Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-24 / 269. szám

1929. nvember 24. JsÍYIRYIDEK. ii Guttmann Béla Egy esztendő: négy sirhalom. Szomorú számvetés. Fiu. Apa. Anya. Akkor azt hittük elég a szenvedésből. Vége a tragédiának. Hogy elég ha a testvérek odaadják mindenüket. Hogy elég ennyi vezeklés el nem követett bűnökért. Hogy a három egymás mellett fekvő sir körül most már nyugalom lesz. És hogy a virágtakaró alatt nem fogja semmi sem megzavarni a szomorúság álmodozóit. Nem igy történt. Ma vitték el Guttmannéktól a negyedik koporsót. A Guttmann Béla sorsa nem kevésbbé tragikus, mint volt öccseé, apjáé, vagy anyjáé. Nem volt csak — éves, és már négy évvel ezelőtt visszatért a halál torkából. Bámulatos kitartással keresztülvitt szigorú életrendje és családjáért való nagy élniakarása megmentette egyszer az életnek. Közel volt már a teljes felgyógyuláshoz, amikor a legszörnyűbb kórban meghalt öccse feletti szomorúsága mérföldekkel vetette vissza gyógyulásában. A gyors egymásutánban elvesztett szüleinek minden gondja az ő vállaira nehezedett. A városunk életében szinte történelmi jelentőségű vasúti vendéglőt, amelynek tulajdonosaként az apja a fél vármegyét barátjául nyerte meg, uj életre keltette és igy igyekezett gondoskodni családja boldogulásáról. Olyan nagy volt a cél, olyan szent a lelkesedés, ofyan nagyon meleg a szeretet, amellyel szándékán csüngött, hogy elégette veszendő élete erejét és egy életen tartó szenvedés után megbéküléssel fogadta a halált. Sokan vagyunk, akik szerettük, sokan, akik remegve néztük testvéreiért végzett emésztő munkáját. Akik tegnap ott állottunk sírodnál jó Guttmann Béla^ tudjuk, hogy mivel tartozunk emlékednek; tudjuk, hogy a Te szereteted minket mire kötelez. Egy barát a sok közül. Nyíregyházán is bevezetik a kerékpáradót (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A községek és a városok bevételeit a kormány rendelkezése szerint mindenképpen fokozni kell. Nyíregyházán is mindenképpen fokozni igyekszik a város bevételeit. Ezért 1930-tól kezdődően megadóztatják a kerékpárosokat is. Ezzei az uj adónemmel nem áll egymagában a város. A kerékpárosokat a legtöbb magyarországi városban már adó alá vonták. — Nyíregyháza város képviselőtestülete kimondotta, hogy a kerékpáradót, mint önálló városi adóne-* met, 1930-tól kezdve bevezeti és az adót kerékpáronként és évenkint 3 pengőben állapitotta meg. A kerékpáradóból 'a város évi 6 ezer pengő bevételre számit. A képviselőtestület utasította a polgármestert, hogy dolgozza ki a kerékpárra vonatkozó szabályrendelet tervezetét és terjessze azt a képviselőtestület elé. NOI KALAPOT saját érdeke ott vásárolni, ahol legszebbet legszolidabb árban KAPHAT Párisi Kalapház ISMÉT EGY ALKALOM! 7718—10 • ' THIffllf Kérje még ma a legmodernebb PHILIPS RÁDIÓ bemutatását lakásán vételkényszer nélkül! Néhány nap múlva meggyőződik, hogy ezt kereste. VEGYE MEG 6—12—18 havi részletre! Ilyen ajánlatot még nem kapott Ne felejtse el, ': ő z e b e n a karácsony! Ez a legalkalmasabb karácsonyi ajándék! Liskány László Nyíregyháza. Zrinyi ilona-utca 4, '! Telefon: 4-70. sz. Hilósati és t^le-xmtla'tozísu vivő ké^zü'éte't. aiódsótló'i, hansjssírók, esvenirányitQk stb. Ujabb forradalmi üjitás előli áll Törökország: péntek helyett vasárnap lesz a munkaszüneti nap Harc a latin betűkért. — Amikor a miniszter nem „tudja' elolvasni az étlapot Jókai u. 1. sz. 7156 Konstantinápoly, november hő. A török közoktatásügyi miniszter egyik legterhesebb feladata az, hogy neki kell ellenőrizni az ÁBECE-reform pontos végrehajtását. Mint ismeretes, Mustafa Kemal egy évvel ezelőtt kimondta, hogy Törökországban nem szabad többé az arab Írásjeleket használni, hanem mindenféle írást, legyen az akár hivatalos, akár magánjellegű, latin betűkkel kell kiállítani. Az ellenőrzés feladata igen nehéz és hálátlan dolog. A hivatalos életben még csak megy valahogy, mert piin den hatósági irat latin betűkkel készül, de maga