Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-23 / 242. szám

2 JSÍYÍRYIDEK 1929. október 23. Több óvatosságot Nem lehet csodálkozni, hogy a magyar közvéleménynek kevés érzéke es rutinja van a külpolitikai kérdésekhez, mert 67 óta, amikor kiegyeztünk a dinasztiával, éppen a legfontosabb kérdések tekintetében mondottunk le önállóságunkról. Érdeklődésünk évtizedeken át úgyszólván teljesen belpolitikai téren mozgott s külpolitikánkat az a balplatz intézte, amelyik tudatos tervszerűséggel sülylyesztette el Magyarországot a világ előtt. Még ma sem ritka eset hogy külföldön járó honfitársainkat osztrákoknak nevezik. A jelenkor fiai azonban semmiképen se békülhetnek meg azzal, hogy a multak hibáit hamarosan a helyes megítélés medrébe ne tereljék. Nem hivatkozhatunk végnélkül arra, hogy külpolitikailag iskolázatlanok vagyunk. Csak a kisantant példájára utalunk, amely • állanfok népessége kulturnivóban mélyen alattunk van s mégis azt kell tapasztalnunk, hogy minden külpolitikai vonatkozású megnyilatkozásukban, különösen, ha az éle ellenünk irányul, olyan egységes apparátust tudnak megmozgatni, ami kell, hogy minket is gondolkodásba ejtsen. Legutóbb egy felmelegített külpolitikai kérdés foglalkoztatta a magyar sajtót, nagy dobra verve Masaryk csehszlovák köztársasági elnök egy állítólagos nyilatkozatát, mely szerint az elnök hajlandó volna bizonyos magyarlakta területeket a békeszerződések reparációjaként Magyarország számára visszaadni, amely, revizió alapja lenne egy Jcözeledési procedúrának. Alig látott napvilágot ez a beállítás, a cseh kormány hivatalosan cáfolta Masaryk kijelentéseit. A magyar közvélemény meghökkenve szemlélte az eseményeket, mert felvetődött előtte az a gondolat: fel Tiát az ur Csehszlovákiában, az államfő-e, vagy a kormány? Megtörténhetik-e egy alkotmányos országban az az eset, hogy a nyílt színen ellentétbe jussanak egymássaf az államfő és a kormány. A dolog eme része minket ebben a pillanatban nem érdekelhet, mert a magyar kormány nem tartja feladatának, hogy a kijelentések hitelességét bírálgassa. Kormányunk csak azt fogadhatja el irányadónak, amiről hivatalos uton szerez tudomást. Igen közelről érdekel bennünket a dolog másik része, ahogyan a magyar sajtó és közvélemény bizonyos oldala reagál az eseményekre, Bizonyos hogy machinációval állunk szemben, amelynek szállai ahhoz a kisantanthoz, közelebbről Prágához vezetnek, amelyiknek igen fontos érdekei fűződnek külpolitikailag ahhoz, hogy Európa közvéleménye bennük abékés közeledés és megértés szellemének istápolóit lássa. Már most milyen vélemény alakulhat ki ebből az egész vitaanyag ból, ha a magyar sajtóorgánumok is olyan beállítást adnak a dolgoknak, hogyPrága felől a bcke jobbja nyúlt felénk, amelyet Budapesten nem szorítottak meg. Gróf Bethlen István a .parlament külügyi bizottságának egyik utóbbi ülésén óva intette a magyar közvéleményt attól, hogy íovat adfon olyan politikai tendenciák alá, melyek arra szolgálnák, hogy a világ előtt dokumentálják, menynyire hajlandók volnának a csehek a tárgyalásra, miközben a magyar kormányt ugy tüntetik fei amelyik elzárkózik az elől. Ami legutóbb Masaryk állítólagos nyilatkozatával t örtént az teljes egészében ezt a törekvést próbálta alátámasztani. A külpolitikai kérdések egyetlen nemzet szamára sem támasztanak ofyan óvatossá- | got s igényelnek