Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-27 / 246. szám

1929. október 27. JNÍVÍRYIDBK. 11 'UMlTÁMiAM SYMrWí^ ^ * ^ SAVOt&áwiLETMAJTÓ * torowtf Nagybani ér««itó Niregyhiia** vidéke rés>ére: Altir Bernát, Nyíregyháza ll liiiil ii nirr * ""* H6U1 KRÓNIKA. WVWVWWWWWVÍ Műkedvelő leányaink Pompás készültsége Hangolt minket két estén át Hangos derültségre. Majd Lax mester tudományát Mentünk végignézni, — Nem nagy dolog, hiszen mi is Bűvészkedünk mindannyian, Hogy meg tudjunk élni! A mult héten egy rémhírtől Kezdtünk lázadozni, Hogy molnári Iklód Zsiga Megszűnt virágozni. Minden ilyen rémhordozót Meg kéne büntetni, — Annál inkább, mert Zsigának Működését nem egykönnyen íehét megszűntetni! A Nyírvízben a sok béka Nem brekeg hiába, Ládaszámra fogják őket S viszik Angliába. Lám, hogyan kell pénzt csinálni, Mutatják a példát, — De vigyázzunk, hogy a végén, Szokás szerint, nehogy velünk fíyelessék a békát! Buza helyett b ékát vetek Minden kis gödörbe, Nem bánom már, hogy tócsa van A juttatott földbe. Egy hdd tócsán terem béka, Terem mázsa számra, — Kihalászom valamennyit És eladom drága pénzért Messze Angliába! Komáromy igazgatót Szeretettel kérem: Keresse fel a házamat Valamelyik éjen. £)tt lakom én a kis hidnál, Ahot villany nincsen, — Ahol, mint a másvilágon Csak áz örök világosság Fényeskedik itten! A város a világítást Már rég tervbe vette És az aktát Igazgató Úrhoz általtette. Legyen szives helyszínelni Itt a házam táján, — Ha ép bőrrel menekül meg, Biztos vagyok ,hogy "meg is I z Az én villanylámpám! Látod Marci, vén cimbora, Mégis vagyunk páran, Kik az embert meglátják az Emberben magában. Se vagyonod, se hatalmad, Se bölcsőd, se rangod, — Mégis, mégis nem sikerült, Nem lehetett elhagyottan Magadra maradnod! Neved se jó, nem leorszerü, Mégis összeállunk, Meleg szívvel, szeretettel Mégis jubilálunk!! Jó Szőllösi Mór barátunk Mi közöttünk itten Jó erőben, régi kedvvel, Soká, soká, nagyon soká Tartson meg az Isteni A női divat legnjabb irányai Bonta. Ugylátszik egyszersmindenkorra hiábavalónak hizonyult az a törek­vés, hogy a teljesen karcsú divat­ideált visszavarázsolják. Az uj mo­dellek alkotói ennek ellenére mégis minden alkotásukat és divat­kreációjukat a karcsú magas, hosz­szucsontu nőre tervezik és ebből a szempontból "keli a 'divat, különö­sen a téü divat tendenciáját figye­lemmel kisérni. Igen figyelemreméltó és meg­szívlelendő az a törekvés, hogy a testnek kifejezőképességét a ruha áital mégjobban hangsúlyozzuk azáltal, hogy a ruha teljesen az alakhoz simul és diszités gyanánt csak oíyan elemeket alkalmazzunk, amelyek az erősen hangsúlyozott vonalak bizonyos mozgását előse­gítik. Ez a törekvés különösen az estélyi ruhák tekintetében nyer ki­fejezést, mert a ruha maga teljesen az asszonyos jelleget reprezentálja, mig a délelőtti ruháknak az irány­vonala bizonyos mértékben alkal­mazkodik a munkaruhák és az ut­cai ruhák vonatvezetéséhez. Éppen ezért a délelőtti ruháknak az ujabb hangsúlyozását sokkal diszkréteb­ben kell kifejezésre juttatni, mert ez csaknem a teljes semlegesség jegyében alakul ki a téli idényre. A hosszabb szoknya Ha a divatnak ezt a két ellenté­tes végletét szemléljük, akkor ön­kéntelenül szembetűnik, hogy