Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-16 / 262. szám

jsrtfwriDÉK. Í929. november 16. Erősen terjedt a veszettség és a sertéspestis Szabolcsban (A Nyirvidék tudósitójától.) A közigazgatási bizottság tegna­pi ülésén Fekete Jenő m. kir. fő­állatorvos jelentést tett a Szabolcs­ban duló ragadós állatbetegségek­ről. A jelentés, amelynek adatai szerint a veszettség és a sertés­pestis számos községben terjedt el az utóbbi időben, a következő: Lépfene: Nyirtas, Szabolcsveres­mart, Pátr#ha, Komoró, Apagy, Nyirbogdány. Veszettség: Pátroha^ Kemecse, Petneháza, Nyirgelse, Nyirmihály­di, Tiszarádj Apagy, Máriapócs, Székely, Nyírbátor, Nyíregyháza, Szakoly, Anarcs, Orosj, Kisléta, Nyirmártonfalva. ! Ragadós száj- és körömfájás: Tiszaeszlár, Nyirábrány, Nyírpilis, Biri, Nyiribrony, Nyírbátor, Oros. Rühkór: Nyíregyháza, Geszteréd, Ibrány. Sertésorbánc: Tiszaszentmártcm, Tuzsér, Zsurk, Kemecse, Piricse, Rétközberencs, Gyulaháza, Nyír­egyháza. Juhhimlő: Nyírtura, Ujfehértó. Sertéspestis: Demecsier, Oros, Őr, Nyírpilis, Nyirbogdány, Nyir­jákó, Nagykálló, Dombrád, Báj, Tiszadada, Nyírbogát, Apagy, Ti­szaeszlár, Nyírlövő, Vencseüő, Pi­riccse, Büdszentmihály, Taktake­néz, Balsa, Máriapócs, Nyirgelse, Nyirbakta, Nyíregyháza. Szabolcsvármegyében 89 százalékra emelke­' dett az adóhátralék, de a helyzet itt sem rosszabb, mint bárhol az országban 134 község közül 104 re kimondották a vagyoni felelősséget, de ez nem vonatkozik a legszegényebb rétegek ellen (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Szabolcsvármegyében rendkívül suiyos az adóval terhelt, de kere­sethez nem jutó lakosság helyzete. A megye 134 községe közül 104 van olyan, ahol olyan kis mérték­ben folyt be az adó, hogy Tóth Bálint min. tanácsos, kir. pénz­ügyigazgató a közigazgatási bi­zottság tegnapi ülésén javaslatot tett a vagyoni felelősség kimon­dására. Szabolcsban ugyanis — a pénzügyigazgató jelentése szerint 3.547.452 pengő, 68 fillér az adó­hátralék. Ez azt jelenti, hogy az adó előírás 89 <y 0-a nem foíyt be. A törvény által előirt 40 száza­lék egy községben sincs behajtva. A pénzügyigazgató ezért tartja szükségesnek a vagyonfelelősség kimondását 104 község jegyzőire, illetve biráita. A közigazgatási bizottságban nem találkozott rokonszenvvel a javaslat ,mert — amint Mikecz István alispán igen találóan rá­mutatott — Szabolcsvármegyében sem súlyosabb a helyzet, mint más hol, "hiszen ma seholsem folyaák be rendesen az adók, olyan nyo­masztó a lakosság helyzete. Tóth Bálint dr. pénzügyigazgató hang­sulyoz'ta, hogy a felelősség kimon­dása csupán formaság, Kovách Elek dr pedig tapasztalatai alap­ján mutat rá, milyen nehéz a helyzet és reméli, hogy a törvényt méltányosan fogja a pénzügyigaz­gatóság alkalmazni. Tóth Bálint dr pénzügyigazgató kifejtette, hogy a felelősség kimondása ném irányuf a legszegényebb rétegek el­len, mert ahol nincs mit behajtani, ott hasztalan a törvény szigorú intézkedése. A helyzet kényszerítő súlya alatt a közigazgatási bizottság kimondotta a vagyoni felelősséget az adóhátralék tekintetében leg­súlyosabb körülmények közé ju­tott 104 szabolcsi községre. A közigazgatási bizottság dön­tése — hangsúlyozzuk semmikép­pen sem jelenti azt, hogy Sza­bolcsban rosszabb lenne a hely­zet mint máshojf. Meg kell állapí­tanunk, hogy éppen a szolgabírói és jegyzői Icar megfeszített mun­kája, lelkiismeretessége és előrelá­tása Szabolcsot a közszolgáltatá­sok terén is az első vármegyék közé emelte és az ország legna­gyobb részében sokkai súlyosabb a helyzet, mint vármegyénkben. á Mezőgazdasági Eamara holnap választja meg nj elnökét (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Kausay Tibor gazdasági fel­ügyelő a közigazgatási bizottság tegnapi ülésén a következőkben számolt be Szabolcsvármegye gaz­dasági helyzetéről: Az időjárás az őszi betakarítási munkálatoknak annyira kedve­zett, hogy az már nagyobb rész­ben befejeztetett és legtöbb gaz­daságban az őszi szántás teljes erővel folyik. Tengeri, burgonya jó hozamot adott, csak az ér­tékesítése éppen ugy mint más terményeknek súlyos gondokat okoz a gazdáknak. A Burgonya Termelők Értékesítő Szövetkezete működését újból felvehette,. igy ennek bevásárlása folytán a bur­gonyaárak ki fognak alakulni. Je­lenben vegyes burgonyáért 1.60—2 pengőt, őszi rózsa burgonyáért 6—6.50 pengőt fizetnek, a forga­lom azonban az eladó készlethez viszonyítva csekély. — A káposzta szállítása folya­matban van, azért vagononként 600—700 pengőt fizetnek. — A fagykár folytán folyó év tavaszán kiosztott vetőmagtarto­zásokat, kölcsönöket folyó hó' ' elején kellett volna a gazdáknak visszafizetni, azonban a súlyos ér­tékesítési és pénzviszonyok miatt a földmivelésügyi miniszter ur engedélyezte ezen kölcsönöknek 8 százalék kamat melletti egy évi prolongálását. Ennek dacára kü­lönösen a kisebb gazdák tartóz­kodnak a kölcsönt igénybe venni és a községektől nap-nap mellett történnek e cimen befizetések. — Mult hó 20-án Kisvárdárt megtartott járási tenyészállat-, gép- és gyűmölcskiállitás jól si­került, sajnos azonban, hogy az ál­Iatkiállitásra a környékbeli kisgaz­dák kevés állatot hajtottak fel. A kiállításon különösen a gyü­mölcs és háziipari tünt ki. . — A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által rendezett gyümölcs­és bormintavásár f. hó 3-án és 4-én tartatott meg. A mintavásá­ron 41 termelő mintegy 10.000 té­li gyümölcsöt és 2924 hl. eladó bor mintát jelentettek be. A terme­lők szép, kifogástalan áruval je­lentek meg. Általában a f. évben azok, kik a gyümölcsfabetegségek ellen rendszeresen védekeztek, a folyó évi nagy almatermés folytán szép jövedefemre tettek szert. — A folyó hó 4-én Geduly Hen­rik őméltósága áltaf kezdeménye­zett vármegyei gyümölcstermelő és értékesítő szövetkezet megalakult, elnökévé dr Erdőhegyi Lajos fő­ispán ur választatott meg. A szö­vetkezet működésével remélhe­tő, hogy gyümölcstermelésünk és annak értékesítése helyes irányba fog terelődni. — Baromiitenyésztés fejlesztésé­re engedélyezett 500 dr. nemes ba­romfiból eddig csak 36 drb. ér­kezett meg és osztatott ki á kö­zönséges kakasok bevonása ellené­ben. — A vármegyei tejszövetkezet ügyében annak elnökével és ügyé­szévei együttesen f .hó 5-énLickI államtitkár őméltóságával kedvező eredménnyel tárgyalást fofytattam. Itt megemlítem, hogy a tejszö- « vetkezet beállításának szükségét a > legjobban igazolja az a körülmény, hogy mig az üzem első hónapjá­ban 48249 liter volt a leszállított tejmennyiség, addig ma már 200.000 litert is meghaladja. — A leszállított tejnek 50 százalékát vajjá kell feldolgozni. — Dr Kállay Miklós államtit­kár ur őméltósága lemondása folytán a Tiszántúli Mezőgazdasá­gi Kamara az elnökválasztó köz­gyűlést f. hó 16-ára hivta össze. — Az 1923. évi XIX. t. c. alap­ján a létesítendő közérdekű er­dőtelepítésnek és gazdasági fásí­tásokra kijelölési javaslatát a m. kir .erdőigazgatóság a dadai alsó­járás összes községeire elkészí­tette és annak letárgyalása céljá­ból a tárgyalást Tiszalök község­be a főszolgabírói hivatalhoz f. hó 16-ára kitűzte. Intézkedtem, hogy a tárgyaláson a m .kir. gaz­dasági. felügyelő vegyen részt . A dohány beváltása a vármegyei összes dohánybeváltó hivatalokban évi december hő 16-án fog meg­kezdődni. A jelentést hozzászólás nélkül