Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-11 / 232. szám

1929. október 11. 7 Séta a nyíregyházi élelmiszerpiacon Nagyfokú olcsóbbodás észlelhető az egész vonalon, amelyben azonban nincsen kiszinet, mert az áreséseket üam a jólét, hanem az elszegényedés, a pénztelenség és a mezőgazdasági ?álság okozza (A Nyírvidék tudósítójától.) A tavalyi őszi szezónt a drágaság jellemezte. Szinte ugrásszerűen emelkedtek az árak egyik napról a másikra. Egymásután drágultak a hus, a zsir, a zöldségfélék, meg a fűszeráruk és természetszerűen az élelmiszerek drágulását nyomon követték a többi közszükségleti cikkek áremelkedései is. Az idén más a helyzet. Az idei őszi szezon az áresések jegyében indult. Különösen nagy az olcsóbbodás az élelmiszerpiacon. És a helyzet mégis szomorúbb, vigasztalanabb, mint a tavaly. Hogy miért? Mert az olcsóbbodást, az áreséseket nem a jólét, hanem a nyomor, a szegénység, a pénztelenség és az ijesztő mértékben fokozódó mezőgazdasági válság idézte elő. , Ezekkel a súlyos okokkal 'már kimerítő részletességgel foglalkoztunk a Nyírvidék hasábjain. Most csupán azokra az árdifferenciákra kívánunk kitérni, amelyek Nyíregyháza élelmiszerpiacán a mult évi és a mostani árak között mutatkoznak. , Nagyfokú áresések a zöldségpiacon. Az olcsóbbodás a mult évi árakhoz képest talán legnagyobb mértékben érezhető a zöldségpiacon. Például egy középes nagyságú káposztafej, amilyenárt a tavaly 20—30 fillért kértek, az idén 4—5 fillér, a zöldség csomója, amely a mult évben 5—10 fillér volt, most 4—6 fillér, az olyan szőlőt pedig, amelyet a mult ősszel 80 fillérért adtak kilogrammonként, most meg lehet venni 34—40 fillérért. A tej litere 24—26 fillér volt, most 20—24 fillér, a tejfel 'ára is leszállt 1 pengő 40 fillérről 1 pengő 20-ra. A burgonyát tavaly 15—20 fillérért árulták kilogrammonként, az idén egy egész köpécével adnak 25 fillérért. A paradicsom kilója 30 fillérről 5 fillérre, a hagyma kilója 25 fillérről 5 fillérre, a tehéntúró litere' 60 fillérről 40 fillérre, a szilva litere pedig 50 fillérről 20—22 fillérre szállt le. T)e jóval olcsóbban adják a tavalyi áraknál az ugorkát, paprikát, fokhagymát, céklát, karfiolt, retket, karalábét, almát és a többi zöldségpiaci árucikket is. Egyedül a tojás tartotta meg régi 13—14 filléres árát. , . ( i .1 Lényeges olcsóbbodás mutatkozik a mészáros* és hentesárukban is. összehasonlítottuk a mult évi és az idei "húsárakat is és megállapítottuk, . hogy lényeges olcsóbbodás mutatkozik a mészáros- és hentesárukban is. A sertészsír, amely a tavaly 3 pengő 20 fillér volt kilogrammonként, az idén 2 pengő 60 fillér. A sertéshús ára 2 pengő 80 fillérről 2—2.20-ra, a füstölt és paprikás szalonna 3.60 pengőről 2.80—3.— pengőre, a fehér szalonna 3 pengőről 2.20—2.30-ra, a felvágottak 4.80-ról 3— 3.40 pengőre, a marhahús ára 1.80—2 pengőről 1.60—1.80-ra, a juhhus 1.60-ról 1.40-re szállott le. Egyedül a borjúhús ára tartja magát a 2.20—2.40-es régi áron. Nagy a szegénység, nagy a pénztelenség, kevés a kereslet s a gazda kénytelen olcsón eladni a marháját, hizottsertésct, csakhogy valamelyes pénzhez jusson. Az áresések Bem kerülték ( ei a füszerszakma élelmicikkeit sem. Az élelmicikkek árainak megállapításával kapcsolatban alkalmunk volt beszélni Nyíregyháza egyik legrégibb és legtekintélyesebb füszerkereskedőjével is, aki a füszerszakmával kapcsolatos áresésekről és annak okairól a következőket mondotta munkatársunknak : — Az általános gazdasági depresszió, a lenyomott piaci árak némiképen éreztetik hatásukat a fűszer élelmiszerárakban is. Igy a búzának és gabonának hatalmas értékcsökkenése természetszerűen a liszteknél is érezhető, ugy, hogy a mai lisztárak