Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-23 / 268. szám

JNdfÍRYIDáK. 1929. november 23. Uj halászati törvényt! Irta: Kállay András. III. | csapda; mindez a halásznál a csó­< nak. Ezen lop iát, vesszőt, ka­rót, dinnyét, tengerit, paszulyt, krumplit stb., mikor szezonja van, és ladik nélkül, halászni nem indul­hat. A vadász 8 hónapig nem használhatja fegyverét, hát ne használja a halász 2—3 hónapig a halászladikát sem. A ladiknak szárazon kell lennie, mint ahogy a vadászfegyvernek a szegen a ti­lalmi idő alatt. A kiméleti tereket minden halászterület elején és vé­gén kell kitűzni egy-egy kilómá­ter hosszúságban, igy elérjük azt, hogy minden kiméleti tér két ki­lóméter hosszú lesz és könnyebben ellenőrizhető is!! A halász ladiko­kat névvel kell az orrfőkén ellátni, a halászjegyek arcképpel és a ha­lászterület pontos megjelölésével legyenek ellátva és tartalmazzák röviden a halászati törvényeket és Szeretném látni, hogy a gödöl­lői korona uradalmi, vagy a mező­hegyesi, vagy lillafüredi kincstári vadászterületeken fegyveres em­berek sétálhassanak. Az az em­ber, aki, ha fegyvertartási enge­délye van is, megvasaltatik, elko­bozzák fegyverét és végén ül. A Tiszán t. olvasóm négy deszká­ból összetákol egy bitang egy la­dikot, és a más tulajdonán egy nemzeti vagyon rongálására, a halászati jogosultak kárára a nyo­morgó hivatásos, becsületes ha­lászok rovására röhögve orvhalá­szik és lop mindent, amit meg­lát. T. olvasóm! Szabolcsvármegyét közei 200 kilóméter hosszúságban övezi a Tisza folyó; e területen van ma 341 csónak; e területre pedig kiváltottak összesen 39 ha­lászjegyet; jól tessék megjegyezni ezt a tényt; ez azt jelenti, hogy kb. 200 csolnakon szabadon fo­lyik a rablás és orvhalászat. írott malaszt marad bármilyen helyes törvény is, ha érvény annak nem szereztetik. Bár vágjon a tulajdon­jogba, bár a személyes szabadság­ba, a halászati törvényeknek is ér­vényt kell szerezni kíméletlen, drá­kói szigorral és súlyos büntető pa­ragrafusokkar. Hallom a feljajdulást a csónak Dicséretes törekvése a vonat­kozó törvényeknek á kiméleti te­rek forszirozása és azok védel­mét, ellenőrzését célzó intézkedé­sei. Igénytelen nézetem e tárgy­nál a Tiszára nézve következő: Tulajdonképpen azokon a terüle­teken kellene kijelölni a kiméleti tereket, amelyekre a tiszai hal, főleg a kecsege téli szállásra ösz­szegyüi igy November havában, a mélységekben. 1905 őszén egy 30 méter mély és kb. 200 méter hosz­szu tanyában 422 darab kecse­gét fogtunk Iabsoló hálóval hat mázsa súlyban pár óra alatt; mult héten ugyanazon helyről a domb­rádi Tisza leány vári szakaszán 144 kiló kecsegét fogtak három nap alaft. Az ilyen mélységeket kellene tehát megóvni a halászástól. Hi­szen meg lehetne csinálna, mert amennyire muszáj megengedni a kánikulába* az éjjeli halászatot, annyira le lehet tiltani a halá­szokat éjjeli időre, azoknak a téli szállásoknak háborgatásától, me­lyekbe a halak összesereglenek; csak az a baj itt, hogy a Tisza az ilyen' téli szállásokat gyakran beiszapoíja és ujjakat mos ki, a melyeket csak az ismer, aki ál­landóan a vizén él. Mennél nagyobb az a terület, ahoi a tiszai hal elivni tud, an­nál inkább bizonyos az eredmény; bátorkodom tehát azt ajánlani, hogy minden tiszai halászterület felső és alsó végén állapíttassák meg a kiméleti tér egy-egy ki­lóméter hosszban; akkor az a helyzet áll elő, hogy a szomszé­dos halászterületek között két-két kilóméter kiméleti tér támad, alui és felül. Ellenőrzése is könnyebb másrészt a halászok sem húznak fel csak a kiméleti térig és nem halásznak le mint ismét csak az aisó kiméleti térig. Ajánlom továbbá e pontnál azt is, hogy minden a Tiszába folyó viz torkolata kellő szélességben és hosszban kiméleti térré nyilvánít­tassák még akkor is, ha a befolyó viz zsilippel ellátva van. Ilyen in­tézkedés is nagyon célravezető és könnyen ellenőrizhető. A harmadik fontos pont a ha­lászati törvények és rendeletek be­tartásának