Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-16 / 262. szám

JNÍYIRYIDEK. 1929. nov»mber lé. Gabonatárházak Irta: Kállay András Széles körökben gabona tárhá­zak építésével is akarnak segíteni a mezőgazdaságon. Huszonkét év­vel ezelőtt e lap "hasábjain először azóta a »Szabolcsvármegye« »Sza­bolcs Népe« helyi lapokban kö­veteltem a községi takarékpénz­tárak létesítését. Elgondolásom az volt, hogy az állam az ő pénzfeles­leget vagy külföldi pénzt is adja oda közvetlenül a községek vér­keringésébe; és minden haszon a­mi a takarékpénztárból előáll, ma­radjon a községé, mint erkölcsi tes tületé. Ugyanazok az önzetlenül fá radozó, de teljes anyagi felelős­séget vállaló lelkészek, jegyzők, tanítók, földbirtokosok, kizgazdák stb. vezették volna a községi taka­rék pénztárakat, akik ma a hitel­szövetkezetek élén állanak, ugyan­azok nagyjából, tehát, akikre ma is az adó pénzek milliójait bizzák. A községi takarékpénztáraknál ab­szolút biztos anyagi garancia áll elő; olcsó pénzbőség jelentéktelen kezelési költségek, a gyorsaság, szemben a hitelszövetkezetek pénz­telenségével, óriási drága központi igazgatásával'és lassúságával. Tes­sék elképzelni, hogy mit jelentene egy közság háztartására, pótadó­jára, az adófizetésre, kultúrintéz­ményeire stb. egy községi taka­rékpénztár. Régen állanának a Gazdakörök a községi fogyasztási üzemek és állanának a községi szeszgyárak és Gabonatárházak stb is. És mindez, a községi takarék­pénztár jövedelméből, az állam és községek hozzájárulása nélkül. De hát olyan természetes ez, olyan egyszerű jó, helyes, célra­vezető, és annyira belevág a nagy bankok érdekeibe, hogy még so­káig nem lesz belőle semmi. — Majd lesz. A gabonatárházak, hogy ugymondjam, nem ártanának. Am én még sohasem hallottam gaz­dáktól azt, hogy annyi búzája ter­mett, hogy nem tudja hová tenni; olyan kereskedőt se látott senki, a Ki nem vesz búzát, mert nem tudja elraktározni. De olyan gaz­dát tízezrével találunk, akinek pénzre voína szüksége akkor, ami­kor még nincsen búzája, vagy már nincsen búzája. Nézzünk csak egy huszholdas gazdát, akinek jó búzaföldje van; annak a gazdának átlagos, köze­pes termésnél husz mázsa buza gabonájánál több eladó terménye nem lehet; nem lehet, mert ha kiadja az arató és cséplő részt, ha félre teszi a vetőmagot és házi szükségletét, amelyek 30—35 má­zsát igényelnek, akkor 20 mázsá­nál több eladó terménye nincsen. Ami kis zabja van, kell a lovak­nak, csikóknak, bornyujának, azt a kis árpát megeszi a hizó meg a malacok. A 20 mázsa terményt elhelyezi a szuszékba, a hombárba, a kamarába, a padra és ha nem tudja eladni a faluban, hát be­hozza tengelyen a városi piacokra egy-egy heti vásáron. A nagyobb gazdának magtárja, tengeri kassa van, a nagybirtokos meg lépen ef van látva épülettel tehát én merem állítani azt, hogy mindezek egy fillérrel sem járul­nak a gabonatárházak létesítésé­hez és nem lesznek hajlandók a gabonatárházak kezelési költségei­hez, biztosításához stb. hozzájá­rulni, az oda zálogba beadott ter­ményeik révén. Meg vagyok győ­ződve'tehát, arról, hogy a gabona­tárháizak felépítése kizárólag az állam nyakába fog szakadni. Nem kivihető az, hogy a kisgaz­dák terményei abban a magtárban külön-külön elhelyezést nyerjenek viszont ha azok összeöntetnek, ak­kor vetőmag szempontjából szá­mításba nem jöhetnek. A segítésnek ez nem sürgős és nem célravezető mödja. Még májusban irtam a »Tisza­vidékbens és illetékes hefyen sz<$­vá is tettem, hogy a fagykárosult vidékeken kényszeríteni kell azt a 81 szabolcsi szeszgyárost, akik nemzeti ajándékot