Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-11 / 232. szám

1929. október 11. JSÍYÍRY1DBK. 9 Vidám esetek Szórakozott tanár. A szórakozott professzor unokahuga esketésén vesz részt. Mikor az esketési szertartásnak vége van, odafordul a szomszédjához: — Ön kimegy a temetőbe is? Házastársak. — Milyen furcsa dolog, hogy egy idő óta Aladárt és Renét oly sokat lehet együtt látni. — Biztosan elváltak. *, w — Bohémtanyán. — Miért próbálod azt a szekrényt villával kinyitni? Nem volna okosabb ,ha a dugóhuzót használnád erre a célra? — Az igaz, de a dugóhuzó benn van a szekrényben, mint ruhafogas. Ez aztán eredmény. — Hallom, hogy a fiatalító kura kitűnő hatással volt Jánosra. — Igen, legutóbb, mikor a moziban ki volt irva: »Csak felnőtteknek«, vissza akart fordulni. t Állattan. Tanító: Melyik állat eszik legkevesebbet ? ' \ ! Karcsi: A moly. — Tanító: Mondd meg miért? Karcsi: Mert csak lyukakat rág. Mai cselédek. ( — Jól aludt Kati? — Tói. I — ízlett a kávé? — ízlett. — Akkor hát ma jókedvű, ugy-e Miért kérdezi a nagyságos — Mert akkor talán ma kikeféli a ruhámat! i Éjjel. Tanár (kit valami zaj fölébreszt éjjel): Van itt valaki? Tolvaj: Nincs itt senki. Tanár: Akkor tévedtem. I Jő kifogás. Rendőr: Mit kerps itten? Betörő: Két héf előtt találtam ezt a kapukulcsot "és most keresem melyik kapuba illik, hogy visz szaadhassam a tulajdonosának. s Az ügyes kis leány. A füszerkereskedésbe egy öt esztendős kis lány lép be és félénken megszólal: — Kérem szépen, kaphatok 20 fillérét mézet? — Hogyne. I — Akkor tessék ide a köcsögbe. A fűszeres gyanutlanul beleönti a mézet a köcsögbe. \ — Itt van kislányom. Ez 20 fillér. A lányka némán néz a kereskedőre. ' A kislány nem szól. — Nem is adott anyád pénzt ? — De igen. _ ! — Hát hol van? { Erre aztán mosolygva szólalt meg a lány: | — A köcsög fenekén. önzetlenség. — Oh, Zsiga, panaszkodik Klotild, nagyon fáj, hogy csak azért veszel el, mert a nagybátyámtól harmincezer pengőt örököltem. — Dehogy I! kiált föl Zsiga. Akkor is elvennélek, ha valaki mástól örökölted volna a harmincezer pengőt! l : ; Újsághirdetéssel kerested társat Attila sírjának feltárására Egy szegedi öregasszony Dombegyházán tadja a sir helyét Attila sírjának felkutatása régi álma sok régésznek, történelembúvárnak és mint az alábbiak igazolják az egyszerű nép körében is egyeseknek. A mondák híres hármas koporsóját sok helyütt sejtik és keresik. A legtöbb monda Szentes környékén sejti a nagy titkot. Szentesnek azonban Csanádmegyében is akadt »vetélytársa« s évekkel ezelőtt a vármegye vezetőségét is foglalkoztatta egy »Attila sir problémája«. A csanádmegyei Dombegyháza község határában az állami úttest egy sza kaszán kértek kutatási engedélyt s 'értesülésünk szerint végeztek is ásatásokat. Most újból jelentkezik a dombegyházai titok, még pedig igen érdekes módon. A dolog ott kezdődött, hogy két fővárosi lapban is a következő hirdetés látott a napokban napvilágot: »VoIna-e olyan ember, aki azt óhajtaná, hogy fel kell venni az Attila hun király koporsóját, mert van egy hazafi, aki a pontos helyet megjelöli, ahol rejlik és valóra is válik. Aki ezt helybenhagyja, hogy . fel kell venni, az irjon a Magyar Hirdető Irodába, Szeged, Hazám jeligére.