Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-27 / 246. szám

Nyíregyháza, 1929. október 27. * Vasárnap If, évíolyam. 240 sz. Előfizetés! árak helyben 6a vidéken: Egy hóra 2 60 pengő. Negyedévre 7-50 pengő. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchenyi-út 9. sz. Szerkesztőségi telefon: 5—22. A kiadóhivatal telefonja: 1-39. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. Kállay Miklós (Vkaj Még élénken emlékszem arra az időre, amikor, körülbelül húsz évvel ezelőtt, a nyiregyházi »Pannonia« kávéház asztalánál esténkint összejöttünk, »A Hónap« irodalmi folyóirat szerkeszftői ég munkatársai: Leffler Béla dr., jelenleg stockholmi követségi attasé, néhai Ballay Gyula dr., akkor még süldő jogász, később törvényszéki jegyző, ügyvéd, akit oly fiatalon és oly tragikus körülmények között ragadott el közülünk a halál, néhai Kubinyi Imre költő és banktisztviselő, aki a galíciai fronton halt hősi halált, Szőllőssy Pál dr ügyvéd, jómagam és néhány fiatal rajongó, akik valamennyien lelkesedtünk az irodalomért, estélyeket rendeztünk, irtunk, vitatkoztunk s a folyóiratunk félévi dicső szereplés után természetesen megbukott, mert a dolog üzleti oldalát egyikünk se értette. Egy ilyen pannóniai esti összejövetelre Leffler Béla elhozta magával Kállay Miklóst is, aki már akkor elvégezte jogi tanulmányait, doktorált s ugy tudtuk, szívesen foglalkozik művészeti és irodalmi kérdésekkel. — Nekünkvaló, nagyszerű ember, gondoltuk, s Leffler Béla a mi kérésünkre invitálta az irodalmi asztalhoz a nagymultu Kállayndv legfiatalabb viselőjét, akit nagy reverenciávai fogadtunk és még nagyobb élvezettel hallgattuk szellemesen előadott németországi diákélményeit. Irodalomról szó sem esett s nagyképű, akadémikus viták helyett egy derűs világnézetű fiatalember sziporkázó előadását hallgattuk. Azután cikket is irt »A Hónap«ba, művészeti problémákról, igen figyelemreméltó írások ezek, szinte csak most tudjuk értékelni igazán, amikor két évtized muiva lapozgatjuk »A Hónap« áilottszagu vaskos füzeteit, de kí törődött akkor a fiatalok törekvésével? Az öregek gúnyosan lenézték s lekritizálták, természetesen anélkül, hogy egy sort is olvastak volna belőle s szegény Leffler Bélának is, aki akkor a Kossuth reálgimnázium legfiatalabb tanára volt, sokat kellett szenvednie egy »A Hónap«-ban megjelent Ady-tanulmánya miatt. Kigúnyolták érte, hiszen Adytól legfeljebb csak a Lovászy-féle paródiákat ismerték, amelyekből most is fülembe cseng két ostoba sor: Szénagáz, fübűz: keverve, keverve, Rákóczi leverve, Rákóczi leverve. Azóta már az Ady-gunyolók is kénytelen-kelletlen elismerték Ady költői nagyságát, de amíg idáig ju- i tottunk, sokat kellett lenyelnünk. Közben teltek az évek. »A Hónap* megbukott s egyelőre lemondtunk az ujabb lapalapitásról. Kállay Miklós közigazgatási pályára lépett s nem telik bele egy .évtized, már Szabolcsvármegye főispánjaként emlegetik. Ha akkor nem is, de rövid idő muiva tényleg megjelenik főispáni kinevezése a hivatalos lapban. A nagykállói szolgabiróból a kormány megbízottja lesz s ettől az időponttól kezdve megindul ' magasratörő pályáján a Káilay-név legfiatalabb viselőjének karrierje. Azt kérdezhetné valaki, hogy mi a titka az ő gyors haladásának ? A felelet nagyon könnyű. Amíg valaki a tömegben él, észrevétlenül, addig keresztül siklanak rajta még akkor is, ha talán többet ér az átlagnál. Amikor azonban valaki vezető pozícióba kerül, ahogyan negyvennyolc óra alatt bebizonyosodhatik róla, hogy nem ér egy fabatkát sem, éppen ugy észreveszik kiváló tulajdonságait. Talán mondanunk sem kell, hogy Kállay Miklósnál ez az utóbbi következett be. Nagyszerű nevelése, németországi és svájci diákéveinek felejthetetlen tapasztalatai és veleszületett zsenialitása egy européer egyén karakterét summázzák, aki nemcsak túlnő az átlagon, hanem feltűnően kimagaslik a magyar közéletből. Messze előtte és fölötte jár a magyar közéletnek. Jobban lát és többet tud mindnyájunknál mindabból, amit egy politikusnak, közgazdásznak tudnia kell. A részletek kicsinyessége nem érdekli, horizontális problémák zenitjén jár a gondolata, s elgondolásaiban koncepciózus és mindent átfogó, mintha egy repülőgép magasságának perspektívájából szemlélné szociálpolitikai életünk szövevényes csontrendszerét. Kolerikus temperamentum. Annak a típusnak a jellegzetes kifejezője, amelyikre azt mondhatjuk, hogy mindig fején találja a szöget. Senki nem tud valamit talpraesettebben jellemezni, mint ő. Beszédeit is ez a tulajdonság jellemzi. Minden beszédében van valami, ami megkapja és lenyűgözi az embert. Vagy egy frappáns hasonlat, vagy egy lendületes felhívás, vagy egy szellemes gúny. Azután jön a szellemes poén és az idejében való befejezés. Azok közül a kevesek közül való, akik mindig tudják, hogy mikor kell befejezni a