Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-26 / 270. szám

jrtfiwiDBK. 1929. novtmber 26. Bnd János beszéde A Magyar Kereskedelmi Csarnok évadnyitó tár sas vacsoráján Bud János és a kereskedelemügyi államtitkár vázolták a kereskedelmi kormány uj programmját. Figyelemreméltó az s minden bizonnyal Eredményt várhatunk tőle amit Bud kereskedelmi miniszter mondott. Különösen hangsúlyozta Bud miniszter a harmóniát, mert amint mondotta, annál nagyobb eredményt lehet elérni, minél bensőségteljesebb és erőteljesebb lesz az összműködés a különböző ágak között. Abban, hogy javítani tudtunk elsősorban szerepe van annak, hogy a kereskedelmet egykissé segítették. Belátta a kereskedelmi kormányzat, hogy azok az áldozatok, amelyeket a vasúti tarifapolitikánál és az adóvisszatéritéseknél a kereskedelem előmozdítása és fejlődése érdekében meghoztak, végeredményben megfogják teremni a gyümölcsöt a magyar közgazdaság javára. Vámpolitikai tekintetben a miniszter — amint ismeretes — összehívta a gazdasági élet vezető egyéniségeit akiknek az á feladata, hogy ennek a nagyfontosságú kérdésnek helyes és okos megoldását megtalálják. Ha az ország jövőjét nézzük, azt kell mondanunk, hogy csak az a vámpolitika vezethet eredményre, amely mindenekelőtt az ország fogyasztóképességét fogja emelni. Ez a politika józan iparospolitikát, de ezzel együtt erős befelé és kifelé is dolgozni tudó kereskedelmet kiván. Igen helyesen mutatott rá a miniszter a hatásági üzemek létjogosultságának kérdésére s azt mondotta, hogy csak azok a hatósági üzemek létjogosultak, amelyeknél a gazdasági élet nem tud sokkal jobban és szebben ellátni. Erre vonatkozólag kifejtette a miniszter, hogy a szükséges intézkedéseket a maga ügykörén belül már megindította. Szólott pl. arról, hogy a fővárosnak negyven olyan vállalata van, ameiyet máról holnapra el kellene törölni. A hatósági üzemek tekintetében nemcsak a kereskedelemügyi miniszternek ez az álláspont ja, de az minden tekintetben az egész kormányé is. A forgalmiadé kérdésében nem sikerült még mind a mai napig megfelelő kibontakozási formát találni, azonban a tárgyalások folynak. És ebben a kérdésben a nehézségek nem a kormányzat részén vannak, hanem az érdekeltségeknél. A forgalmiadó kérdésének megoldásától egy társadalmi réteg sorsa függ s a magyar közgazdaság fog kárt szenvedni, ha az érdekeltségek továbbra is ezt a magatartást tanúsítják. A magyar iparnak meg kell hallgatnia a kereskedelemügyi kormányzatuk kérését, mely arra irányul, liogy éppen a nagyipar kapcsolja be erősebben a kereskedelmet, mert igy sokkal racionálisabban fogja megoldani termelvéayei elhelyezésének kérdését. A magánalkalmazottak jogviszonyainak rendezéséről is felvilágosítást adott a miniszter s kiemelte, hogy óvatosan kell kezelni ac ilyen kérdéseket, mert megfelelő gazdasági meg alapozottság nélkül nem lehet keresztülvinni a szociális gondolatot. Bud János kereskedelemügyi miniszter hangsúlyozta, hogy ő mindenekelőtt munkatárs s ugy érezi, hogy egy közös vállalatnak az élén áll. Ennek a vállalatnak a neve a magyar gazdasági élet megerősödése. a magyar jövő. A mai időkben igen fontos hivatást teljesít a kereskedelem, amelytől a miniszterrel együtt mindenki sokat vár s biztos benne mindenki, hogy nem is fog csalódni. Annak idején, amikor Bud miniszter tárcáját elvállalta, négy problémát tűzött maga elé. A helyes magyar iparpolitikát, az erős magyar kereskedelrriet

