Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-21 / 266. szám
153. november 22. jntyírvidék. & számításba jöhet ez a hiányzó kicsinység akkor, ha arról van szó, hogy egy félliter helyett, amelyet pénzéért jogosan igényelhet bárki kevesebbet kap. Ilyen esetben nem az a fontos, vájjon egy hektóliter[e a hiány, vagy csak egy fér" deciliter, mert mindkét esetben benne foglaltatik a tisztességbe ütköző cselékedet minden kritéruma. De súlyosbítja a panaszt az is, hogy sz üvegre ragasztott cimkén egy helybeli nagykereskedőnek a neve van nyomtatva. Ez pedig már nemcsak az eladó kiskereskedőnek^ hanem az érdekelt nagykereskedőnek az ügye is, mert — amit nem hinnénk — vagy ő adja el <nár ilyen "üvegekben viszonteladásra a denaturált szeszt, vagy a nevévei élnek vissza, mindkét esetben azonban a kereskedői tisztesség rovására megy az üzlet. M • z i e® • Egy tmzmgyi regén? és egy vígjáték meg? ma és holnap a ¥árosi Mozgóban Egy szenzációs bünügyi regény van ma és holnap műsoron a Városi Mozgóban. A sarlatán a cime a 7 felvonásos darabnak s egy irónő és egy rendőr szerelmét tárja elénk, beleszőve a cselekmény be egy banditatársaság bűnös manipulációit. Sok veszedelmen, sok izgalmas jeleneten keresztül gömbölyödik le a dráma cselekményének fonala, mig végül is .egy jói sikerült happy end zárja be a változatos darabot. A műsoron lévő másik darab: »A szerelem rózsák, amelynek 8 felvonása arról szói hogyan ugratnak be egy fiatal férjet egy ártatlan mulatságba, az utóiag megtartott legénybucsu ürügye alatt. Sok kedves jelenet van ebben a sokszor könnyekig kacagtató vígjátékban, a melyet valóban érdemes megnéznie annak, aki szeret eltölteni egy vidám órát ebben a sanyarú világban. losjonkin: Casanovától lanolescnig A kalandorok és gonosztevők életében az asszonyok rendszerint döntő, sőt végzetes szerepet játszanak. Ugy látszik, az asszonyoknak gyengéjük a kalandosság. A férfi egzisztenciájának titokzatossága és veszedelmes volta izgatja őket. Két kalandorral kellett az utóbbi időben foglalkoznom, mert — mindkettőnek az alakját vászonra vittem. Néhány év előtt Casanovát most pedig Manolescut, a szélhámos-királyt. Két nagy kalandor, a kiket sokán szerettek. A hasonlatosság azonban csak külsőség, — mert a tevékenységükben és főleg az asszonyokhoz való viszonyukban Casanova és Manolescu egyenesen ellentétei voltak egymásnak. Manolescut is sok asszony szerette, mint Casanovát. De nem a nő volt a hajtóerő az életében. Nem az a férfi volt, aki nőkért vküzd, mint az memoárjaiból pompásan megállapítható. Engedte, hogy az asszonyok meghódítsák és — ellentétben Casanovával, aki mindig hóditó maradt — taljesen a nő befolyása alá került. Manolescu nem volt hivatásos »szivdögdöglesztő«, mint Casanova. Számtalan szerelmi kalandjában belekergette az élet, mert az asszonyt csak az események elől való menekülésnek tekintette. Ezek a lélektani előfeltételek adták meg A végzletes iasszony t. Manolescu-filmnek drámai alapgondolatát. Nem az volt céiunk, hogy a szélhámosok királyának életéből néhány epizódot megfilmesitve, kolportázs-filmet csináljunk. Ivan Mosjukin filmremekét péntektől 'vasárnapig mutatja be az Apolló kizárólagos joggal, rendes helyárakkal, tisztviselő- és kedvezményes jegy azonban csak pénteken érvényes. