatalmas lendületű meggyőző erejű, mindvégig lebilincselően érdekes előadásában a szociális problémák megértésére, a szociális Iis kérdések megoldására hívta fel a társadalmat. Nyíltan hirdette, hogy a jelen század középponti eszsmeáramlata a szociális kérdés. Csakhogy mig a nyugati országokban a szociális problémák megoldása nemzeti feladattá lett, nálunk kisajátították maguknak ezeknek a problémáknak elintézését azok, akiknek a nemzet életéhez semmi közük, akiknek a szo cializmus jó megélhetés csupán. Angliában érdekes vallomást hallottunk az uraimon lévő munkáspárt részéről, azt, hogy a munkanélküliséget ők sem tudják megoldani. Nálunk sem lehet doktrínákkal megoldani az élet szociális problémáit, de meglehet oldani azzai a szociális érzéssel, amely Krisztus evangéliumából fakad, amely szerető testvérré avat minden felebarátot, hogy ha kell, áldozattal segítsünk rajta. — Figyelmeztet a 10 év előtti eseményekre, amikor a szociális érzés hiánya miatt összeomlott minden. Vaszary mondotta, hogy ezt az országot a kereszt szerezte és a kard tartotta meg. Ma tíz éve a keresztet megcsúfolták és nem volt a kardnak sem ereje, ezért el is veszett az ország. Ma okulnunk kell a sorscsajpásokon és annak, akinek több jutott, adnia kell a szegénynek, nehogy bekövetkezzék az az idő, hogy a gazdagnak kevesebbje van, mint annak, akinek most semmije sincsen, Adjunk, hogy magunknak is legyen. Oldjuk meg magunk a szociális problémákat. Ma ez az igazi hazafiság. Kezdjük a gyermek megmentésén. Ne engedjük, hogy dpő nélkül, ruha nélkül maradjon a szegény gyermek télvíz idején, ne engedjük,, hogy kiessen a gyermekkor aranykora egy embertársunk életéből is. A gyermeken át feszerelhetjük a pro letáriátus elégedetlenségét és gyűlölködését is. Másik mód, hogy tegyünk valamit a szociális prob-. Iémák megoldása érdekében, az, hogy mérsékelje ki-ki igényeit. — Ma valósággal tobzódnak az emberek az igények fokozása terén és mulatozás, bankét, vigasság járja azon a földön, amely a gyász, a szomorúság és nyomor országa. Párisban sem olyan tékozló és léha az élet, mint itthon. Mérsékelje ki-ki vágyait és ne felejtsük, hogy ételünk sem lehet addig ízletes, nem lehetünk addig békés, nyugodt élvezői az éretnek, mig jólétünket megátkozza a nyomor. A Szociális Missziótársulat módot, eszközöket, lehetőségeket nyújt a nyomor enyhítésére, a szociális problémák megoldására, álljunk a zászlaja alá. A lelkes, szociális érzéssel áthatott, szuggesztív erejű előadás mélyen meghatotta a hallgatóságot