a nagyközönség még nem szokott hozzá. Nemcsak a köznép, hanem ; ' ^! a török értelmiség sem, amelynek tagjai bizonyos, még ma is arab betűkkel irnak. A hatóságokhoz intézendő kérvényekben még megerőltetik magukat, de a magánleveleket, üzleti, vagy szerelmes leveieket továbbra is arab betűkkel írják. A postára adott levelek borítékján a címzés természetesen latin betűkből áll, mert különben a posta megsemmisíti a leveleket. [ f | ! A török kultuszminiszter nemrégiben nyilatkozatot tett, amelybein szóvátette, hogy a köztisztviselők tekintélyes része a fogalmazási munkákat arab ábécével rögzíti meg és csak azután tisztázza le latinbetüs írással. A miniszter szerint ez megengedhetetlen időpocsékolás, de a szegény tisztviselők viszont, — különösen az öregebbek, — akik az arab betűk között nőttek fel, méltán hivatkoznak arra, hogy egyáltalában nem jut eszükbe ép gondolat, ha az előkészítő írásbeli munkákat is latin betűkkel próbálják írni. Az arab írásjelekre beidegzett idős emberek azzal is érvelnek, hogy az arab betűket a gyorsírás jeleihez lehet hasonlítani s ők ezekkel az arab írásjelekkel kevesebb fáradtság mellett és gyorsabban tudnak dolgozni. Annyi bzionyos, hogy nehéz megválni a gondolatkifejezésnek attól a grafikai módjától, — amelyet az ember egész életén keresztül használt. A »kemalizmus« azonban törhetetlenül igyekszik végrehajtani programmját. Az elmúlt napokban történt, hogy Gemal Husni bég, a közoktatásügyi miniszter, bement Konstantinápoly egyik legelőkelőbb éttermébe, hogy villásreggelizzék. Arra a kérdésére, hogy mit kaphat, a pincér szolgálatrakészen odaadta az étlapot, amely francia és török nyelven volt ki-állitva. A török szöveget azonban arab betűkkel nyomtatták. Képzeljük el, hogy az ábécé-törvény életbelépése után egy esztendővel ilyen étlapot nyújtanak át Sztambul középpontjában magának a kultuszminiszternek! £pp olyan »anakronizmus«, mintha egy kövér basa fátyolos hölgyei kíséretében piros fezben és bő bugyogóban sétálna a város főuccáján... A kultuszminiszter, mikor magához tért a megdöbbenésből, kijelentette, hogy nem tudja elolvasni az arab irást s eltávozott az étteremből, m lé •• l-l llyJ'tl\'-\±\lt L!" amely ellen még aznap megindították az eljárást. Az étterem tulajdonosa szörnyen mentegetődzött a rendőrségen. Azzal védekezett, hogy klienseinek a többsége nem tudja olvasni a latinbe- 1 tűs irást s igy az étterem tönkremenne, ha beakarná tartani a kormány rendelkezését. Mindenesetre gigászi munkára vállalkozott Kemal pasa, amikor elhatározta Törökország modernizálását. A kultuszminiszter a fríinap körlevelet intézett a kerületi kormányzókhoz, amelyben közli, hogy az elmúlt iskolai évben 800 ezer ember tanult meg latin betűkkel irni és olvasni. Emlékeztet ^azonban a miniszter arra, hogy az 1927-ben végrehajtott népszámlálás szerint Törökország 22 kerületében a lakosságnak- körülbelül 90 százaléka analfabéta." Ilyen súlyos helyzetben azután még ábécéreformot is végrehajtani nem gyerekjáték. November hó közepén ül össze a török nemzetgyűlés, amelynek napirendjén megint egy nagyjelentőségű és forradalmi törvényjavaslat szerepel. A kormány azt javasolja nevezetesen, hogy a péntek helyett ezután Törökországban is a nemzetközileg elismert vasár-* nap legyen a heti munkaszüneti nap. A javaslatot a nemzetgyűlés, a melynek nagy többsége Kemal pa1 sa személyes hívei közül kerül ki, minden bizonnyal elfogadja, de az országban az uj intézkedés megint nagy riadalmat fog kelteni. A péntek degradálása és a vasárnap kiemelése hozzáértők szerint még radikálisabb változásokat ~fog magával hozni a török életben, mint a kalifátus eltörlése, sa, vagy az ábécé-reformm. Éppen ezért még Kemal bizalmas barátai között is vannak olyanok, akik ennek a mélyreható reformnak legalább is nyugalmasabb idők re való elhalasztását kérik. | Minden h ilázatf kiszűlákbe, minden anódp&f|4ba PV 475 Tungsram Bárium katodáju egyenirányitó-CBő! A anódáramot ad. 7.374