Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-27 / 246. szám

10 J&fRVIPBK, 1929. október 27. KUTNEWSKY 6697-4 Szűcs Szalon Színes Szőrmeárui Szenzációsak Legújabb modelljeinkről prospektust és árajánlatot szívesen küldünk BUDAPEST, IV„ KRISTÓF-TÉR 6, Berencsi Sándor és társainak bűnügyében a kir. törvényszék hétfőn déléiül Ítélkezik Pénteken délután a ?édők tartották meg beszédeiket (A Nyirvidék tudósítójától.) A hatalmas esküdtszéki termet az érdeklődők teljesen megtöltötték tegnap délután a Berencsi Sándor és társainak gyilkossági bűnügyének tárgyalása alatt. Brenner tanácselnök pontosan 4 órakor nyitotta meg a főtárgyalást és az elsőrendű vádlott Berencsi Sándor védőjének, Ruzicska Jenő dr-nak adta át a szót. Ruzicska dr védence érdekében védőtársaival szemben a kir. ügyész álláspontjára volt kénytelen helyezkedni és kimutatni azt, hogy a könnyen befolyásolható, korlátolt beszámithatóságu, degenerált Berencsi Sándor nem követhette el szörnyű .tettét saját akaratából, hanem a család szuggeszciója alatt állhatott. Ilyen óriási horderejű ügynél — úgymond — a kriminái pszichológiának igen nagy szerepe van. Mert kérdezem, vájjon mi vihette rá a tettest, vagy ki bujtatta fel, milyen karakterű az illető ? Nekem az a meggyőződésem, hogy Berencsi Sándor, aki kimutathatóiag jó viszonyban élt a meggyilkolttal, csak vak eszköze lehetett azoknak,, akiknek érdeke volt Kutas Lajos halála. De nem tehető fel az sem Berencsi Sándorról, erről a feltétlen korlátolt és a beérkezett vélemények szerint jótermészetü, csendes fiatalemberről annyi éleslátás, intelligencia sem, hogy hidegvérrel előre megfontoltan ölni tudott volná. Mert az ilyen bűncselekmény elkövetéséhez is kell bizonyos fokú értelmesség, amellyel védencem az orvosszakértő megállapítása szerint sem rendelkezik. Ebben a meggyőződésemben kérem, hogy védencem a Btk. 281. II. bekezdése alapján erős felindulásból élkövetett emberölés bűntettében mondassék ki bűnösnek. Ezután Szegedy Gyula dr, a máramarosszigeti ügyvédi kamara volt elnöke emelkedett szólásra, aki^ Berencsi Géza és Kántor János védelmét látta el. Az élemedett korú kitűnő jogász a jtudásnak gazdag tárházával, klasszikus retorikai képességgel, éIes luciditással boncolgatta szét a hatalmas peranyagot. Mintha egy reflektorral sötét alagútba világítanánk, ugy hatott ez a hatalmas beszéd e zavaros, homályos bűnügyben. A Kántor család belső életének apró mozaikkockáit szedte össze — mondotta — a yádhatóság és ennek alapján vádolta meg felbujtássai védenceimet. — Bár a négy napon át tartó főtárgyalás adatai derékba törték ketté a fefbujtás és bünrészesség vádját, mégis kénytelen vagyok fel szólalni, mivel a vád mélyen tisztelt képviselője mindezeknek ellenére is fenntartotta a vádat. A védenceim ellen emelt vád két pilléren alapul s ha ez a két pillér összedől, vele együtt dől öszsze az egész vád. — Ezek közül a pillérek közül első a birtokper, második az az állítólagos rossz bánásmód, amelyben az öreget részesítették. A birtokperre vonatkozólag azt fejtegeti, hogy a földet tulajdonké.pen nem az öreg megbízásából vette Kántorné, hanem még mielőtt az öreg tudott volna arról, hogy leánya birtokot vásárolt, ő már megvette azt, sőt egy részét ki is fizette s mindössze a hátralévő adósságra kért pénzt mostohaapjától. Azt, hogy a földet saját