Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)
1929-09-11 / 206. szám
1929. szeptember 11. J^ffRYIDÉK. .az ideje. Jön a lakodalom. Malomkeréknyi torták, szakmányba piruló menyasszony, ötven távirat : Legyetek boldogok, Miska — szöveggel és a többi. Na aztán... az első összeveszés. Az asszony hazaszalad a mamához. Visszakunyorálom. TJjra hazaszalad. Újra visszakunyorálom. Közben társadalmi élet. Elnöke vagyok a helybeli dalárdának, ahol vasárnaponként harminc családapa üdvözli a kántor vezérlete alatt, hogy: — Hazám, hazáhám, szegphény hazáhám ! — Jön a kaszinó is és vele a járulékok: a ziccer, a toletroaösszesadu, a hosszulépés, meg amit akar. Alig venni észre, a fiam már gimnazista fiatalúr, tizenhétéves ifjú óriás, aki meg is mondja nekem finoman, főlénynyel, hogy: —Nem egészen ugy van ám az idesapám —, mire én sértődve felelek: — Na tudod az >én falusi paraszt eszemmel! — Közben elérkezett a lányom lakodalma is. Jó pártit csinált a lány. A fiatalember ugyan szerény állású még pedig remélhetőleg hamar, de a keresztapja testálni fog rá, Mert heptikás az öreg, hát reméljük, nem birja már soká és akkor a fiatalok beleülnek a vagyonba. Megjelenek az esküvőn, én a joviális apa. A frakkból ugyan kihiztam — hónaljban fene módon vág — de különben minden rendben van. És igy megy ez a »lényeg« egészen a sirig. Sőt még ez is sablon, a gyári koszorútól az unott gyászbeszédig. Az egészben pedig csak a tragikus, hogy az ember ezt előre látja pontról-pontra. Szamár élet, a valóság pedig az, hogy azzal a hatvan esztendővel se tudunk mit kezdeni, ami ki van ránk szab va. Hát épen ezért csak ne féltse maga az én életem lényegét, hiszen... De miért vág olyan savanyu arcot. 'Al — Megmondhatom, Uglyieínmdegy már. — Nos? Hát... hogy őszinte legyek. — haragudjék meg — én most egy kicsit megundorodtam magától, vagy legalább is attól, amit mondott. — 'Miért? Nem igaz, amit mondtam? — De igen. Csak az az undorító, hogy egy harminc éves férfi ilyen igazságokban leli önömét. Tudja mitől van ez? —, Mitől? — A munkátlan jóléttől. Az ily henye élet, amit maga él, előbbutóbb elrontja a legszívósabb embert is. — Maga rossznak tart engemetf — kérdezte mosolyogva a fiu. — Nem. "Maga nem rossz ember, hanem a rossznál is sokkal nivótlanabb: maga gyenge ember. A rossz ember még legalább imponál, magán pedig csak nevetni lehet, vagy legfeljebb szánakozni. A fiu arca elsötétült. Azon a délutánon tovább nem is sokat beszéltek egymással. Észrevették azt a szülők is. Amikor mentek hazafele, az apa bosszúsan nézte az előttük menő fiatalokat, aztán fejcsóválva fordult az élettársához: — Ez a Margit nagy, esetlen falusi liba — szólott halk bosszúsággal. —Miért? — Hát ...tegnap még milyen nagyszerűen mulattak ezzel a fiúval, most meg ugy mennek ott egymás mellett, mintha az orruk vére folyna. A mama elnevette magát. — Nagy szamár vagy te Berti - súgta neki. — Én?! — Persze, hogy te! Hiszen ezek gyersabban haladnak, mint gon- ( doltam volna. Huszonnégy órája ismerik egymást és már össze is vesztek. Mit akarsz ennél többet? Nem Nyíregyháza és Kisvárda érdekeit, hanem a biztosabb fejlődés lehetőségét nézte a Felsőszabolcsi Tiszai Armentesitő, amikor elhatározta a Nyíregyházára való átjövetelt Az áthelyezés híveinek érvei meggyőzték a tagoknak nagy részét is. — Mi van a közgyűlés előtt szétküldött körlevélben ? (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Vármegyeszerte nagy érdeklődéssel olvasták a Nyirvidék közleményét a Felsőszabolcsi Tiszai Armentesitő