Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-12 / 233. szám

2 jrtÍRYIDéK. 1929. október 12. Dánia Európa legműveltebb, legrendezettebb és legdemokratikusabb országa, a pöttömnyi kis Dánia az egész úgynevezett kulturemberiséget megszégyenítő gesztussal olyan cselekedetet hajtott végre, amelyet csodálni lehet és — utánozni kell. Megszüntette és eltörölte a kötelező katonáskodási rendszert, szélnek eresztette a hadseregét és leromboltatja az ország területén található valamennyi erődöt. I Bizonyára a becsületérzésnek oiyan magas foka élhet ebben a csodálatos kultumépben, hogy jeflemük legértékesebb alappillérét, az őszinteséget nem tudták tovább véka alá rejteni. A háborútól, a más népek leigázásától, a rombolástól és a tömeggyilkolástól való ösztönös irtózás és utálkozás harsogó tettekben tört ki tehát belőlük és a genfi leszerelési képmutatósdi tehetséges csürő-csavaróinak spontán tettekkel vágták oda az őszinteség, az igazi emberiesség, a szószerint értelmezett krisztusi tanitás cselekedetét. Dánia leszerelt. Őszintén és önként. Nem azért, hogy szenzációt keltsen, feltűnést hajhásszon, szédítsen és elkápráztasson. Leszerelt, mert természetesnek tartja, hogy amint kulturemberek között nem lehet az ököl az ur és az önbíráskodás a rendszer, ugyanugy a kulturállam elnevezésre igényt tartó emberi közösségek sem emelhetnek fegyvert egymás ellen. Még akkor sem, ha például olyan "égbekiáltó sérelmek történtek, hogy az egyik állam uralkodója lekicsinylő kijelentést kockáztatott meg a másik uralkodó — orráról. > Dánia nem ült le a genfi zöld asztalhoz, hogy hónapokon keresztül paragrafusok felett vitázzék és a leszerelési komédiáján résztvevők nevetséges szerepében maga is osztozzék. Egy másik európai kisállam példájára. Svájcnak útmutatására békét és nyugalmat akar minden polgára részére. Nem akar senkitől sem területeket, sem kincseket. Békét akar és boldogulást. Dalt, mosolyt, vidámságot, virágos réteket, csilingelő kolomp* szót, boldog városokat, napsütéses falvakat, jólétet és örömöket, amit mind ugy hívnak, hogy — béke. És a nehéz milliókat, amiket eddig évről-évre öldöklő szerszámokra, emberirtó szörnygépekre, acélhajókra, fojtógázokra, rombolásra és egyéb édes játékokra fordítottak, ezentúl megteremti az eddiginél is boldogabb, elégedettebb, gazdagabb, szebb és műveltebb Dániát. A csodálatos parasztországot, ahol számunkra elképzelhetetlen mértékben tombol az általános jólét és ahol a legegyszerűbb tanyásgazda is már régen birtokába van a legmodernebb technika vívmányainak és a kultura összes áldásainak. A mérhetetlen milliók, amelyeket eddig haszontalan célokra áldoztak: kiszórtak a levegőbe, ezentúl az emberi jólét emelését fogják szolgálni. Adolgozök verejtékes adófilléreit nem a dolgozók ellen, hanem ezek boldogabbá tételére fogják felhasználni. Dánia lesz Európa legirigyeltebb országa és mindez azért, mert az őszinteség útjára lépett, belátván, hogy az eszelős tempójú fegyverkezés rövidesen állami létének gyászos összeomlásához vexe" Ezért inkább az élet felé nyújtatta ki a kezét. Krisztus szerint — a jobbikat választotta És példát nyújtott a többi nemzetned, amely az esztelen fegyverkezés szörnyű átkát nyögi: »Iátjátok, le lehet szerelni, emberré is lehet lenni, csak őszinteség, bátorsi* kell hozzá! Siessetek és utánozzatok!« Vájjon hányan fogják utánozni, követni? I Minden részvétem a dániai háborús uszitóké és kardcsörtetőkél (h. x.) á Rothermere Diákotthon ünnepélyes felavatása Ez az intézmény a tndomány, az erkölcs, a hit és a hazaszeretet temploma lesz — mondotta Bencs polgármester (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szerdán délután 4 órai kezdettel tartotta meg a Kossuth Lajos reálgimnáziumi kormányzótanács a Rothermere Diákotthon impozáns felavató ünnepélyét, amelyen nagyszámú illusztris közönségvett részt. A lélekemelő ünnepélyt az ifjúság énekkara nyitotta xneg »Erős várunk az Uristen«« kezdetű zsoltár eléneklésével, majd Bencs Kálmán dr. m. kir. kormány főtanácsos polgármester emelkedett szólásra: — Evangélikus egyházunknak régi vágya teljesült — úgymond — akkor, amikor az internátust átadjuk rendeltetésének. — Hiszszük, hogy ennek a diákotthonnak falai közt a Haza, az Isten ,és az Ezber iránt való szeretet erősiti meg serdülő ifjaink lelkét; s a szebb jövendőbe vetett hitünkkei hisszük^ hogy ez az intézmény a tudomány, az erkölcs és a hit temploma lesz. Ennek a gondolatnak jegyében nyitom meg az ünnepélyt és üdvözlöm a megjelenteket. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után Teltsch Kornél a Kossuth Lajos reálgimnázium igaz gatója általános figyelem mellett ismertette az internátus történetét: A Rothermere-Diákotthon ( története Nem hatalmas ,diszes, az 'le felé törő középületnek a felavató ünnepélyére gyűltünk össsze — úgymond— hanem egy külsőre nézve egyszerű, földszintes, nem is uj, hanem csak átalakított, de nemes célt szolgáló intézményt akarunk a mai napon rendeltetésének átadni. Súlyos időkben létesítettük e fontos intézményt, de a Kormányzó tanácsunk helyesen átlátta ,Iiogy a rettenetes világégés mintegy felőrölte az emberek idegeit, hogy országunk erkölcsileg és gazdaságilag sülyedt, hogy a létfenntartás küzdelmei lefoglalják a szülők idejét, a szállásadók a legtöbbször csak a haszon kedvéért vállalnak diákokat s ezek felügyeletével keveset törődnek, de különösen belátta, hogy sok a bejáró tanulónk, akikre ugy tanulmányi, mint erkölcsi tekintetben sok a panasz. \ ' Az internátusok célja Az internátusok a helyes nevelés szempontjából nagyon fontosak, mert azokban a tanulókat irányítják, ellenőrzik, jellemük kifejlesztésére nagy gondot fordítanak, szóval az iskola ifjúsága erkölcsi és szellemi színvonalának emelésére szolgálnak s kellő anyagi eszközökkel rendelkezvén, a szegény, de tehetséges tanulóknak a kiképzéséért is sokat tehetnek. 1927-ben vetette fel iskolánk érdemes felügyelője, dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester az eszmét, (nagy élMÁRIA premierje az Apollóban Jegyelőjegyzések egés2 Pénteken, szombaton és vasárnap A magyar fiimalap hatalmas attrakciója! 'MÁRIA NŐVÉR Egy apáca regénye. Irts : Lázár István. Rendezte: Forgács Antal Báthory Giía, Iris Arlan, Zátony Kálmán Réthey Lajo« a lősaerepekben Női, férfi énekkar, kolostor xene, „Philips" hangarcsitőn kerefítül, melynek berendelését Kati Miksa cég Kálli