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. ffla ?an Dina Gralla és Beregi Oszkár legújabb filmjének a bemutatója a Diadalban Ki ne emlékezne a »Nősüljön meg hadnagy ur«, »A revü szépe« és a többi bájosabbnál bájosabb Dina Gralla filmekre, amelyek mint a mult szezon legkedvesebb vígjátékai a legnagyobb sikereket aratták Nyíregyházán is. Alig hinnők hogy lenne olyan mozilátogató, aki ha egyszer látta Dina Grallát játszani, meg ne nézné valamennyi darabját. A Diadal-Mozgó ma kezd! vetiteni ennek az ennivalóan <<< HI MII X' bájos filmprimadonnának, »az európai vígjátékok királynőj ének« legújabb filmjét, a »Bujdosó jet gyesek«-et, amelynek másik ne• vezetessége, hogy a férfi főszerepet Beregi Oszkár játsza. A kisérő. film: a »Biztositás nőtlenség ellen« szintén nagyszerű vígjáték Vera Reynoldssal és Harrison Ford dal. Ez a nagyszerű vigjáték-musor csak ma és holnap pereg a Diadal mozivásznán. Continental-szálloda Budapesten | VII., Dohiny-ntca 42—44. w. Táviratok: Continentalotel. A vidéki uriközönség igazi otthona TÍ«7.W»áff t — I ' ' Tisztaság! - Kényelem! - Elözékeny.é*! •ifiden szobában hideg-meleg folyóvíz központi fatéc Egyágyas szobák árai: 5, 6, 7, 8, 9. )0 pea«ő Két.gy.s szobák árai: 8, 9, 10, 1!, 14. 15, 16 pengő Szobák telefonnal 1071-3* Szobák fürdőszobával. ••• modern KöbsőnSsfinyvtái* £•* *{• az T-Jjaá. gipol ttoajn S*« pott is attól jutalmul... egy szives mosolygást. A háziasszony felállott és ezzel megbomlott az ^I sztal. A hadnagy türelmetlenül ugrott ,fel és a kölcsönös kézszorongatások közben ugy intézte a dolgot, hogy Katikához jusson .utoljára. — Remélem, megelégelte már azt a majmot ? — kérdezte tőle bosszúsan. — Melyiket ? — — Azt, a mérnököt. — A lány végignézett rajta : — A mérnök nagyon derék becsületes embernek látszik. — — Azt akarja ezzel mondani, hogy jól mulatott vele ? — Kató nyugodtan és hidegen felelt : Azt, hogy nem lehet valakit majomnak titulálni, aki arra nem szolgált rá. — A katona nagyot nyelt és hallgatott egy darabig. — Az imént láttam, hogy nagyon szép kottái vannak — szólt azután más hangon. — Ugye lesz szives egy pár darabot eljátszani nekem ? — Katalin, kérlek egy percre — hallatszott megettük a néni száraz hangja. Kató zavartan fordult meg és otthagyta a fiatalembert. Ez dühösen nézett utána : — Csak azt tudnám, szívesen mégy-e, vagy mert visznek — dörmögte. — Na, megtudom nemsokára. A lány nem jött vissza, a társaság közben kezdett kialakulni. A helyzet a tiszt számára nemhogy javult volna, hanem még rosszabbodott. A mama láthatólag sietett az asztal felső végén levőket változatlanul átcsoportosítani a sarokasztal köré. Leültek s amikor egy szék még üresen maradt, a háziasszony maga állott fel és tette arrább a széket az ablak alá. Kató legbelül ült a fal melletti fotelben és el volt barrikadirozva az asszonyok által. A mérnök ült mellette és mulattatta olyan buzgalommal, ami riíár szinte sok volt udvariasságnak. A lány szórakozottan felelgetett a fiatalembernek, végre bizonytalanul felemelkedett a székről. — Hová mégy ? — kérdezte az anyja élesen. — Egy darabot akarok eljátszani