Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-04 / 226. szám

JLrm 1929. október 4. Racionalizálás a főiskoláknál A »Nyírvidék« számára írta: Klebelsberg Kunó gróf vallás és közoktatásügyi miniszter. Azért, mert a frissen megalkotott törvények után azt mondottam, hogy nem lenne okos mást kezdeni, engem állítanak a közvélemény elé, mint akinek hevéhez az egyetemi ügy szuperfetálása fűződik: Teljesen viselem tetteimért a efIelősséget, mert soha sem teszek olyant, ami lelkiismeretemmel nem áll összhangban, de nem én javasoltam s nem is alattam alkották meg azt a törvényt, amely a két menekült egyetemet f enntartotta és nem javasoltam azt a törvényt sem, amely a közgazdasági fakultást, tehát egy ujabb egyetemi fakultást létrehoz. Én ezeket a dolgokat olyan stádiumban találtam, hogy Kormányzó Urunk 0 Főméltóságának aláírásáról ínég a porzó sem hullott le, amikor a kultusztárcát átvettem. Kérdem : nem vétettem volna-e a magyar törvényhozás komolysága ellen, ha pár Tiónappai megelőzőleg megalkotott törvényre azt mondottam volna: nem, kezdjünk mást. Ez fejetlen kapkodás lett volna, méltatlan a magyar nemzethez és a magyar törvényhozáshaz, amely mindenesetre tudta, mit csinál akkor ,amikor elhatározta, hogy a két menekült egyetemet fenntartja és ezen felül még egy negyedik kart, a közgazdasági kart létesiti. Ezek a törvények nem én alat tam jöttek létre. Megvolt egy nagy adottság. Ily helyzetben mit lehetett tennem? Miután teljesen szolidáris vagyok azokkal S. miniszter elődeimmel és helyeslem eljárásukat, akik ezt csinálták, énreám az a feladat várt, hogy viszont megszüntessek minden olyan csökevény főiskolát, amelyet a négy egyetem mellőzhetővé tesz^ Amint köztudomásu, volt külön férfi pedagógium, ahol ^ férfi polgári iskolai tanárokat képezték és ezzei'párhuzamosan egy másik főiskola, az Erzsébet-nőiskola, hoi. a polgári iskolai tanárnőket képezték. Ezeket összevontam és kapcsolatba hoztam a szegedi egyetem bölcsészeti karával. EzzeLggy főiskola megszűnt. Most minden erővel azon vagyok, hogy a jogakadémiák is megszűnjenek. Hogy miért nem léptem fel erélyesen? Azért, mert mint minden felekezetileg vegyes ország ban, nálunk is, nagy az egyházak érzékenysége. Azt hittem időt kell adni, hogy az iskolafenntartó felekezetek bélássák ezt és hogy ne állami kényszerrel — amelynek mindig brutális mellékize van, — hanem kapacitációvaí vigyem rá az iskolafenntartókat arra, hogy ezt a három jogi fakultást, amelyre a négy egyetem jogi fakultása mellett szükség nincs, saját belátásukból Szüntessék meg. Ugy tudom, a református konvent hozott is már határozatot, amely felhatalmazta az elnökséget arra, hogy a megszüntetés módozatairól tanácskozzék. Én tehát meg vagyok győződve, hogyha ez, mind a három érdekelt felekezetre nézve egyidőben történik meg és olyanféleképpen, hogy az ott működő exisztenciák meg nem semmisülnek, akkor ez méltányosan keresztülvihető lesz és megint három feleslegessé vált főiskolával Tesz kevesebb. A tanárok elhelyezéséről is gondoskodni fogunk, mert nagyon szomorú módja yolna a racionalizálásnak az, amely az exisztenciák hullásával jár. További lépés lesz ezen a téren, amely akció most van folyamatban, a közgazdasági kar egyesítése a Műegyetemmel, amit az tesz szükségessé, hogy a