Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-23 / 268. szám

JNdfÍRYIDáK. 1929. november 23. Uj halászati törvényt! Irta: Kállay András. III. | csapda; mindez a halásznál a csó< nak. Ezen lop iát, vesszőt, karót, dinnyét, tengerit, paszulyt, krumplit stb., mikor szezonja van, és ladik nélkül, halászni nem indulhat. A vadász 8 hónapig nem használhatja fegyverét, hát ne használja a halász 2—3 hónapig a halászladikát sem. A ladiknak szárazon kell lennie, mint ahogy a vadászfegyvernek a szegen a tilalmi idő alatt. A kiméleti tereket minden halászterület elején és végén kell kitűzni egy-egy kilómáter hosszúságban, igy elérjük azt, hogy minden kiméleti tér két kilóméter hosszú lesz és könnyebben ellenőrizhető is!! A halász ladikokat névvel kell az orrfőkén ellátni, a halászjegyek arcképpel és a halászterület pontos megjelölésével legyenek ellátva és tartalmazzák röviden a halászati törvényeket és Szeretném látni, hogy a gödöllői korona uradalmi, vagy a mezőhegyesi, vagy lillafüredi kincstári vadászterületeken fegyveres emberek sétálhassanak. Az az ember, aki, ha fegyvertartási engedélye van is, megvasaltatik, elkobozzák fegyverét és végén ül. A Tiszán t. olvasóm négy deszkából összetákol egy bitang egy ladikot, és a más tulajdonán egy nemzeti vagyon rongálására, a halászati jogosultak kárára a nyomorgó hivatásos, becsületes halászok rovására röhögve orvhalászik és lop mindent, amit meglát. T. olvasóm! Szabolcsvármegyét közei 200 kilóméter hosszúságban övezi a Tisza folyó; e területen van ma 341 csónak; e területre pedig kiváltottak összesen 39 halászjegyet; jól tessék megjegyezni ezt a tényt; ez azt jelenti, hogy kb. 200 csolnakon szabadon folyik a rablás és orvhalászat. írott malaszt marad bármilyen helyes törvény is, ha érvény annak nem szereztetik. Bár vágjon a tulajdonjogba, bár a személyes szabadságba, a halászati törvényeknek is érvényt kell szerezni kíméletlen, drákói szigorral és súlyos büntető paragrafusokkar. Hallom a feljajdulást a csónak Dicséretes törekvése a vonatkozó törvényeknek á kiméleti terek forszirozása és azok védelmét, ellenőrzését célzó intézkedései. Igénytelen nézetem e tárgynál a Tiszára nézve következő: Tulajdonképpen azokon a területeken kellene kijelölni a kiméleti tereket, amelyekre a tiszai hal, főleg a kecsege téli szállásra öszszegyüi igy November havában, a mélységekben. 1905 őszén egy 30 méter mély és kb. 200 méter hoszszu tanyában 422 darab kecsegét fogtunk Iabsoló hálóval hat mázsa súlyban pár óra alatt; mult héten ugyanazon helyről a dombrádi Tisza leány vári szakaszán 144 kiló kecsegét fogtak három nap alaft. Az ilyen mélységeket kellene tehát megóvni a halászástól. Hiszen meg lehetne csinálna, mert amennyire muszáj megengedni a kánikulába* az éjjeli halászatot, annyira le lehet tiltani a halászokat éjjeli időre, azoknak a téli szállásoknak háborgatásától, melyekbe a halak összesereglenek; csak az a baj itt, hogy a Tisza az ilyen' téli szállásokat gyakran beiszapoíja és ujjakat mos ki, a melyeket csak az ismer, aki állandóan a vizén él. Mennél nagyobb az a terület, ahoi a tiszai hal elivni tud, annál inkább bizonyos az eredmény; bátorkodom tehát azt ajánlani, hogy minden tiszai halászterület felső és alsó végén állapíttassák meg a kiméleti tér egy-egy kilóméter hosszban; akkor az a helyzet áll elő, hogy a szomszédos halászterületek között két-két kilóméter kiméleti tér támad, alui és felül. Ellenőrzése is könnyebb másrészt a halászok sem húznak fel csak a kiméleti térig és nem halásznak le mint ismét csak az aisó kiméleti térig. Ajánlom továbbá e pontnál azt is, hogy minden a Tiszába folyó viz torkolata kellő szélességben és hosszban kiméleti térré nyilváníttassák még akkor is, ha a befolyó viz zsilippel ellátva van. Ilyen intézkedés is nagyon célravezető és könnyen ellenőrizhető. A harmadik fontos pont a halászati törvények és rendeletek