Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-02 / 224. szám

jtfftwvwéiL 1929. október 2. A hitelező védelme Irta: Bodrogfiy József dr. Az igazságügyminiszter törvénytervezetet dolgozott ki a hitelezőket károsító cselekmények megtorlásáról es szét küldötte azokat az érdekképviseletkenek észrevételezés végett. A törvényjavaslat szerint vétséget követ el és 3 évi fogházzal büntethető, aki egy vagy több hitelezőjének kielégítését szándékosan meghiusítja, vagy csorbítja azzal, hogy a kielégítési alapul szolgáló vagyonát a valóságban vagy színlegesen jogtalanul csökkkenti. Ez a cselekmény bünett és 5 évig terjedő börtönnel büntetendő, ha a tettes kereskedelmi könyveit megsemmisítette, elrejtette, hamisan vezette stb., továbbá, ha a tettes iiye'n cselekmény miatt már büntetve volt, vagy ha a cselekményt üzletszerűen követte el. Ugyanez a büntetés arra az esetre is, ha a tettes a cselekmény elkkövetésekor vagyonbukott volt. Ugyanígy büntetendő a vagyonbukott, ha a többi hitelezőjének kárával egy vagy több hitelezőjét kielégíti, zálog- vagy megtartási joggal, vagy más kedvezményben részesiti. Egy évig terjedő fogházzal büntetendő a vagyonbukott: 1. ha a vagyoni bukására pazarlása, költekező életmódja, feltűnően hanyag vagy könnyelmű üzletvitele is közrehatott; 2. ha üzletvitelével arányban nem álló mértékben igénybevett vagy nyújtott hitelezésből, tőzsdei játékkból, vagy rendes üzletköréhez tartozó merész üzletből ki folyólag tetemes veszteséget szenvedett ; 3. ha — jóllehet tudta vagy tudnia kellett, hogy vagyonbukott — ujabb adósságokat csinált a kielégítési alap megterhelésével járó teljesítést elfogadott vagy pedig csőd, csődönkivüli kényszeregyezség vagy kényszerfelszámolás kérésének elmulasztásával alkalmat adott arra, hogy vagyonára egy vagy több hitelezdje zálog vagy megtartási jogot szerezzen; 4. ha törvény ellenére kereskedelmi könyveket, nem vezetett, azokat megsemmisítette, elrejtette, hamisan vezette, megváltóztatta, vagy ugy vezette, hogy azokból cselekvő, vagy szenvedő állapota vagy üzletének forgalma ki nem deríthető; 5. ha cselekvő és szenvedő állapotáról rendes mérleg készítését törvény ellenére elmulasztotta. Vagyonbukott alatt a törvény azokat érti, akik fizetésképtelenek vagy fizetésképtelenséget színlelnek. A kereskkedő akkor is vagyonbukott, ha fizetéseit megszüntette. v Kétségtelen ,hogy a magyar gaz dasági életnek szüksége van oly instrumentumra, ami biztosítékot ad a belföldi és külföldi hitelezőnek arra, hogy dolozus cselei? menyek következtében nem fogják elveszíteni kinlévőségeiket. Szükség van olyan eszközre, amely büntetést jelent a rosszhiszemű adósokkal szemben, de egyúttal garanciát nyújt atrra, hogy a jóhiszemű adósokat a megalkotandó törvény alapján sem zaklatni sem megbüntetni nem lehet. Ebből a szempontból vizsgálva a törvénytervezetet, meg kell állapitanunk, hogy az igazságügyminiszter ur intenciója helyes és örömmel üdvözlendő, vannak azonban hibái is a törvénytervezetnek. Mert amíg egyfelől szigorú büntetéseket alkalmaz, addig a másik oldalon nem írja pontosan körül azokat a tényállásokat, amelyekre ez a büntetés alkalmazható. Olyan általánosításokra, amilyeneket a törvénytervezet tartafmazj még minősítés esetében sem lehet 5 évi fegyházat kiszabni. Nem fehet ilyen büntetési mértéket életbeléptetni, különösen akkor, amikor másfelől a törvénytervezet szövege nem precíz. Példaképen 3. paragraufsa súlyos minősítő körülménynek tekinti azt, ha az adós bizonyos cselekményeket mint vagyonbukott követett ef. Tény azonban az, hogy az adósról sohasem lehet feltétlen precizitással megállapítani, azt is, hogy mikor lett fizetésképtelen. Hibája a törvénytervezetnek az is, hogy olyan tényállásokat foglár "magában, amelyek a legalaposabb kereskedelmi szakértelemmel dönthetők csak ef. Azt a körülményt ,hogy valamely üzlet mikor merész, hogy valamely hiteligénybevétel mikor túlzott, csak szakmabeli kereskedő tudja eldönteni. A törvénytervezet viszont ennek a kérdésnek az eldöntését annak a bírónak, vagy ügyésznek a kezébe adja, aki a maga igen. nagy büntetőjogi praxisa mellett is ke reskedeími szakmai kérdésekkel a legritkábban jutott érintkezésbe. — Félő ezenkívül az, hogy a drákói szigorúságú büntetések oly eszközt adnak egyes rosszhiszemű hitelezoK kezébe, amelyeknek az adóssal szemben v^Ió alkalmazása épen az ellenkező célt éri el, mint amelyet az uj intézkedéssel el kívánunk érni. — Ezeknek az általánosításoknak a következménye pedig az, hogy ha ez a törvénytervezet életbelép, minden fizetésképtelen adóssal szemben ^

