Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-22 / 241. szám

JSrtrfRYIPBK. 1929. október 22. mint amilyen aranyalap fölött rendelkeznek jelenleg az összes európai jegybankok. Ha most már pedig az egyes európai államokban a pénzdevafváció által elpuszfitott forgótőkealapokat is számításba vesszük és ezt a mai európai állami költségvetéssel harmóniában hozzuk, akkor azt látjuk, hogy az európai államok gazdasági összhangjának létesítéséhez 80 százalék forgótőkehiány mutatkozik, más szavakkal a mai európai államok csak egyötödrész forgótőke felett rendelkeznek s igy nagyon természetes, hogy ezzel az aránylag kis ösz szeggel konszolidációt még remélni sem lehet, annál kevésbé, mert a világ összes aranybányái a mai teljesítőképesség mellett 1000 év alatt sem képesek a hiányzó aranyat előteremteni. Még szomorúbb a helyzet, ha számításba vesszük azt, hogy a mái pénznek, még a dollárnak és svájci franknak is aránylag 30—40 százalékkal kisebb vásárlóereje van mint a háború előtti pénznek volt. Összesítve az eddigieket, azt lehet mondani, hogy áz aranyfedezeti rendsor haldoklik, nemcsak azért, mert az aranybányászás nem tudott a gazdasági fejlődő élettel lépést tartani, hanem azért is, mert a devalváció elpusztította azokat a segitő alapokat, amelyek egyúttal aranypótló termé szettel bírtak. Ez a haldokló rend szer tehát többé szóba sem jöhet, hogy gazdasági konszolidációt lehessen vefe teremteni. Azt hiszem, hogy aki a fenti pozitív adatokat megérti, annak szeme előtt lebeg a mai rettenetes katasztrofális helyzetünk és érthetetlen lesz előtte az a szerencsétfen pénzügyi, illetve gazdasági politika, amit az egyes európai államok pénzügyi, illetve gazdasági tényezői követnek. 'Angliában legutóbb a munkás^ ság vette át a kormányzást. Amennyiben azonban az angol munkáskormány is kizárólag a Bank of Englanddai' dolgozik tovább és nem gondoskodik arról, hogy ennek a részvénytársasági bankokratikus rendszernek az átalakításával a pénznek a fedezete ezentui ingatlan legyen, amf többszörös garanciát és elegendő forgótőkealapot nyújtson, hogy az államháztartás, a gazdasági forgalom és a forgótőkemennyiség harmóniába kerüljön, abban az esetben a mai munkáskormány sem fog gazdaságilag jobb eredményt elérni, mint az élődje, mert konszolidációt teremteni elegendő és olcsó forgótőke nélkül nem lehet. á belügyminiszter két városi kölcsönt engedélyezett A 80.000 pengős kölcsönt a Bndapesti Székesfővárosi Községi Takarékpénztártól, a 25 600 pengőset az Angol fflagyar Bank nyíregyházi fiókjától veszi fel a város (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A belügyminiszter két városi kölcsön felvételére adott engedélyt Nyíregyházának. Az egyik kölcsönt annak idején a Vay Ádám-utcai csatornázási és vízvezetéki müvek költségeire, a másikat a városi gőz- és kádfürdő renoválási munkálataira szavazta meg a képviselőtestület. Az egyik kölcsön 80.000 pengős, a másik 25.000 pengős. Mindkettő rövid lejáratú, két év múlva visszafizetendő. A képviselőtestület szombat délutáni közgyűlése a polgármester és a szakosztályok javaslatára elhatározta, hogy a 80.000 P-ős kölcsön felvételére elfogadja a város a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár ajánlatát, illetve tudomásul veszi a megkötött hitelműveletet. A Községi Takarékpénztár a Nemzeti Bankkamatra két és hét nyolcad százalékos kamatot kért, amit a város megadott. A gőzfürdői kölcsönt az Angol Magyar Bank nyíregyházi fiókjától vette fel a város 12 százalékos kamatra. A mai pénzügyi viszonyokra jellemző, hogy a 80.000 pengős rövid lejáratú kölcsönre más pénzintézet, mint a Budapest Székesfővárosi, nem tett ajánlatot Nyíregyháza városának. Minden plébánia küldöttséggel képviselteti magát a XXI. Országos Katolikus Nagygyűlésen A vidéki résztvevők féláron itaznak a vasúton és a hajón (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A főváros katolikus lakossága nagyban készülődik a XXI. Országos Katolikus Nagygyűlésre, mely Krisztus Királyságának ünnepével esik egybe, amikor az egybegyűlt százezrek Szent Benedek, Szent Ágoston és Zichy Nándor jubileumának áldoznak. Az Országos Katolikus Szövetségben, a Nagygyűlés rendezőségénél naponta százzával érkeznek bejelentések arról, hogy az ország minden részéből ezrek és ezrek óhajtanak résztvenni az októberi országos tanácskozáson. Különös súlyt ad az idei katolikus nagygyűlésnek áz a sorozatos támadás, amely legutóbb érte a magyar katolikusságot és amefy arra az elhatározásra bírta az ország valamennyi plébániáját és egyháztanácsát, hogy elhatározták azt, hogy minden plébánia területéről legalább tiztagu küldöttség indul a XXI. országos tanácskozásra. Az ország katolikus lakos ságának megmozdulása arra az elhatározásra bírta a rendezőséget, hogy valamennyi vasúton és hajón féláru utazási menetdijkedvezményt biztosított a vidék résztvevői számára. Kéri a rendezőség a vidékieket, hogy részvételi szándékukat minél előbb jelentsék be az Országos Katolikus Szövetségnél: Budapest, (IV., Ferenciek-tere 7. III. lépcső, I. emelet 8.; hogy a féláru utazásra jogosító Igazolványt, amelynek ára I pengő és a tagsági jegyet, amefynek ára 2 pengő fennakadás nélkül, idejében küldhesse. A nagygyűlést október 26-án, szombaton délután 4 és fél órakor az Egyetemi templomban ,ünnepies Veni Sancte vezeti be, amelyet Szmrecsányi Lajos egri érsek, a szentbeszédet pedig Shvoy Lajos székesfehérvári püspök mondja. Október 27-án, va sárnap reggel 8 és fél órakor Cesare Orsenigo pápai nuncius a belvárosi főplébániatemplomban ün nepélyes szentmisét, P. Bangha BéLa pedig szentbeszédet mond. Az első megnyitógyülés vasárnap dél<főtt 10 ős fél órakor lesz a VigaLehet-e a mai jegybankrendszerrel gazdasági konszolidációt elérni ? Irta: Beíl Miklós volt Normális állami élet csak ugy képzelhető el, hogyha az államháztartás, a gazdasági forgalom és a reális kamatú forgótőke harmóniában vannak. Hogy a mai helyzetet világosan lássuk, szükséges,* hogy a háború előtti és a mostani európai államok háztartásai között összehanemzetgyülési képviselő. sonlitást tegyünk és egyúttal érdeklődjünk az iránt, hogy milyen arányban áll ezzel szemben a forgótőke, illetve a gazdasági forgalom. Áttekintés és összehasonlítás szempontjából álljanak itt pengőre átszámítva az európai államok ház tartásai 1913. és 1927. évről. Bevétel Kitdás E iböl fizetett államadósságra kamatot Az összeg európsi jegybankok aranytedezete rolt Hétfőn Kedden BŰNÖSE MASEL MORGAN? Szenzációs büniigyi regtay 9 felv. Rendezte: Gs«rgs Fitzmaurice MILTON SILLS és DOROTHY MACKAIL a főszerepben fényes feisérő műsor Szerdán Csütörtökön Szenzációs ,UFA" műsor! JENNY JUGO első idei attrakciós filmje A E0MÉDIÁS LEÁNYA artista és szerelmi történet 9 felvonásban. Kisérő „UFft" műsor