« Egy hírlapíró a hirdetés alapján felkereste Szegeden a hirdetést közzétett özv. Borsos Ántalné, született Nyíri Veron Fodortelep 56. szám alatti fakost, aki egy kis vályogviskóban lakó, 70 év körüli, ősz matróna. Beszélgetés közben mindenről csevegett, csak a főtémát, az Attila sir titkát kerülgette. Végre nosszas unszolásra elmondta a »nagy titkot« az éltes asszony: — 1864-ben — mesélte az idős asszony — Dombegyházán laktunk. Én akkor tíz éves voltam. Egy napon apámmal bent jártunk kocsin Aradon és már alaposan szürkült, mikor a dombegyházi határba értünk. Amint a temető mellett haladtunk, a lovak egyszerre megtorpantak. Én nagyon megijedtem, de édesapámon is látszott, hogy a félelem fut rajta keresztül. A lovak előtt ugyan is egy nosszu ősz, szakállas férfi állott. Fehér köntöse bokáját verte és szines szalaggal volt dereka megkötve. — Egy titkot akarok rád bízni, öreg Nyíri — dörögte a nagyszakállú ember. — Ez olyan titok, mely téged egész életre' boldoggá tesz, megmondom neked, hol van Attila hun király sírja. Édesapám ekkorára már magához tért és csak mosolygott az öreg szavain, mikor megjelölte azt a helyet, ahol Attila koporsója fekszik. Hazamenet rámparancsolt, hogy soha senkinek el ne mondjam az útszéli kalandot. Azt hittem, talán azért, mert fel ákarja ásatni az értékes <ranykoporsót, de apám soha egy. ásónyomást sem tett az Attila sírjának föltárása érdekében. Az újságíró megkérdezte özvegy Borsónétól, vájjon hol van hát Attila sírja s miért nem jelentette ezt be a kultuszminiszternek, vagy a muzeumnak. Az asszony erre teljesen összezavarodott, ötölt-hatolt, végül elmondotta, hogy a sir a dombegyházi temetőben van, ahol ő már több izben ásott. Úgyszólván erre ment rá az egész vagypna. — Kastélyban lakhatnék, mondotta sóhajtva — ha el nem pocsékolom a pénzemet az ásatásokra. Bejelentettem én már az esetet Móra Ferencnek is, aki meg Ígérte a támogatását, de később visszavonta szavát. Egyszer próbálkozott más is a sirásással, de vörössipkás honvédek szellemei félholtra verték. Az öreg ugyanis megmondta, hogy csakis az én apám famillíája találhatja fel Attila sírját. Nekem pedig van egy fiam, akin ott is a jel... Most megint összegyűjtöttem egy csomó pénzt és újból megpróbálkozom vele. ^Engedélyt kérek és hozzáfogunk az ásatáshoz. őszre egész biztosan a föld felett lesz Attila koporsója. Végül még aziránt érdeklődött az újságíró, hogy vájjon a hirdetésre jött-e válasz? — őh hogyne, majdnem száz — .mosolygott az éltes matróna és egyszerre kigyulladt az arca. — Még búvárok is jelentkeztek, akik vállalkoztak, hogy a viz alól felhozzák a leletet. Többek közt irt egy nagyon gazdag ember, ki azt igéri, hogy ezer hold földet kapok, ha rávezetem a nyomra. Egy másik ajánlattevő már el is osztotta a kincset. Pedig én nem pénzért akarom megkeresni Attiia sirját, hanem azért, hogy abból a rengeteg kincsből, ami a föld alatt van, az országunkat felszabadítsam a megszállások alól... Eddig szól a szegény öregaszszony meséje. \/ 16 ezer rendes foglalkozás van a világon k hagynahéaozó, a szerelmi levelező,-a feityaharapásos és a többiek A mindennapi életből rengeteg utat, módot ismerünk, hogyan lehet pénzt keresni. A genfi Munkaügyi Hivatal nemrégiben öt esztendei munka után lexikont állított össze a különböző foglalkozási ágakról. Tizenhatezer foglalkozási ág adatait sorolja fel. A lexikon azonban nem sorolja fel azokat a foglalkozási kuriózumokat, amelyek a 16 ezren kivül vannak és amelyeket a létfenntartási harcban találékony koponyák gondoltak ki. Ezt bizonyítja legalább is a a néhány példa, amelyet itt összegyűjtöttünk. » • A minap halt meg Londonban 70 éves korában egy Peter Tyler nevű ember. Csinos vagyonkát hagyott hátra, ro ezer "font sterlinget. Ez még nem lenne különös, ha nem tennénk hozzá, hogy Tyler kincseit hagymahámozással kereste. Hagymákat vett héjastul, meghámozta és azután kis haszonnal továbbította. Vásárlói, a háziaszszonyok szívesen fizettek érte néhány fillérrel "többet, hogy ezáltal könyzacskóikat kissé megkíméljék. Eleinte csak Tyler és felesége egyedül hámozták a hagymát, később azonban az üzleti kör annyira kitágult, hogy nagyítani kellett az üzemet. Tyler sok segédmunkást állított be, akik vele és becses nejével együtt hámoztak és zokogtak. A kitűnő üzletemberről még meg kell említenünk, hogy se írni, sem olvasni nem tudott, de a pennyjeiből fontok lettek és gazdag ember módjára élhette le életét. » Még nagyobb vagyont szerzett egy másik londoni polgár,, névszerint Mr. Cook, szintén igen különleges foglalkozással. Cook ur ugyanis szerelmes leveleket irt mások helyett. A Tower hid közelében pompás üzlethelyiséget nyitott és kora reggeltől késő estig egymás kezébe adták a kilincset a látogatók, akik Cook által kívánták papírra vettetni legbensőbb és legszentebb érzelmeiket. Az érzelmi megnyilatkozások nem kerültek sokba. Cook ur mérsékelt árakkal dolgozott, minek következ tében az üzlet hamar felvirágozott, ugy, hogy végül tizenöt gépirókisasszony kopogta a leveleket, össze is kopogtak Cook umak 120 ezer fontot. * • Eredetiség dolgában mégis egy amerikánusé a pálma a pénzkeresés tekintetében. A legexcentrikusabb amerikai Newyorkban él. — Egyszerűen csak mágnásembernek hívják, ez a név jelzi egyúttal foglalkozását is. Senki nála jobban nem érti Newyorkban, — hogyan kell az emberi szemből gyorsan, szakszerűen és fájdalommentesen eltávolítani a szél által beléfujt, vagy beleesett porszemet, szilánkot és kis rovart. Louis Jackson — ez a valódi neve — mágnesvassal, ecsettel és vattával felszerelve a Wallstreet környékén tanyázik és nagy - hírnévnek örvend. A honorárium munkájáért tetszésszerinti, persze viharos napokon keres a legtöbbet. * »Kutya« egy foglalkozással kereste a kenyerét egy Frantisek Rezács nevű prágai polgár. Abból indult ki, hogy a hatóságok igen szigorúan büntetik azokat, akiknek a kutyája megharap valakit. Rezács atya tehát előléptette magát valakinek, akit a kutya megharap és egyúttal kutyának, aki azt a bizonyos valakit megharapta. Minden reggel megharapta a kezét vagy a lábát és azután olyan házakban jelentkezett, ahol kutya volt az udvarban. A kutyák gazdái ismerve a hatóság szigorát ügvükben, tudva, hogy a rendőrök minden jámbor ölebben dühöngő fenevadat látnak, szívesen adtak 50—100 koronát Rezácsnak, persze nyilatkozat ellenében, hogy további lépéseket az ügyben nem tesz. A ravasz ember még sokáig hasznot húzhatott volna a kutyatulajdonosok félelméből, ha töbD, egymással ismeretségben levő károsult nem beszélte volna egymásnak, hogyan járt. Rögtön gyanús lett az ügy, a sok egyezés és csakhamar jelentést tettek a rendőrségnek, amelynek sikerült ártalmatlanná tenni a meg nem történt kutyaharapások vámszedőjét. Álljon itt végül égy francia j hölgy' esete, aki abból igyekezett magának tőkét kovácsolni, hogy neveket osztogatott. Rájött ugyan is arra, hogy a legtöbb embernek nincs megfelelő keresztneve, sőt hogy az emberek a kutyákat, macs kákát, lovakat és más háziállatokat sem helyesen nevezik el. Ezeken az állapotokon kivánt segíteni kellő honorárium ellenében, Ízléssel és biztos ösztönnel. Hirdette »üzemét« a lapokban és hirdetéseinek óriási eredménye lett. A pénz dőlni kezdett és a .mademoiselle te kintélyes vagyont szerzett embertársai fantázianélküliségéből. — Albumok készítését a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig vállalja a Jóba-nyomda könyvkötészete Nyíregyháza, Széchenyi-ut 9. Teleofn 139. — Etelét ha ízletesen akarja főzni, használjon hozzá valódi SZEGEDI-PAPRIKAT. Kapható Farkasnéanál a Bessenyei-téri pinatt az ernyő alatt