Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-11 / 232. szám

JMITÍRYIDÍK:. 1929. október 11. üj megvilágításban Bennünket a pártszempont s az elfogultság sohasem vadíthat ei annyira, hogy elismerőleg ne tudjunk még ellenfeleinkről is, ha politikai pályájukat olyan síkban fut ják be, amelyen minden igyekezetükkel a'köz javára óhajtanak lenni. Gaál Gaszton nem kormánypárti politikus, harmadmagával kisded agrárpártot alapított s néha a legsúlyosabb közéleti kritikától sem retten vissza s nem egyszer a megyőzhetetelenségig csökönyösen tud ragaszkodni hangoztatott elveihez. Ez mind rendben van, helyesebb is, ha valaki a kimondott szót állja, — feltéve, ha előbb meggondolta — mintha egyik napról a másikra elveit a szögre akasztja. A balatonbogiári földesúr szava nemcsak azért érdemes különösebb figyelemre, mert mögötte hosszú politikai pá Iya fekszik, de azért is, mert személye éles vonallal elhatárolható azoktól a csak azért is ellenzéki politikusoktól, akikből hiányzik a higgadtság, minden lében kanalak s gyakran olyan problémákba is belenyúlnak, amelyekhez semmit sem értenek. Gaál Gaszton nevét a legutóbbi ellenzéki kampány alatt is többször Ianszirozták. Amikor nyíltan követelték a kormány és a rendszer eltávolítását, a kormányzathoz hü s az azt támogató sajtó feltette a kérdést: kik volnának hát azok a politikusok, akik a Bethlen kormány általuk óhajtott távozása ese tén kormányalakításra vállalkozni nemcsak mernének, de azt az ország érdekében sikeresen meg is tudnák valósítani. Ekkor egész csomó közderültséget keltő nevet soroltak fel, akik közé bizonyára minden előzetes megkérdezés nélkül Gaál Gasztont is beiktatták. Ez a kisjelentőségü ellenzéki csiny tevés annyiban érdekes, hogy most, amint Gaál Gaszton egyik legutóbbi nyilatkozatából kitűnik, távolról sem egyeztethető össze az ő gondolkozása azokkal a köny nyelmü és lelkiismeretlen politikai akciókkal, amelyeknek hullámverése eltűnőben van. Ez a parázs őszi kampány, nagyon összeesett egy külföldi barátunk üzenetének napfényre jutásával s egy tiszántúli egyházi méltóságot viselő férfiú elveinek naiv pontokba szedésévei. Ez utóbbinak érdekes háttere az is, hogy a pontok szerzője nagy előszeretettel hivatkozik az üzenetet küldő külföldi személyre, aki a távolból — jól ismert körök behatása folytán — a revízió érdekében gyorsabb tempójú demokratizálódást kiván. Ezekre a mozgolódásokra Gaál Gaszton egy magyar politikus bátor és önérzetes szavával félreérthetetlenül s megszivlelést érdemlőleg igy válaszolt: »Nincs szükség külföldről jött tanácsokra és tanácsadókra. A kormány hátamögött olyan erős párt áll, amely a re'áruházott hatalom folytán a szükséges intézkedéseket minden külső politikai támogatás nélkül is megteheti.« Ez a magyar beszéd. Kezdettől fogva helytelenítettük, hogy sorsunk irányítását mások kezébe adjuk, avagy külső erőkre támaszkodva próbáljuk irányítani népünk és nemzetünk problémáit. A magyar nemzetnek saját erejéből keh elérnie mindazt, amire aspirál s nincs kétség afelől, hogy helyes uton haladunk a végcél felé. Csak ne bénítsák a munka ütemét, ne kongassák félre a harangokat, amikor veszély nincs, ne próbálják közéletünk képét oly sötét színekkel megfesteni, amilyenre ok nincs ne ingassák meg a nép hitét vezetőivel szemben s legfőkép ne válalkozzanak arra a hallatlan szerepre, hogy idehaza minden nemes törekvést és szándékot lecsépeljenek, hogy a tekintélyeket ilymódon a köz prédájává tegyék. Igaza van Gaál Gasztonnak, nincs szükség külföldről jött politikai ukázokra, üzenetekre és tanácsokra. Mi ismerjük legjobban problémáinkat s ezeket nekünk kell a megvalósulás stádiumába is juttatnunk. Sokan állítják, hogy egy g demokratikusabb irányzat inaugurálása helyzetünket kellemesebbé tenné például az angol munkáspárttal szemben. Errenézve is megszívlelendő Gaál Gaszton kijelentése: »ha egy ország helyesen akar eljárni, saját berendezkedését elsősorban ne a külföld, hanem akként kell intéznie, hogy azzai saját polgárai legyenek megelé- 8 gedve.