Társulat szombati közgyűléséről. A többség állásfoglalása, nagy megnyugvást keltett mert a tárgyilagosan gondolkodók nem Nyiregyháza és Kisvárda küzdelmének, hanem a Társulat jobb jövője biztosításának tekintették az áthelyezésre irányuló akciót. — A tagok álláspontját nagy mértékben az a körlevél szilárdította meg, amelyet a társulati tagok vezető egyéniségei küldöttek szét a közgyűlés előtt. A nevezetes körlevél a következőkben indokolja meg áthelyezés szükségességét : »A Felsőszabolcsi Tiszaszabáíyozó Társulat 1929. május 15-iki közgyűlése elhatározta, hogy Kisvárdáról a társulati székhelyét Nyíregyházára óhajtja áthelyezni. Ezt a határozatot a kisvárdai érdekeltségi tagok felebbezése alapján a földmivelésügyi minisztérium teloldotta és uj határozathozatalra utasította az érdekeltséget, azon utasítással, hogy az uj székház építési tervek és költségvetése terjesztessenek a közgyűlés elé, tájékoztatás és határozathozatal céljából. A folyó évi május 15-iki közgyűlés kimondotta, hogy a társulati hivatalt Kisvárdáról Nyíregyházára helyezi át és amint ezen határozata jogerőssé válik, intézkedni kiván a társulati helyiségeknek Nyíregyházára való áthelyezéséről és a Nyiregyháza város által felajánlott értékes ingyen telek, ingyen 200.000 tégla és egyéb kedvezmények számitásbavétele mellett költségvetést és terveket fog a közgyűlés elé terjeszteni az uj társulati székház felépítése iránt. Határozatában kifejezetten kimondta azt is, hogy a tervbevett székház építkezése csakis ugyhajtnató végre, ha az építkezésre szükséges tőkének kamatai és amortizációja a rendelkezésre álló eszközökből fedezetet nyerhetnek és az érdekeltséget az áthelyezéssel és a székházépítéssel kapcsolatban semmiféle ujabb megterhelések nem sújthatják. A társulat hivatalos helyiségeinek áthelyezése nemhogy kiadással járna, de tényleges és tekintélyes megtakarítást jelent a társulat javára. Nyiregyháza város ugyanis három évre ingyen engedi át Vay Ádám-utca 15. számú házát hivatalos helyiségek céljaira, gondoskodik a társulati tisztikar megfelelő lakásáról is biztosítja a társulatnak további három évre, összesen tehát hat évre, a fent jelzett épületet hivatali céljaira, három év letelte után 1300 pengő évi bérért, vállalja a társulat hivatali berendezéseinek, irattárának, stb. ingyen átköltöztetését és a felajánlott épületnek a hívatali céloknak megfelelő, városi költségen való rendbehozatalát. Eltörpülnek a lokális szempontok. E^ helyen feleslegesnek tartjuk ismételni az unos-untig megvitatott és kiefjezésre jutott indokokat, melyek a társulati székháznak Nyíregyházára váló áthelyezését parancsolólag követelik. Hiszen maga Liptay Béla ur Őméltósága is ugy nyilatkozott, hogy társulati érdekekből ezer és egy érv szól a Nyíregyházára való áthelyezés mel íett alig hozható fel más, mint a megszokás és a traditió. A Felsőszabolcsi Tiszai Armentesitő Társulat tagjainak anyagi érdekeit hivatott és köteles szolgálni és ezek mellett lokális szempontok eltörpülnek. A jelen esetben is sem Kisvárdáról, sem Nyíregyházáról nincsen szó, hanem igenis arról van szó, hogy a változott viszonyok mellett hogyan és honnan adminisztrálható eredményesebben és olcsóbban a társulat. Alulírottakat és velünk együtt mindazokat, kik szavazatukkal a május 15-iki közgyűlési határozatot nagy többséggel létrehozták, kizárólag ezen szempontok vezették. Hiszen minket sújtanak a társulati terhek és nem azokat, akik csekély érdekeltségi arányszámukkal kizárólag ' Kisvárda helyi érdekei