betartásának ellenőrzése. Azt mondja a törvény, hogy a tilalmi idő alatt halat fogni nem szabad. Öát hiszen Topni sem szabad, de hiába örökös tilalmi idő van rá, mégis lopnak az emberek születés, rang és felekezeti különbség nélkül. A lakat csakis a becsületes ember ellen való; mert a zsivány leveri a lakatot. A lopási alkalmat kell a halászatnál a minimumra csökkenteni, az ellenőrzés megkönnyítése céljából is. Nincs Istennek az a csendőre, jaki a halászt tetten érje akkor, ha például a Tisza a hullámteret elöntötte; nem létezik, hogy elnyújtott horgát, vagy haltartóját avagy elsüllyesztett csónakját megtalálja ki van zárva, hogy az amúgy is szótalan halászokat éjjeli, nesztelen munkájukban lefülelhesse; százszorosan nehezebb, sőt mondom szinte lehetetlen a halászat ellenőrzése, mint a vadászaté. Hiszen az éjjeli halászatot eltiltani nem lehet, ahogy ezt a törvény is most már megállapítja. T. olvasóm! Az egyetlen célravezető mód áz ellenőrzésre, ha a tilalmi időre a halászladikok vizén tartását elitltják. Ami a vadász kezében a fegyver, ami az orvvadász kezében a hurok, a tőr a tulajdonos gazdák részéről, azoknak részéről, akiknek túloldalon ingatlanuk van. Nem igaz! Halász nak és lopnak: ők és tovább akarnák ezt folytani ladikjaikon. Nem igaz, mert, aki a túloldalon bir tokos, ha igával szántani vagy vetni megy, a legközelebbi réven kell földjéhez mennje, ha pedig kapálni vagy kaszálni megy, hát kerüljön a 2—3 hónap alatt a kom pig. Szabolcsvármegye Tiszáján minden három kilóméterre " esik egy komp. Á révészek között is rengeteg a bitang; anyaszüz meztelen húzgálják éjjel május havában kis kerítő hálójukat, elfogván az ivó süllőt, potykát; számtalanszor rajtakaptam őket 40 év alatt és amikor kérdőre vontam őket, azt mondtak, hogy fürödnek. A rév ladikokat is névvel kell ellátni, őket felesketni, a csendőröknek a fegyverhasználati jogát megállapítani. H^lőri állások rendszeresítésére a társulatokat azonnal kötelezni, de végre is hajtani. Szóval a közvéleménybe és a köztudatba bele kell pofozni a halászati törvények tiszteletben tartását is. Beszéljen a kormányzat az ideig lenes utódállamokkal, rendszabályozza meg az ármentesitő társulatok és folyammémökség alkalmazottait, gondoskodjon preciz a kenderáztatásról, támogassa mesterséges halastavak létesítését stb. segítse a hivatásos koldushalászsokat, ne engedje guny és nevetség tárgyává tenni a Haza érdekében kifejtett céltudatos mun kálkodását. Kész örömmai állok igénytelen tapasztalataimmal mindenkor a földmüvelésügyi minisztérium rendelkezésére a Tiszát illetőleg. Uj törvényt én csak azért követelek, mert az 1888. évi törvény annyira vonatkoztatva van az 1925 évi törvénnyel, sőt az 1885 évi vízjogi törvényekkel is, miniszteri rendeletekkel is, hogy bizony dolgot áa az annak, aki eligazodást keres. De meg lehet oldani azonnali rendelettel a kérdést, amíg uj törvény létesülhet. De jövő év április hó iS.-éig kérve-kérem a kormányzatot, hogy álljon a sarkára, mert ha nem teszi, legelemibb kötelességét mulasztja el. Hortobágyi johíuró Mindenütt kupható ! Termeli; A városnak feggokolcsonbó! még átmenetileg sem szabad beruházást teljesíteni A belügyminiszter megujíteita szigora „kölcsön-rendelet"-ét (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Mikecz István alispán a járási főszolgabírókkal, Nyíregyháza város polgármesterével, a községi elöljáróságokkal közölte a belügyminiszternek a kölcsönök felvételére vonatkozó rendéletét azzal, hogy az »abban foglalt rendelkezések a legszigorúbban betartandók«. A rendelet, amely szerint a jövőben függőkölcsönből még átmenetileg sem szabad a városoknak kölcsönt felvenniök, a következő: Az 1924. évi december 16-án 242.487. szám alatt kiadott körrendeletemben felhívtam a városok közönségének figyelmét azokra a káros következményekre, melyek abból erednek, ha egyes városok a kormány előzetes tudta és