élveznek amúgy is és nevetve főzik a másfélpen­gős krumplit, kényszeríteni arra, hogy a szegény ember krumpliját és tengerijét vegyék át és fizes­sék meg tisztességes áron. A sze­szen az állam is nyer a szeszgyá­ros is nyer, tehát módjuk van ál­dozatot hozni a szegény ember javára. Mi történt t. olvasóm erre az ötletemre? Hát semmi I Hanem az történt, hogy a demecseri keményítőgyár beszüntette az üzemét és most a keményítőgyár küszöbétől viszik 10 község szegényeinek uzsora áron megvett krumpliját a Dunántulra Szabolcsból azért, mert Khorner ur és Neumann umak tetszett a keményítő kartellbe beállani. Hát ha mai napság, a nyomorban ilyen is történhet és egy ilyen gyáros­tói azonnai nem vonják meg az iparengedélyt, akkor a segítésnek kézenfekvő módjai is tárgytalanná válnak és megrendül még ben­nem is a kormányzatba vetett bi­( zalom, hit és remény. Azt a pénzt, amit a gabonatár­t házak építésére szánhat a kor­mány, de nemcsak azt, hanem bár­honan teremti is, adja, de gyor­san körzeti szövetkezeti szeszgyá­rak létesítésére, amint azt már többször és régen leírtam, vegye ei bizonyos hányadát a kontingen­seknek, ismétlem kényszerítse a a szeszgyárost a szegény ember krumpli és tengerijének tisztes áron való átvételére, lássa el a hi­telszövetkezeteket bőven pénzzel azonnal, akkor nem lessz jogos pa­naszos sző, lessz rongy és lábbeli az iskolás gyerekekre, tűzifára is jut és lessz adófizetés is. Csak gyorsan, nagyon gyorsan. — Ne állítsanak uj szerveket; ne ankétezzenek, hanem kizár­va minden bürokratizmust, copfot azonnal intézkedjenek, hogy meg nyugodhasson valamennyire a tű­rő, nyomorgó földmivelő nép. A kereskedők maguk azt mondják, hogy megbénul a kereskedelem, ha a mezőgazdaság pang. Tehát nyúljanak a hóna alá különösen a legszegényebb földmivelő népnek; vásároljon az állam, bizonyosan megmozdul arra a kereskedelem is. Aki pedig a mai időkben gabona tárházakról álmodozik, hát az rakja tele azokat lószörmatraccal. likecz István alispán a főispánváltozásról, a választásokról és a szabolcsi burgonya­kirendeltség működésének megkezdéséréi tett jelentést (A »Nyirvidék« tudósítójától.) I A vármegye közigazgatási bi- , zottságának tegnap délelőtti ülé­sén Mikecz István alispán a kö­vetkező jelentésben adott képet a vármegye október havi főbb ese­ményeiről : Amidőn vármegyénk mult havi közigazgatását s Tontosabb köz­életi eseményeit ismertető jelenté­semet előterjesztem, — elsősorban a Kormányzó Ur öfőméltóságá­nak ama magas elhatározásáról számolók be, amellyel vármegyénk Főispánját: dr. Kállay Miklós ur őméltóságát kereskedelemügyi ál­lamtitkárrá kinevezni méltóztatott Bucsu a távozó főispántól Törvényhatósági bizottságunk a mult hő 26-án megtartott ün­nepi' közgyűlésén vett meleg és bensőséges bucsut Oméltóságától, akinek közei nyolc évi főispáni mű ködése alatt vármegyénk min­den közérdekű ügye iránt minden­kor tanúsított s messze menő jó­indulattal párosult meleg érdeklő­dése és fáradhatatlan irányító munkássága a vármegye egész kö­zönségének osztatlan elismerését s mélyen érzett háláját és köszöne­tét váltotta ki. Törvényhatósági bizottságunk az ünnepi közgyűlésben egyhangú lelkesedéssel hozott határozatában a vármegye távozó Főispánjának nagy érdemeit jegyzőkönyve lap­jain megörökíteni s arcképét köz­gyűlési termében elhelyezés végett megfestetni rendelte el. Erdőhegyi Lajos dr. főispán A Kormányzó "Ur őfőméltósága magas elhatározásával Dr. Erdő­hegyi Lajos orsz. gyűlési képviseifi urat a vármegye Főispánjává ki­nevezvén, őméltóságának ünnepé­lyes beiktatása végett a