Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-07 / 203. szám

Nyíregyháza, 1929. szeptember 7. * Szombat T ». évfolyam. 203. sz. .VIDÉK. Előfizetési árak hsSyósn és vMéksn: 9'SO p*n««. NsvyWévre 7-SO te tmriMhak 2BW* mgedmtaf. Alapltottű JÓBA ELEK ftMmsrkaaztfi : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. FslatosaasrksutS : VERTSE K. ANDOR. SmrkesztStég és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Taisfon sxám 139. PosUchsqu* , Kéziratokat nem adunk vissza. Briand a béke mellett A Népszövetség közgyűlésének csütörtök délelőtti plenáris üléséa elsőnek Hymans beiga fődelegátus szólalt fel, A következő szónok Briand volt, aki utalt arra, hogy tiz éve áll már fenn a Népszöövetség. Némely­kor súlyos nehézségekkor" találko­zott, amelyek szinte leküzdhetetle­neknek látszottak. De mégis sike­rült ezekkel megbirkóznia. Kezdet­ben sokan kishitüséggel, sőt guny­nyal nézték tevékenységét; ma már bizvást elmondható, hogy a népek nagy többsége lelkes rokonszenv­vel kiséri munkáját. — A Népszövetség ma már pá­ratlan' erkölcsi erőt képvisel a né­pek történelmében. Már most a nagy kérdés az, hogy mit fog csi­nálni ezzel az erkölcsi tőkével és azzal a bizalommal, amelyet a né­pek beléje helyeznek. Briand a béke megszilárdítására irányuló törekvésekkel foglalkozva, rámutatott arra, hogy mind azt, , amit ezen a téren az utóbbi időben tettek, a Népszövetség szellemének sugalmazására történt. Meg kell azonban állapítania, hogy súlyos hézag mutatkozik a Népszövetség müvében, amelyet ki kell tölteni. Az egyezségokmány rendelkezései ugyanis nem zárják ki teljesen a háború lehetőségét. A Népszövetség nem fejezte be munkáját a háború elitélésével. — Kötelességének csak akkor tesz ele­get, ha mindent elkövet a háború megakadályozására és a háborús­kodás megtorlására. A Népszövet­ség már nagy erőfeszítéseket tett fennek a hézagnak a kitöltésére. Ha ez a törekvés nem járt teljes si­kerrel, ez nem jelenti azt, hogy er­re ne térhetne újból vissza. A Nép­szövetség nem volna méltó nevéhez, ha visszautasítaná azt a jogát és kötelességét, hogy teljesen kiküszö­bölje a háború lehetőségét és mél­! tó büntetésben részesítse a hábo­ruskodót. Az Európai Egyestilt Államok Briand ezután a hágai tanácsko­zások eredményének jelentőségét méltatta. Voltak e tanácskozások folyamán nyugtalanító pillanatok is, de mégis sikerült célhoz érni, mert a béke gondolata hatotta át a tárgyaló feleket, akik teljes mér­tékben átérezték, hogy ha nem tud­nák megoldani a problémákat, az súlyos csapás lenne a béke müvére. Az egyes nemzetek külön érdekei felett ott lebegett a közös cél, a melynek biztosítására nem volt sza­bad visszariadni semmiféle áldo­zattól. Briand ezután a leszerelés kérdé­sével foglalkozott. Szent kötelesség terheli a Népszövetség tagállamait. Meggyőződése az, hogy kölcsönös jóakarattal és erőfeszitéssef Sikerül megoldani ezt a problémát s re­méli, hogy a leszerelést előkészítő bizottság már rövid időn belü/meg kezdheti a gyakorlati megoldás ér­demleges munkáját. Beszéde további folyamán Briand részletesen nyilatkozott az európai államok szövetségének kérdéséről. Ez a gondolat nem uj keletű és már régen foglalkoztatja ugy a fi­lozófusokat, mint a gyakorlati- po­litikusokat. Az a meggyőződése, hogy a földrajzilag egymásra utalt népek között szorosabb köteléket kell teremteni. Az európai szolida­ritás kialakítása nemcsak gazda­sági, hanem politikai és szociális szempontból is rendkívül üdvös eredménnyel járna. Reméli, hogy a jövő közgyűlésen ez a gondolat konkrét formát ölt­het. A kötelező döntőbíráskodás je­lentőségéről - szólva, Briand öröm­mel üdvözölte azt a bejelentést, hogy Anglia is hozzájárul a hágai állandó nemzetközi bíróság statú­tumának fakultatív záradékához. Ezzi^l k&pcsolatebaJH bejelentette, hogy Franciaország szintén meg fogja ujitani csatlakozását a mos­tani közgyűlés folyamán. A háború elhárításának legbizto­sabb módja, ha jogilag biztosítják a nemzetközi ellentétek békés elin­tézésének lehetőségét. Briand lendületes szavakban hir­dette, hogy nem szégyen az a né­pekre nézve, ha a döntőbíráskodás­hoz fordulnak vitás kérdéseik ren­dezése céljából és ha alávetik ma­gukat a biróság Ítéletének. A há­ború véres pusztításainál és bru­talitásánál előbbrevaló az igazság keresése és az ellentétek békés sza­bályozása. A Népszövetség nagy erkölcsi ereje érvényesül akkor, amikor az államok most az összeütközések esetében a békés megoldások lehe­tőségét keresik, holott korábban csupán a fegyveres erő alkalmazá­sában látták az egyedüli megol­dást. De vannak ma is sötét ellen­ségei a békének; üldözni kell kímé­letlenül azokat, akik meg akarják mérgezni a lelkeket és a