fotta Kisérő ,UFA" műaor. Reades hclvárak. JegyelővételHétfőn Szenzációs ,UFA" műsor

. Kedden A HINDU RÁDZSA (A SORS JÁTÉKA) Hindu szerelmi regény 9 felv. A leghíresebb német és angol színészekkel a főszerepben. És az ,.UFA" kisérft műsor

. Előadások kezdete: hétköMny 5, 7 éa 9, őrekor jenzésj, hogy iskolánkat egy internátussal kellene ellátni. Okul szolgált a bejáró tanulók nagy száma, akik különösen a téli hónapokban sok nehézséggel küzdenek. [ Az eszme testet öltött Az eszme tehát fel volt vetve. Az elismerés és hála szava illesse elsősorban dr. Bencs Kálmánt, a reálgimn. felügyelőjét, dé iskolánk egész kormányzó tanácsát is, mely a legnagyobb készséggel magáévá tette az eszmét, úgyszintén Geduly Henrik püspököt, akimint egyházi főhatóságunk képviselője örömmel és helyesléssel beleegyezett a terv megvalósításába. De éppen a megvalósulás sok nehézségbe ütközött. Iskolánk alapitványai devalválódtak s jgy anyagi, ereje csedély. Gondolkodni kellett mint lehetne a tervet mégis végrehajtani. Fontos szociális intézmény ről volt szó, melynek nem szabad elaludnia. Más iskolák segélyért folyamodtak s azért kérvényükkel felkerestük a népjóléti és a vall. és közokt-ügyi miniszter urakat. A népjóléti miniszter ur kérelmünket nem teljesítette, de a vall. és közokt.-ügyi miniszter ur a protestáns államsegély terhére 1928-ban 50.000 P-t helyezett kilátásba, mely összeget 1929. évi jut. h(5tól több részletben, több éven át folyösittat. , A ház 70.000 pengőbe került. A kezdet megvolt hát s így érdeklődtünk egy megfelelő épületnek a vétele iránt. Legmegfelelőbbnek találtuk a Kállai-u. 18. sz. alatt fekvő belsőséget, melynek sok helyisége alkalmasnak mu tatkozott a célra s nagy előnye, hogy iskolánkkal szemben fekszik. E háznak az ára sém volt csekély hiszen 70.000 P.-be került, de a jelen körülmények között a legjobban felelt meg.. Hogy a vételárat ki tuduk fizetni, kölcsön ufán kellett néznünk s a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület érdemes vezérigazgatója, Meskó Elek, intézetünknek készséggel segítségére sietett. Az internátusi bizottság azután Moravszky Ferenc, kor mányzó tanácstag elnöklete alatt megtárgyalta az épületen végbemenő átalakítási és berendezési szükségleteket s e bizottságba Jánossy Miklós, államvasuti főmérnök, kormányzó tanácstagon kívül felkérte iskolánk volt tanítványait, Baruch Jenő, Barucha József és Kovács Tibor mérnök urakat, hogy szaktudásuk segítségével minél célszerűbben oldhassuk meg feladatunkat. Nagy tehertöbhletet jelentett a vízvezeték bevezetésének kérdése. Az átalakítási munkálatokat .Kovács Dezsőd építészmérnök végezte, aki, mint intézetünk volt növendéke, a legolcsóbb árajánlatot tette s jó munkát szolgáltatott, úgyhogy internátusunk épülete minden tekintetben megfelel a higiénia, de a tetszetőség szempontjából is. Nagy feladatot rótt ránk a vízvezetéki berendezések helyes megoldása, miután Nyíregyházán vízvezetéki hálózat még nincsen. A házi vízvezetéknek berendezése nagy költséget rótt iskolánkra, de hogy e téren ne legyenek bajok, inkább vállaltuk a nagy tehertöbb letet. Irt .1 n 1 ' 1 Rothermere lorET a fáklya. Internátusunk homlokzatát az »Ág. hity. ev. Rothermere Diákotthon felírás ékesíti. A hálának.