« A nemzet történelmének utmutató irányvonalai alapján kell jövőnk biztos és célravezető útjait építenünk. Gaal Gaszton ellenzéki oldalról bár, de mégis a jelenlegi kormányzat vezérgondolatát erősítette meg, aki íme más szemszögből Ítélve, ugyanazt tartja helyesnek, amit mi rendületlen kitartással, igazunk tudatában dűlőre fogunk vinni. Ezt a templomot az ősök jól építették, de jól építette benne Paulik János a maga életét: békét, szeretetet hirdetett egy emberöltőn át — mondotta Kállay Miklós dr. főispán az evangeükusok tegnap esti díszközgyűlésén (A Nyírvidék tudósítójától.) Egy év alatt másodízben volt örömünnepe a nyíregyházi ev. egy-r házközségnek, egy év alatt második lelkésze érte meg szolgálatának negyvenedik esztendejét. Paulik János napja volt a tegnapi nap, őt üdvözölte nemcsak szolgatársainak ragaszkodó szeretete, hanem e vármegye és e város falai között élő egyházak, hatóságok, intézmények egész sora s talán legbgnsőségesebben gyülekezete, amely a legközelebbről figyeli tevékenységét, amely a legközvetlenebbül tud beletekinteni lelkébe, amikor tanitását, vigasztaló szavait hallgatja. Este 6 órakor áhítatos csendben, imádságra hivó harangszó kondulása közben vonul fel a MELE közgyűlésének lelkészi kara az ev. templomba, amelynek padsorait már zsúfolásig megtöltötte a több ezer főnyi közönség s akiknek soraiban ott foglal helyet egyházi, katonai és polgári társadalmunknak csaknem valamennyi reprezentánsa. A lelkészek bevonulása alatt az ev. egyházi vegyes énekkar Krecsák László karnagy vezényletével Haendel Messiásának »HalIeluja« kórusát énekli a 12. h. gy. e. zenekarának kíséretével. Utána a gyülekezet a Jövel Szent Lélek Úristen... kezdetű korált énekli s Geduly Henrik püspök imádkozik, megköszönve a gyülekezettel együtt az áldást, amelyet Isten szolgájára, Paulik Jánosra kiárasztott. A hálaadó istentiszteletet az énekkar szereplése fejezi be Haydn Teremtés c. oratóriumának egy vegyeskari részének éneklésével. * ! A templom közönsége ezután díszközgyűléssé alakul át. — Az elnöki asztal mellett az egyházközség elnökségén kivül a jpüspöki kar és a MELE elnökségének tagjai foglalnak helyet. A közgyűlést Bencs Kálmán dr. m. kir. ikormányfőtanácsos polgármester, az egyházközség felügyelője nyitja meg a Magyar Hiszekegy szavaival s felkéri Moravszky Ferenc ny. reálgimnáziumi igazgatót, hogy az egyházközség nevében méltassa az alkalom jelentőségét. Moravszky Ferenc méltatja t Paulik János lelkészi tel vékenységét. 1 Századunknak küszöbén, Magyarország boldog fénykorában foglalta el Paulik János lelkészi hivatalát — mondotta Moravszky Ferenc —, hogy itt a Nyírség paradicsomában teljesítse hivatását. És az Ur megáldotta |azt a munkát, amelynek teljesítésére Paulik János vállalkozott, minek bizonysága a mai nap. Paulik János elismerést érdemlő lelkészi munkásságában ott találja elsősorban azt az Istentől kapott kiváló képességét, amellyel az emberi szivén, ezen a bűvös hangszeren tud játszani. Mig egyfelől az erényeket magasztalja, máskor a bűnök felett suhogtatja a kárhoztatás ostorát s ihletett ajakkal, hittel és meggyőződéssel hirdeti e világ megváltásának nagy misztériumát. Amikor pedig a hazafias ünnepek hívják szólásra, óv a pártoskodástóí, egységre buztíit s hirdeti, hogy a Golgota után eljön a feltámadás. Papi munkásságát harmonikusan egészíti ki irodalmi tevékenysége s valamennyire reá tette koronául Isten felé c. müvét, mely 40 "év áldott magvetésének dus aratása. Ezért a nagyvonalú munkásságért áldja ma hálatelt szívvel gyülekezete a Gondviselőt, hogy ily erényekben gazdag