körülbelül 6—8 pengővel olcsóbbak a tavalyi lisztáraknál. A cukornál lokális szempontból szerencsés helyzetet teremtett a cseh cukorbehozatalával való kísérletezés. Annak meggátIására a Hitelbank, amely a cukrot monopolizálja, 114.50 pengőre csökkentette le a cukor mázsáját. A hüvelyesek: bab, borsó, lencse, valamint a rizs és köleskása, szintén lényegesebben olcsóbbak, mint a tavaly. Az áreséseknek oka a termények világparitásos olcsóbbodása, valamint az a körülmény, hogy a lényegtelen kis exportunk miatt terményeinknek nincsen elegendő elhelyezési piaca. De lényegesen hozzájárul az olcsóbbodáshoz az is, hogy a fogyasztóközönség vásárlóerejének Iecsökkenésével a kínálat jóval nagyobb a keresetnél. (D-us.) A fejlődés utjain Irta: Hook Gyula ág. ev. tanitó, oki. gazda. I. I Automobil «*«»•« A kereskedelmi és iparkamara az ipari motorok hajtására szolgáló Benzinnek adó és kincstári haszonrészesedés alól való mentesitésé1 ért. A kereskedelmi és iparkamara felterjesztéssel fordult a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz, amelyben kérte az ipari motorok hajtására szolgáló benzinadó- és kincstári haszonrészesedés alól való mentesítését. ! A kérelem teljesítését indokolják: 1. Termelési szempontok: Különösen a fejlettebb kézműipari üzemek használnak ipari motorokat. Ezeknek az üzemeknek versenyképességét jelentékenyen előmozdítaná az adómentesség megadásával nyert regieköltségeinek csökkenése. 2. Kívánja ezt azonban az egyen lő elbánás elve. A mezőgazdaságban használatos traktorok jelentékeny kedvezményeket élveznek a kincstári haszonrészesedés és ásványolajadó terén. Indokolt, hogy ezeket a kedvezményeket az iparosok is megkaphassák. 3. A' békéhez képest a közszolgáltatások terhe jelentékenyen nagyobb. Az iparosnak sokkal több teherrel 'kell számolnia ma, mint békében. A mentesség megadásával a kincstár érdekeinek veszélyeztetése nélkül nyerné vissza az iparosság azt a segítségét-, amit békében megkapott. Korunk a haladás kora. A közlekedés, a gyáripar, a mezőgazdaság stb. terén, rohamos fejlődést tapasztalunk. Szinte évről-évre ujabb és tökéletesebb találmányok szorítják ki a régebbieket. Igy van ez az emberi intézmények terén is, beleértve a kulturális intézményeket is. Mert valamely kornak műveltségét, értelmi színvonalát leghívebben annak a kultura terén alkotott intézményei mutatják. Kettős cél. Cikkem első részében gazdaifjaink továvbbképzéséről fogok szólani, a második részben arra is reá óhajtok világítani, hogy mit hozhat a fejlődés a népiskolák terén. Cikkem tárgyául egy tanyai népiskolát választottam, azért,, mert. jelenleg is egy osztatlan jellegű tanyai népiskolában működöm, a Nyírség lankás dombhátas vidékén. De az elmondandók épp ugy megvalósulhatnak akár városi, akár falusi népiskolákban is, mert mindenütt lehet az iskolához venni vagy bérelni 800—1600 négyszögölnyi területet. Sok népiskolánál rendelkezésre áll gnnél sokkal nagyobb földetrület is. i ' | ' ; A 8 osztályú népiskoía.| Tudjuk ,hogy az 1930—40-ik évek között megvalósul a nyolcosztályu népiskola. Nemcsak a városokban és falvakban, da a tanyákon fs. Tanyai népiskoláknál azonban 8 osztály oktatása egy tanerővel nem képzelhető el, vagyis teljesen osztatlanul, mint eddig történt a 6 osztállyal, legfeljebb ugy, hogy délelőtt 8—n-ig az I—IV. osztályokat, délután 1 — —4-ig, vagy 2—5-ig az V—VIII. osztályokat tanítaná a tanitó. Még ilyen megoldás mellett is igen erős munkatöbbletet jelent az egy ember vállain. Legalább is 2 tanerős, részben osztott iskolák volnának tehát szükségesek a tanyákon, ecél elérésére. Erről a 'kérdésről azonban, továbbá egyéb kérdésekről, mint a tananyag elrendezése, tanmenet stb. stb. nem óhajtok most irni, hiszen ezek annakidején úgyis' élénk megvitatás tárgyai lesznek. Lassan fogja kiforrni magát s amit a ma nem hoz meg a reform terén, azt meghozhatja a holnapi Mint minden újításnak, ennek is lesznek lelkes szószólói éppúgy, mint ellenzői. Tempóra mutantur... : ! 