Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-22 / 267. szám

jwtíryidbk. Országos energiahálózat A »Nyirvidék« számára irta: Söpkéz Sándor dr. műegyetemi tanár országgyűlési képviselő, kell különö­Azt hiszem, nem sen indokolnunk azt, hogy azok­ban a nagy modern te­lepekben, amelyekben egész vidékek, egész országrészek min dennemü energiaszükségletét el látja, energia mennyiségeket álli tanak elő, lényegesen olcsóbb ás gazdaságosabb az energiatermelés mint azokban, az egyes fogyasztó igényekhez mért, kisebb telepe­ken, ahoí nem is fizetődik' ki a leg modernebb gépek alkalmazása ahol nem is lehet a rohamosan ha­ladó technika minden ujitását és ta íálmányát alkalmazni, ahol íreridszeh rint, nincs meg a szükséges techni kai felkészültség és a minden ter­melést olcsóbbá tevő tömegterme­lés és fogyasztás sem Leglegföljebb azt kell hozzáfűz nöm, hogy a hőgazdálkodás — ; nagy feszültségű gőzök, a porszén­kazán, a viz- és levegő előmelegv tés, a fáradt gőz felhasználás és egyéb ujitások segítségével — a háború után, olyan lohamos fej­lődést mutat, hogy mig közvetle­nül a háború előtt, talán 8—10 ezer kalória, kerek számban be­szélve, körülbelül 2 kilógramm ma gyar szén kellett az elektromos energia munkaegységének, a kilo­vatt-órának az előállítására, ad­dig most ennek a mennyiségnek körülbelül felével, modern, nagy telepeken 4—5000 kalóriával, té­ri át egy kiíogramm szénnel — ál­lítják elő ugyanazt a mennyiségű elektromos energiamennyiséget. Ennek tulajdonítható jórészt, hogy annak ellenére, hogy a szén ára világszerte igen számottevő módon emelkedett, 30—40 százalékkal Európában, tarán 100 százalék kö rüi Amerikában és annak ellené­re, hogy a tőke, amefy a háború előtt 4—5 százalék körül volt szá­mitható, ma körülbelül ennek két­szeresébe kerül: mégis, az elek­tromos energiaegység ára, a hábo­rú előtti időkkel szemben, nem mutat emelkedést, hanem világ­szerte inkább csökkenő tendenciát. Ezekből a gazdaságosan dolgo­zó nagy telepekből indufnak ki az egész vidékeket ellátó hálóza­tok. "Egy ifyen telep közelében, egy szénbánya mellett, például a hulladékszénnek, vagy szállításra nem alkaímas szénnek felhasználá­sára létesül egy másik tefep, az­után egy harmadik. Ezek a tele­pek idővei, lassan nőnek, nőnek a telepből kiágazó vezetékháróza­zatok összefogóznak és minden előzetes szándék és tervezgetés'néi küi megteremtik az országos ener­giahálózatokat. Ezek a nagy, országos hálózatok jórészt késszen vannak, sőt Ame­rikában régen, Nyugat-Európában pedig ujabban kezdik áttömi már az országhatárokat is. A svájci vi­zierők energiáját átviszik igen nagy mennyiségben Franciaország­ba, Németországba; a bajor vizi­erők energiájával kisegítik a Rajna WestphaKai szénvidék energiater­merését. Maga a Népszövetség is foglalkozott 2—3 esztendővel ez­erőtt ezzel a kércíSssel, de fájda­xom, nem nagy eredménnyel, mert az egyes országok ugy elzárkóznak az energiaátvitel szempontjából, mint ahogyan egyéb árucikkek szá litásánál teszik. Magyarország ennek a fejlődés­nek egészen a kezdetén van. Az utóbbi 6—8 esztendőben történtek nálunk is, igen sokat ígérő kezde­ményezések, rendszerint a létező bányatelepek centráléjából kiin­duló ilyen országos jellegű hálóza­tok alakjában. Es ma már van ná­lunk is, — éppen