Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-19 / 264. szám

1929. november 22. jntyírvidék. & Korányi a jóvátételi tárgyalásokról * * * Báró Korányi Frigyes a magyar kormánynak a párisi jóvátételi bizottságban kiküldött delegátusa hazaérkezve, párisi működéséről és benyomásairól nyilatkozatott tett a 8 Őrai Újság munkatársa előtt. Miután ez a nyilatkozat éles világot vet azokra a szö vevényekre, amelyeknek eredményeképpen még most sem sikerült a konferenciának dűlőre juttatnia az úgynevezett keleti jóvátétel kérdését, időszerűnek és hasznosnak tartjuk, báró Korányi megjegyzéseivel tüzetesebben foglalkozni. Tesszük ezt annál is inkább, mert Korányi, mint párisi követ éveken át állandó összeköttetésben állott a konferencia irány adó közegeivel s kitűnően ismeri azt a talajt, melyet a kisantant alaposan aláásott farkasvermek kei. Báró Korányinak legelső megállapítása ugyanis az, hogy a megegyezés kizárólag a kisantantállamok megbizottainak teljes rosszhiszeműségén bukott el, dacára annak, hogy a magyar kormány á legkonciliánsabb módon igyekezett kiegyenlitő javaslatával a fennálló nehézségeket elhárítani és ezzel a konferencia tagjait megegyezésre birni. Hiába igyekezett a magyar kormány delegátusa bebizonyítani annak abszurd voltát, hogy a háború megindításáért nem felelős és a területe kétharmadrészétől megfosztott Magyarországon jóvátételt keressenek azok az államok, amelyek Magyarország testéből busásan gazdagodtak, a konferencia tagjai némák és süketek maradtak, minden érveléssel szemben és még sikerdus vívmánynak tekinthetjük azt, hogy a végleges döntés áthárítható lett a hágai konferenciára. Korányi megállapítása szerint a kisantant minden igyekezete oda irányul, hogy Magyarországot mondassák le a békeszerződés ama jogról, mely az utódállamok magyar kisebbségeinek ingó és 250-ik paragrafusában biztosított ingatlan vagyonát biztosítja a lefoglalás és elkobzás veszélye ellen. E lemondás kikényszerítése által amnesztiát véltek szerezni az utódállamok a békeszerződések megszegéséért. Csak helyeselhetjük, hogy a magyar kormány kiküldötte, észrevéve a csapdát, kereken és határozottan tiltakozott mindenféle joglemondás ellen és ezzel Sikerült elérnie azt, hogy a jogi helyzet a konferencia után is tiszta és változatlan maradt. És hiába fenyegetőztek a konferencián a kisantanték azzal, hogy a megegyezés meghiúsulása esetén a jóvátételi bizottság döntését fog ják provokálni a magyar jóvátétel kérdésében, a magyar kormány képviselője, igazságunk tudatában nem rettent vissza a fenyegetések tői és nem mondott le arről a jogokról, amelyek elveszese erkölcsileg és anyagilag is kiszolgáltatná a megszállott területék magyarságát az utódállamok nack. nalista falánkságának. Korányi e határozott magatartását azzal indokolja meg nyilatkozatában, hogy ismeri személy szerint a jóvátételi bizottság tagjait s azokat lelkiismeretes és igazságos embereknek tartja, akik nem vállalkoznának arra a szerepre, hogy miként az elitéltet a biró a hóhérnak: átadjon minket kivégzésre a kisantant államainak. A Misszió, a görög katholikus, református, evangélikus, izraelita és az Általános Jótékony Nőegylet 300-300 pengőt kapott Erdőhegyi Lajos főispánnak a szegények javára juttatott 1800 pengős adományából , (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Szombaton lapzártakor értesültünk arról a szociális érzéstől áthatott elhatározásról, hogy vármegyénk uj főispánja, dr Erdőhegyi Lajos az installációs vendéglátást 1800 pengőt kitevő összeggel megváltotta a szegények javára. A félajánlott összegből egyenként 300—300 pengőt kaptak azok a Nőegyletek, amelyek Nyíregyházán a jótékonyságot tűzték ki működésük legfőbb céljául. — Közleményünkben csak futólag érintettük azokat a nyíregyházi jótékony nőegyleteket, amelyek az 1800 pengős adományból egy-egy részt kaptak és nem adhattuk még teljes névsorukat. Ezek a nőegyletek a következők: I. a Szociális Missziótársulat, elnöke dr Kállay Miklósné; 2. a Görögkatholikus Nőegylet, elnöke dr Kosinszky Viktorné, 3. a Református Nőegylet, elnöke Mikecz Istvánné; 4. az Evangélikus Nőegylet, elnöke Gedúly Henrikné. 5. Az Izraelita Nőegylet elnöke, dr Flegmáim Jenőné. 