ellenőrzése. Azt mondja a törvény, hogy a tilalmi idő alatt halat fogni nem szabad. Öát hiszen Topni sem szabad, de hiába örökös tilalmi idő van rá, mégis lopnak az emberek szü­letés, rang és felekezeti különbség nélkül. A lakat csakis a becsüle­tes ember ellen való; mert a zsi­vány leveri a lakatot. A lopási alkalmat kell a halászatnál a mi­nimumra csökkenteni, az ellenőr­zés megkönnyítése céljából is. Nincs Istennek az a csendőre, jaki a halászt tetten érje akkor, ha például a Tisza a hullámteret el­öntötte; nem létezik, hogy elnyúj­tott horgát, vagy haltartóját avagy elsüllyesztett csónakját megtalálja ki van zárva, hogy az amúgy is szótalan halászokat éjjeli, neszte­len munkájukban lefülelhesse; százszorosan nehezebb, sőt mon­dom szinte lehetetlen a halászat ellenőrzése, mint a vadászaté. Hi­szen az éjjeli halászatot eltiltani nem lehet, ahogy ezt a törvény is most már megállapítja. T. olvasóm! Az egyetlen célra­vezető mód áz ellenőrzésre, ha a tilalmi időre a halászladikok vizén tartását elitltják. Ami a vadász kezében a fegyver, ami az orv­vadász kezében a hurok, a tőr a tulajdonos gazdák részéről, azok­nak részéről, akiknek túloldalon ingatlanuk van. Nem igaz! Halász nak és lopnak: ők és tovább akar­nák ezt folytani ladikjaikon. Nem igaz, mert, aki a túloldalon bir tokos, ha igával szántani vagy vetni megy, a legközelebbi réven kell földjéhez mennje, ha pedig kapálni vagy kaszálni megy, hát kerüljön a 2—3 hónap alatt a kom pig. Szabolcsvármegye Tiszáján minden három kilóméterre " esik egy komp. Á révészek között is rengeteg a bitang; anyaszüz meztelen húz­gálják éjjel május havában kis ke­rítő hálójukat, elfogván az ivó sül­lőt, potykát; számtalanszor rajta­kaptam őket 40 év alatt és amikor kérdőre vontam őket, azt mond­tak, hogy fürödnek. A rév ladikokat is névvel kell ellátni, őket felesketni, a csend­őröknek a fegyverhasználati jo­gát megállapítani. H^lőri állások rendszeresítésére a társulatokat azonnal kötelezni, de végre is hajtani. Szóval a közvéleménybe és a köztudatba bele kell pofozni a ha­lászati törvények tiszteletben tar­tását is. Beszéljen a kormányzat az ideig lenes utódállamokkal, rendszabá­lyozza meg az ármentesitő társu­latok és folyammémökség alkal­mazottait, gondoskodjon preciz a kenderáztatásról, támogassa mes­terséges halastavak létesítését stb. segítse a hivatásos koldus­halászsokat, ne engedje guny és nevetség tárgyává tenni a Haza érdekében kifejtett céltudatos mun kálkodását. Kész örömmai állok igénytelen tapasztalataimmal mindenkor a földmüvelésügyi minisztérium ren­delkezésére a Tiszát illetőleg. Uj törvényt én csak azért köve­telek, mert az 1888. évi törvény annyira vonatkoztatva van az 1925 évi törvénnyel, sőt az 1885 évi víz­jogi törvényekkel is, miniszteri rendeletekkel is, hogy bizony dol­got áa az annak, aki eligazodást keres. De meg lehet oldani azonnali rendelettel a kérdést, amíg uj törvény létesülhet. De jövő év áp­rilis hó iS.-éig kérve-kérem a kormányzatot, hogy álljon a sar­kára, mert ha nem teszi, legele­mibb kötelességét mulasztja el. Hortobágyi johíuró Mindenütt kupható ! Termeli; A városnak feggokolcsonbó! még átmenetileg sem szabad beruházást teljesíteni A belügyminiszter megujíteita szigora „kölcsön-rendelet"-ét (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Mikecz István alispán a járási főszolgabírókkal, Nyíregyháza vá­ros polgármesterével, a községi elöljáróságokkal közölte a belügy­miniszternek a kölcsönök felvéte­lére vonatkozó rendéletét azzal, hogy az »abban foglalt rendelkezé­sek a legszigorúbban betartandók«. A rendelet, amely szerint a jövő­ben függőkölcsönből még átmene­tileg sem szabad a városoknak kölcsönt felvenniök, a következő: Az 1924. évi december 16-án 242.487. szám alatt kiadott körren­deletemben felhívtam a városok közönségének figyelmét azokra a káros következményekre, melyek abból erednek, ha egyes városok a kormány előzetes tudta és hoz­zájárulása nélkül külföldi