ehet oly tényállást találni, amely mellett bármily jóhiszemű is, de büntethető. Meg kell tehát mindenekelőtt állapitanunk azt: melyek azok a pozitívumok, amelyekkel az uj intézkedéseknek bírnia kelL Mindenekelőtt meg kell büntetni a rosszhiszemű adóst. Arra vonatkozólag, hogy milyen adós tekinthető rosszhiszeműnek, teljes precizitással intézkedik a Btk. 414. és 416. paragrafusa. Intézkedés kell továbbá a szuperkvótát igénybevevő hitelezők ellen. Teljesen elegendő tehát az, ha a Btk. 414. és 416. paragrafusai kiterjesztetnek a csődönkivüli kényszeregyezség és magánegyezség eseteire is. Abból a célból azonban, hogy ez az intézkedés is zavartalanul érhesse ef célját, ezenkívül további intézkedésekre van szükség. Mindenekelőtt abból a célból, nehogy az uj törvény^ szigorúbb szankcióit egyes hitelezők rosszhiszeműen használhassák fjgj, szükséges az, hogy a bűnvádi eljárást csak akkor indíthassák meg, ha a feljelentést azOHE vagy a hitelezők összegszerű többsége teszi meg. Szükséges továbbá az is, hogy minden oly tényállás esetében, amelynek a tisztázásához kereskedelmi szakértelemre van szükség, hallgasság meg és vegyék figyelembe a kereskedelem szakvéleményét. Néhány gondolat Irta: Péter Károly Fáj e nemzet egész tests A kór oVát nem ismerve Zúgolódcnt szöntel'n Bármerre menjünk e csonka hazában, levert, kifáradt, elégedetlen, síró, vagy már magát megadott, semmi jót nem remélő bus magyarokkal találkozunk. Eltűnt a régi jó iaók egészséges ma ^yar humora, lelkéből kacagó széles jó kedve, adakozó gavallériája, ifjú lélekkel szőtt ábránd Tengere, mely drága gyöngyökből épített tündérsziget felé törni vonzotta az ifjút. Eltűnt a családi körök meghitt nyugalma,, ünnepet ünneplő, muÉletre kelt Ludvig Wolf vil

ághirü regénye l BESSEL DOKTOR FElTÍMlDiSi a íí'm szépsége túlszárnyalja a regény értékét is. Bemutatja Budapest előtt szerdán-csütörtökön az Apolló Ma, kedden utoljára Budapestet megelőzve 1 Gustav Fröhlich, Jack Trevor és Marcella Albani HALLGATNI KÖTELESSÉG Regény a szerelemről és szenvedélyről 8 felv. Itta: W. von Oesteren asszony és a kiaé^ő műso

r Szerdán LUDVIG WOLF Csütörtökön az „Uj Időkben" megjelent regénye filmen Bőssel doktor feltámadása Igaz történet egy német hadifogoly tlbeMélése nyomán 9 felv. Rendezte: Richárd Osvsld. HansStNve és Esterházy Ágnes a főszerepekben gazdag kisérő műsor

. Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9, órakor latságon vigadó, gyermekkacajon bánatot felejtő, gyermeki jövőjét szinezgető, tervezgető, annak sikerén könnyes szemmel örvendő csendes bolgodsága. Koldus lett a föld népe, mely hiába szántogatta, művelte a máskor olyan hálás, életet, kincset, osztó földet, értéktelen kevés maggal fizetett neki. És Kis Péter, Nagy Adám busán nézi a filléreket, amiket egész évi munkájá gyümölcseként markába számoltak és bus, borongó szemmel, meredt tagokkal, nehéz lélegzettel mereng a holnap képe felett. Azelőtt áldomást ivott rá. -Örömtől kipirult arccal, öleíő karral várta otthon ilyenkor az aszszony. Leültek a kanapéra. Kirakták a pénzt a kerek asztalra. S leg feljebb azon folyt a vita, hogy rámás csizmát kap-e a Jóska gyerek. télire, vagy elég lesz-e egyszerűbb is? Mit csináljanak a haszonnal? Mibe fektessék be, hogy több hasznot hajtson? Megvegyék a Csomós Gáspár Rózsi tehenét? Mert ámbátor drága egy kicsit, de jól tejel, a Jjaszon meghozná a külö,mbséget. Vagy a Csajkos István két vékás földjét ragasszák-e a többihez? Most alkalom volna a megvételre. A bank adna egy kis segítséget. Majd ledolgoznák Isten segítségével. Most azon töpreng hazafelé bailagtában, hogy miből fizeti ki az adót? Honnan vesz fűtő anyagot? Mert jön a tél, megfagyni csak nem lehet. Miből ruházza fel télire a gyerekeket? Hiszen iskolába muszáj küldeni! Mezítláb, kis gúnyában nem járhat. A kétszer kettő sem négy márl Ezt sírja az iparos, a kereskedő. Nincs mán igazság a földön! Hiszen mióta csak ember él a földön, olyan biztos volt, mint kétszer kettő négy, hogy ha veszeti valamit, legyen az nyersanyag, vagy készáru és feldolgozom, vagy értékesítem azt, a vételáréon fglül a munkadíjat is megkapom. Demafí Ha hitelbe vásárol és hitelbe ad, a pénzét várhatja az ember, mini a zsidók a Messiást, közlen pedig megeszi az adó és kamat Ha hitelt nem ad, nem vesz senki Hi_szen kinek van ma pénze készpénzen vásároln/? Akkor felakaszthatja a műhelyét és az üzletet a füstre, hogy bele ne es, ék a pondró. Maga pedig beillhat családostekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és legjobb márkájú bútorárúi rendkivül olcsó árban kerülnek kiárusításra, u. m. hálók, ebédlők,^ uriszobák, szalon garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. i SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnok

a Nyíregyháza, Kállal-u. 4. Telefon: 319.

B Vételkényszer nélküi