szempontjából a kérdéses közgyűlési határozatot megfelebbezték és bár ofzonyára jóhiszeműen, de megtévesztő beállításukkal a közgyűlési határozatot feloldó földmivelésügyi miniszteri végzést provokálták. A feloldott közgyüMsi határozat nem döntött a székházépítésről, ennek az eldöntését egy későbbi közgyűlés elhatározásának tartja fenn és ott bizonyára egyikünk sem fog olyan javaslatot támogatni, mely az érdekeltséget ujabb terhekkel sújtaná. Részletes tervek és költségvetés elkészítése nem aktuális addig, míg elhatározásunk jogerőssé nem válik, mert esetleg felesleges pénzpocsékolást "jelenthetne. < Nyíregyháza ajánlata vagyonszaporulatot jelent. Nyíregyháza város felajánlásai révén biztosítva vagyunk arról, hogy 6 évre igen megfelelő hivatali helyiségünk van, három évre számítandó 1300 pengő évi bérért, ez tehát 6 évre összesen 3900 pen- i gő kiadást jelent. Ezzel szemben j a kisvárdai társulati épület eladásából és az 1929-iki költségvetésben társulati székház céljaira előirányzott, de megmaradó 30.000 pengő tőkéből oly összeg áll ren- j delkezésre, mely évente legalább | 5.000 pengő kamatot jelent, hat ! évre tehát 30.000 pengőt és ennek kamatos kamatait. Ez azt jelenti, j hogy székházépítésre már is több | mint 100.000 pengő tőketartalékunk van, anélkül, hogy az áthelyezésből kifolyólag egy fillérnyi költség többlet terhelné a társulatot. Nyiregyháza város telek és téglafelajánlását 1930-tól kezdődőleg 6 évre fenntartja. Ez a felajánlás a társulat javára oly tekintélyes értéket és vagyonszaporulatot jelent, hogy a fentebb jelzett tőkével együtt már is lehetővé volna téve a székház építése és 1—2 éven belül a társulat Nyíregyházán minden megterheltetése nélkül stabil értéket, vagyonszaporulatot jelentő, céljainak megfelelő, hozzá méltó székházzal fog rendelkezni. Ha azonban az általános gazdasági viszonyok a székház építését ezen időpontban is akadályoznák, az addig e célra gyűjtött tőkéből, vagy annak kamataiból a jelenlegi székháznál feltétlenül alkalmasabb építhető, vagy bérelhető. Mindezek megfontolását ismételten ajánljuk a tisztelt érdekeltségi tag ur szíves figyelmébe, azon kérésünkkel, hogy a május 15-iki közgyűlési határozat értelmében méltóztassék szavazatát az összehívandó kizgyülésen érvényesíteni hogy a társulati székhely mielőbb Nyíregyházára jöhessen és hogy lerakjuk az alapját egy ujabb jobb jövendőnek, a társulat fejlődését, feladatainak sikeres és minél célszerűbb megoldását lehetővé tévő uj korszaknak®. M.kir. honvédelmi miniszter 61,321-11 —1929. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. A nyírbátori m. kir. honvéd gyalogsági laktanya bútor berendezési tárgyainak szállítására f. évi szeptember hó 23-án d. e. 12 órakor a m. kir. honvédelmi minisztérium 11. osztályában (1. Vár, Dísz tér 18.1. emelet 47. ajtó) nyilvános egységáras, Írásbeli versenytárgyalás tartatik. Az ajánlat kizárólag az önköltségi árban rendelkezésre bocsájtott költségvetés és ajánlati lapon tehetők meg s ezek, valamint a részletes versenytárgyalási feltételek az esetleges szükséges felvilágosításokkal együtt naponta 12—14 óra között fent megjelölt helyen, de 1. emeiet 51. számú szobában kaphatók. A munkálatokat azonnal meg kell kezdeni és 1930. január 15 ig feltétlenül teljesen készen leszállítani. Budapest, 1929. augusztus 2ő. 5740 M. kir. honvedelmi miniszter. Kapható mindenütt! Ebédlőszobát tefeliáiok sr^s^scs: ™ w 1 * LUUUlUtfLUUUn, lUIUIIUlUn lési feltételek mellett beszerezhetők Szemben a kir. törvényszék bejáratival