nevére iratta, nem lehet bűnül felróni, mivel ehhez törvényes joga volt, mert hiszen a birtok egy részét ő fizette ki. Hogy nem járt ei rosszhiszeműen és nem akarta távollévő szüleit kisemmizni, azt mutatta az a körülmény is, hogy már a birtok megvételekor biztosította édesanyjának a haszonéivezeti jogot, majd hazatérésük után az öreg Kutas első szavára az ő részére is biztosította a haszonélvezetet. Amikor pedig az öreg felesége halála után azt mondotta, hogy a tulajdonjogot is visszaperü, Kántorné felment a községházára és kijelentette, hogy nem is kell visszaperelnie, mert ő hajlandó azt kiadni, csupán az a kikötése volt, hogy akkor az öreg költözzön külön, mert ő nem hajlandó igy tovább gondozni. Ebbe azonban Kutas nem akart belemenni, hanem kérte, hogy maradjon minden a régiben. / — Hát felteszem a kérdést, — mondotta a védő —, ha az öreggel "tényleg oíyan rosszul bántak volna, ahogy azt ő mesélte s ahogy azt a falu pletykája megnagyítva tovább adta, miért akart mégis náluk maradni? A pletykák, amelyek a kigyómarásnái is mérgesebbek és veszedelmesebbek, csak ennek a teremnek a küszöbéig érhetnek, mert ebben a teremben a független magyar hjróság előtt kihull a méregfoguk. — Mivel az elmondottak alapján megdőlt a két pillér, amelyre a vád épült, kérem a vádlottakat az ellenük emelt vád és következményei alól bizonyíték hiányában fölmenteni. " Szegedy dr. beszédét haíálos csendb.en, félekzetvisszafojtva hallgatták a jelenvoltak, amelynek végeztével Porkoláb Zoltán, dr Kántor Jánosné érdekében emelt szót. Porkoláb dr az egyhetes főtárgyalás folyamatán elhangzott tanuvalIpijiásqk értéktelenségére mutatott reá. — Ezután a hatalmas védőbeszédután — úgymond — nehéz feladat előtt állok. Mert mindazokat a kétségbevonhatatlan tényeket és könynyen felmerhető igazságokat, amelyek jdenceim ártatlanságát igazol

5íz előttem szóló védőtársam ejtett olyan tökéletesen, hogy ahhoz hozzátenni már nem lehet. Védenceim ártatlanok és áldozatai ennek a bűnpernek.' A vádnak három alapja van. A bizonyítási anyag, amely a vizsgálóbíró és a csendőrség előtt tett vállomásokon alapszik, a konkrét bizonyítékot fel nem mutató tanúvallomások és harmadszor a labjlis gyanuokok, amelyeket én egyszerűen falusi pletykáknak nevezek. A pletykának legfőbb mestere -ínaga az idült alkoholizmus következtében üldözési mániában szenvedő Kutas Lajos volt, aki egy rettenetes hagyatékot hagyott szerencsétlén hozzátartozóira: — a vádlottak padját. Felsorakoztatja a falu pletykaterjesztőinek va/lomásait s ezeket fógikus érvelésével egymásután dön ti halomra. Kiterjeszkedett a gyilkosnak a vizsgálóbíró és a csendőrség előtt tett és hozzátartozóit felbujtással vádoló vallomására is,"a mit később a főtárgyaláson visszavont és alapos indokokkal alátámasztva kimutatta, hogy igenis az a vallomása felel meg a valóságnak, amelyben visszavonta a'szülei ellen emelt vádját 'és beismeri, hogy a bűncselekményt maga 'tervelte ki, hajtotta végre es arról előzőleg senkinek sem volt tudomása. A csendőrség jelentéséből felolvasta, hogy Berencsi Sándor leÚjdonságok női kalapokban! Hal ották e már igen tisztelt hölgyeim, hogy mily csodás modellek érkeztek meg. Áraim versenyen aluliak, oly olcsók. Mindennemű alakításokat 2 pengőért csinálok. Teljes tisztelettel ROSENBERG ESZTI női kalapszalcnja, Kossuth-atca 11. sz. .VcyYEN PÁLÁBAELEWET