6. Az Általános Jó tékony Nőegylet, elnöke dr Bencs Kálmánné. A hat jótékony nőegylet elnökei már szombati nap folyamán értesültek a 300 pengős adományról, amelyért szegényeik nevében meghatottan mondottak köszönetet dr Erdőhegyi Lajos főispánnak. Értesülünk szerint a nőegyletek a közeli karácsony alkalmát használják fel arra, hogy a szeretet sugallta adományt hathatósan, a legégetőbb nyomor helyeire való juttatással használják fel. Nofember 18-án és 19-én, hétfőn éi kedden 5, 7 és 9 órakor LAURA LA PLANTE leguj abb attrakciój a BOTRÁNY Háaassági ötszög-filmdráma 9 felv. Hogyan kell a nőkkel bánni? Metró híradó. Vígjáték 6 felv. Metró híradó. Szerdán Csütörtökön Diana Cralla: Bujdosó jegyesek Minden vadásztól egy-egy nyulat kér a Vadászok Szövetsége a Vadászok Országos Székháza javára (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A bajtársi szellemtől áthatott vadászokra bizonyára áldozatkészségre inditóan hat az a megkeresés, amelyet a Magyar Vadászok Országos Szövetsége intézett a vármegye alispánjához, a Vadászok Országos Székházának megteremtése ügyében. A Vadászok Szövetségének kérelme, amelyet Mikecz István alispán közzétett 'Szabolcsvármegye Hivatalos Lapjában a következő: Méltóságos Alispán ur! A különféle fogfálkozás szerint rekrutálódó csaknem minden társadalmi csoportnak megvan már a maga székháza, segélyegyesülete. A jegyzők, tanítók, tanárok, erdészek, gazdák stb. székházzal, üdülőtelepekkel, segélyegyesülettel rendelkeznek: csak éppen a vadászok társadalma áll szétszórtan, hajléktalanul. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége programmjának sók üdvös pontján kívül azt is felirta zászlójára, hogy szabad ég alatt kóborló vadászokat tető alá hozza, midőn a Vadászok Országos Székházát megteremti. A székház igazi meleg otthona lesz a vadászoknak és bölcsője a vadászkulturának, mert az olvasón, társalgón, szakkönyvtáron, étte rem és sutterénben elhelyezett lövöldén kivül 15—20 megszálló szoba is lesz az épületben, ahol a vidéki vadászok csaknem ingyen meleg otthont, az étteremben, társalgóban vadásztestvérekre találnak. — Az Országos Székházat azonban csak ugy tudja megvalósítani a Szövetség, ha ezen nemes törekvésében az ország öszszes vadászai támogatják. A Szövetség nem kér sokat, csak alamizsnát: minden vadásztól égy nyulat. Ha a vadászok ezzel az egy-egy nyúllal, a vadásztársaságok és nagybirtokosok pedig külön több nyúllal segítségre sietnek ennek a kifelé dicsőséget, befelé kulturát teremtő mozgalomnak, a székház 1930-ban tető alá kerül s az ormára felvont nemzeti lobogó fogja a magyar vadászok dicsőségét, áldozatkészségét hirdetni. Tisztelettel kérjük tehát Méltóságodat, hogy akár külön rendeletben, akár a vármegyei Hivatalos Lapban tegye kötelességévé a vármegye területén beosztott jegyzőknek, miszerint a vadászokat szólítsák fel, hogy a Vadászok Or szágos Székházának felépítéséhez mindenki egy nyúllal, járuljon hozzá még ebben a vadász évadban. A székházalapra szánt nyul természetben is beküldhető »Székházra« megjelöléssel" Bugramm "Elemér vadkereskedőhöz, Budapest, Központi vásárcsarnok, aki a flyul árát hozzánk juttatja; de beküldhető a nyui's P alakjában i»ugyancsak »Székházra« megjelöléssel a Magyar Vadászok Országos Szövetsége cimére: Budapest, V., Ferenc József-tér 3. szám. A küldeményeket a Magyar Vadászújságban nyugtatjuk. Bízva Méltó ságodnak minden kulturális c^It szolgáló mozgalom iránt tanúsított jóindulatában, kérjük a Szövetség szives támogatását. Tizennyolc szabolcsi községben harmincnégyen haltak meg tifnszban az elmúlt hóban (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Szabolcsvármegyében az elmúlt október hónapban nagyobb volt a halálozások száma, mint az előző hónapban és mint a mult esztendő október havában. A halálozási arányszám 27.12 százalék volt. — (Szeptemberben 20.28 százalék, a mult évben októberben 24 százalék volt.) A vármegye területén 676 egyén halt meg. Ezek közül 330 férfi, 346 nő. Az egy éven alul elhunytak száma 285, a hét éven alul meghaltak száma 105. Összesen 390 gyermek halt meg, ami az elhaltak 57.6 százaléka. A vármegyében 76, maláriában 2 községben 2, gyermekbénulásban 2 községben 2, diftériában 22 községben 44, tífuszban 57 köz ségben 376 megbetegedés történt és 18 községben 34-en haltak meg. Az elmúlt hóban járványt állapi tottak meg Ibrányban, Demecseben, 1 Polgáron, ahol tífusz dühöngött. Kanyaró járvány voTt Dombrádon. A tífuszjárvány fennáll ma is Buj és Nyirgyulaj községekben. A nem hevenyfertőző betegségben elhunytak között nagy számmal vannak hasmenésben elhunyt gyermekek. Októberben összesen 1174 gyermek született. A meghaltak száma 676, tehát a természetes szaporulat 498. A legtöbben a nyírbátori járásban haltak meg, ahol ezer lélekre három haláleset jutott. A legkisebb a halálozás a tiszai járásban, ahol 1000re 1.77 haláleset jut. Az elmúlt hónapban emelkedett a fertőző megbetegedéseknek száma is, Szeptemberben 309, a mult év októberében 327, az elmúlt hónapban pedig 494 megbetegedés történt, a fertőző betegségben meghaltak száma 38 volt, annyi mint a mult év hasonló hónapjában. Vörhenyben 13 községben 31, kanyaróban 6 községben volt megbetegedés. ELE OÁNS LEVÉLPAPÍR AZ U JS&GBOLTBAN