tudomásul vette a bízottság. Nagy az érdeklődés a Nemzeti Eépszalon vasárnap megnyíló kiállítása Iránt (A Nyirvidék tudósitójától.) A debreceni Nemzeti Képszalon vasárnap délelőtt 10 órakor meg­nyíló kiállítása iránt igen nagy az érdeklődés. A városháza nagyter­mében 100 festmény lesz elhelyez­ve ízléses csoportokban s ebben az impozáns gyűjteményben a leg­jobb magyar festőművészeket lát­juk majd képviselve egy vagy több sikerült alkotással. A kiállításon belépődijat nem kell fizetni s igy az min­denki részére nyitva áll. — Soha. nem volt alkalma még a nyíregy­házi publikumnak, hogy egy ily hatalmas képzőművészeti tárlatban gyönyörködhessen teljesen díjmen­tesén s az iskolák igazgatói is meg fogják ragadni az alkalmat, hogy növendékeiknek ilyen ingye­nes és nívós művészi élvezetet sze­rezzenek . Minden kiállított kép kedvező részletfizetési feltételek mellett vá­sárolható meg. Birtokosok figyelmébe Gazdasági könyvvitel Főkönyv, mefy tartalmazza: I. Főpénztár. II. Adó, ártér, illet­mény, haszonbér, kamat, biztosí­tás és életjáradék. III. Napszám, szakmány- és átalány munkák. IV. Gazdasági uj építkezés, épületfern­tartás, fásítás, csatornázás és eféle tőkegyarapitás vagy apasz­tás. V. Nem a gazdaságot illető bevéteíek és kiadások, udvartartás. VI. Előlegek, tartozások és köve­telések. VII. Különfélék. VIII. Iga vonó jószág, ménes és hizómarha. IX. Gulyabeli marha és tehené­szet. X. Sertésállomány. XI. Juh­állomány. XII. Szemes élet és ke­reskedelníi növények. XIII. Szal­más élet- és takarmánynemüek. XIV. Dohánytermés. XV. Élelmi­szer, zsiradék, itaf, gyógyszer és műtrágya. XVI. Állati termények. XVII. Gépek. XVIII. Fogatos és földművelő eszklözök. XIX. Kén eszközök. XX. Kamara-, pince- és konyhaeszközök. XXI. Vas- és szerszámfaanyagok. XXII. Építke­zés- és tüzianyagok. XXIII- Kü­lönféle gazdasági eszközök. XXIV. Szőlészet. — Továbbá: Bértábla, Területkimutatás. Gazdasági tér­kép, Epüretleltár. Tavaszi vetés­kimutatás. Oszi vetéskimutatás. Forgalomkimutatás, Jövedelemki­mutatás. Vagyonkimutatás stb. Külön könyvben: Pénztári napló. Leltár. 100 holdas gazdaságtól 10 ezer holdas gazdaságban előfor­duló leltári cikkek összességét at Főkönyv szerinti fejezetek sor­rendjében. — Etetési napló, lo­vak, jármok stb. állatnemek és sertések, kan, anyakoca stb. rí-i szere külön-külön. Feleslegessé teszi a kettős könyv vitel vezetését ezen számvitel be­vezetése, mert egy negyedóra elég­séges ahhoz, hogy a napi bevétt vagy kiadás bejegyeztessék. A napi egynegyed órai bejegyzés után a gazdaság értékeiről számszerint pontos adatokat nyújt és igy még­sem foglalja íe a gazdát a mezei munkák végeztetésétől. Ezen szám adás pontos vezetésével hemcsak az összjövedelem mutatható kipon tosan, hanem a gazdaság egyes üzletágai, mint sertéstenyésztés, dohány, cukorrépa termelés, hiz­lalás stb. jövedelmezősége vagy vesztesége. Ami pedig a legfőbb előnye, hogy ezzei a rendszerrel vezetett számvitellel kimutatott jö vedelem vagy veszteséggel ís el­fogadják a m. kir. pénzügyigazga­tóság kiküldőttjei. Ennélfogva a legjobb fegyver a gazda kezében, a tul, vagy jogtalan megadózta­tás ellen. A számadó gazdatisztnek pedig megkönnyíti a munkáját, több időt I enged a külső foglalkozásra s nem öli őket az anélkül sem ked­velt irodai munkákkal. Nélkülöz­hetővé teszi a gazdaságban a kü­lön alkalmazott könyvelőket és mégis a legkönnyebben ellenőriz­heti a birtokos gazdatisztjének mii ködését, mig a gazdatisztnek is egy tekintetre felvilágosítást nyújt a számadása alatti értékekről. Kap­ható: Jóba Elek könyvnyomdájá­ban, Nyíregyháza, Széchenyi-ut 9.

Next

/
Thumbnails
Contents