Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-24 / 269. szám

1929. nvember 24. JsÍYIRYIDEK. ii Guttmann Béla Egy esztendő: négy sirhalom. Szomorú számvetés. Fiu. Apa. Anya. Akkor azt hittük elég a szenve­désből. Vége a tragédiának. Hogy elég ha a testvérek odaadják min­denüket. Hogy elég ennyi vezek­lés el nem követett bűnökért. Hogy a három egymás mellett fekvő sir körül most már nyugalom lesz. És hogy a virágtakaró alatt nem fogja semmi sem megzavarni a szomo­rúság álmodozóit. Nem igy történt. Ma vitték el Guttmannéktól a negyedik koporsót. A Guttmann Béla sorsa nem kevésbbé tragikus, mint volt öccseé, apjáé, vagy any­jáé. Nem volt csak — éves, és már négy évvel ezelőtt visszatért a ha­lál torkából. Bámulatos kitartással keresztülvitt szigorú életrendje és családjáért való nagy élniakarása megmentette egyszer az életnek. Közel volt már a teljes felgyógyu­láshoz, amikor a legszörnyűbb kórban meghalt öccse feletti szo­morúsága mérföldekkel vetette vissza gyógyulásában. A gyors egymásutánban elvesztett szüleinek minden gondja az ő vállai­ra nehezedett. A városunk életé­ben szinte történelmi jelentőségű vasúti vendéglőt, amelynek tulajdo­nosaként az apja a fél vármegyét barátjául nyerte meg, uj életre kel­tette és igy igyekezett gondos­kodni családja boldogulásáról. Olyan nagy volt a cél, olyan szent a lelkesedés, ofyan nagyon meleg a szeretet, amellyel szán­dékán csüngött, hogy elégette ve­szendő élete erejét és egy életen tartó szenvedés után megbékülés­sel fogadta a halált. Sokan vagyunk, akik szerettük, sokan, akik remegve néztük test­véreiért végzett emésztő munkáját. Akik tegnap ott állottunk sírod­nál jó Guttmann Béla^ tudjuk, hogy mivel tartozunk emlékednek; tud­juk, hogy a Te szereteted minket mire kötelez. Egy barát a sok közül. Nyíregyházán is bevezetik a kerékpáradót (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A községek és a városok bevé­teleit a kormány rendelkezése szerint mindenképpen fokozni kell. Nyíregyházán is mindenképpen fo­kozni igyekszik a város bevételeit. Ezért 1930-tól kezdődően meg­adóztatják a kerékpárosokat is. Ezzei az uj adónemmel nem áll egymagában a város. A kerékpá­rosokat a legtöbb magyarországi városban már adó alá vonták. — Nyíregyháza város képviselőtestü­lete kimondotta, hogy a kerékpár­adót, mint önálló városi adóne-* met, 1930-tól kezdve bevezeti és az adót kerékpáronként és éven­kint 3 pengőben állapitotta meg. A kerékpáradóból 'a város évi 6 ezer pengő bevételre számit. A képviselőtestület utasította a pol­gármestert, hogy dolgozza ki a kerékpárra vonatkozó szabályren­delet tervezetét és terjessze azt a képviselőtestület elé. NOI KALAPOT saját érdeke ott vásárolni, ahol legszebbet legszolidabb árban KAPHAT Párisi Kalapház ISMÉT EGY ALKALOM! 7718—10 • ' THIffllf Kérje még ma a legmodernebb PHILIPS RÁDIÓ bemutatását lakásán vételkényszer nélkül! Néhány nap múlva meggyőződik, hogy ezt kereste. VEGYE MEG 6—12—18 havi részletre! Ilyen ajánlatot még nem kapott Ne felejtse el, ': ő z e b e n a karácsony! Ez a legalkalmasabb karácsonyi ajándék! Liskány László Nyíregyháza. Zrinyi ilona-utca 4, '! Telefon: 4-70. sz. Hilósati és t^le-xmtla'tozísu vivő ké^zü'éte't. aiódsótló'i, hansjssírók, esvenirányitQk stb. Ujabb forradalmi üjitás előli áll Törökország: péntek helyett vasárnap lesz a munka­szüneti nap Harc a latin betűkért. — Amikor a miniszter nem „tudja' elolvasni az étlapot Jókai u. 1. sz. 7156 Konstantinápoly, november hő. A török közoktatásügyi miniszter egyik legterhesebb feladata az, hogy neki kell ellenőrizni az ÁBECE-reform pontos végrehaj­tását. Mint ismeretes, Mustafa Ke­mal egy évvel ezelőtt kimondta, hogy Törökországban nem szabad többé az arab Írásjeleket használni, hanem mindenféle írást, legyen az akár hivatalos, akár magánjellegű, latin betűkkel kell kiállítani. Az ellenőrzés feladata igen nehéz és hálátlan dolog. A hivatalos életben még csak megy valahogy, mert piin den hatósági irat latin betűkkel készül, de maga a nagyközönség még nem