Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 223-249. szám)

1929-10-02 / 224. szám

J&tKfTD&SL 1929. ofetóber 2. A tanitóbácsi szavát megfogadva a kis elemista is behozza már a talált tárgyat a rendőrségre (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Lassankint megszokják a nyíregyháziak is, hogy a talált tárgyakat — a Iegejlentéktelenebbeket is — be kell vinniök a rendőrségre. A napokban egy pöttömnyi kis fiu jelent meg a rendőrségen és jtt egy sapkát adott át. A sapkát az utcán találta és egyenesen a rendőrségre sietett vele. — Honnan tudtad — kérdezték tőié, hogy ezt a talált sapkát ide kell hoznod mihozzánk? — A tanitóbácsi mondotta, felelte a gyermek — hogy amit találunk, be kell hoznunk ide a rendőrbácsikhoz . 1 így az iskola nevelőhatására már a legkisebb nyíregyházi polgárok is eleget tesznek lelkiismeretük intésének és beszolgáltatják a talált tárgyat. Sok felnőtt követhetné a kis fiu példáját. Legutóbb a következő talált tárgyakat hozták be a rendőrségre: egy barna gyermeksapkát, __ egy 584-es számot mutató kerékpárszámtáblát, cserkészigazolványt és tagsági jegyet, amely Grünfeld Jenő nevére szól, egy bőrsapkát. ] Az elvesztett tárgyak közül a következőket jelentették be: B. F.-né pénztárcáját, Molnár János hajtási igazolványát, egy hölgy duplafedelü ezüstóráját, Kunyecz Mátyásné hadiözvegyi fizetőkönyvecskéjét, egy barna brőtárcát, amelyben járlatlevél is volt és Kende Ferenc vesztett el. Özv. Rima Gáborné eltűnt egy éves tinóját, Márton György négyéves tehenét keresi a rendőrségen. Színház Alapi társulatának bemutatója: A szürke- hályog Alapi Nándor staggione-társu- í Iata tegnap este kezdte meg me- \ leg érdeklődéssel, — a magasabb rendű irodalmi hatások szomjuságával várt előadássorozatát. A társulat drámai pályázatán első dijat nyert társadalmi dráma: »A szürke háIyog« indította meg a magas színvonalú szmapdi kultura művészi és társadalmi szempontból mindenképpen jelentős aktivitását Nyíregyházán. »A szürke hályog « jellemei, cselekménye, drámai konstrukciója, merész szituációja alkalmas arra, hogy a ma társadalmi* életének meleg hullámával érintse a szivet, ideges várakozásig csigázza fel a érdeklődést, tehát intenziven lekössön, de nem alkalmas a megnyugtatásra, a meggyőzésre, a lelki egyensuíyozottságot adi kibékitésre azzal a megoldással, amelyet nyújt. Egy filozóf lelkű, gazdag szellemű író játékos müve, irodalmi elgondolása, külön-külön értékes emberek lelkének az élet sodrában disszonáns n kiváltódása. A fiatal, magyar biró, akit még elitéltjei is szeretnek, annyira 3 szív, a jóság, a becsületes nemesség emberének tudnak, itt inogva küzd 3 feláradó friss szerelem ígéretének megrendítő, bírói etikát alámosó megejt ésében, amikor odaadóan szerető, szép hitvese mellett, a hü asszony tragikus betegsége, vaksága idején odaadja szivét a fiataf ápolónőnek, az ercJIIyi pap-leánynak. Es sorra vehetnők a jellemeket, mint kristályos értékek külön-külön, de együtt passzivitásu lesz az erkölcsi erő és gátat nem ismerően bont, pusztít, boldogtalanságba és halálba taszít a tragikus szenvedély. A dráma poénje az az életfilozófia, hogy minden ítélet, még a halálos is, félmentő és megnyugtató, egy ítélet van, amely mindig marasztaló: az élet. Sötét pesszimizmus ez, amely végig kisérő zenéje a műnek s amelyet az okos-bolond vén poéta szerepe, aforizmái Iuciferi élességgel és kívánsággal juttatnak kifejezésre. De ha bármennyire elvont elgondolás játéka is ez a mű, szellemes és szép párbeszédei során, mélységeket láttat, problémákat ad fel s ha maga nem is oldja meg azokat, emóciókat vált ki, filozófiára emel. ' Tagadhatatlan a dráma írói szépsége, artisztikuma és a tegnapi estén szép számban megjelent, nívós közönségnek a lelke megtelt a tiszta szépség verőfényével. Ha a drámai mü maga belső I etikai ellentmondásokat árui el

; 1 ha nem tud elhitetni, meggyőzni és megnyugtatni, Alapi 'társulatának együttese, a szereplők nagy intel- S Iektuális ereje, mély esztétikai kulturáltsága, színes, meleg, muzsikás nyelvük elvarázsló játéka ] ott is illúziókat keltett, ahol a dikció erejét-vesztetten ingatja , meg a dráma biztosságát. Fiatalságának, ragyogó szőke ' szépségének, festői hatású megjelenésének diadalmas erejével szólaltatta meg a darab mélattlanul szenvedő asszonyát, a szemevilágát vesztő, részvétet keltő, elsodródott férjét is áhítatos odaadással szerető, vak asszonyt Mágori Dóra a színpadi ábrázolás olyan eszközgazdagságávaí játszotta meg, hogy alakítása nagy művészi 'esemény, értékes, élvezetes esztétikai élmény a számunkra. Lebilincselően szép, tiszta hangszerelésü volt a fénylő intellektussal, hamvasan üde dikcióvai játszó Hubay Klára, aki a magyar sorsverte erdélyi leányból mellikává lett, a belső vívódásokban élő,, titkoltan szenvedő asszony mellett a bűnös szerelem üldözöttjeként vergődő Ieánylélek tört virágának bus szépségét gazdag invencióval éreztette át. Pető Zoltánnak, a lelki egyensúlyát vesztő fiatal bírónak valószínűtlen jellemét kellett egységes alakításba foglalnia, ami érthetően nehéz, szinte küzdelmes feladat. Szép orgánuma, elegáns, férfias színpadi megjelenése, gondos játéka átsegítette a nehezen megoldható jellemábrázolási feladatokon. A sorsverte poéta Shakespeari tónusu és szépségű alakját, a proletárság szerelmi tanácsadójaként éldegélő, egy ideális, tiszta szerelem álmaiban magasabb erkölcsiséget kiérlelő bölcs-bohém alakját a nagy jellemalakitó mesterekbiztonságával és ragyogó szellemességével hozta színpadra a szuggesztív erejű művészember, Alapi Nándor. Nehéz feladat hárult rá, a cinizmussal határos józan látású bohémnek szinte vígjátéki motívumát kellett a tragikus akkordok játékába behangolni. MisRey József a szánalmasan önző orvosprofesszor félszeg alakjában ugyancsak súlyos feladatot MEGHÍVÓ. Tisztelettel jelentjük, hogy Pongrácz gróf ur őméltóságavirányosi bi rtokánüzemben megtekinthető az eredeti amerikai Október hó 2-án nyilvános bemutatón minden érdek.ődőt szívesen látunk. 6260—2 STEYR MÜVEK R-T. keletmagyarországi kirendeltsége Nyíregyháza. 1M