hozzájárulása nélkül külföldi kölcsönnek megszerzésére irányuló tárgyalásokat indítanak és figyelmeztettem, hogy az ily önálló elszigetelt hitelakcióktól már saját jól felfogott érdekükben, de országos érdekekre való tekintettel is tartózkodni kell. Az 1926. évi szeptember hó 28-án 54.033. szám alatt kiadott körrendeletemben ismételten figyelmeztetem a vármegye (város) közönségét, hogy az önKormányzati hiteligények kielégítése érdekében külföldi kölcsön felvétele iránt tárgyalásokat velem egyetértőleg csak a pénzügyminiszter ur folytathat. Ily tárgyalásokat az önkormányzat a belügyi és pénzügyi kormányzat hozzájárulása nélkül meg nem indíthat. Utasítottam a törvényhatóságokat, 'hogy a kormány hozzájárulása nélkül folyamatba tett ilyen irányú tárgyalásokat azonnal szüntessék be s jövőre ilyen tárgyalásokba csak akkor bocsátkozzanak, ha ehhez előzetesen a "kormány hozzájárulását elnyerték. Az 1927. évi julius hó 25-én 418.881. szám alatt kiadott körrendeletemben felhívtam a vármegye (város) közönségét, hogy kölcsön felvétele iránt tárgyalásokat csak az esetben in ditson, ha azt a határozatát, amely Iyél a felvenni szándékolt kölcsönből fedezendő kiadásait megállapította, a kormányhatóság már jóváhagyta s ennek során a kölcsön Oraa.) Te§szövetkezeti Központ BnAapeit, I, Horthy Miklós-út 119/111 felvételére irányuló tárgyalás folyamatbatét eléhez előzetesen a kormány hozzájárulását elnyerte. Sajnálattal kell tapasztalnom, hogy habár idézett rendeleteim hatályba vannak, egyes vár megyék, városok és községek igen siiriin vesznek fel kölcsönöket, holott a pénzpiac mai helyzete erre a legkevésbé alkalmas. A kölcsönöket a legtöbb esetben igen súlyos feltételek mellett és gazdaságilag nem közvetlenül hasznothajtó célokra veszik fel. Ennek az eljárásnak káros hatásat a mai kedvezőtlen gazdasági helyzetben is fokozza, hogy az ország forgótőkéjében bekövetkezett nagy csökkenés miatt ezek a kölcsönök, ha a hitelnyújtás folyamatát nézzük, úgyszólván mind külföldi kölcsönök, — felvételük tehát egyre ható eladósodásunkat növeli és fizetési mérlegünk folytonos romlását idézi elő. Ennélfogva nemcsak helyi, hanem országos érdekek is követelik, hogy az önkormányzati testületek kölcsönei a mostaniaknál lényegesen szűkebb keretek közé szoríttassanak. Mindezeknél fogva felhívom a varmegye (város) közönségét, hogy: 1. Az idézett rendeleteimben foglaltakat szigorúan tartsa be és kölcsönök felvételétől, különösen akkor, ha gazdaságilag nem közvetlenül hasznothajtó beruházásokról van szó, a lehetőségig tartózkodjék. 2. Feltétlenül szükséges beruházás esetén sem szabad ahhoz hozzáfogni, amig a szükséges anya gi eszközök teljesen biztosítva nmesennek. Ha tehát ahhoz kölcsön igénybevétele szükséges, a kölcsön megszerzése^ illetve kormányhatósági ' jóváhagyás előtt nem szabad a beruházáshoz hozzáfogni. Függökölcsönökből még átmenetileg sem szabad a beruházást teljesíteni. Beruházás céljaira csak törlesztéses kölcsönt szabad igénybe venni. Felhívom továbbá, hogy a vármegye területén lévő megyei városok és a községek közönségét e rendeletemben közlötteknek megfelelően utasítsa s amennyiben valamely megyei város vagy község az idézett rendeleteimben foglaltak ellenére, vagy általában a kölcsönfelvételek korlátozására irányuló rendelkezéseim ellen cselekednék, az ilyen határozat jóváhagyását tagadja meg. — Palackozott szeszes italt nem szabad hitelbe árusítani. A tavaly hozott uj bortörvény teljes egészében megtiltja a korcsmai hitelezést. Ennek folytán a bíróság a korcsmai hitelt a Telperes javára nem itéh meg. Egy szakmai szakértekezfet megállapította, hogy az uj bortörvény nemcsak a vendéglőkre és korcsmákra, hanem azok(ra a kereskedésekre is alkalmazandó, amelyek szeszes italoknak kismértékbem való eladására joggal birnak. Ebbőí" következik, hogy zárt palackokban levő szeszesitalokat sem szabad ezután hitelbe árusítani. V