beszédet. Hasábokat léhetne arról irni, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Högy nagyszerű közigazgatási szakember, kitűnő mezőgazda, aki előtt a közgazdasági tu domány is ismert terrénum, művészet és irodalombarát, éleslátású politikus, slágfertig szónok, biztoskezü autóvezető s emellett erélyes, erőskezű férfiú, aki tekintélyt tud tartani s akinek egyéni hivatottságát és kvalitásait ellenzéki oldalon is elismerik. A kormányelnök jól választott, amikor Kállay Miklóst maga mellé rendelte a parancsnoki hidra. Mert Kállay Miklóst képességei a parancsnoki hidra teremtették. Üdvözöljük őt a mai napon, amikor az egész vármegye búcsúzik tőle s fájó szívvel, de büszkén tekintünk utána, mint a spártai aqj^i harcba induló fia után. Mert tudjuk, hogy Kállay Miklós csak dicsőséget szerezhet Szabolcs vezér ősi földjének . á Saáry Sándor örökségre megállapította a bíróság az egyik oldalági rokon örökösödési jogát s igy még most sem veheti a város véglegesen birtokába a Saáry Mnzenmot (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Évek 'óta húzódik a Saáry-féle hagyaték ügye. A város, az örökhagyó intenciói szerint az érdekes muzeális kincset, amelyet annak ide jén országosan ismertek és amely Nyíregyháza egyik neves látnivalója volt Saáry dr. házában, a városházára szállították és ott elraktározták. Évek teltek el azóta és a muzeumi anyag setét magánosságban várja a napfényt, mint égykor a föi'd mélyében, ahonnan évezredek multán mégis csak előkerült. Az ügy elhúzódását a rokonok pereskedése okozza. Most kapott értesítést a város, hogy egyik oldalági rokonnak, a Kun-családnak örö kösödési jogát megállapította a biróság és igy megindul a peres eljárás, (a(z örökösödés -kérdésében, Ez a körülmény hátráltatja a Városi Gyűjtemény megnyitását is, mert ezt a gyűjteményt addig nem érdemes a nagyközönség szeme elé állítani, amíg a Saáry Muzeum vég legesen a város birtokába nem jut. Nyíregyházán nem alkalmas a tűzoltóautó, itt kocsik szükségesek (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Amikor vitéz László Árpád a város hivatásos tűzoltóparancsnoka átvette a tűzoltóság felszerelését, megállapította, hogy nagy mértékben csökkent kvalitású, halaszthatatlanul javításra és kiegészítésre szoruló felszerelést kapotf A parancsnok felelőssége tudatában terjedelmes előterjesztést tett a polgármesternek arról, mit kellene okvetlenül beszereznie a városnak, hogy a polgárság tűzbiztonsága szilárd alapokon nyugodjék. A polgármester az előterjesztést áttanulmányozva, mindenek előtt arra a megállapításra jutott, hogy a parancsnok által javasolt géperejű jármüvekre szerelt fecskendő Nyíregyháza speciális viszonyai miatt nem alkalmas. Nyíregyházán ugyanis a Bujtoson, az Érkertek J u'tcáin esős időben ma is megakadna a súlyos autó fecskendő, mig a kocsira szerelt motor fecskendő eljut ezeken a helyeken is az égő házhoz. De ha autót nem is szerez be a város, meglévő, kopott felszerelését mihamarabb ujak kai kell pótolni, illetőleg megkell javítania, összesen 31.000 pengőre volna a szerelés kiegészítése és javítása érdekében szükség. A szakosztályok javasolni fogdák a költségvetést tárgyaló közgyűlésnek, hogy ezt a 31.000 pengőt hitelművelet utján szerezze meg a város. A pofg'ármester a tűzoltóparancsnok előterjesztésére részletes javaslatot fog a közgyűlés elé terjeszteni árról, hogy a kölcsönként megszerzett 31.000 pengőt mire fordítsa a város. A kölcsön vivsszafizetését 3— 4 évre állítják be a költségvetésbe A város traktort vásárol, hogy megjavítsa földbirtokait (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A város földjei évek hosszú során át elgyomosodtak, mert azok a kisbérlők, akik a földparcellákat művelték, nem alkalmaztak mély szántást sohasem. Most a város gazdasági intézője, Gyurikovics Lajos előterjesztést tett a polgármesternek, hogy szerezzen be a város egy traktort, amellyel megfelelő tarlószántást biztositana minden adandó alkalommal. Az előterjesztés indokai elől nem lehet kitérni, mert ha továbbra is igy marad a föld állapota, mind kevesebb lesz a nyíregyházi földbirtokok jövedelme, mind kevesebb bért adnak a rossz földekért. A traktor magyar gyártmányú, első minőségű gép lesz, amelynek költségeit a város 13.600 pengőre kontemplálja. A mostani pénzügyi viszonyok között a vásárláshoz szükséges összeget csak hitelmüvelettel szerezhetné be a város és számítása szerint 24.160 pengő lenne a felveendő kölcsön kamata. A költségvetésbe a szakosztályok javaslata alapján beillesztik az uj kölcsönt de ugy, hogy két esztendő alatt fogja a város visszafizetni. A traktor beszerzése az okszerű gazdálkodás mellett elmaradhatatlan és a. megjavított, gyommentes földek terméshozamának, jövedelmének fokozása meghozza a traktorra költött pénzt kamatostól. Egyes szám ára 16 fillér