. Előadások kcidctc: hétközna

y 5, 7 és 9, órakor Igy néz ki egy világvárosi műsor! 1. Ufa Hiradó 2. Magyar Hiradó 3. Ufa burleszk 4. JENNY JUGO a bájos Ufi sztárral k KOMÉDItS LEÁNYA Artista lőrtéaet 9 Mv. Bemutatja szerdán—csütörtökön az APOLLÓ* 41.185.8 77.5522 41766.1 78.947.6 is világosabban mutatják a mai európai szomorú gazdasági helyzetet. Azt látjuk ugyanis, hogy az európai államok kiadásai úgyszólván kétszeresre emelkedtek a háború előttihez viszonyítva. Az államadóssági kamatra fordított összeg pedig több mint három és félszer annyi, mint az 1913-ban volt. Amennyiben azonban azok az államok, amelyek pénzdevalvációval éltek, becsületesen fizetnék a reális kamatot,, abban az esetben az európai államok költségvetésében az államadósságra fizetendő kamat 38 milliárd pengőre rúgna, vagyis az 1927. évi kamattétel elérné úgyszólván az 1913. évi költségvetési, vagyis kiadási főösszeget. Ezzel szemben azt látjuk, hogy az európai jegybankok arany fedezete 1927-ben 10 százalékkai kevesebb volt, mint 1913-baa. A mai helyzet tehát az, hogy az európai állami háztartások kétszeres gazdasági forgalmat követelnek, amihez a j'egybankok az arany fedezet hiánya miatt a szükséges forgótőkét nem szolgáltathatják s ennélfogva természetszerűen bekövetkezett a gazdasági nyomorúság. Hogy még világosabb legyen előttünk a helyzet, szükséges, hogy azon forgótőkealapok iránt érdeklődjünk, amelyeket a gonosz pénz devalváció elpusztított. Ilyenek vortak a takarékbetétek, árvapénzek, állami, vallási, nyugdíj, biztosítási stb. alapok, állami értékpapírok és más különféle értékek. Németországban a háború kitörésekor ezek kitettek: 1. takarékbetétek 22.000 millió Márka í 2. árvapénzek, bankok vagyona, állami, vallási, nyugdíj, biztosítási alapok stb. 26.000 millió Márka; 3. állami értékpapir volt a nép birtokában 17.845 millió Márka. Összesen: 65.845 millió Márka. Ez a rettenetes nagy összeg bizonyítja az"t a tényt, hogy egyedül Németországban több mint háromszor ofyan nagy összegű forgótőke alapokat pusztított el a devalváció, 7.500.— J5.8C8.7 12.474.4 20.401.8