Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-21 / 266. szám

148. november 22. jntyírvidék. & Uj halászati törvényt! Irta: Kállay András. II. • kor az ikrás hal nem nyugszik, Egy újságcikk keretében Iehe- ' keresi az ivásra alkalmas helyeta tetlen részletesen foglalkozni halászattal, és az idevonatkozó törvényekkel, mert hiszen sajnos az olvasó közönség zömét egyáltalán nem érdekli. Igy tehát amikor a halászati törvények és azok ellenőrzéséről irok csak általánosságban és csak a legfontosabb pontokra terjeszkedem ki. Az i88S-ik évi XIX. törvénycikk, valamint az ezen törvényt módosító és kiegészítő 1925-ik évi XLIII. törvénycikk tagadhatatlanul sok üdvös és célravezető rendelkezést tartalmaz nak, melyek fontosak és alkalmasak a hal védelmének és szaporításának szempontjából. De kardinális kérdésben,, mint amilyen a nyilt viz és a zárt viz precíz meghatározása, ebben a kérdésben sem az idézett törvények sem a gyakran törvénytipró miniszteri rendeletek tiszta képet nem teremtenek. Röviden egy példával szolgálok. A Lónyay csatorna a nyírségnek közel hatszáz kilóméter hosszú kanálisain a nyírvizet Vencsellőnél szofgáltatja a Tisza folyóba közvetlenül. E csatornába és mellék kanálisaiba ivás idején feljön a tiszai hal különösen egy-egy májusi áradáskor, feljön a Tisza vize és elárasztja a kaszálókat, legelőket medrétől 50—60 kilóméter távolságra is. A Tisza befelé folyik a csatornán, viszont a nyirviz is nem tudván lefolyni kiönt. ilyenkor szurkálja le, kézzel zsákkal, tapogatóval fogja a környék lakossága, mint már említettem jlz ivó ponty, süllő, harcsa, jászkeszeg, sőt márna ezreit, azokon a területeken, mint Bujon a Pirító, mint Halászban a Ságrét, mint Kemecsén a tapogató® tó stb. Ezeknek a vizeknek hovatartozandósága, hogy vájjon nyilt vagy zárt vizek-e? a törvényekből és rendeletekből ki nem hámozhatok, tehát a gyakorlatban végrehajtva sincsen. Ugyanígy vagyunk a tiszai ármentesitő társulatok főcsatornáival is, melyek közvetlenül torkollanak a Tiszába. Ezeknek torkofatában is rengeteg tiszai halat pusztítanak el tilalmi időben. A nyilt és zárt viz kérdésében tehát olyan megállapításokat kell tartalmaznia a törvénynek, amelyek kizárnak minden vitás esetet és megcáfolhatatlanok. Ajánlom egy uj törvény vagy rendelet szövegéül e pontnál a következő mondatot: »NyiIt viz minden folyóvíz kiöntéseivel és azon medrek vizével együtt is, amelyékkel a folyóvíz közvetlenül érint kezhet.« Egy ilyen törvényt megért a csendőr is, a halász is, nem kell nekik, mint nekem e cikk írásánál a vízjogi és halászati törvények! labirintusában szóval, a zavarosban halászni. A második főfontosságu pont a tilalmi idő kérdése. A természet törvényei hatalmasabbak még a miniszteri omnipotenciánál is. Bár körülményes, de az emberi és állati ivás idejét is szabályozhatja egy-egy idősebb földmüvelésügyi miniszter, de a testen kivül fogamzó vadvízben élő halnak csak a természet és beleoltott ösztöne parancsol. A hal ivását számtalan körülmény befolyásolja; különösen a Tiszánál; a viz tisztasága vagy zavarossága, hőfoka, a viz állása, elöntötte-e a. hullámteret és legfőképen van-e zavartalan vízterület. E kellékek összejátszása biztosítja az eredményed ivást; ha ez nem áll elő, ak- ) természetes mederben csendes 'tereket, vár ja a napfényes időt és várja a többi feltételeket; módja