1 1 ! Mi kell Nyiregházának? rV x . 1 ' ' '» ! n Ami Nyíregyházát illeti, itt még más tekintetben is el 'kell jönnie a fejlődésnek és az eljövendő évtizednek meg kellene valósitania jnég más tipusu iskolákat is. Nevezetesen : Nyíregyházán nagy szükség volna olyan iskolatípusra, hoi á gazdák fiai behatóbban tanulhatnák az okszerű gazdálkodás módjait és egyúttal gyakorlatilag is kiképezhetnék magukat modern gazdákká, ezen iskolatípus mintaszerűen berendezett gazdaságában. Mert a mai népiskola, még a megvalósuláshoz közeledő 8 osztályos népiskola sem szentelhet annyi időt a mezőgazdaságtan oktatásának, amennyi kívánatos volna a kitűzött cél elérése érdekében. Nyíregháza a földművelő város- i nak igazi tipusa, nagy határában j 76 tanyabokor tele kisgazdákkal, kik már belátják a továbbtanulás kérlelhetetlen szükségességét, ha nem akarnak messze elmaradni a nyugati nemzetek müveit kisgazdái mögött. | És még sajnos, a mai napig nincs Nyíregyházán a nagyszámú gazdaifjak szakszerű továbbképzését szolgáló gazdasági szakiskola. Küzdjünk a gazdasági szakiskoláért. Minden igyekezetünkkel küzdenünk kell tehát azért, hogy ilenirányu mezőgazdasági kultúrintézmény megvalósulhasson. Hiszen megboldogult,, jóemlékü Paulusz Mártonnak is az volt a legfőbb álma, hogy tanyai gazdaifjainknak továbbképzésének égetően fontos kérdését megoldva lássa. De az ő halálával mintha ez az ügy is meghalt volna, mely ügy megvalósításának tervét pedig annakidején vele együtt oly melegen karolta fel városunk szeretett orsz.-gyülési képviselője is. Tudomásom szerint már van is a szarvasszigeti mintagazdasággal kapcsolatban egy tanterem, a gazdasági oktatás céljaira. Tehát: »Videant consuIes!« Álljanak sorompóba az illetékesek, mert mindnyájunk 'érdeke, sőt országos érdek, hogy a nyíregyházi tirpák kisgazda ne olyan elmaradott gazdálkodást folytasson, ami megfelelő volt talán 50 évvel ezelőtt, de folytasson olyant, ami a mai modem és előrehaladott mezőgazdálkodásnak megfelel! ILÍ L . N 11 I*I Elnevezés másodrendű, fö, hogy meglegyen! » 1 ' Legyen tehát a Nyíregyházán létesítendő gazdasági iskola címe akár: «önálló gazdasági szakiskolai »Gazdaifjak továbbképzését szol gáló gazdasági iskola.« »FeIső mezőgazdasági szakiskoIa«, vagy »Földmives iskoIa«, amilyen Nagykállóban régóta van is, — ezek bármelyike, 1— (a cim nem fontos) — ha megvalósulna, csak művelődést és előrehaladást jelentene a nyíregyházi kisgazdák részére I Sok kisgazdától hallottam már, hogy szívesen járatná fiát ilyenfajta szakiskolába. A nép apostolai. A tanyán működő tanitók pedig a nép igazi apostolai, már a népiskolában elkezdhetik a gyermekek gazdasági, kertészeti stb. ismereteit akként irányítani és hasz nositani, hogy azt alkalmazni is tudja a gyakorlatban is! A jövő népiskolájában nagyobb szerepe lesz a nevelésnek, általában a hasz nos munkára való nevelésnek, ugy ethikai, mint reális értelemben is. ' Kettős haszon. Általában véve az ország minden nagyobb földművelő centrumaiban, helységeiben szükség volna ilyen, a magyar földművelő nép gazdasági továbbképzését szolgáló kultúrintézményekre, sok oki. gazdatiszt helyzetén is segítene ezáltal kormányunk, kik a jelenlegi mostoha viszonyok között nem tudnak állást, elhelyezkedést találni. (Folyt, köv.) | — Etelét ha ízletese* akarja főzni, használjon hozzá valódi SZ EG E DI-PAPRIKAT. Kapható Farkasnénál a Bessenyei-téri piacé* az ernyő alatt.