szokott hozzá. Nemcsak a köznép, hanem ; ' ^! a török értelmiség sem, amelynek tagjai bizonyos, még ma is arab betűkkel irnak. A hatóságokhoz intézendő kérvé­nyekben még megerőltetik magu­kat, de a magánleveleket, üzleti, vagy szerelmes leveieket továbbra is arab betűkkel írják. A postára adott levelek borítékján a címzés természetesen latin betűkből áll, mert különben a posta megsemmi­síti a leveleket. [ f | ! A török kultuszminiszter nemré­giben nyilatkozatot tett, amelybein szóvátette, hogy a köztisztviselők tekintélyes része a fogalmazási munkákat arab ábécével rögzíti meg és csak azután tisztázza le la­tinbetüs írással. A miniszter sze­rint ez megengedhetetlen idő­pocsékolás, de a szegény tisztvi­selők viszont, — különösen az öre­gebbek, — akik az arab betűk között nőttek fel, méltán hivatkoz­nak arra, hogy egyáltalában nem jut eszükbe ép gondolat, ha az előkészítő írásbeli munkákat is la­tin betűkkel próbálják írni. Az arab írásjelekre beidegzett idős em­berek azzal is érvelnek, hogy az arab betűket a gyorsírás jeleihez lehet hasonlítani s ők ezekkel az arab írásjelekkel kevesebb fáradt­ság mellett és gyorsabban tudnak dolgozni. Annyi bzionyos, hogy ne­héz megválni a gondolatkifejezés­nek attól a grafikai módjától, — amelyet az ember egész életén ke­resztül használt. A »kemalizmus« azonban törhe­tetlenül igyekszik végrehajtani pro­grammját. Az elmúlt napokban tör­tént, hogy Gemal Husni bég, a közoktatásügyi miniszter, bement Konstantinápoly egyik leg­előkelőbb éttermébe, hogy villás­reggelizzék. Arra a kérdésére, hogy mit kap­hat, a pincér szolgálatrakészen odaadta az étlapot, amely francia és török nyelven volt ki-állitva. A török szöveget azonban arab be­tűkkel nyomtatták. Képzeljük el, hogy az ábécé-törvény életbelépé­se után egy esztendővel ilyen étla­pot nyújtanak át Sztambul közép­pontjában magának a kultuszmi­niszternek! £pp olyan »anakroniz­mus«, mintha egy kövér basa fá­tyolos hölgyei kíséretében piros fezben és bő bugyogóban sétálna a város főuccáján... A kultuszmi­niszter, mikor magához tért a meg­döbbenésből, kijelentette, hogy nem tudja elolvasni az arab irást s eltávozott az étteremből, m lé •• l-l llyJ'tl\'-\±\lt L!" amely ellen még aznap megindí­tották az eljárást. Az étterem tulajdonosa szörnyen mentegetőd­zött a rendőrségen. Azzal véde­kezett, hogy klienseinek a több­sége nem tudja olvasni a latinbe- 1 tűs irást s igy az étterem tönkre­menne, ha beakarná tartani a kor­mány rendelkezését. Mindenesetre gigászi munkára vállalkozott Kemal pasa, amikor elhatározta Törökország moderni­zálását. A kultuszminiszter a fríi­nap körlevelet intézett a kerületi kormányzókhoz, amelyben közli, hogy az elmúlt iskolai évben 800 ezer ember tanult meg latin be­tűkkel irni és olvasni. Emlékeztet ^azonban a miniszter arra, hogy az 1927-ben végrehajtott népszámlá­lás szerint Törökország 22 kerü­letében a lakosságnak- körülbelül 90 százaléka analfabéta." Ilyen sú­lyos helyzetben azután még ábécé­reformot is végrehajtani nem gye­rekjáték. November hó közepén ül össze a török nemzetgyűlés, amelynek na­pirendjén megint egy nagyjelen­tőségű és forradalmi törvényjavas­lat szerepel. A kormány azt java­solja nevezetesen, hogy a péntek helyett ezután Törökországban is a nemzetközileg elismert vasár-* nap legyen a heti munkaszüneti nap. A javaslatot a nemzetgyűlés, a melynek nagy többsége Kemal pa­1 sa személyes hívei közül kerül ki, minden bizonnyal elfogadja, de az országban az uj intézkedés me­gint nagy riadalmat fog kelteni. A péntek degradálása és a va­sárnap kiemelése hozzáértők sze­rint még radikálisabb változásokat ~fog magával hozni a török életben, mint a kalifátus eltörlése, sa, vagy az ábécé-reformm. Ép­pen ezért még Kemal bizalmas ba­rátai között is vannak olyanok, akik ennek a mélyreható reform­nak legalább is nyugalmasabb idők re való elhalasztását kérik. | Minden h ilázatf kiszűlákbe, minden anódp&f|4ba PV 475 Tungsram Bárium katodáju egyenirányitó-CBő! A anódáramot ad. 7.374

Next

/
Thumbnails
Contents