Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-08 / 229. szám

1929. október 8. JSflrfRYIDjflC tam Színház Beszélgetés Alapi Nándor színigazgatóval és Pünkösti ándor esztétikussal (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Alapi Nándor a lelkes, ízig-vérig művészember típusa, aki fáradtságot nem ismerve szenteli életét a magyar kulturának, a magyar színművészetnek és a közönségnek. Az a színigazgató, aki tudja, hogy o van a közönségért és nem a közönség érte. Épen a hét szenzációját: »Az ördög cimboráját«, B. Shaw darabját próbálja, mikor felkeresem. Póz nélküli szín igazgatói alüröktől menten felel a hozzáintézett kérdésekre. Mikor színházának programmjáról kérdezem a hivatását fanatikusan szerető ember lelkesedésével beszél: — Rendes drámai színházat akar tam adni, mert a vidéki közönséget nem tartom alacsonyabbrendünek, mint a budapestit. A vidéki pénzügyigazgató nem tehet arról, hogy nem helyettes államtitkár, vagy miniszteri tanácsos Pesten, a mérnök ugyanaz a vidéken, mint a fővárosban. Ennek a közönségnek a kulturigényeit akarom kielégíteni amire a vidéken működő operett társulatok nem képesek. Ez természetes is, mert nincs idejük rendesen megtanulni a darabokat, eltekintve hogy ezek elsősorban operett •együttesek. * | A vidéki közönség hozzájut a rádióhoz, ugyanazt a mozielőadást nézi végig, amit a fővárosi, miért épen a színházat nélkülözze? — Mi komoly drámákat adunk a közönségnek, precíz előadásban, hiszen 14 próba nélkül nem hozunk ki darabot, vagyis annyiszor próbálunk, mint a pesti színházak, illetőleg a Nemzeti Színház. — Nem fáradt, nem kedvtelenedet tel ? — kérdeztem. —"Nem. Ezt el sem tudom képzelni. Én nem érezhetek fáradtságot. Hét esztendeje járom a magyar városokat és sikerült állításomat igazolni. Megszereztem a közönség szeretetét... Csak néha ha egy-egy félnapra Pesten megpihenek, akkor érzem a nagy fáradtságot, {íimerültséget... De csak egy pillanatra. Sokan tartanak engem bolondnak, fantasztának és meg is értem ezt a hitet. Bennem is és t ársulatom minden tagjában szinte fanatikus lelkesedés él. — Miért Nyíregyházán játszotta először a Pirandelló darabot ?. — Elsősorban nagyon szeretem Nyíregyházát. A vidéki városok közül Nyíregyháza, Győr, Sopron és Pécs az, amelyek a legjobban szivemhez nőttek. Azután Nyíregyházára mindig csak ősszel, a szezon elején jövünk, amikor még nem szoktuk a bemutatókat kihozni. De most arra gondoltam, hogy ebben a szép, tiszta városban fogom az uj Pirandello drámát bemutatni és a siker igazolt is engem. Ez különben már a második darabja az olasz írónak^ amit mi "mutatunk be Magyarországon felőször. Az »öltöztessük fel a mez teleneket« az első darab volt, amit mi 'játszottunk magyarul. Ezt a darabot Pirandello társulata olaszul és Orskáék németül játszották Budapesten. De a »Minden jóra forduI«-t rajtunk kívül még nem játszották. A két darabot én fordítottam le magyarra. Több olyan darab van műsorunkon, melyet én mutattam be először és csak utáhnunk veszik át a pesti színházak. így volt az Éjjeli menedékhellyel és Gogoly ^Vőlegényével* is. Megelőztük a Nemzeti Színházat is Herceg »Ezredesé«-nek bemutatójával. — Hogy jutott eszébe, hogy uj magyar drámára pályázatot hirdessen ? — Ennek két oka van, Először meg akartam cáfolni a fővárosban elterjedt hírt, hogy válságba jutott a magyar drámairodalom. — Másrészt pedig véget akartam vetni annak a hiedelemnek, hogy Magyaroszágon a fiataltehetséges drámaíróknak nincs hol érvényesülniük. Ezenkívül pedig kétezredik előadásomat ugy akartam meg ünnepelni, hogy uj drámát adok a szinmüirodalorrfliak. A pályázat mindkét hiresztelést megdöntötte. Nincs igazuk a színigazgatóknak, mert a magyardrámairodalom nincs válságban. De nincs annyi tehetséges, titkos drámaíró, mint ahogy ezt ők híresztelik. A beérkezett 110 pályamű közül a "Pünkösti Andor és Sallay Géza elnöklete alatt működő zsűri csak három megfelelőt talált. — Meddig marad az Országos Kamaraszínház Nyíregyházán ? Sajnos, csak 13.