Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-26 / 245. szám

1929. október 25. JhfóftYiriiL s Könyvismertetés Gazdasági jog A közelfnult napokban jelent meg Perneczky Béla dr. »Gazdasági 'jog« című, t>őbb mint ioo oldalra terjedő munkája, melyet a szerző a földművelésügyi miniszternek megbízásából irt. Ez a mü felöleli mindazoknak a törvényeknek rövid összefoglaló ismertetését, melyek a gazdáknak utmutatásui szolgálnak a gazdasággal kapcsolatban felmerülő kérdések helyes megoldásánál. Szerzőt az a gyakorlati cél vezette, hogy a gazda megtalálja röviden és világosan összefoglalva azokat a tájékoztatásokat, melyekre a mindennapi gyakorlati éfetben szüksége van vagy adott helyzetben szüksége lehet. A gazdasági élet mai bonyoiuftsága mellett hasznos szolgálatot tesz az olyan könyv, amely a gazdasággal* kapcsolatos joganyagot magába foglalja, mert helyesen jegyzi meg a szerző előszavában, hogy a gazdálkodás ma már nemcsak gazdasági, hanem egyúttal jogi téren mozgó tevékenység is. Szerző gondot fordított arra, hogy a terjedelmes és igen különböző targyu joganyag összefoglalása bizonyos rendszer szerint történjék. A rendszer kérdését ugy oldotta meg, hogy az általános közismert gazdasági fogalmak ból ("természet, tőke, munka, értékesítés, biztosítás közterhek) índui ki s azokat önálló fejezeteké* téve helyezi el mindegyik fejezetBen az odatartozó joganyagot. Igy aztán logikus elgondolás alapján sikerült olyan kereteket konstruálni,. melyek az együvé" tartozó joganyagot a szétszórodottságtófmeg óvják. A terjedelmes joganyagnak a most érintett rendszer szerinti tekintesét fehetővé teszi. A mü be csoportosítása annak könnyű átosztását és az egyes fej'ezetekben elhelyezett joganyagot az alábbiak mutatják: Bevezetés: Általános jogi fogalmak, mezőgazdasági érdekképviselet T—ff. fejezet (Természet) tulajdon, tulajdoni korlátozások, tulajdonjog megvonása, telekkönyv, földbirtokrendezés következtében előáriott jogviszonyok, mezőgazdaság, állattenyésztés, legelők, szőíészet, borászat, erdészet, halászat, vízügy. Hl. fejezet: (Tőke) kölcsön, váltó, követelések óiztositásaj valorizáció, szövetkezet. IV. fejezet: (Munka) gazdatisztek, gazdasági munkások jogi viszonyai, gazdasági munkaközvetítés, gazdasági munkavállalók társadalmi "biztosítása. V. fejezet: ("Értékesítés, Biztosítás) vétel, szavatosság, áflatforgafmi szavatosság, árufuvarozás és áflatok szállítása, kárbiztositás. VI fejezet: ("Gazdálkodás köz

terhei) földadó, házadó, jövedelemadó, vagyonadó, .kereseti" adó, egyéb közterhek. Amint a tenti joganyagból fáthatjűk, szerző fefvette müvébe a földművelésügyi'* igazgatás körébe eső törvényeket, kiegészítve azokkal a magánjogi és pénzügyi törvényekkel", melyek a gazdasággal közelebbi vonatkozásban áriának. Szerző munkáját a gazdaközön: ség és a gazdasági' szakoktatás részére szan'ta, azonban ugy IátC50RDd5 5ANDOK első szegedi börruhagyára SZEGE

