Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-30 / 248. szám

1929. október 27. JNÍVÍRYIDBK. 11 A kereskedelmi és iparkamarai törvényhatósági bizottsági" kikül­döttek v álasztására vonatkozó tud ntvalók. A debreceni kerületi kereske­delmi és iparkamara kötelékébe tartozó érdekeltség törvényható­sági bizottsági kiküldötteinek vá­lasztása a folyó évi november hó 7-én lesz. i A szavazás zavartalan menetá­. nek biztosítása érdekében felhív­ja a kamara érdekeltsége figyel­mét a következőkre: 1. a szavazáshoz mindenki vi­gye magával iparígazolványát, il­letőleg iparengedélyét ; 2. adókönyvecskéjét (adóivét), amely egyúttal a kamarai illeték fizetését is igazolja; 3. A 3217—1929. B. M. eln, sz .ren3efet II. rész, 14-ik bekez­dése szerint mindenki abban a szavazókörben szavaz, amelyiktre-. lakik. A szavazókörben lakás ha­tósági' bizonyítvánnyal igazolandó. Kívánatos, hogy az ennek igazo­lására szolgáló hatósági bizonyít­ványt mindenki szerezze be, me­lyet a hatóságok illeték-, bélyeg­és díjmentesen kötelesek kiállíta­ni. Érre a körülményre egyéb­ként a hatóság figyelmét is fel­hívtuk, ugy hogy a bizonyítvá­nyok kiállítása röviden és gyorsan, minden költség nélkül eszközöl­tetik. — Felhívás a nyugdíjas vasuta­sokhoz. Felhívjuk a »Kansz« ke­belébe tartozó nyugdíjas vasuta­sok figyelmét, hogy temetkezési segélyről szóló »Tanusitványt« Barla Sándor alelnök urnái vehe­tik át, lakása: Kígyó-utca 5. sz. »Kansz« nyugdíjas vasutasok Elnöksége. Küzdelem a tyúkok fehérvérüsége ellén. Az Állatorvosi Főiskola kór­bonctani intézete felkéri a tyukte­nyésztőket, hogy a fehérvérüség (tyuklaucaemia) tanulmányozása céljából é betegségben elhullott, vagy levágott állatok hulláját az intézetnek (Budapest, VII. Rot­tenbiller utca 23—25. szám) beküldeni szíveskedjenek. — Fe­hérvérüségre gyanús minden tyuk­hulla, amelynek feltűnően megna­gyobbodott és világos, vagy tar­kaszinü a mája, továbbá, amely­nek belső szerveiben, vagy bőr­alatti kötőszövetében daganatok találhatók. Minthogy az anyag kísérletes állatojtás céljaira is fog szolgálni, ezért a hulláknak le­hetőleg friss állapotban való be­küldése kívánatos. Az intézet a felmerülő postai költségeket kész­séggel megtéríti. Kukoricaszár vágása. A kukoricamoly elleni védeke­zést szigorúan hajtották végre az utóbbi években, mert sok kárt tett és nagyon terjedt a kukoricamoly. A termését féltő gazdának saját jói felfogott érdekében még más tennivalója is van, mint a levá­gott kukoricszár elhasználásából tudjuk, hogy a molypille hernyója a kukorica szárában lehúzódik tél­re a föld színéhez közel. A ku­korica szárát lehetőleg tehát a föld színén vágjuk le és ne hagy­junk magas szárcsonkot. Igy a moiykukacot elhordjuk a termő­földről és a szár feletetésével az trágyába kerül és elpusz­tul. A mezőn hagyott hosszú kukoricaszár csonkokon valóságos í motytenyészetet hagyunk vissza és jövőre még több kárt tesz a ter­mésben a moly, meg több fesz a molyrágásos kukoricacső. Fantasztikus tervek az orosz tojás exporttal. Oroszországban a hírek szerint a terméseredmény erősen a vára­kozások alatt maradt. Emiatt a gazdasági komité az 1929—30-as kampány gabonakiviteléről már teljesen lemondott. Ezzel szem­ben a tojáskivitelt 10 százalékkal akarja emelni, melynek érdekében