-ig, mert műsorunk évi beosztása olyan, hogy most nem maradhatunk tovább, de jövőre legalább három hetet szándékozunk itt tölteni. — A színház üzemmenet évei, hogy van megelégedve ? Csodálkozva néz rám. — Én üzletet nem ismerek. Nekünk megvan a miaunk közönsége, amelyik mindig hűséges hozzánk. Ezek az igazi műértők. Most odaül hozzánk a próbát vezető Pünkösti Andor, a kiváló magyar esztétikus, aki nemrégiben lett az Országos Kamaraszínház dramaturgja. Pünkösti, akit a szombat esti Pirandello bemutatón ismert meg Nyíregyháza kulturközönsége, mikor értékes bevezető tanulmányát mondta el, egyike a legjobb fővárosi hírlapíróknak és az »Ujság« belső munkatársa. Sorsát senki sem kerülheti el és rögtön mellének szegezem az első kérdést: Hogy került az Országos Kamara Színházba? — Két oka van — feleli —, hogy vállaltam Alapi Nándor barátom felszólítását és elfoglaltam a dramaturgi állást. Először ismerem a társulatot, tudtam, hogy komoly iculturmissziót teljesítenek a kitűnő együttes tagjai és azt is tudtam, hogyha Alapi mellé áll valáki, együtt dolgozik veíe, akkor evvei a staggioneval nagy feladatokat lehet megoldani. Másodsorban pedig azért, hogy olyan da r-abok előadását forszírozzam, amit fővárosi színpadon nem játszanak. A vége az lett, hogy a fővárosi színházak egymásután veszik á" a mi darabjainkat, úgyhogy már ei is határoztam, hogy egy nagy műsortervet dolgozok ki és akkor elérjük, hogy a pesti színházak is komoly, nívós darabokat tartanak majd repertoáron. A fővárosi színházak arra hivatkoznak, hogy komoly darab nem kell a közönségnek, de érdekes, hogy mikor azután tőlünk átveszik sikere van a komoly daraboknak is. 1 Előadásaink elé, itt az uj darabokra gondolok — a pesti színházak mindenképen igyekeznek nehézségeket gördíteni, sőt meg akarják akadályozni egyes darabok szinrehozatalát. így például Shawtiak »Az ördög __ cimborája* cimü komédiáját is csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült megszerezni és ezt szerdán fogjuk Nyíregyházán először a magyar közönségnek bemutatni. Végül még egy premiert adunk, Eugen O'Neill darabját, a Különös közjáték-ot. Az ördög cimborájá-t utánunk fogja a Vigszinház bemutatni. —Darabokat nem ír? — érdeklődtem. — Én vagyok az egyetlen magyar író és kritikus, akinek nincs a fiókjában színdarab kézirat, de a színigazgatók fiókjában sem hever darabom: "Nem irtam és nem is fogok sohasem színdarabot írni. — Mióta rendez? — Csak most fogom első darabomat rendezni. — Illetőleg csak az utolsó simításokat végzem eí Jákó Pál mes teri munkáján. Nem is illik, hogy idegen tollakkal ékeskedjem, a simításokat igyekszek a lehető legjobban elvégezni. A rendezés nálam nem pillanatnyi szeszély, hanem komolyan meg akarok maradni mellette. Különben is, mint a Szinészegyesület iskolájának tanára foglalkozom azzal, hogy a már kész színészeket is figyelemmel kisérjem. V. Koppányi Erzsébet. Országos Kamara Színház Igazgató: Alapi Nándor HETI MŰSOR: Hétfő. Október 7. Minden jóra fordul. Kedd. Október 8. Ártatlan Don Jüan. Szerda. Október 9. Az ördög cimborája. Minden jóra fordul Szombat este Luigi Pirandello szédítő mélységeket feltáró tragikomédiájának ünnepi bemutatóját telt ház, előkelő kulturközönség nézte végig; ünnepe volt Nyíregyházának és ünnepe volt az igaz művészetnek ez a bemutató, ahol