ezidőszerint is folyamaiban vannak tervezgetések — 35 ezer voltos, 60 ezer voltos, igazán országos jellegű hálózatok, nem beszélve, természetesen a sokkai régebbi keletű ás kisebb feszültségű, inkább helyi, elosztó jeHegü hálózatokról. Ezek a háló­zatok, ezek az elszigetelt hálóza­tok oly módon készültek nálunk, hogy ezeknek növekedésével szem­ben semmiféle akadály nincs. Ha a szükségetek megkívánják, ezek a hálózatok növekedhetnek, az­után ha e hálózatok drótjai egy­más közelébe érnek, minden ne­hézség nélkül összeköthetők, mert nincs ezekben a modern, ujabb Krt letü hálózatokban sem az áram fe­szültségében, sem az áram nemé­ben, sem az áram egyéb 'tulajdon­ságaiban ofyan különbség, amely megakadályozná ezt az összekötte­tést. fiúinak, hogy nálunk ezek a há­lózatok könnyűszerrel összeköthe­tők, nem ugy, mint a külföldön, ahol az élszigeteft hálózatrészek összeköttetése igen sok nehézséget és költséget okozott, talán az a magyarázata, hogy nálunk, ezek olyan 'időkben készültek, amikor már Európában és Amerikában is kialakult az az egységes rend­szer, amefy a legalkalmasabb az ilyen országos hálózatokban való alkalmazásra, amely rendszerhez természetesen, a mi uj hálózataink minden törvényes intézkedés nél­kül alkalmazkodtak, célszerűségi, gazdasági okokból. A város a kúriánál a Saáry-hagyalékra vonatkozó táblai döntés felülvizsgálatát kérte (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a »Nyirvidék«, hogy Saáry Sándor végrendeletét, amely lyeí értékes gyűjteményét Nyír ­egyháza városára hagyta, perrel támadták meg. Az örökösödési per ügyében a debreceni kir. tábla Kun Viktor és társai örökösödési jogát bizonyos mértékig fennálló­nak látta és igy az örökösödési per újra a ki. törvényszék elé ke­rül, A város a táblai döntéssel szemben a kir. Kúriához fordult és kérte az ügy felülvizsgálatát. 1929. november 22. 111 MIMIM IIHWtHWWWBB ben Énekes János prelátus, kano­nok tartja az árvák karácsonyán. A beszéd után Erdőssy Károly: Misztikus karácsonyi játék c. al­kalmi darabját mutatják be. A já­ték cime: A gyermek diadala. A karácsonyi ünnepség egyik kiemel­kedő száma dr. Kállay Miklósné államtitkárnénak, az Alapítványi Erzsébet hadiárvaház önképzőkö­rének diszelnökének üdvözlése lesz majd a karácsonyi ajándékok ki­osztása fejezi be aminden évben olyan felejthetetlenül szép árvaházi karácsonyi ünnepséget. Bizonyos ,hogy Nyíregyháza vá­ros jóhirü közönsége ebben az Ín­séges évben is ünnepi programm­jába iktatta az árvák karácsonyára való adakozást, amellyel megszé­pítjük karácsonyi ünnepünket. « Énekes János prelátus mond beszédet a hadiárvák karácsonyi ünnepén (A »Nyirvidék« tudósítójától., A Nyíregyházi Alapítványi Er­zsébet Árvaház ebben az esztendő­ben a róm. kath. elemi iskola dísz­termében tartja karácsonyi ünnep­ségét. A város közönsége minden­kor meleg szeretettel fordul az árvák karácsonya felé és a<iig van módosabb ház, ahonnan ne kül­denének valamelyes ajándékot, ilyenkor az árvák karácsonyfája alá December 22-én délután 4 óra­kor lesz a hadiárvák ünnepe, ame­lyet karácsonyi ének vezet be. Az éneket az árvákkal szeretettel fog­lalkozó Röder Ede dr. feánylice­umi tanár tanította be. A szent beszédet ebben az év­IVAN MOSJOUKIN miűt Maao'esku , A szélhimosok királya" BRIGITTE HELM D1TA