annyi bölcsességet, mint éppen a magyarság részére. Nagyon vigyázzon minden politikus e téren minden elhangzott szavára, de a publicista fokozott mértékben tollára, nemcsak azért, mert a szó repül s az irás marad, de azért is, mert a könnyelműen kezelt külpolitikai kérdések igen gyakran nem a nemzet érdekeit, de idegen, sokszor ellenfeléink törekvéseit támasztják alá. lillillllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllllllllllN KEDVES MAGYAR KÖZÖNSÉG ! Pénteken, október hó 25-én jelenek meg Önök előtt legszebb szerepemben, az Apollóban „NINA PETROWNA SZOMORÚ SZERELME" című filmben. Kérem, fogadják szeretettel az Erich Pommer-Ufa produkció, Hanns Schwarz rendező, partnereim, Warwich Ward és Franz Lederer munkáját. Hálás szolgájuk oBtiijiWe 3Mm : 'EÍCina, Sctzowna. A városi üzemek évi bevétele több mint fél millió pengő A Városi Üzemi B. T. a különböző üzemekért 29.940 pengő évi bért fizet a Tárosnak. — Az üzemek .központi költségei 77.168 pengőre emelkedtek Nyíregyháza város költségvetéséhez csatoltan látott napvilágot a Városi Üzem R.-T. költségvetése is. Megtudjuk a költségvetésből, hogy az üzemnek központi költségei, amelyek 1929-ben 67.964 pengő volt, az 1930. költségvetésben 77.168 pengőre emelkedett Az üzemek a városnak a felemelt átalánybérek a mozi, a jéggyár ,a Sóstó, a virágcsarnok, a téglagyár, kályhagyár, temetkezési vállalat, hirdetési vállalat, köztisztasági üzem, kertgazdaság bére fejében 29.940.70 P-t fizet, szemben az elmúlt évben fizetett : 33.512.65 P-vel. A téglagyár. A városi téglagyárért 800 pengő bérietet fizet az Üzemi R.-T. a városnak. A téglagyár kiadásai 57.600 pengőben irányozták elő, mig a bevételi rovatban 85.400 P szerepel. Téglaeladásból a mult év költségvetése 110.000. az uj költségvetés 75.000 pengő bevételre számit. A kertgazdaság. kiadásainak összege 72.400 pengővel szerepel a '74-3

0

0 pengő bevételi összeg mellett az 1930. évi költségvetésben. A közterek kiültetésénél 10.000 pengő munkabérre van szükség. A közterek díszítéséért az üzemnek 1928-ban 25.600 P-t, 1929-ben 47.200 P-t kaptak a várostól, mig az uj költségvetésiben ez a bevételi összeg már 52 ezer pengőre emelkedik. Egyéb el adásokból 15.000 pengő bevételre számit a kertgazdaság 1930. évi költségvetése. A faiskola bevétele 32.600, kiadási előirányzata 21.250 pengő, Az árueladásból 25.000 pengő bevételre számítanak. A köztisztasági vállalat költségvetése 27.680 pengő bevételt iktat be az 1930. évre. Ez az összeg csökkenést jelent a múlthoz képest, mert 1928-ban 32.745 P 15 fill.; 1929-ben pedig 32.000 P volt a köztisztasági vállalat költségvetési előirányzata. A vállalat kiadásaira 18.100 pengőt vesz fei a költségvetés. Az alkalmazottak fizetése az elmúlt évi 6680 P-vel szemben 11.000 pengőre emelkedik az uj költségvetésben. A temetkezési intézet bevétele áz 1928 .'