vármegye közgyűlését folyó hó 23-ra hívtam össze. Örömmel jelentem ezt a t. köz­igazgatási bizottságnak, "inert meg vagyok győződve arrói, hogy Őméltósága, .mint vámegyénk szü­lötte jórészt a vármegyében eltöl­tött eddigi közhivatali és közéleti munkásságában szerzett széleskö­rű ismereteit, politikai éleslátását s megfontoltságát a kormányzat és vármegyénk mindenkor harmo­Hortobágyi joíiiuró November 15., 16., péntek, szombat, 5, 7 és 9, 17., vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Edgár Rice Burrongs regénye. A legizgalmasabb, a legtökéletesebb és legújabb Dsungel film 20 felv. T A tz? »T: a T<r A FENEVADAK KIRÁLYA I. rész: A Dsungel réme, II. rész: Az ellopott örOkség. Mind hét rész egyszerre. Mindenütt kapkató ! Oos. Hétfőn Laura La Plante-vei: BOTRÁNY Kedden Termeli; TejszSvatkaxetl Központ BnAtpait, I, Horthy Miüóg-út 119/1S1 I IH .« É. >ÉI«| nikus, a közjogot szolgáló együtt­működése érdekében s várme­gyénk javára fogja érvényesíteni. Megüresedett a kemecsei kerület mandátuma. A kemecsei' választókerület Őméltósága Főispánná kinevezése folytán megüresedvén, a m. kir. belügyminiszteri- ur f. hó 9-én le­érkezett 53725—929. II. számú rendelkezése folytán a központi vá Jaszímány az időközi választás napját a törvény rendelkezése ér­teimében f. hó 25-re tűzte hsa választási bizottság elnökévé Sza­Iánszky Ferenc gazdasági főtaná­csos, nyíregyházi lakost választot­ta meg. A törvényhatósági Válasz­tások. Az elmúlt hó folyamán s a fo­lyó hó első napjaiban megtörtén­tek az I929. XXX. t. c. érteimé­ben ujjá szervezett törvényható­sági bizottság megalakulásához szükséges választások. A belügyminiszter ur rendelke­zése folytán október hó 18-án a vármegye székházában a legtöbb adót tizetők három csoportjából választandó 180 rendes és 90 pót­tag, november hó 3-án az összes választók által a tizenhárom tör­vényhatósági választó kerületben megválasztandó i"8o rendes és 90 póttag, novpmber hó 3-a és 10-e között pedig az érdekképviseletek áltai kiküldendő törvényhatósági bizottsági tagok választása folyt le. Az egyes vallásfelekezetek ti­zenöt képviselőjének kijelölése is megtörténvén, az örökös tagok má sodik feíereszének megválasztása után, ami a folyó hó 19-re össze- 1 hívott alakuló közgyűlésnek lesz feladata, az idézett törvénynek megfelelően összeállított törvény­hatósági bizottság négyszázkilenc­venöt taggal log megalakulni. A burgonyakirendeltség újra megkezdi működését. A mezőgazdasági termelők egye­sült szövetkezete által Nyíregyhá­zán felállított burgonya kirendelt­ség működését a folyó év augusz tus havában történt felfüggesztése miatt törvényhatósági bizottsá­gunk a "t. közig, bizottság s álta­lam a földmivelésügyi Miniszter u^noz tett felterjesztések végre eredményre vezettek, amennyiben a kirendeltség vezetőjétől nyert ér­tesülés szerint a kirendeltség mű­ködésének újból megkezdésére fel­hatalmazást kapott s megfelelő hitelösszeg is lesz rendelkezésére bocsájtva. Bár ez az fntézkédés kétségen kívül meg'késett, mégis remélhető hogy kedvező időjárás esetén fő­leg az ipari burgonya értékesíté­sénél a könnyebb és jobb értéke­sítés lehetősége gazdaközönsé­günkre még mindig figyelemre méltó előnyöket fog eredményezni. A közigazgatási bizokság az alis­páni jelentés elhangzása után Mi­kecz István alispán javaslatára, lelkes határozattal kimondta, hogy Kállay Miklós dr államtitkártól távirati uton vesz bucsut. Az alispáni jelentés után a tiszti jelentésekre térnek át, amelyekről lapunk más helyén emlékezünk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents