Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-08 / 204. szám

1929. szeptember 8. JWVÍRYIDÍK. Mezőgazdaság •••••• Kevés tesz az idén a bor. Kilátás van arra, hogy az idei szüret hasonló lesz az 1920. évi szürethez azzal a különbséggel, — hogy akkor volt elegendő palack bor, most azonban abból is kevés lesz, mert a gazdák kénytelenek az érett szőlőt áruba bocsájtani. Még julius elején a becslések azt mutatták, hogy az idei termés meg fogja közeliteni az 1927-es év ked­vező eredményét. A legutóbbi je­lentések megállapítják, hogy a sú­lyos fagykárok, a metszés utáni hi­deg időjárás, a szőlők nagyrészé­tnek kedvezőtlen elvirágzása és a fellépett peronoszpora, szőlőmoly, szőlőilonca a terméskilátásokat az 1926-i termés nívójára csökkentet­te le. A soproni kerületben a szőlő­moly és fortperonoszpóra követ­keztében közepes, a tapolcai sik­területeken ugyanilyen, a hegyvi­déken pedig a peronoszpora miatt gyenge lesz a termés. A tapolcai kerületben a gondozatlan és meg­müveletlen szőlő természetes, hogy kedvezőtlen szüreti kilátásokat idéz elő. Miskolc környékén a peronosz­pora és szőlőmol> következtébeit ugyancsak közepesnél gyengébb termés várható. Az egri kerület­ben ugyanazon okból ugyanilyenek a kilátások. A tokajvidéki és nyír­egyházi szőlőföldek szintén igen gyenge terméssel kecsegtetnek a fürtperonoszpora és fagykárok kö­vetkeztében. Kadarkában és kövi­dinkában szintén gyengébb lesz a termés, mert a szőlőmoly és pe­ronoszpora itt is pusztított. Álta­lában jótermésü szőlővidék nincsen csak a budapesti és kecskeméti kerület az, ahol kevesebb 'volt a kár és igy közepes termésre van kilátás. Valótlan az a hír, hogy a Bala­ton környékén átlagosan 50 hek­toliteres a termés. Hiszen épen ezen a vidéken okozott nagy ká­rokat a téli erős hideg. Vannak egyes szőlőgazdák, akiknek az idei rossz esztendőben is jó ter­mesük lesz, de ilyen is csak azok között akad, akik a legnagyobb szakszerűséggel kezelik a szőlőket és olyan szőlőjük van, amelyik leg­alább 5 éves ültetésü és jól trá­gyázott. Egészen bizonyos, hogy­ha a szeptember hónap olyan lesz, mint augusztus volt, akkor ke­vés, de jó bort fogunk szüretelni. Ha azonban az időjárás hűvösebbé válna és sok lenne a csapadék, akkor az nemcsak a mennyiség hátrányára menne, de az érésben levő szőlő az esőzések folytán gyorsan rothadna, ami a minősé­get is nagyon rontaná. Az augusz­tusi időjárás azokon a vidékeken használt a szőlőnek, ahol kevés volt az eső és ahol a gazda még eső után is permetezett. Az augusz tus még a leggondosabb gazdára is rácáfolt, mert nagyon kevesen permeteztek az augusztusi esők után. Minden valószínűség szerint, ha a szeptember a terméskilátást le nem rontja, cca 1 millió hektoliter must szüretelésére számithatunk. Azoknak a spekulánsoknak a re­ménysége, akik olcsó, 14 filléres must árakról álmodoznak, nem fog beválni, mert a gazdák a szőlőnek kgr.-ját 30—50 fillérért értékesít­hetik, ami megfelel a cca 60 fillé­res must árnak. A helyzet hasonló, mint 1920-ban, amikor a bor ára augusztusban 6 ezer korona körül mozgott. A mustot pedig 3000 koronáért akarták vásárolni, a szü­ret elején azonban már 8000 ko­ronát adtak a mustért, a bor ára pedig több mint 100 százalékkal emelkedett. Az idei bortermés is ugyanilyen kilátásokkal kecsegtet, magas ára lesz, az előreláthatólag jó, de kevés bornak. Állami kedvezmény a műtrágyák vásárlásánál. A földmivelésügyi miniszter ur már 1927-ben egy évi kamatnélküli hitek nyújtott a műtrágyát vásárló kisgazdáknak, hogy ezáltal is hoz­zásegítse azokat a műtrágyák álta­lánosabb használatához. Folytatta ezen akcióját 1928-ban is, a folyó évben pedig most jelent meg a rendelete, amely szerint azon 500 holdnál kisebb birtokkal rendelke­zők részére, akik bármilyen műtrá­gyát egy évi hitelre vesznek, 4 százalékos kamatot biztosit, 500 holdon felül, 2000 holdig terjedő birtokosok részére pedig 6 száza­lék kamatot, ami tehát azt je­lenti, hogy az igénybe .vett hitel urán 4 százalék, illetve 6 százalék kamatot tartoznak fizetni, mig a többletet a minisztérium saját tár­cájából fogja fedezni. E nagyon mérsékelt kamat lényegesen meg­könnyiti a műtrágyák amúgy is nagy hasznot hajtó alkalmazását. Az lyen kedvezményes műtrágya beszerzéséhez a községi jegyzőnek igazolványára van szükség, miért is a kisgazdák leghelyesebben jár­nak el, ha községenként egyszerre, a jegyző utján adják fel megrende­léseiket, akik ezeket a Mezőgaz­QSORM5 5ANDOR els ő szegedi bőrruhagyára SZEGE D Bőrkabátok elsőranga minőségben készen és méret a tán. Férfi bör­babá'ok, rövid és hossza szőrmés bundák. Női bőrkabátok minden színben, hosszú bőrköpenyek. Gyermek bőr­kabátok és iskolai strapa szarvasbőr-nadrágok. Motoros hőrmellények és bőrnadrágok szőrmével is. Bőrkabátok festése vízhatlan festékkel festve, minden sziDben ÍO pengőéit készül. Kisebb javítás díjtalan. — Bőrmintákat és árajánlatot 20 fillér bélyeg ellenében küldök. Helyi képviselőt felvessek. 