a szoknya egy kissé meghosszabbo­dott. Délelőtt szinte észrevétlen, a a délutáni ruháknál azonban már hangsúlyozottabban nyer kifejezést a hátsó szoknyarésznek a meg­hosszabbodása, mig az estélyi ru­hák tekintetében az egész hosszú ruha hódit, amely csaknem kimon­dottan uszályban folytatódik. En­nek ellenére az alaknak karcsúnak és magasnak kell lenini. Az öv tel­jesen a ruha viselőjének az Ízlésére van bizva, mert akár visei övet, akár nem, egyformán divatos. Szé­les és mély kivágás a divat, a csí­pőben a ruhák szintén sziikek és szinte megfeszülök "és csak térdtől kezdve érvényesülnek a ráncok, a harangbetétek, amelyek a ruhának lendületet és graciözitást kölcsö­nöznek. Minden törekvés arra irá­nyul, hogy az alakot magossá és ; karcsúvá tegyék, fezért törik meg a vonalakat, amennyiszer csak lehet, : a keresztvarrások, övek és csipő­diszek által. A két és háremnegyedes kabát. Ez a szükséglet érvényesül a ká­bátoknál is, amelyeknek egyhan­gúságát azáltal igyekeznek a nagy divatházak megváltoztatni, hogy rövid kabátkát és háromnegyedes köpenyt viselnek a hölgyek. Tweed­bői vagy kangarnból készítik a ka­bátokat, a rövid prémes mentéket a tweed vagy posztószoknyákat, a velük harmonizáló háromnegyed köpenyhez. A kabátkához érdekes diszitő elemek a rövid pelerin, a kis zsebkarmantyu, úgyhogy min­denütt a vonalak megváltoztatásá­ra irányuló törekvést látjuk, en­nek ellenére is színben és anyag­ban a legteljesebb harmóniát kell a ruháknak megőrizniök. A tegtipikusabb a délelőtti ru­háknak a változatossága : kabát, bíuz, felöltő, ruha, háromnegyed, hosszú köpeny vagy szoknya, zsöm­perkabátka és köpeny. Tulajdon­képpen az összeállítást sohasem a ruháért magáért csinálják, hanem a kiegészítés a tendencia. Szőrmét és a szintompitó bélést minden esetben a ruhához magához válo­gatják össze. A délelőtti ruhához a szőrmebu ida már elvesztette a jelentőségét. Rövidszerü szőrmét szolgálnak bélés gyanánt, a tweed­komplékhoz, sőt igy elsősorban a nutria. Szőrmék szerepe. Az elegáns gyapjúból, selyemből vagy posztóból készült kabátokat nagyon gazdagon és sok fantá­ziával díszíti a szőrme. Gallért, sálat, karmantyút, valamint alsó kabátszegélyeket lehet készíteni a legkülönbözőbb szőrmékből. — Breitschwantzbói és asztrakánból. Rókából vékony gallérokat, vagy vastag alsó díszítést lehet készí­teni. Maguk a kabátok rendszerint szűkek és erőteljesen összefogják az alsó ruhát. Ruhaanyagok. A délutáni ruhák selyemanyagát rendkívül jellemzően disziti a sár­ga rókaprém, vagy pedig a beige­szinü zsorzsetbái készült gazdag ingszerű diszités. A délutáni ruha selyemanyagát vállrózsák, zsabók, vagy beékelt, különösen pedig a csípőre alkalmazott ki*gró apró kis lebegők formájában disziti a fel­használt zsorzset anyag. A délelőtti ruhaanyag tweed, vagy a jersei, ez az anyag azonban épugy, mint a délutáni selyem anyag, rendszerint égyszinü, de préselt nyomású mintákkal, vagy pedíjj szövési mintákkal ván di­szltve. Az esti ruha anyaga taft, moáré, krep-szaten. selyem-muszlin,. zsorzset, larhé, gazé és tüll. A kimenő ruha divatszinei : a, barna, aranybarna,, csokoládé, gesz­tenyebarna, dióbarna^ beige és né­gerbarna. A délutáni ruhák szinéi : fekete, fekete-fehér, palackzöld, a