a Krímben, Déli-Ukrajnában és Északkaukázusban baromfite­nyésztő nagyüzemeket állítanak fel. Egy-egy ilyen üzem az elő­irányzat szerint évenként 850— 1000 vagon tojást és 640 ezer kg. vágott baromfit fog produkálni, 6—7 millió rubel értékben. (A terv szép, és kérdés mi fog belőle meg valósulni. Baromfi, galamb és házinyúl kiál­lítás Egerben. A Hevesmegyei Gazdasági Egye sülét november 8-án és 10-én — Egerben, felsőmagyarországi jelle­gű baromfi", galamb és házinyúl ki állítást rendez, karöltve a Magyar országi Baromfitenyésztők Szövet­kezetével. A kiállítás célja ugy a szociális, mint kiviteli szempont­ból nagyjelentőségű baromfite­nyésztés szélesebb körben való ter jesztése és a megelőző tenyészetek fejlesztésének elősegítése. A ba­romfitenyésztéssel kapcsolatban megemlítjük azt az érdekes sta­tisztikai adatot, amely szerint a Magyarországból évente külföldre szállított baromfitenyésztési pro­duktumok, tojás és vágott ba­romfi összértéke jóval fölülhalad­ja a nehéz ipar produktumainak, gépek, szerszámok stb. kiviteli ér­tékét. Az egyesület a kiállítás megrendezésével kapcsolatban aa egész tiszajobbparti kerületet be­vonta működési területébe. Fi­gyeiembevéve részint azokat a nagyszabású intézkedéseket, ame­lyekért a kiállítás érdekében az egyesület eddig foganatosított, másrészt azt az általános érdek­lődést és a kiállításra való jelent­kezési hajlandóságot, amely a gazdaközönség körében megnyil­vánult, remélni lehet, hogy a ba­romfitenyésztés ezentuf a mi vi­dékünkről is jelentékeny mérték­ben fejlődésnek indul. GŐZFÜRDŐ MOTTŐJA Nincsen tisztább, mint a nap , Olyan tiszta csak te vagy, Manikűrözz, borotválkozz, nyiratkozz, , ( Gőzfürdőbe menj Tóth-hoí. ^ ÉpSlt m<igu5 a Cegjoböak! KAPHATÓ : SINGER VARRÓGÉP RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 2. Semmibe ívelő hidak REGÉNY — írta: Fehér Gétwr. — 9 — Nem, dehogy... sőt nagyon is meg­kapó. — ; A hadnagy elvörösödött : — Talái azt hiszi, hogy játszottam? — kérdezte. ! [ — Nem, — tiltakozott az — erre-nem göíí­doltam. Különben sem szoktam gyanúsítani. — — Azon sem csodálkoznám, ha gyanú­sítana — szólt a fiú. — Hiszen még nem is ismer engem. Az igaz, hogy én se ismerem ma­gát. A tegnapi bemutatkozásomnál maga adós maradt a nevével. — Bartha Kató vagyok. — — Köszönöm. Tudja ... alig tudtam maga­mat. rászánni, hogy a nevét megkérdezzem. Ugy éreztem', hogy ez a kérdés nevetséges és 1 ferde, mert... nekem úgy tűnik fel, hogy mi nagyon régi, jó ismerősei vagyunk egymásnak. És azt is hiszem, hogy ez a váratlan találko­zásunk nem is lehet egészen véletlen. — j — Nem tudom, — felelt kitérőleg a lány. — De én biztosan tudom. És az is bizo­nyos, hogy nekünk jó barátoknak kell lennünk 1. Akarja ?... Hallgatás beleegyezés. Köszönöm. — A lány a zsebkendőjével babrált és nem szólott semmit. Csend lett. — Teringettét, a kicsi füle is belepiroso­dott — gondolta a katona. Olyan, mint a hajnal, így talán még szebb, mint az előbb. — Leplezetlen gyönyörűséggel nézte, tudva, hogy az úgyse fog felnézni. Végül a lány ke­Izein akadt meg a szeme és kaján mosollyal "megszólalt : — Ne bántsa Katóka a\t a szegény kis zseb­kendőt ... az igazán nem oka semminek. ~ — Kató bosszúsan dobta a kendőt az ülés sarlíába. Látszott, hogy bosszankodik