kölcsön­nek megszerzésére irányuló tár­gyalásokat indítanak és figyelmez­tettem, hogy az ily önálló elszige­telt hitelakcióktól már saját jól felfogott érdekükben, de országos érdekekre való tekintettel is tar­tózkodni kell. Az 1926. évi szep­tember hó 28-án 54.033. szám alatt kiadott körrendeletemben ismétel­ten figyelmeztetem a vármegye (város) közönségét, hogy az ön­Kormányzati hiteligények kielégí­tése érdekében külföldi kölcsön felvétele iránt tárgyalásokat velem egyetértőleg csak a pénzügymi­niszter ur folytathat. Ily tárgyalá­sokat az önkormányzat a belügyi és pénzügyi kormányzat hozzájá­rulása nélkül meg nem indíthat. Utasítottam a törvényhatóságokat, 'hogy a kormány hozzájárulása nél­kül folyamatba tett ilyen irányú tárgyalásokat azonnal szüntessék be s jövőre ilyen tárgyalásokba csak akkor bocsátkozzanak, ha eh­hez előzetesen a "kormány hozzá­járulását elnyerték. Az 1927. évi julius hó 25-én 418.881. szám alatt kiadott körrendeletemben felhív­tam a vármegye (város) közönsé­gét, hogy kölcsön felvétele iránt tárgyalásokat csak az esetben in ditson, ha azt a határozatát, amely Iyél a felvenni szándékolt kölcsön­ből fedezendő kiadásait megálla­pította, a kormányhatóság már jó­váhagyta s ennek során a kölcsön Oraa.) Te§szövetkezeti Központ BnAapeit, I, Horthy Miklós-út 119/111 felvételére irányuló tárgyalás fo­lyamatbatét eléhez előzetesen a kormány hozzájárulását elnyerte. Sajnálattal kell tapasztalnom, hogy habár idézett rendelete­im hatályba vannak, egyes vár megyék, városok és községek igen siiriin vesznek fel kölcsö­nöket, holott a pénzpiac mai helyzete erre a legkevésbé al­kalmas. A kölcsönöket a legtöbb eset­ben igen súlyos feltételek mellett és gazdaságilag nem közvetlenül hasznothajtó célokra veszik fel. Ennek az eljárásnak káros hatá­sat a mai kedvezőtlen gazdasági helyzetben is fokozza, hogy az or­szág forgótőkéjében bekövetkezett nagy csökkenés miatt ezek a köl­csönök, ha a hitelnyújtás folyama­tát nézzük, úgyszólván mind kül­földi kölcsönök, — felvételük te­hát egyre ható eladósodásunkat növeli és fizetési mérlegünk foly­tonos romlását idézi elő. Ennél­fogva nemcsak helyi, hanem orszá­gos érdekek is követelik, hogy az önkormányzati testületek kölcsönei a mostaniaknál lényegesen szű­kebb keretek közé szoríttassanak. Mindezeknél fogva felhívom a var­megye (város) közönségét, hogy: 1. Az idézett rendeleteimben fog­laltakat szigorúan tartsa be és köl­csönök felvételétől, különösen ak­kor, ha gazdaságilag nem közvet­lenül hasznothajtó beruházásokról van szó, a lehetőségig tartózkod­jék. 2. Feltétlenül szükséges beru­házás esetén sem szabad ahhoz hozzáfogni, amig a szükséges anya gi eszközök teljesen biztosítva nmesennek. Ha tehát ahhoz köl­csön igénybevétele szükséges, a kölcsön megszerzése^ illetve kor­mányhatósági ' jóváhagyás előtt nem szabad a beruházáshoz hozzá­fogni. Függökölcsönökből még átme­netileg sem szabad a beruhá­zást teljesíteni. Beruházás céljaira csak törleszté­ses kölcsönt szabad igénybe venni. Felhívom továbbá, hogy a vár­megye területén lévő megyei váro­sok és a községek közönségét e rendeletemben közlötteknek meg­felelően utasítsa s amennyiben va­lamely megyei város vagy község az idézett rendeleteimben foglal­tak ellenére, vagy általában a köl­csönfelvételek korlátozására irá­nyuló rendelkezéseim ellen csele­kednék, az ilyen határozat jóváha­gyását tagadja meg. — Palackozott szeszes italt nem szabad hitelbe árusítani. A tavaly hozott uj bortörvény teljes egé­szében megtiltja a korcsmai hite­lezést. Ennek folytán a bíróság a korcsmai hitelt a Telperes javára nem itéh meg. Egy szakmai szak­értekezfet megállapította, hogy az uj bortörvény nemcsak a vendég­lőkre és korcsmákra, hanem azok­(ra a kereskedésekre is alkalmazan­dó, amelyek szeszes italoknak kis­mértékbem való eladására joggal birnak. Ebbőí" következik, hogy zárt palackokban levő szeszesita­lokat sem szabad ezután hitelbe árusítani. V

Next

/
Thumbnails
Contents