anyám. — felelt ez belepirosodva. — Hagyd most azt az ostoba zongorát, nincsen arra semmi szükség. — Egy... uj darabom van anyám, el akarom játszani ^— válaszolt akadozva a lány és indulni akart. — Maradj csak. Már úgyis elkéstél — szólt a mama határozott hangon. — Magda épen most ült le, te ráérsz azután is. — Tényleg a kislány e pillanatban ült le a zongora mellé, magával vivén oda is szárnysegédül hűséges lovagját, alá ez alkalommal a kottaforgató szerepére volt hivatva. Kató visszaült és a szőke asszonnyal kezdett beszélgetést valami toalett téma felett A hadnagy számára nem maradt más, mint csatlakozni azokhoz, akik a zongora mellett gyűltel^ össze. A kis vendéglány könnyű Zerkovitz melódiákat játszott és halkan dúdolt hozzá. A gavallérja mellette ült és a kottára szegezte szemeit, hogy alkalmas pillanatban fordíthasson. A tiszten kivül még csak a három gyerek volt ott, akik ezúttal igen .csendeseknek bizonyultak és egymáshoz se szóltak egy szót se. A hadnagy leült és ugy tett, mintha a játékot hallgatná, miközben elgondolkozva szorongatta az állát : — Csak azt tudnám, miért vagyok nekik annyira veszedelmes, hogy ilyen nyíltan félrelökik velem szemben az udvariasság legelemibb szabályait is. Itt valaminek kell lenni. Ezekről leri, hogy azt is szívesen vállalják, ha parasztoknak tartom őket, csak hordjam el magamat rögtön. Hogy ezt a mérnököt elefántnak hívták ide, az bizonyos. De miért ? Miért akarnak minden áron megszabadulni tőlem ? Ennek még jó lesz utána gondolni. — Hát gondolkozhatott is, volt ideje elég. Teljesen magára maradt. A szolgabíró mindjárt az ebéd után eltűnt. A házigazda odajött ugyan pár percre és néhány udvariassági kérdést intézett hozzá, de nem sokára bocsánatot kért, hogy mennie kell, a betegei várják. Egyidejűleg Gáborka is eltűnt, aki különben eddig se szólott egy árva hangot sem. A hadnagy az öt gyerekkel maradt. — Ugy látszik, próbanapos szárazdada lettem — gondolta akasztófahumorral. — Erősen számítanak rá, hogy nem fogom kibírni. Micsoda uri szamárság volna most dadogni, bocsánatot kémi az eddigi alkalmatlankodásért és... elmenni. Nem! Ittmaradok! Feltétlenül itt' maradok!! Csak ez a kislány volna idősebb vagy két-három évvel, majd megmutatnám én Kata kisassszonynak, hogyan kárpótolja magát a katona, ha neki szorítják a viznek. Egy lélek se volt az egész szobában, akihez szóljon. De ez most már nem zavarta. Félháttal fordult a társaság felé és nézte a három ifjú csemetét, akik görbült háttai és savanyu arccal ültek mellette. Aztán hirtelen egy gondolata támadt. — Gyerekek unjátok magatokat ugy-e? A legkisebbik felnézett rá félszemmel, olyanformán, mint a ruca nézi a felette elrepülő madarat és savanyu képpel felelt: — Unjuk ám, bizony. — Hát miért nem mentek játszani? — Hát lehet? — kérdezte örvendő meglepetéssel a gyerek. — Persze, hogy lehet. Miért ne lehetne ? — Nagymama azt mondta, hogy maradjunk itt magával. — Velem? — Igen. — Na és miért ? — Nem tudom, — felelt a fiu vállát húzgálva. De erre közbeszólt a nagyobbik is, ököllel erélyesen oldalba taszítván az öccsét. — Te buta, már nem emlékszel? Hát azért, hogy mulattassuk, — szólott aord eréllyel a kisebbikre. i (Falytatjak.)