5383—? Közismert tény, hogy Schmidthauer 576-15 Európa legtartalmasabb keserüviz-forrása s mint ilyen, egyedüli a maga nemében. Gyomor- és béltisztitó hatása páratlan — Rend­szeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. Magyarország részére kizárólagos egyedárusitó: Ásványvizkereskedelmi R.-T. Budapest, VI., Király-u. 12. dasági Kamarák utján juttatják el rendeltetési helyükre. Mit kell tudnnnk a mész­trágyázásról ? Irta: Kovácsy Béla ny. m. kir. gazdasági akadémiai igazgató. I. A gyakorlati gazda már régóta tudja, hogy mészszegény vidéken nehéz agyagtalajon és savanyu szénát termő réteken a mésztrá­gyázás nélkülözhetetlen. Ennek dacára a mésztrágyázás hazánkban még nem igen terjedt el, de pl. Németország gazdaközönsége éven te több mint ioo ezer vagon mész­trágyát használ fel. Hogy a mész­trágyázás hazánkban nem terjedt el a megfelelő méretekben, annak egyrészt az a tévedés az oka, hogy a gazdaságoknak rendszerint kö­zönséges meszet (Cao) ajánlottak trágyázásra, holott a közönséges mész megöli a termő talajbaktéri­um flórát és mindaddig ártalmas a növényzetre és talajra, mig visz­sza nem alakul szénsavas mésszé, amelyikből tulajdonképen égették, másrészt pedig az, hogy a gazdák csak ujabb időben jöttek rá arra, hogy talajaik nagyrésze mészhi­ányban szenved, ami azok termő­képességét nagyon lerontja. A kö­zönséges marómész különben is olyan drága, hogy e miatt trágyá­zásra nem használható. A termőtalajokban sehol sem fordul elő szabad állapotban maró­mész. A növényzetnek az elmállott szénsavas mész az igazi termé­szetes trágyája. Ha valaki közön­séges mésszel trágyáz, akkor elein­te kiöli az életet talajából és meg kell várnia, amig a közönséges mész ismét átalakul szénsavas mésszé, mert a növények nemcsak a szénsa­vas mészből tudják kivonni kal­cium-szükségletüket. Ezeknek a tényeknek az isme­rete^után azt hisszük, hogy egy gazda sem tartja többé szüksé­gesnek, hogy sokszorosan vegyen drágábban marómeszet akkor, mi­kor kaphat olyan elmállott, igen olcsó szénsavas mésztrágyát, ame­lyik a növényeknek és talajbakté­riumoknak természetes, jó táp­anyaga. A szénsavas mésztrágya a növé­nyeknek épen olyan fontos táp­anyaga, mint a nitrogén, a káli és a foszfor. Minél több meszet sziv fel magába pl. valamely szénaféle, annál jobb annak a minősége és ize. Egy kg. lucernaszénában 60 gramm szénsavas mész van, egy kiló rétiszénában 20 gramm és egy kgr vizes rétről származó savanyu szénában csak 1 gramm: Mésztrá­gyára a réti füveken kívül nagy szüksége van különösen a lucerná­nak, lóherének, kukoricának, bab­nak, bükkönynek és a répának. Erős meszezésre van szüksége ^ a cukorrépának is. A szénsavas mész trágya a legtöbb növénynek min­dennapi kenyere. A vetéseket bu­jábbá, egészségesebbé és szivó­saDbá teszi. A termés kiadósabb, fehérjében gazdagabb és táplá­lóbb lesz. Senki se létesítsen uj lucernást ,erős meszezés nélkül, mert a lucerna mészigénye olyan nagy, hogy mészszegény talajon fele termést sem ad. Megjavítja a földet. Melegíti és porhanyitja a talajt. A föld kérgét mélyebben át­járja, mint az ékevas, tehát élő­munkát végez a mély szántáshoz. A termőföldben elszaporitja a jó­tékony baktériumokat és azokat állandóan élénk tevékenységben tartja, minek következtében a ne­héz agyagtalajt morzsás, szem­csés szerkezetűvé változtatja. A mészszegény talaj beéredése nem lehet tökéletes. Megszünteti a ter­mőrétegben a humuszsavakat. Siet tetl a trágya- és tarlómaradvá­nyok korhadását. Feltárja a káli­és foszforsókat, szóval mozgósítja a növények számára az összes táp­anyagokat, s ennek folytán rend­kívüli módon fokozza a termést, (Folyt, köv.) " iflz, egésx,élelbjm hű bxzrái SINGÉI VARRÓGÉP. Xedv&zjo fifcjeíé&i,fietbéleleJc, I I yJZax^sxmy hajuz. r&s-zZeíeJt,. ! SlNG£R VARRÓGÉP RESZV TÁRS. I Nyíregyháza, Vay Ádám-u 2. Kapható mindenütt?

Next

/
Thumbnails
Contents