1 s áz ehhez szükséges közlekedési politikát s végül mindenekfelé az álta- j Iános közgazdasági politikát. E í négy szempont érdekében már is 1 sokat tett a kereskedelemügyi mi- j niszter s meglehet a jogos reményünk arra, hogy a maga elé tűzött célokat az ország eredményes boldogulása érdekében ei is fogja érni. Riport a számokkal Hogyan lesznek a hideg és rideg számok knltírfokmérök ? Beszélgetés egy-két város népesedési és nyomdaknltnrális számaival magyarázatát honnan származik a számok iránti szimpátiám. Mikor világéletemben csak a 3-as számig jutottam ei számtani műveleteim eredményeinek kitüntetési skáláján. Lehet azonban, hogy a multak bűneit óhajtja énem tudat alatt jóvátenni és ezért ez a nagy igyekezet minden olyan téma kidolgozásánál, amely számtani müveletekkel van összekötve, cSák a legkisebb mértékben is. Ez a megmagyarázhatatlan és kifürkészhetetlen eredetű szimpátiám visz, ragad néha a számok labirintjében, penészes, öreg foIiánsok közé s megfeledkezve a ragyogó őszutói napsugárról, meg feledkezve az ősz hideg lehelletéről behúzódom a könyvek némának látszó, de mégis oly beszédes lapjai társaságába s önkéntelenül is visszamegyek a múltba a számok szárnyán és összehasonlítást teszek a ma és a tegnap között. — Összehasonlítást teszek a tegnap még mindenütt hepehupás s a ma már nagyrészben tiszta, kényei mes kövezett utcái között Nyiregy házának, összehasonlítást teszek a főútvonalak tegnapi pislogó lámpái s a ma fényesen csillogó ívlámpák és kandeláberek fénye között. összehasonlítást teszek a két kerekű taligatábor döcögése és a taxik rohanása között s látom, hogy rohan az élet szakadatlanul, megállás nélkül előre mindig csak előre. Nézem a tegnap két-három üzletecskéjét s bámulom a ma áruházait. S minden, minden ugy megváltozott, mintha a mesebeli tündérek varázsolták volna át e ké pét e városnak máról holnapra. Nem tekintek e változás vajúdását sejtő éjszaka sötétjébe, nem nézem már a tegnap és ma közt eltelt éjszaka áldozatait, nem hallgatom a halálhörgéseket. Nem! E pillanatban, mikor a felszint nézem, nem érdekelnek a mélységek küzdelmei, az átalakulás sikoltó jajszavai. A csillogó, dicsekvő számok érdekelnek mostan s csak azt fogom vetíteni az olvasó elé is és pedig mint előbb jeleztem, néhány számot a kulturális fokmérőről vetitek. Sokan azt tartják, hogy a nemzetek kuituréletében a szappanfogyasztás számai jelzik azt a fokot, ameiy az illető népek kulturáját Hétfőn ügü-Til§-Y§N idei első nagy filmje Kedden A FARKASOK FIA COLLEEN MOORESf£

viíjiték Mar? ne hagyd magad . . . ffff,™ Szerdán SZENZÁCIÓS UFA MŰSOR ! Csütörtökön GUSTAY FROHLiCH és OERDA MAURUS •gyüttes szereplésével HAZAÁRULÓ (SZIVEK HARCA) Egy orosz anarchista leány szerelmi regénya 10 felv, Ifj. HORTHY ISTVÁN afrikai vadástkalandjaí A.z egyex&lttő alatt izgalmas felvételek 5 felv. • Előadások kesdete: hétköanap 5, 7, 9, órakor jelzi. Sok igazság van benne. Azután az írás-olvasás terjedése sem áll utolsó helyen a fokmérők sorában. Szíves engedelmükkel én néhány számot sorolok fel, mely városun kat e téren sem hagyja szégyen(ben s mivei már a statisztikusok elvitték előlem sok téren a pálmát,' én megelégszem a babfőzelékbe való babérlevéllel s ezúttal azt Fogom kimutatni, hogy milyen arányban szaporodott Nyíregyházán a nyomdai munkások száma, ami élénk bizonyítékául szolgál annak, hogy e számok szaporodásával föltétlen szaporítani kellett a nyomtatott betű iránt érdeklődők számának is. Az 1911. évben Nyíregyházán 31 nyomdai munkás dolgozott, mig Sátoraljaújhelyen 17, Miskolcon 59 és Győrben 74. Az 1912. évben 32 és 17 volt iNyiregyháaa s Ujhely e számadata. A háborús évek e számokat részben előre, részben hátratolták. Az 1.917. évben Nyíregyháza még mindig tartja a 17-es számot, ellenben Ujhelyben 12-re s Győrben 45-re apad. Nem lesz érdektelen, ha a szóbanforgó városok népesedési arány számát is megtekintjük. Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint Nyíregyházán 43.340, Sátoraljaújhelyen 21.162 és Győrben 50.035 a lélekszám. A háború utáni évek mintha javulást mutatnának egyes helyeken. Sajnos, e javulás azonban nem mondható örvendetesnek teljes egészében, mert a trianoni határok sok helyen teremtettek siralmas állapotokat. Az 1925. év statisztikája szerint Nyíregyházán 29, Sátoraljaújhelyen 11, a 70000 lakosú Miskolcon 104 és Győrben 65-öt mutat. Az 1928. év számadatai szerint Nyíregyházán 62. Sátoraljaújhelyen 9 és Győrben 75 a nyomdai alkalmazottak száma. Amint e pár számadatból látjuk tNytregpháza feljlő^ié^ nemcsak külső megnyilatkozásában ragadtatja a szemlélőt bámulatra, hanem belső értékeiben is, iparának tehát megélhetési és ezzel egyetemben művelődési tényezőinek fejlődésében is olyan magas nívóra emelekedett, hogy a nálánál "sokkal régibb keletkezésű városok között is méltón megállja a helyét. Az 1929.-es esztendő minden tekintetben mostoha és igy termé-