dália szinei. Az esti ruha szine : krém, sárga alaptónusba játszó rózsaszín, halványkék, ametiszt türkisz és cinóher piros. Estélyi ruhák: taft, tiil, moáré, ssiteo, krepp, lamé és brokátaiyagbél Az estélyi ruhák anyaga a leg­újabb divat szerint mindenekfö­lött a maguk puhaságával és hajlékonyságával tűnik fel. Az Smbernek az a benyomása, hogy á különböző moáré, lamé, brokát és kreppselyem szövetek anyaga az utóbbi időkben jteljesan megválto­zott. Ezek a szpvetanyagok mind vékonyak és átlátszóak, emellett oly puhák, hogy a legfinomabb divatvona/at is engedelmesen kö­vetik. Az estélyi ruhák divatos szifliuettjében épen ez a szövet hozza ki azt, hogy a test formája a legharmonikusabb és a legtöké­letesebb módon »tükröződik visz­sza«. Valósággal szobrászként mo­dellálja ki ez a ruhaanyag a női testet, kihangsúlyozza a formákat és ezzel egyidőben a maga puha­ságával lágyan és engedelmesen követi a test minden mozdulatát. A lamébrokát szövetet rendszerint különböző szövési diszités teszi ér­dekessé. A szövet mintája azonban CSORMS 5/JNDOR első szegedi bőrruhagyára SZEGED elsőrangú minőségben készen és méret után. Férfi bőr­kabátok, rövid és hosszú szőrmés bundák. Női bőrkabátok minden színben, hosszn bőrköpenyek. Gyermek bőr­kabátok és iskolsi strapa szarvasbőr-nadrágok. Motoros bírmeilények és bőrnadrágok szőrmével is. Bőrkabátok festése vízhatlan festékkel festve, mindfea szinben 10 pengőéit készöl. Kisebb javitás díjtalan. — Bőrmintákat és árajánlatot ?0 fillér bélyeg elleniben küldök Helyi képviselőt felveszek. 532?.-? a szabás részleteiben is feloldódik és nem vonja ef a figyelmet a vo­nalak harmóniájáról. Az az ezüs­tös fényes csillogás azonban, amely a szövetből kiárad, a laméruhákat különösen becsessé és finommá te­szik. A moáré szövet anyagában az úgynevezett »vizező« mintázás sok­kai 'aprólékosabbá és díszesebbé vált. Ezáltal maga a szövet is könnyebbé és puhábbá vált. Na­gyon gyakran használnak estélyi ruhához tüll anyagot, különösen­olyan tüllt, amely erős szálból és durva szitává van szőve és ame­lyek erősen emlékeztetnek az úgy­nevezett horsótiiílre. Ez a tüll új­szerűen dekoratív módon hat. A tüll anyagában js különböző min­tázást szoktak beszőni. Egyéb estélyi ruhákhoz való szö­vetek szinte rendszerint egyszí­nű. Az egyszinüsége azonban más. rokonszinnel gazdagítják, igy pél­dául a mirtuszzöldet rendszerint sárga tónusu anyaggá* egészítik ki. ;A lila szint valóságos és sötét va­riációval, a vörös szint cinóher és tégiapiros színnel variálják. A kész ruhán mindezek a szilnek rend­kívül szépen és változatosan hat­nak, ugy, hogy az égyszinü ruhák­ra is elmondhatjuk ilymódon, hogy ezek a rfihák is mintásak. Az úgynevezett színtelen ruhák: fölött (krém, halványrózsa és fe­kete ruhák fölött) erősen ellenté­tes szinü estélyi köpenyt kell vi­selni. Aranybama, dália-lila és pa­lackzöld szinü köpeny illik hoz­zájuk legjobban. Az estélyi köpeny háromnegyed hosszú, ameíy azon­ban hátul erősen megnyílik és csaknem a zsakett benyomását kelti. Szokatlanul gazdag szőrme­berakás az ilyen köpenyt luxorió­zussá és elegánssá teszi. N és a 1 golc;óbblára­WALTERtrS ion árssitti.tnfk k&lapssa'oDjtbat! Lnther-cUa 2§s

Next

/
Thumbnails
Contents