van várni, hónapokig is, mert a természet ugy alkotta. Kézenfekvő tehát tisztelt olvasóm, hogy a sikeres ivás idejét szabályozó előfeltételek három hónap alatt valószínűbben előáll? nak, mint huszonöt nap alatt. Ugyebár ezt belátja mindenki és mégis t. olvasóm, tessék csak hallgatni, hogy mi történt az idén!! Jött kora tavasszal a rettenetes hideg és hosszú tél után egy földművelésügyi miniszteri ukáz, mely megbubifrizurázza az alaptörvényben leszögezett három vagy két és félhónapi tilalmi időt, május 5-től május 31-ig; szóval 25 napra, erre a különben is ominozus számra. Nem követelte senki sem Darányi, Mezőssy, Nagyatádi Szabó István, sem Mayer János földmüvelésügyi miniszter uraktól, hogy értsenek a halászathoz, de attól a szakemberekből álló előadói kartól igenis megköveteljük, hogy ne adjon olyan tanácsot miniszterének, ne Írasson véle olyan rendeletet alá, mely a halszaporodásának megölő gyilkosa. Ennek a megmagyarázhatatlan rendeletnek t. olvasóm természetes követ kezménye az volt, hogy Juniusban még ei nem ivódott menyhal, csuka, tok, kecsege, süllő, harcsa fogódott. És történt ez egy soha nem tapasztalt szigorú tél után. Lelkemből sajnálom, hogy a szakemberek eme végtelenül kit ros botlását szóvátennem kellett. Ajánlom tehát azt, hogy a tilalmi' idő április hó 15-től julius hó i-ig tartson legalább és hogy ne lehessen ezt miniszteri rendelettel, hanem csakis törvényhozásilag megváltóztatniü így megy át a köztudatba, nem pedig, ha örökösen változtatják. A Kereskedelmi és Iparkamara iparos-kültagjait december 1-én, kereskedő-kültagjait december 2-án választják meg Nyíregyházán Nyíregyházán választ a Dalai Alsó, Dadai Felső, nagykálléi és nyírbogdányi járás összesen 56 községe is. A többi község Kisvárdán és Nyírbátorban választ (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A kereskedelmi miniszternek a Kereskedelmi és Iparkamara újjáalakítása tárgyában kiadott rendelete alapján megállapították a Kamara tagjainak megválasztásánál szavazati joggal birók névjegy zékét. Ezt a névjegyzéket ki is hirdették és most a választást intéző központi bizottság kitűzte a Kamara uj kültagjainak megválasztása céljából a választás határidejét. December 1-én és 2-án lesz a választás. A nyíregyházi alkerületben a Kamara iparososztálya kültagjainak megválasztására decemberi-ét a kereskedelmi osztály kültagjainak megválasztására december 2-át tűzte ki és a választásra Nyir egyháza, a Dadai Alsó, Dadai Felső, nagykállói es nyirbogdányi járás kamarai választójoggal rendelkező kereskedő és iparostagjait meghívta. Mikecz István alispán, a központi bizottság elnöke a választási tudnivalókról a következőkben tájékoztatta a választóközönséget: A választőbizottság elnöke: Szobor Pál. »A választás mindkét napon a I városháza nagytermében történik délelőtt 8 órától délután 4 óráig tart. Ugy a kereskedők, mint az iparosok a központi bizottság által külön-külön alakított albizottságok előtt fogják szavazati jogukat gyakorolni. A kereskedők választó bizottsága áll: Szohor Pál elnökből, "Juhász Mihály alelnökből, Ungár Béla és Varga János bizottsági tagokból; az iparosok válaszíó bizottsága áll: Szohor Pál elnökből, Juhász Minály alelnökből, Hogyan Mihály és Kecskés József bizottsági tagokból. Választanák 6 kamarai rendes kültagot és 6 pótkültagot, akik köizül 3 renHes kültagot