Műegyetemen ís van közgazdasági kar. Ugy gondoíom a racionalizáláshoz tartozik az, hogy a párhuzamos intézményeket összeolvasszuk Azt hiszem ezen a téren megtettünk mindent, amit lehet. Igaz, hogy fenntartjuk a négy egyetemet de körülöttük eltüntetjük azokat a felesleges alakulatokat, amelyekre szerény nézetem szerint, már szükség nincs s amelyek a költségeket csak felesleges módon emelik. igazolására. Sőt még ker. királyok is szívesen ápoltak ily kizárólagosságot, uralkodói hatalmuk gyakorlása végett. A mi utolsó Habsburgunk is »Isten kegyelméből«« uralkodott, »az én népem felett«... És ha tovább, végignézzük á Krisa tus imádságának minden szavát, elképzelését, a mélységnek és magasságnak csoda fensége nyilvánul meg abban. Egyrészről áz Istenről, s ezek egymáshoz való viszonyáról, az ember életszükségletéről, í esti-lelki életfolyamatának, elő haladásának eszközeiről, akadályai ról, szabadulásáról, az imádság néhány mondatában oly tisztán és világosan van megállapítva, hogy mai széles körű tudásunk alapján is, nyugodtan elmondhatjuk rá az alkalomszerű lelkesedést: »Soha ember ugy nem szólott, mint ez az ember!!« (János ev. 746.; Igen, soha! Soha nem támadt emberi agyban az a fiszta meglátás, szívben az az éltető megérzés: — Istenről, emberről, ezek lényegéről, a nagy élet s e"bben az emberi élét céljáról, egymáshoz vaL óviszonyáról, egyéni, családi, társadalmi, nemzeti, stb. stb. tekintetben, mint abban a főben, abban a szivben, ahonnan szinte megigézően sugároznak ma is és örök időkön át ilyen kijelentések: »Én és az Atya egy vagyunk. Ha szavaimnak nem hisztek, higyjetek a cselekedeteknek. Cselekedeteim tesznek bizonyságot arról, hogy az Atya küldött engemet. Nem hagyott engem az Atya egyedül, mert én mindenkor azokat cselekszem, nlelyek néki kedvesek!«...'... Dehát az egész Evengelium és apostolainak levelei, napfényes bizonyság amellett, hogy a Jézus theokráciája éppen ellenkezője annak, ami élőtte és rajta kivül, durva önzés uralma volt. A Jézus theokráciája atyai gyöngédség, életsegitő munkás szeretet, szellemerkölcsi célra nevelés örökérvényű eszközökkel. S a mit hirdetett, tanított, azt cselekedte is élte is, jelezve eme mennyei fényvetéssel: »Én vagyok az Ut, Igazság és ÉIet«. Tiszta, egyenes, az Atyához vezető Ut! Életvédő, életerősitő, menyei értékre emelő Igazság! Anyagi, szellemi és erkölcsi tiszta látású, hit, remény és szeretetben Isten felé törekvő nyugodt Elet! Ez a Jézus theokráciája. Erre figyelmeztető tanítványait, minden tanítványait a végtelenségig: »Példát hagyok néktek!« Ez az életpélda oly tiszta és tokéjletie3, hogy abban egy parányi zokkenés sincsen. Sokszor efgondolkoztam afelett, — igazi nagy emberek jelleméről olvasván: volt-e, vagy lehet-e földi ember, az ismert lehető legnagyobbak között is, ki hír detett %yémántlevei között egyszer-máskor összeütközésbe ne jött volná, kihegyezett igazságait itt, vagy ott, le ne tompította volna?! Jézusnál ilyen nem található. TesMi hát az Pesti regény, a hazaszeretet apotheozisa, a magyarság himnusza. Szírhez szóló, bánatos, regényes történet a magyar huszártisztről, a magyar gavallériáról éi a magyar muzsikáról, — ez az ÉDÉS.PAPRIEA, ezt a filmet cigányzenével, természetesen az Apolló játsza pénteken, szombaton és vasárnap. WmWWIII