D Bőrkabátok elsőraDgu minőségben készen és méret után. Férfi bőrkabátok, rövid és hosszú szőrmés bundák. Női bőrkabátok minden színben, hosszú bőrköpenyek. Gyermek bőrkabátok és iskaiai strapa szarvasbőr-nadrágok. Motoros börmeitények és bőrnadrágok szőrmével is. juk, hasznosan forgat hat j'ák ezt a könyvet a közigazgatás/' tisztviselők, legfőképen a községi jegyzők is, mert a jogélet legkülönbözőbb területeiről összehozott törvényeknek rövid" de mégis a lényegre kiterjedd" ősszeloglafását találjuk benne. , AZOK számára pedig, akik a részleteket is tanulmány tárgyává kivánj'ák tenni, szerző felsorolta a jogforrásokat, valamint összeállította a vonatkozó szakirodalmat ís. A mü a »Pátrfa« Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság kiadásában jeleni meg. (Budapest, IX. Ullői-ut 25.) Ara 8 pengő. Bőrkabátok festése vízhatlan festékkel festve, minden szioben SO pengőért készül. Kisebb javítás díjtalan. — Bőrmintákat és árajánlatot 30 fillér bélyeg ellenében küldök Helyi képviselőt felveszek. 5383—? Milyen változásokat keH az iparosnak bejelentem. Az ipartörvény rendelkezései szerint az iparosnak jaJz ipar gyakorlása terén minden változást kötelesek 8 nap alatt az illetékes iparhatóságnál bejelenteni. Igy be keli jelenteni Sz iparos elhalálozását, úgyszintén azt is, ha az iparos özvegye vagy kiskorú fia szándékozik az ipart folytatni. Be kell jelenteni továbbá az üzlethelyiség áthelyezését, üzemvezető változást, névváltozást, egyben az ipar szünetelését vagy végleges be szüntetését. Az iparitörvény büntető rendelkezései szerint az iparos vagy jogutódja, aki az üzemválí tozások bejelentését elmulasztja, j büntetendő cselekményt követ el - és büntetésbe részesül. Az üzemi változások mielőbbi bejelentése az adózás szempontjából is fontos, ami egyben az iparosságnak is elsőrangú érdeke. — Grammofonok, lemezek, részletfizetésre a legelőnyösebb feltételek mellett kaphatók az Ujság| boltban . Semmibe ívelő hidak REGENY — Irta: Fehér Gábor. — 6 — Na-na öregem, csak ne légy olyan szigorú. Majd meglátod, most már rövidesen megjavulok. Holnapután otthon leszünk... jön a tejkura meg a nyolc órai lefekvés. Te miféle piszkos rongyot teritesz a nyakamba ? — — Piszkos rongy ? — ismételte a baka leírhatatlan mosollyal. — Ez az egyik fele annak a nemzeti zászlónak, amelyikkel tizennégyben Galíciába mentünk. Az édesanyja is varrt ezen, megse ismeri ? — — Te szamár, hát borotválkozó rongynak használod ? — A pucér vállat vont : — Hát mit csináljak vele. Főhadnagy úr Zadracsek azt parancsolta, hogy nem szabad mutatni se. A nyelét felhasogattam, finom krumplileves főtt a tüzénél... ez meg... gondoltam, jó lesz kapcának. Ugy ám, .levitézlett a bálintfalvi szép zászló. A hadnagy egyet nyelt, de nem szólt semmit. Csak a borotva sercegése hallatszott. A pucér gondolatai pedig nyilván vissza tértek az előbbi fcémához, mert arca ravasz fintort vett fel. A munka közben egyet-egyet köhintett, ami nála a hangtalan inevetés töredéke volt. — Na, maga főzi, maga eszi, nekem semmi közöm hozzá. De annyi bizonyos, hogy jó gusztusa van. Gyönyörű egy lány. — — Te láttad Pikó ? Hol láttad ? — — Ahogy a hadnagy úr gusztusát ismerem, az lesz, aki most a váróterembe van. — Szőke ? — Az, az 1 — — Gyönyörű személy, olyan szép, hogy le kellene festeni. Honnan ismeri a fiatalúr ? — Az éjszaka szállott fel. Együtt utaztunk. — — Micsoda ? 1 — Igen, igen — erősítette a hadnagy nevetve. A pucér pedig abba hagyta a borotválást és apró szemei kerekre nyíltak a bámulattól. — Együtt voltak ? Tyhű azt a... Nem szerettem volna kettőjük közt levegő lenni. —• A hadnagy nevetett : — Buta vagy Pikó, nem olyanféle ez. — — Na csak, na csak, — válaszolt a baka gúnyosan. Nem kell túlságosan harangozni. Hát a bécsi asszony ! Az is olyan asszony volt, amilyen még sohase volt, gummirádlin járt, tíz nap alatt mégis leesett a lábáról. Ez is olyan lesz, mint a többi. Mentől jobban szabadkozik, annál jobban adakozik. — — Szamár vagy Pikó, túl megy ez a te eszeden. Csak mosd le a képem, hozz rendbe, azután mehetsz. Te, hát azok mifélék amott az állomás végén ? — ! — Egy transport a mi káderünkből, öreg fiúk. — Csakugyan ? Mi a csudát keresnek azok itt ? — Mennek Lengyelországba ... legalább azt hiszem. — ^ — Na lám, mosolygott a hadnagy ... még az lesz a vége, hogy helyükbe jön az ezred. — Pikónak eközben gyorsan és ügyesen járt a keze. Nemsokára készen voltak. A hadnagy végignézett magán, azután az állomás felé indult. A fedett perronon néhány b)aka őgyelgett. Arrábjb egyik harmónikázott, a többiek körülülték és daloltak. Kinn a pályatesten ásóval fegyverzett öreg népfelkelők lágeroztak egy csomó láda tetején és félfekvésből szalutáltak, ha egy-egy sarzsi ment el mellettük. Sok katona a hírlapárus körül állott, képeslapot vásárolt, mások bélyeg után kiab|áltak, vagy a Jársuk hátára támasztották a képeslapjaikat és ugy firkáltak rá plajb|ász_ szal nagy, kövér betűket. i A váróteremben látta meg a lányt. Az háttal állott rá és egy kis parasztgyerekkel beszélgetett. A hadnagy meglassitotta lépteit, aztán egyszerre visszafordult. Lassan, elgondolkozva ment visszafelé, miközben monologizált: — Hát persze, ilyen szemeszöktében nem lehet. Elég rosszul állunk, jó lesz előbb gondolkozni egy kicsit. Csak nagyon óvatosan... Az nagy hülyeség volt. Persze, a frájter... egy biolond százat csinál. Gondolatokba mélyedve ment a hossza perron végéig. — Ejh, szólott végre, meglátjuk. Gyerünk. Hirtelen visszafordult és... majd beleütköközött a gyerekbe, akit előbb a lánnyal látott beszélni. — Hová mégy? — kérdezte a hadnagy. A vézna gy«rek azonnal megijedt. Szepegve felelt: — A főjegyző úrhoz. — Mit akarsz ott? — A kisasszony küld. — Miféle kisasszony? — Kata kisasszony. — Kata kisasszony? Micsoda beszéd ez! Miért nem mondod mind a két nevét ? Ahogy kell. Na, hadd halljam... egy-kettő. — Nem tudom a másik nevét — szepegett a gyerek. — Ne hazudj! — szólott a hadnagy szigorúan. (Folyt, kör.)