és 3 pótkültagot mint a kereskedelmi osztály tagjait csak kereskedők, 3 ren des kültagot és 3 pótkültagot pedig, mint az iparososztály tagjait csak az iparosok választják meg és pedig 5 évi időtartamra. Mindenki személyesen szavaz. A szavazás szavazólappal történik, melyet a szavazatszedő bizottság fennt megnevezett elnökei vesznek át, minden választó a bizottság előtt személyesen tartozik megjelenni s szemelyesen köteles szavazni. Részvénytársaságok megNovember 20 án és 2 t-én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órakor DIMA 6RALLA az európai vígjátékok királynőjének legvidámabb szerepe BUJDOSÓ JEGYESEK 8 felvonásos slágervigjáték, csupa éle, csattacó vidámság Partnerei: Beregi Osjkár, Claire Lotto és Alphonse Fryland. Biztosítás hűtlenség ellen Egy nehéz üzlet 7 könnyed felvonásban. Főszerepben: Vera Reynolds és Harrison For

d Pénteken, szombaton és vasárnap A halálgáz és Moziriporter Figyelj ide! Rheumás fájdalmaidat enyhítik az Aspirin tabletták. De ügyelj, hogy valódi Aspirin legyen; minden tablettán olvasható a Bayer-név. Más fájdalmaknál szintén gondolj az Aspirinra. — bízottjaik utján szavaznak. E megbízottak a szavazásnál meghatalmazást tartoznak felmutatni. A választásra a pártok bizalmi férfiakat küldhetnek, akiket a pártok kérelmére és előterjesztésére az elnök nevez meg. A szavazás ugy a rendes kültagokra, mint a pótkültagokra nézve egyszerre, minden elkülönítő megjegyzés nélkül történik s csak a szavazatok összeolvasása dönti eí, kik lesznek rendes és kik pótkültagok, mikor is a legtöbb szavazatot nyert 3 kereskedő, illetve iparos válik rendes kültaggá, a következő 3 kereskedő, illetve iparos pedig pótkültaggá. Az esetben, ha a szavazólapra 6 névnél több nevet irnak fel, a szavazat összeolvasásánál csaTs. 6 első név vehető figyelembe. Kik választhatók meg: Az 1868. évi VI. t. c. 9, paragrafa szerint kamarai kültaggá választható minden benszülött vagy megtelepült iparos és kereskedő: a; ki polgári jogai teljes élvezetében van, b) nyíregyházi választási alkerületben, tehát Szabolcsvármegyében lakik, c) legalább 3 év óta kereskedést vagy ipart önállóan és jogositottan üz, ki olyannál, mint nyilvános társ vagy kereskedelmi vagy technikai fővezető legalább ugyanannyi idő óta működik, ki végre egy kereskedelmi vagy iparos részvényvállalat igazgatója. A kamarának kormányhatóságifag megerősített ügyrendje értelmében kamarai tagokká kivételesen olyanok is választhatók, kik bár nem tényleges kereskedők, de a kereskedelmi és ipari közügyek terén érdemeket szereztek és díszes tevékenységet fejtenek ki, vagy mögöttük kereskedelmi tevékenységben eltöltött tiszteletreméltó mult áll. Kik a választők: Választó, tehát szavazásra jogosult mindenki, aki a választók névlajstromába fel van véve. A bizottság elfogadhatja azok szavalatát is, akik bár a névsorba nincsenek felvéve, de személyazonosságukat, valamint választói jogosultságukat (ez utóbbit iparigazolvánnyal, községi előljárósági bizonyítvánnyal, vagy az 1928. évi adókönyvecskével) igazolni tudják. Az összeírás, mely a választásra jogosítottak és a megválaszthatok névsorát mutatja, a szavazatszedő küldöttségek elnökeinek hivatalos helyiségében megtekinthető.* A kültagok választása Nyíregyházán kívül még két kerületben, történik: a nyírbátori es a kisvárdai kerületben, a két járási székhelyen.