II

IIMM

II

IIIIMIIM

II

IIIIIIMIMIH Nagy szavak - pongyolában Irta: Andrássy Kármán. Theokracia Jézus szerint. Van ilyen is, csakhogy nem az egyházak dogmás elgondolása és megszervezése szerint. A komoly és be ható vizsgálat nagy szakadékra taIái a Jézus theokráciája és a ker. egyházak theokráciája között, ugy alak, mint .tartalom tekintetében. A Jézus kijelentése, vagyis az ő evangeliuma szerint, az istenuraíom nemcsak pogány ijesztő formájában, rideg, parancsoló, erőszakos rendelkezéseiben, cifra, titokzatos ceremóniáiban, hanem általában egész elgondolásában, eltűnt minden kreáciájával, uralmi 'beállításával. Isten hatalma nem az •y.rtó, büntető, romboló pusztításokban lesz nyilvánvalóvá, hanem éppen az ellenkező ténykedésekben. Isten hatalma életteremtő, életápoló, gyöngéd, mindig munkás erő. Már maga az Urima első pár szava: »Mi atyánk® annyira uj tartalmat hoz nyilvánosságra Isten jellemére vonatkozólag, mely semmiféle theokratikus fogalomban, viszonylatban, meghatározásban nem található. Ez a kis szócska, hogy mi, mint egy uj égi teremtő villámerő áramlik az emberi gondolkodásba, mely egyben felemel, de íe is sujt. A Jézus előtti időben helyt foglalt az Isten atyai jellemének gondolata, de kizárólag fejedelmek, királyok, kevély szivében. Itt a mi atyánk helyett az én atyám lép elő, a kizárólagosság jelzésére, az uralom Csütörtökön LUDVIG WOLF Csütörtökön az „Uj Időkben" megjelmt regénye ftl»en Bessel doktor feltámadása Igaz történet egy német hadifogoly •IbMéléae nyomán 9 felv. Rendeste: Richárd Chv»ld. Hans StRve és Elterhiiy Apus a íó»erepekbe<i gazdag klsépő wi««p. Pénteken, szombaton és vfissraap ÉDES PAPRIKA Egy huszártiszt pzsrelni regénye, „Sweet peapper' cimü eredeti angol r'gény után 9 fejezetben. Irta: Gsoffrey Mont. Majyarra átdolgozta: Tibor János. SZEMÉLYEK• Árközi gróf hnszár«zízados ..." WARWICK WARD Zurányi Tihamér főhadnagy , . Farkas Gábor Pansy Iván hadnagy Slmoa Sándor Palugyai gróf Patil Biensfeld Hawkins, angol tábornok .... Róbert Eagllich jill Mordaunt. kövstségi titkárnő . ÉVA ORAY I AUL R1CHTER Harry Whites hadnagy Viola Verdier, Rotheraere-laptid. Margit Maaitánd A gyémánt-Lola Resel Orla Történik Londonban, a külügyminisztériumban. — Budapesten a Ritz-hotelben, a budai várban, a Szent László-hajón, a daaaparti korzón. — Idő: Szent István napja kórul. Dalbetétekkel és cigányz«nekisérettel.~Rendes helyárak. Jegyelővétel. Előadások kezdete; hétköznap 5, 7 é» 9, órakor tekintse meg a vidék legnagyobb kárpitos és butoráru csarnokát, hol Magyarország összes legszebb és legfőbb márkájú bútorárúi rendkívül olosó árban kerülnek kiárusításra, u. m. hálók, ebédlők, ( uriszobák, araion garnitúrák és mindennemű kárpitos áruk. Vételkényszer nélkü SUHANESZ kárpitos és bútorcsarnoka Nyíregyháza, Kállal-u. 4, Telefon: 319.

6