V tartóztatásának első napján a csend őrség előtt 'tett vallomásában teljesen ugy adta elő a gyilkosságot, mint most a főtárgyaláson s csak később, egy egész nap után keverte bele a csendőri jelentés zavarosságábóx '"kétségtelenül megállapítható különböző pressziók alapján a hozzátartozóit, abból "a célból, hogy ezzel bűncselekményét részben másra hárítsa s igy enyhébb büntetést biztosítson magának. Porkoláb Zoltán dr. több mint másfélóráig tartó, a monstreügy legapróbb részleteire is 'kiterjeszkedő beszéde után Brenner tanácselnök szünetet rendelt el, majd miután a kir. ügyész a védőbeszédekre reflektálni kívánt, a tárgyalást hétfő délelőttre halasztotta, a mikor végre az Ítéletre is sor kerül. Lepjabb hencserek szabályozható fejrészszel, ágynemű tartóval, átalakítható ágygyá, valamint az összes kárpitos bútorok legjobb kivitelben olcsó árban kaphatók Ladsenszky Rezsőnél Btncs László-tér 7. sz. (Kainer ház.) 6782-10 A Iá?, számitása szerint vagononként 15 pengével drágulna a fnvar, ha a teherpályaudvart a Debreceni ntca végére helyeznék Az uj teherpályaudvar a vasúti temető helyére kerül (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A költségvetés városfejlesztési programmjának tárgyalásánál Irsay Gusztáv gyáros felszólalt a szakosztályok ülésén és rámutatott a Vasgyár-utca elhanyagolt uttestére, a porra és sárra, amely tönkre tesz ebben az utcában minden jármüvet. A város polgármestere kijelentette, hogy a Vasgyár-utca végleges rendezése az uj teherpályaudvar megépítése előtt nem volna észszerű. A teherpályaudvar pedig az eddigi számitások szerint szinte bizonyosra vehető, hogy ide kerül a vasúti temető helyére, tehát a Vasgyár-utca megujui, megépül. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban érdekes adat merült fel. A Máv. kiszámította, hogy ha a szintén tervbe vett Debreceni-utca végére kerülne az uj teherpályaudvar, akkor a külön pályaudvari kezelés, igazgatás költségei vagononként még i 5 pengővel "drágítják meg a szállítást, vagyis akkor többe kerülne az áruszállítás, amint ma a tarthatatlan vasúti felüljáró, a láthatatlan adószedő korszakában. Ez az adat véglegesen le is veszi a napirendről azt a lehetőséget, hogy az uj teherpályaudvar a Debreceni utca végére kerülne. A város 3184 darab nj sorfát ültet ki nyíregyházi nteákra A téli fagy elpasztilotta a legszebb fákat (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A múlt téli fagy most mutatató ki számszerűleg a nyíregyházi utcák pompás sorfáinak pótlásakor. A város uj költségvetésében összesen 3184 darab uj fa kiültetését vették tervbe és a költségvetések idevonatkozó javaslatait készséggel el is fogadja a város képviselőtestülete.' A kiültetésre kerülő uj fák sok esetben a nagy fagy által kipusztított fájhat 'pótolják, de igen sok fa kerül eddig fátlan helyre is. A fásításra a város most 9421 pengőt fordít a t avafyi évben elköltött 3440 pengő helyett. Az egyes utcákat a következő fákkal szépítik meg: A Debreceni-utcába gömbakác, a Kiss Ernő-utcába gömbszil, a Szarvas-utcába akác és ezüst nyár, a Kótaji-utcába gömbakác és Celtísz (Madárcseresznye), a Bethlen-utcába gömbakác és ezüstí nyár, az Iskola-utcába galagonya, a Józsa András-utcába nyírfa, a Rákóczi-utcába gombakác és hárs, a Színház-utcába Premusz (virágos szil) kerül.