évi költségvetésben 16.335 1929-ben már 2i ezer P, 1930-ban pedig 22.000 P. A kiadási végösszege 13.750 P. A gőz- és kádfürdő 1^28. évi bevétele "60.247.64 P., 1^9. évi bevétele 60.000 P, az utf költségvetés pedig 62.000 P bevételt irányoz elő a 32.450 P kiadással szemben. A fürdő kiadási tételei között a legnagyobb a szén és fuvarja, amely 1*8.000 pengővel szerepel a költségvetésben. A hirdetést vállalat bevétele 1928-ban 11.182.28 P, — 1929-ben 10.300 P, az 1930. évi költségvetésben pedig 12.650 P-t A vállalat kiadásait 2820 P-ben álla pitja meg az uj költségvetés. Plakátragasztásért 12.000, padhirdetésekért 300 P bevételre számit a hirdetővállalat. A jSggyár bevétele az 1928. évi költségvetésben 33.023.86 P, az 1929. évben 33.700 P, az uj költségvetés-! ben pedig 37.000 P. Kiadási előirányzata 27.140 P. jéggyári jégefadásból 9000, központi jégeladásból 18.000 P-re számit az üzem, cellabérletért 5000 pengő a bevétel a költségvetésben. A Buchwald székeknek is külön költségvetése van. A csücsülőktől 1928-ban 1972.62 P, — 1929-ben 2500 P voft a bevétel, mig 1930-ban már csak 2000 P áru jegyeladásra számítanak. A kiadás előirányzata 1310 pengő, ebben az >>aIkaImazottak<«(« fizetése 320 pengővel szerepel. Az üzeni mozgószinházai között most már nem szerepel a Diadal. "A Városi és a Kertmozi bevételét 61.60 pengővei, kiadáHortobágyi juhluró Mindenütt kapható! Oiaa. Termeli; "JÉfe Tejszövetkezet! Központ Budapest, I., Horthy Miklós-út 119/121. sát pedig 59.050 pengővel irányoz ta elő az 1930. évi költségvetés 1928-ban 55.194.36 P, 1929-ben 75.700 P-vel volt a bevételi előirányzat. A kiadások között az uj költségvetésben a filmkölcsöndij 25.000 pengővei szerepei. A zene 5000 pengőbe kerül. A transparens hirdetések. bevétele 16.000 pengő, kiadási előirányzata 8960 pengő. A villanyáram 4300 pengőve.'szerepel a "kiadások között. A cserépkályhagyár 1928-ban 57.046, 1929-ben 48.000 1929-ben 39.500 pengő bevétellel szerepei a költségvetésben. A kiadások végösszege az 1930. év>. költségvetésben 37.700 pengő. A virágcsarnok 28.000 pengő bevétellel és 22.006 pengő kiadással szerepel a költségvetésben. Itt az alkalmazottak fizetése 2300, nyers áru vétele 15 ezer pengővel szerepel a kiadási tételek között A Sóstó gyógyfürdő 1928. évi bevétele 22.998, 1929. évi bevétele 23.600 pengő, mig az 1930. évi bevételi előirányzat 24 ezer 300 pengő. A kiadások végösszege az uj költségvetésben 11 ezer 950 pengő. Fürdő jegyekéit 1928-ban 21.784 V 08 TÚI., 1929-ben 22.000 P-t, 1930-ban 23.000 P bevételt irányoz elő a költségvetés. Csónakázásért 1928-ban 1214.64 P, 1929-ben 1600 P voft a bevétele, míg 1930-ban 1300 P bevételre számítanak a csónakázásból. Az üzemek összes bevéteB 1928-ban 568.601 P, 1929-ben 645 ezer 290 P, 1930-ban pedig 525 ezer 030 P összegre rug. Osztalékra 3841.30 P-t irányoz elő az 1930. évi költségvetés, amelynek kiadási végösszege is 525.030 P. Befeketetés beruházás nem lesz. A pénzügyi hefyzetre jellemző az üzemi költségvetés indokolásának következő része: » központi költségek emelkedése a kamatterhek emelkedésében leli magyarázatát, minthogy pénzügyi helyzetünk a Pénzintézeti Köz pont által javasolt rendezést eddig nem érte eí és a mái súlyos gazdasági és pénzügyi helyzet mellett ezen rendezés a legközelebbi jövőben sem tekinthető biztositotnak, — számolnunk kell a kamatterhek további emelkedésével. A városnak fizetendő "bérek csök kennek, mivet a jelen üzleti évben a téglagyárat kereslet hiánya miatt nem tudtuk teljes szezon alatt üzemben tartani s minthogy a nert a megelőző évi termelés után fizetjük. A téglagyárnál a jövő évben is csökkentett üzemmel számolunk, de sz'ámoíurík azzal is, Rogy a jövő üzleti év végén nagyobb téglakészlet fog maradni, mint amilyen az év elején voft, — ennek egyenértékét állítottuk be 10.000 pengővei a bevételbe. Amennyiben