a saját za­varán. amit nem tudott elrejteni. A hadnagy édesdeden nevetett : — Nem kell zavarba jönni Katóka, — hát mi van abban, amit mondtam ? Igazán ajánlha­tom magadat pajtásnak, mert én... nagyon jó fiú vagyok. A cimboráim bizonyíthatnák, ha itt Volnának. Ha nem sajnálna rám nézni, a képem­ről is leolvashatná, milyen jó fiú vagyok. — — Hogyne. Még hozzá bolondos is egy kicsit, — szólott a lány ajkbiggyesztve, durcás nevetéssel. — Bolondos ? Na, nem éppen mindig. De gondolja meg, ezelőtt egy héttel még odakinn a mészárszéken, most pedig itt... magával. Nagy Változás... nem tudom magamat azonnal bele­találni ... Várjon .. mutatok magának valamit, amit odakinn készítettem, amikor Rast volt. — A hátizsákjából egy csinos faragott kazettát vett ki, amelynek oldalára tulipánok voltak égetve, a tetején domborműszerüen egy templom volt kifaragva pár házzal együtt. Az ablakokat pici rézberakások ábrázolták. A lány figyelemmel nézte a kezébe adott dobozt. í — Nagyon szép — mondta. A tulipánok az oldalán egy kicsit rikitanak, de a fedél a templommal, meg a házakkal nagyon szép. A to­rony kidolgozása a legfinomabb. — — Ugye ?... Ez a bálintfalvi sugártorony — mondta komolyan s azután önkéntelenül, szin­te megilletődötten hozzátette : — Azt is meg­látom nemsokára. — — Nagyon kedves munka. Mikor csinálta? — A kavernában faragtuk szeggel meg bicskával. Mikor nincsen tánc, mindenki ilyesmi­vel foglalkozik. Az unokahugomnak akartam vinni, de most... magának adom. Fogadja el.— — Oh nem ... köszönöm ... nem lehet. Kü­lönben is a húgáé, nem lehet. — — De csak fogadja el — ajánlotta még egy­szer a fiú, de mikor látta, hogy annak kínos az egész dolog, nem erőltette tovább. — Ha megint faragok egyet, azt magának fogom küldeni. Megengedi ? — — Köszönöm. — — Sietni fogok vele, mihelyst készen lesz", azonnal küldöm, vagy ha lehet, hozom magam. Küldjem, vagy hozzam ? — kérdezte komolyan. A lány a szeme közé mosolygott: — Azt hiszem, jobb lesz, ha küldi, mert ha magával hozza, útközben a vonaton J. jö­het valami • véletlen találkozás ... és ... A katona lángvörös lett-: — Ez már túlerős vágás volt Katóka és .tekintve a barátságot, nem volt illendő. — — Hát az illendő, ha valaki a húgának szánt ajándékot felajánlja másnak ? — A hadnagy egyet „nyelt és hallgatott egy darabig. j — És ha megcsinálom, mit parancsol, hogy faragjak rá ? — kérdezte. — Faragja rá ezt a kocsit, — felelte a lány. — Pompás gondolat... és magát, amint kinéz az ablakon. De melyik arcát örökítsem itneg, a durcásat, vagy a nevetőt ? — Kató elnevette magát : — Csak ne a durfásat, inkább a zt, ame l)dket most ' lát — mondotta és rámosolygott a fiúra, akin valóságosan kifogott az öröm, úgy­hogy egy ideig hallgatva nézte a lányt. — Kicsi Kató — szólalt meg végre, — ha én a maga arcát úgy meg tudnám festeni, amilyennek most látom! A szemeit... ne süsse le őket, inkább nem beszélektöbbet róluk. Per­sze ... a kazettáról beszéltünk. Magára fogok gondolni mindig, amíg csinálom. Maga meg­adja a címet és én elküldöm, amikor nem is várja. Vagy... gondoltam még jobbat, igen, az lesz a legjobb, ha... Nem fejezhette be. A kocsi folyosóján vé­gig szaladt valaki és felrántotta az ajtót. | (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents