Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-22 / 241. szám

J&teUVDÉJL 1929. október 22. Nyíregyháza város képviselőtestülete jegyzőkönyvben örökítette meg Kállay Miklós dr. nyolcesztendős szabolcsi főispánságának érdemeit Bencs Kálmán dr: Abban, hogy az országban a politikai és társadalmi helyzet stabilitása megszilárdult, oroszlánrésze van dr. Kállay Miklós alkotó minkásságának (A Nyirvidék tudósítójától) Nyíregyháza város képviselőtes­tülete szombat délután 3 órakor tartotta e havi rendes közgyűlését, amelyet dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester a Hiszekegy imájával nyitott meg. A tárgysorozati pontok előtt a pol­gármester a következő bejelentést tette': /Tekintetes képviselőtestületI Hligedje meg a tekintetes képvi­selőtestület, hogy a tárgysorozat előtt megemlékezzem a legutóbb történt események bennünket kö­zelről érintő mozzanatairól. Bejelentem mindenekelőtt, hogy a Kormányzó Ur Őfőméltósága dr. Kállay Miklóst, Szabolcs és a vei*, ideiglenesen egyesitett Ung várme­gyék főispánját kereskedelemügyi miniszteri államtitkárrá nevezte ki. (Lelkes éljenzés.) Ebben az 'ősi vármegyében egy főispán sem "ült a megye főispáni székében nehezebb viszonyok kö­zött, mint Kállay Miklós, aki fele­fősséégteljes, nehéz feladatait min­dig hivatása magaslatán oldotta meg. Mikor nyolc esztendővel eze­lőtt elfoglalta a főispáni széket, minden kavargott, hullámzott az or­szágban s ' mindent elmondhattunk az akkori állapotokról, csak azt nem, hogy stabilitás lett volna po­litikai és társadalmi életünkben. Hála a "Mindenható Istennek, ezek­ben a nehézi időkben kiváló ke­zekbe került az ország székerének vezetése, helyreállott az ország köz­viszonyainak megszilárdulása, a bé­kés munka lehetősége. Hogy ez a stabifitás helyreállott, abban orosz­lánrésze volt dr. Kállay Miklós fő­ispánnak, az ő tnagasszinvonafu al­kató munkásságának ijs. Hálával gondolunk arra, hogy ebben az al­kotó tevékenységben mindenkor megértéssel, jóindulattal támogat­ta Nyíregyháza város jogos igé­nyeit is. Ezt mi, akik nyolc éven át aiatta szolgáltunk, akik munkássá­gát támogathattuk, leginkább tud­juk és mondhatjuk. Amikor ét­re a meleg sziwel nyújtott támo­gatásra gondolunk, szomorúan ve­szünk tudomást távozásáról, amit sajnálattal jelentek be ezen a he­lyen. De lelkes büszkeséggel és örömmel gondolunk arra, hogy a legfőbb hely bizalma még maga­sabb pozícióba helyezte, ahonnan az egész ország javára "fejtheti ki kiváló tevékenységét. Azért mig egyrészt sajnálkozásunknak adunk kifejezést távozásakor, fogadja ki­nevezése alkalmával megnyilvánult örömünket. Indítványozom, hogy a nagyje­lentőségű időkben nyolc esztendőn keresztül kifejtett főispáni munkás­ság érdemeit Nyíregyháza város képviselőtestülete jegyzőkönyvben örökítse meg és határozatunkról az államtitkár ur őméltóságát jegyző­könyvi kivonatban értesítsük. A képviselőtestület a polgármes­ter bejelentéshéez lelkes éljenzés­sei járult hozzá és javaslata ér­telmében kimondotta, hogy Kállay Miklós dr. főispán érdemeit jegy­zőkönyvbe iktatja. A polgármester ezután Geduly Henrik püspök díszdoktorrá avatá­sának tényét méltatva, rámutatott, hogy ez a ritka kitüntetés hiveire és városára is átsugárzik. A köz­gyűlés elhatározta, hogy a doktor­ráavatás alkalmából jegyzőköny­vi kivonatban üdvözli Geduly Hen­rik dr-t. | Örömmel áthatott szavakban je- j lentette be a polgármester Paulik János kormányfőtanácsossá való ki- ; nevezését és papi működése 40-ik ' évfordulója alkalmából méltatta \ Paulik János érdemeit. Rámutatott, 5 hogy a kitüntetett lelkész hosszú idő óta tagja a képviselőtestület­nek. Nem egyszer hallottuk — mondotta a polgármester — Pau­lik János magasan szárnyaló szó­noklatait, amelyekkel magával ra­gadta a képviselőtestületet. A kép-­viselőtestület Paulik Jánost a két­tős ünnep alkalmából jegyzőköny­vileg üdvözli. Dr. Bencs Káimán ezután az evangélikus lelkészegyesület nyír­egyházi közgyűlését jelentette be a képvise'őtestületnek, rámutatván ar­ra, hogy mily nagy jelentősége van a hatalmas testület megjelenésének és annak, hogy városunk kultúrá­jának, vendégszeretetének hirét ma­gukkal vitték. A közgyűlés örömmel vette tu­domásul, hogy a diszgyiilésen a vá­ros nevében a polgármester üdvö­zölte a "MELE tagjait és a ven­dégek tiszteletére a város vacsorát adott. Az elnöki bejelentések során ez­után a közgyűlés a polgármester javaslatára elhatározta, hogy üd­vözli az újonnan kinevezett Foers­ter Gyula és Tormay Géza dr. ál­lamtitkárokat, akik közül az első a vasúti hozzájáróut megépítésének sürgetése, az utóbbi pedig az út­építések előzékeny támogatása te­rén kötelezte hálára Nyíregyháza város közönségét. Az örömhírek után lesújtó gyász­hírként jelentette be végül a pol­gármester a kiváló nyíregyházi or­vosnak, Ljpschitz Endre dr-nak tra­gikus halálát. Lipschitz dr. a kép­viselőtestület egyik fiatal tagja volt és nagy szeretetnek örvendő, tö­rekvő, szorgalmas munkása volt a városnak. A közgyűlés elhatározta, hogy a mélyen lesújtott édesapát és az özvegyet jegyzőkönyvi kivo­natban tudatja mély részvétéről. ' Az elnöki bejelentések során a polgármester nagyjelentőségű nyi­latkozatban válaszolt a Nyirvidék­ben megjelent azokra a sorozatos cikkekre, amelyek a laktanyaépités azonnal való folytatását sürgettéjfc Erről a jelentős nyilatkozatróKla­punk más helyén emlékezünk meg. Naponta tízezer ember kezében fordul meg a „Nyíregyházi Telefonnévsor" A Nyíregyházi Telefonnévsor sajtó alatt van. Hogy mit jeltent ennek a kis könyvnek szerepe Nyír­egyháza város közgazdasági életé­ben, arrói csak annak lehet fogal­ma, aki előveszi a ceruzát és egy kicsit számol. Hatszáz előfizetőt és naponta át­lag 15 telefonbeszélgetést számít­va, naponkint kilencezer, kereken tízezer ember kezében fordul meg a kis telefonnévsor. Jó kereske­dőnek, élelmes iparosnak nem kell bővebben magyarázni, hogy a köz használatnak ez a rendkívüli mér­téke mit jelent közgazdasági szem­pontból, mit jelent mint reklám. A Nyíregyházi Telefonnévsorba hirdetéseket mérsékelt áron a ki­adóhivatal (telefon i—39) és a szerkesztőség (telefon j—22) vesz­nek föl. Ugyanitt jelentendő be, ha valaki a névsorban a foglal­kozás, vagy lakás szempontjából valamilyen speciális megjelölést kí­ván. A bejelentéshez esetenkint 1 pengő mellékelendő. A munkások ezrei maradnak kenyér nélkül, ha elmarad a sóstói szőlők rekonsirnkciója A hegyközségi birtokosok bizakodással Tárják az állam támogatását. — A Sóstó hegyközség köz gyűlése a Tármegyeházán (A Nyirvidék tudósítójától.) A Sóstóhegyközség dr. Mül­ler Ferenc elnökletével vasár­nap tartotta folytatólagos közgyű­lését a vármegyeházán élénk ér­deklődés mellett. A közgyűlést meg előzően választmányi ülés volt. Dr. 8 Müller Ferenc elnök bejelentései ~ során ismertette a választmányi ü­lésen történteket. A számadások előterjesztéséből kitűnt, hogy a hegyközség tartozásai 2000 pengő­vel apadtak. Ez elsősorban Tahy Endre dr. kormányfőtanácsos, volt hegyközségi elnök hozzáértésének, ügybuzgalmának, a régi választ­mány helyes gazdasági érzékkel át­hatott működésének köszönhető. A kielégítő anyagi helyzet igy biz­tos alapot nyújt a hegyközség fej­lődésének. A közgyűlés helyeslőleg vette tudomásul a "jövő évi költségvetés­ről szóló előterjesztést is. A kiadás 4730 P, amely a / tagsági dijakból fedezetet nyer. Azt, hogy az egyes birtokosok mily mértékben vesznek részt a teherviselésben, csák akkor S állapithatják meg, ha majd tiszta képük lesz az egyes birtokok hely­zetéről. A fagykárok következtében ugyanis megváltozott a Sóstó ké­pe és más a szőíő, más a gyü­mölcsös és a mezőgazdasági terü­letek birtokosának a tagsági járu­léka. A hegyközség a tényleges helyzetről akként tájékozódik, hogy három bizottságot küld ki Teleg­dy Bertalan, Hall Géza és Pász­tor Sánd«r hegybíró elnökletével. A bizottságokat meg is alakították és az elnök arra kérte a tulajdono­sokat, hogy a bizottságokat, ami­kor azok a fagykárok okozta hely­zet meg állapítása céljából kiszáll­nak, támogassák munkájukban. A bizottságok kiszállásáról előzetesen értesíteni fogják a birtokosokat, akik igy tudni fogják, mikor tartóz­kodjanak okvetlen otthon. A költségvetés további tárgya­lása. során megállapítást nyert, — hogy a 2944 P 'teherrel szemben a tagsági dij hátralékok 4689 P fedezetet biztositanak. Bejelentette Müller Ferenc dr. elnök, hogy a hegyközség választ­mánya Pásztor Sándort hegybíróul. Károlyi Árpádot pedig jegyzőül és pénztárosul alkalmazta. Az uj tisztikar is a re­konstrukcióért küzd. V%üi általános helyesléssel fo­gadták az elnök bejelentését, hogy az uj választmány ís magáévá tet­te ^ az előző . tisztikarnak a sóstói szőlők rekonstrukciójára vonatkozó programmját. Szükségesnek tartja az elnökség és a választmány, hogy az állam a rekonstrukció kérdésé­ben anyagi támogatást nyújtson, — mert a birtokosok a mostani köz­gyűlési szervezkedéssel járó költ­ségeket sem tudják viselni. Dr. Müller Ferenc elnök' kije­lenti valamennyi birtokos nevében, hogyha az áüam megfelelő formá­ban segítséget nyújt, akkor minden tudásukkal és a még rendelkezé­sükre álló eszközökké igyekezni fognák, hogy a hajdan virágzó si­lótelepet, amely ma a munka után szaladgáló emberek nyomorúságos tanyája lett, mindenképpen vissza­állítsák a nemzeti termelés szolgála­tába. Mit vár a sóstói hegy­község? Rámutat az elnök arra, hogy a földmüvelésügyi konnány helyes gaz dasági politikával az utóbbi évek­ben nagy anyagi áldozatokat hozott a parlagon maradt, vagy terméket­leíi területeknek a termelés szolgá­latába való beállítása céljából. A hegyközség közönsége sem kér más egyebet, mint hogy az elemi csa­pás következtében terméketlenné vált és más gazdasági müvelésre alkalmatlan területeket segítsen a kormányzat ismét hasznosakká ten­ni és olyan feltételek mellett, ame­lyekkel a cél is elérhető és amely feltételeket a mai viszonyok kö­zött élviselhetnek a termelők. Elismeri, hogy ez nehéz fela­dat, hiszen a csapás országos je­lenség, más területek is elpusztul­tak, de hangsúlyozza, hogy a Sós­tó-szőlőtelqp helyzete és rendelte­tése speciális, mert itt a középosz­tályhoz tartozó termelők egész kis vagyoni egzisztenciájukat vitték be­le a szőlőkultúra fejlesztésébe s a munkások ezrei maradnak kenyér nélkül, ha nem következik be a várva-várt rekonstrukció. Bizalommal nézünk volt főispánunk megértő támo­gatása elé­E nehéz helyzetben — mondta dr. Müller Ferenc elnök — bizo­dalommal nézhetünk a kormányzat támogatása elé azért is, mert van­nak jóakaratú pártfogóink, akik a sóstói szőlőkultúra döbbenetes hely zetét illetékes helyen ismételten elő tárják. Csak nemrég emelték ál­lamférfiúi kvalitásai dr Kállay Mik­lós főispánunkat díszesebb pozíció­ba. Kállay Miklós dr nemcsak hogy maga is vérbeli szőlősgazda, ha­nem mind a szőlő, mind pedig ál­talában á mezőgazdasági kulturára vonatkozó tudásával és értékes mun kásságávai országos közgazdasági tekintélynek örvend, Bizonyosra vesszük, hogy őméltósága nagy tu­dását és befolyását ennek az ig'azsá­gos ügynek védelmében, mint ed­dit tette, fokozott mértékben érvé­nyesiti. Mikecz István alispán ak­ciójától sokat várnak a szőlősgazdák. A máski pártfogónk — mondot­ta dr. Müller Ferenc, itt van kö­zöttünk,' Szabolcsvármegye sor­sát intézi. Biztos tudomásunk van róla, hogy az alispán ur Őméltó­sága az utóbbi napokban is fárad­ságos munkásságot fejtett ki egy­részt a valódi helyzetre vonatkozó

Next

/
Thumbnails
Contents