á nagy olasz "költő szuggesztív ereje, művészetének döbbenetes varázsa uralkodott a közönség felett. Az előkelő közönség soraiban ott láttuk Sallay Géza dr., országos színművészeti felügyelőt, Vidoni Rinaldót, a Popolo d Itália neves tudósítóját, özv. Gyomlay Kálmánnét és dr. Fuhrmann Bélát Debrecenbői, akik Fáy E. név alatt közösen fordítanak színmüveket. Az előadás előtt Pünkösti Andor ismert fővárosi színikritikus értékes előadás keretében ismertette Pirandello művészetét, aniely a világháború után keletkezett nagy khaoszbói uj, ismeretlen perspektívákat tárt fel. A dekadens irányzatok kakofóniájából, a különböző ideológiák viharzásábói ' Pirandello művészete megtisztuítan, leegyszerűsített szépséggel és vakitó luciditássat szárnyalt az igaz művészetek régiójába, markánsan megrajzolva a háború utáni uj embertípust, a változó/ embert. Pünkösti beszéde további folyamán Pirandello művészetének kifejlődését az alkotó szellemű fasiszta Olaszországgal hozza kapcsolatba. Az emberi akaraterő diadalmas érvényesülésének apostoli hirdetője a nagy olasz iró s az alkotó emberi akarat megtestesítője Mussolini. Aki a politikában Mussolini, ugyanaz Pirandello az irodaionlban. Ezután a várakozás izgalma közben, halálos csendben kezdődik meg az előadás. Alapi játéka bűvöletbe ejtette a "közönséget. Túlszárnyalta önmagát és szinte vitte ragadta magával a kitűnő együttest. Akik jelen voltak a Minden jóra fordul bemutatóján, azok felejthetetlen élménnyel gazdagodtak. Bölcsődal ! Vasárnap este Fodor László Bölcsődal cimü vígjátékát játszotta Alapi társulata a Városi Színházban. A Rózsadombon játszódó dám kis szerelmi epizódokból fonódott vigjáték nem egy derült mosolyt, sőt hangos nevetést váltott ki a közönség köréből. Pető Zoltán, György alakjában, igen jó rajzát adta egy agglegényi élet íelé induló egyetemi tanárnak, akit egy szilveszteri éjjelen ajándékba kapott csecsemő sorsa hoz össze Klárával, egy naiv, bájos uriíeánnyal, aki mint árva, a vöröskereszt egyesület gyermekosztályának ápolónője. Egymásba szeretnek s György feleségül veszi Klárát. Klára szerepét Hubay Klára játszotta bájos természetességgel, mig az egyetemi tanár barátnőjének, Micinek szerepében Mágori Dóra nyújtott kiváló jellemrajzot. . Frappárís művészi játékával Miskey József gyönyörködtette a nézőket Koméi szerepében. A nyugalmazott agglegény huszártiszt karaktere teljes egészében domborodott ki Miskey alakításában. Bánhidy László Jakab szerepében kifogástalan volt. Jól játszott Déri Béia, Réz Mária is, csupán Jákó Pál nem volt képes tökéletesen Visszaadni a kissé faragatlan "kertész alakítását. A minden tekintetben magas színvonalú előadás megérdemelte volna a nagyobb müpártoiást. A közönség nagyrésze — bár a mai gazdasági viszonyok között nehezen nélkülözi a színházjegy árát —• ugylátszik nem veszi tekintetbe, hogy önmagának is, a magyar kulturának is tartozik annyival, hogy egy kis anyagi megerőltetés árán is támogassa Alapi társulatát, a mely vidéki városban ritkán élvezhető igazi műélvezetet igyekszik nyújtani a közönségnek. Ma este másodszor kerül színre Luigi Pirandello tragikomédiája, :: Minden jóra fordul. A szombati bemutató nagy sikere után ítélve, nem csökkenő érdeklődés fogja kisérni a mai előadást is. * Holnap az Ártatlan Don Jüan kerül Színre. A darab színlap ját holnapi számunkban fogjuk közölni. Ípfiglljí REKORD LEGÚJABB DIVAT és a téli szezon DIVATLAPOK DIVATLAP ALBUMOK m egérkeztek az UJSÁGBOLTBA — Füitdi Henrii államilag engedélyezett m. zeneiskolájában ruörendékei felrétetnek egésr érben állandóan minden tanszakra. Iratkozni lehet &> intézet helyiségében fW «*» * mim eJb.it,