lelkipásztort rendelt vezéréül s ezekért a gyülekezet nevében hálás köszönetet mond s élete további folytatására Isten áldását kéri . Geduly Henrik a főik ész társ • szeretetével üdvözli a ju1 bilánst Az egyházközség üdvözlete után Geduly Henrik püspök emelkedik szólásra, hogy mint Ielkésztársa s mint a tiszai ág. ev. egyházkerület püspöke üdvözölje Paulik Jánost. Visszaemlékezve a 13 hónappal ezélőtt Paulik János ajkáról elhangzott s őt üdvözlő szavakra, kijelenti, hogy amikor örömmel viszonozza az üdvözlést, nemcsak az egyházkerület vezetői polcáról teszi ezt, de Ielkésztársai szivének egész melegével. Én 39 éve állok, te 30 éve állasz ennek a gyülekezetnek az élén — mondotta a püspök. És ezalatt a 30 esztendő alatt, amelyet együtt töltöttünk el, sokszor volt alkalmam élvezni szived és szád megnyilatkozásait, szónoki beszédeid műremekeit. Nyíltan vallom, hogy nem csak egyénileg volt minden egyes beszéded élmény számomra, hanem fokozta az az együttműködésből fakadó örö-, met is. ( Hogy ha nem is kisérte rtiindenkor törekvésedet siker, vigasztaljon meg az a tudat, hogy a magvető munkáját sem kiséri nyomban "áldás. ( | A delelőn túl" az er'ő íaláhanyatlik. Kívánja, hogy amikor élete n&pjta már-már alkonyul, legyen valósággá az a feltevés, hogy a sötétedő felhőkön tul aranyló napfény várja s e kialvó földi világosság után megtalálja azt a másik világosságot, amely az örökkévalóságban van. Kállay Miklós: az evange! Iikus egyház sohasem f volt békebontó Geduly .Henrik poétikusan szép gondolattal bezárt szavai után Kállay Miklós dr. Szabolcsvármegye főispánja lép az ünnepelt elé s amikor átnyújtja a legfelsőbb helyről jött kitüntetésről' szóló okiratot, boldognak nevezi Paulik Jánost, hogy azt egy még felsőbb helyen veheti át. Ugy találja, hogy azt a templomot, amelyben "a kitüntetést átadja, az ősök jól építették, de jól építette benne a maga életét a régi pap is, aki szeretetet ftdott mindig, aki egy emberöltőn át prédikált a szeretetről s mindig csak adott hitet és erőt a küzdelemre. Elismeréssel szól lelkészi munkásságáról, mert meg van győződve arról, hogy az evangelikus egyház nemcsak itt e hazában, hanem mindenütt az egész világon soha békebontó nem volt. — S mert ez az egyház a békét ápolja, hivja békét hirdető papját, hivja faz ő segítségét a magyarság ügyéhez, hogy hozza el hívei hitét, hűségét, anyagi és erkölcsi erejét a nagy nemzetépítő munkához. Raffay Sándor a bányai ( egyházkerület üdvözletét ' tolmácsolja A kormányzói kézirat átnyújtása s a nagy jelentőségű szavak után Raffay Sándor dr. • a bányai ev. egyházkerület püspöke nyújtja át egyházkerülete üdvözletét Paulik Jánosnak. Különösen megindítónak tartja az alkalmat, mert amikor ráborul az est csillagos palástjával a munkában megfáradott szomorú világra, az emberi lélek fogékonnyá lesz a bűnbánatra. Számára minden esti istentisztetelet élmény. Ilyenkor látja különösen, hogy az Isten minden emberi lélekben megdicsőíti magát. Ez alkalommal is ugy érzi, hogy ki kell öntenie Isten előtt háláját azért a munkáért, amelyet egy emberi életben megdicsőített. Nem embert jött ünnepelni, hanem az emberi életben megnyilatkozó Isten jóságát és kegyelmét. Azt kívánja, hogy tegye az Isten áldottá Paulik János életét, hogy legyen az olyan Imint a csillagos ég, amelyről Isten kegyelmének bizonyságtétele ragyog alá. Abból az imádságból pedig, mely most a lelkében fakad, sugároztasson egy keveset Iélkésztársaira, a többit pedig küldje vissza a teremtés Urához, hogy lássa az ő hűségét s biztassa azzal az Igével: Jól vagyon jámbor és hü szolgám. Kiss István püspök a szüf Iőföld üdvözletét hozza f ajándékul A következő üdvözletet Kiss István, a dunáninneni ev. egyházkerület püspöke tolmácsolta a jubiláns előtt. Paulik János élete titkát abban látja, hogy sikerült /