PARLO HENRICH GEORGE A VÉGZETES ASSZONY cimü nagy „UFA" filmben péntektől­-vasárnapig az Apollóban Csütörtökön WARWICK WARD Csütörtökön az Édes paprika és Niaa PdroTa filmek főszereplejének legojabb attrakciója Egy kalandor hálójában Történet Bécs összeomlása idejéből 9 telv. Partnere Wflrncr Füttener. Kisérő „UFA" műsor Pénteken—Szombaton —Vasárnap IVAN MOSJOUKIN, BRIGITTE HELM és DITA PARLO együttes asereplésérel Manolesku, a szélhámosok királya vagy A VÉGZETES ASSZONY Egy szélhámos élettörténete 10 fejezetben. Rtndaz'e: W. Turjanszky a „Strogoíf Mihály" rendelője. — Kisérő „UFA" műsor. Rendes kelyárak — Jegyelővétel Tisztviselő- és kedveiményea jegy csak pénteken érvényes. Előadások kezdete: hétköznap 5. 7 , 9, órakor „A kétarcú asszony Obornyáfc Erzsébet, Lorántffy Zsuzsánna egyesületi titkár elő­adása a Leánykálvineumban A Kátvineum előadásait hűsé­gesen látogató közönségnek él­ményszámba menő, magas lelki gyönyörűsége volt a november 20-iki műsoros délutánon, amikor is Obornyák Erzsébet Lorántílv Zsuzsánna egyesületi titkár tar­tott előadást a nő és különöseb­ben a református nő lelkiségéről. Maga az előadó ezt a cimet adta előadásának: A kétarcú asszony. Amit azután ezen cim alá foglaltan elmondott, az a komoly reformá­tus keresztyén nő látó szemével és mélyen érző lelkével megfi­gyelt és összegyűjtött sok jelenség és megtörtént eset tapasztalati té­nyéhez fűzött nyilt és kemény szó, amelyet azonban teljesen indokol az, hogy fájó lélekből szakadtak fel. A nőt általában kiismerhetet­Iennek tartják -— mondotta az elő­adó, de közel jár a női lélek helyes felismeréséhez az az irodalmunk­ban költőileg is feldolgozott mon­da, amelyben a fejedelem az an­gyai és ördög leghívebb festői áb­rázolására nagy jutalmat tűzött ki és a nyertes az a festő lett, aki az angyalt egy szép, szelíd és át­szellemült nővel, az ördögöt pedig egy csábítóan szép, bűnös gyö­nyöröktői pokolian csillogó tekin­tetű —- másik nővel szemléltette. Ezt a két arcát látjuk a nőnek az életben is; az egyik oldaton a martirasszonyokét, a hősnőkét, akiknek a csendes és folytonos -szolgálat övez glóriát a feje köré, « másik oldalon a csak hódítani akaró, önző nőkét, akik az erköl­csi ingovány lidércfényében vil­Iódznak. Mind a két női tipus bent van az irodalomban. A nő helyes értékét az anyaság mérlegén kell lemérni, mert a női lélek tiszta képének éz az arany­fürdője. A magyar asszonynak is két arca van. Az egyik zászlót szentel, bankettezik és mindenütt ott van, ahoí" jelenléte nem feltét­lenül szükséges, de sehol sem volt látható akkor, amikor a végigra­Bolt magyar föld sápadt arcú, ha­lálraszánt kis penészvirágait ölel­ték magukhoz mentő kézzel kül­földi barátaink. S mikor a meg­csonkított haza teste vonaglik, a \-í rag történelem legembertelenebb vivisekcíója miatt, ők is vonagla­nak a bárok <és lokálok visongó négerzenéjére s a drága francia púderről is csak a bojkott miatt mondanak le (ha ugyan nem csempésztetik drágábban) — nagy méltatlankodások közepette. De a magyar asszony másik arca is lát-» nató. A Budapest környéki barak­városok, elszakított városaink ne­vein megjelölt utcáin mélységesen elkeseredett lélekkel járva, a sze­gényes kis házikók előtt levő te­nyérnyi kis kertekben kicsillog a

Next

/
Thumbnails
Contents