háború csiráját akarják elültetni. Meg kell óvni a jövő nemzedéket ettől a mérgezéstől és meg kell tanítani egymás kölcsönös megbecsülésére. Ha ez az uj széllem bekövetke­zik, nem lesz szükség mesterséges eszközökre, hogy a békét fentart­hassák és megóvják. A beszéd elhangzása után per­cekig zúgott a taps és számosan 1 siettek Briand üdvözlésére. Genfből jelentik: A népszövetség mai ülésének utolsóelőtti pontja a magyar kormánynak az optánsügy­ben beadott kérelme. A tegnapi közgyűlésen Briand beszéde a bé­ke jegyében hangzott el és ajánlotta a delegátusoknak, javasolják kor­mányaiknak, hogy félhivíatalosan foglalkozzanak az Európai Egye­sült Államok tervével, aogy a jövő évi közgyűlésen már érdemben vi­tathassák meg a kérdést. Walkó külügyminiszter tegnap látogatást tett Druinondnál, a nép­szövetség főtitkáránál és Briand­nál. Henderson nagy beszédet mon­dott a genfi rádióban és kijelen­tette, hogy az utolsó rajnavidéki brit katona is otthon lesz kará­csonyra. A mai genfi tanácsülésen érde­kes összecsapás várható Apponyi és Titulescu között az optánsügy­ben. Titulescu ugyanis ravasz fo­gással, követvén eddigi politikáját, össze akarja keverni az optáíis­ügyet a Romániának állítólag járó reparációs költségekkel. Ezzel szemben a magyar álláspont az, hogy mivel Románia magatartása miatt többször csődöt mondtak a közvetlen tárgyalások, a népszövet­ség a békeszerződés alapján dele­gáljon saját hatáskörében bírót a visszahívott román helyére. Párisból jelentik: A sajtó nagy­része lelkesedéssel fogadja Briand beszédét. A »Le Matin« annak a véleményének ad kifejezést, hogy remélhetőleg Briand megtartja a Népszövetség vezetését. A francia miniszterelnök tárgyalni fog Mac­Donalddal és Hendersoninal, hogy elvben megnyerje őket terveinek. MacDonald reggel? órakor leá­nya kíséretében a francia főváros­ba érkezett és Londonba repült. Londonból jelentik: A Daily Te­legraph szerint MacDonald össz­hangba szeretné hozni a népszö­vetségi alapokmányt a Kellog szer­ződéssel. Ez azonban nagyon ne­héz munka, mert mig a Kellog­szerződés kizárja a háború lehető­ségét, illetőleg csak védő és a szer­ződéstszegő ellen indított megtor­ló háborút ismer, addig a Nép­szövetségi alapokmány 12. és 15. szakasza módot ad arra, hogy ha az ellentétben álló felek megegyez­ni nem tudnak, három hónapi rakozás után a háborús elintézést válasszák. A módositást csak 3 győztes hatalmak fogadnák el, mig a legyőzöttek nem nyugodnának bele, mert ezáltal az igazságtalan­nak deklarált békéket szentesíte­nék. A helyzet ugyan ma már va­lamivel könnyebb, mert a'franciák­nak nincs olyan többsége, mint 1924-ben, mikor a legyőzöttekre kedvezőtlen módositást akart elfo­gadtatni. MacDonald kijelentette, hogy nagyon meg van elégedve a genfi eredményekkel. Genfből jelentik: Hir szerint a jövő hét elejére Briand értekezlet­re hivja egybe az összes népszö­vetségi államok vezető delegátu­sait, hogy megbeszélje velük az Európai Egyesült Államok gondo­latát. Briand különben szerdán el­utazik Genfből, hogy a csütörtöki minisztertanácson résztvegyen, de a záróülésre visszatér Genfbe. Genfből jelentik: A Népszövet­ség mai közgyűlése 10 órakor kezdődik. Az évi jelentés vitájá­ban nagy érdeklődéssel tekintenek Stresemann felszólalása elé. Genfből jelentik: A népszövet­ségi közgyűlés mai ülésén az el­nöki nyilatkozat után Prokope fim delegátus szólalt fel elsőnek az évi jelentés általános vitája során. A finn fődelegátus nagy elismerés­sel adózott a népszövetségi tanács munkássága iránt, mert ugy látja, hogy minden nehézség ellenére is jelentős lépéssel vitte előre egy év alatt a béke ügyét. A Briand— Kellog-paktum nagy jelentőségű, mert már csaknem valamennyi ál­lam elfogadta. E kétségkívül nagy jelentőségű kérdést megerősíti a fegyverkezés korlátozása és a le­szerelés keresztülvitele. Nagyjelen­tőségűnek tartja a paktumnak azt a rendelkezését, amely a megtáma­dott, vagy védekezésre kényszerült állam számára támogatást biztosit. Élénk tetszést keltett a finn fő­delegátus bejelentése, hogy Finn­ország minden 1 fenntartás nélkül hozzájárul a döntőbíróság intézmé­nyéhez. Itt tért ki a finn kormány azon javaslatának ismertetésére, hogy a döntőbíróság számára létesítsenek felebbviteli bíróságot, hogy ezáltal legyen olyan fórum, ahol a tévesen hozott ítéleteket megváltoztathat­ják. A finn kormány véleménye az, hogy a hágai állandó nemzetközi bíróságot lehetne felruházni ezzel a tiszttel. Prokope után Henderson angol külügyminiszter szólalt fel. Stre­semann felszólalását holnapra vár­ják­TŐZSDE A pengő Zürichben nyitáskor 90.67 zárlatkor 90"685 volt Valuták: Angol font 27.68-83 Cseh korona 16.87—97 Din ál' 9.97 — 10.05 Dollár 570. 572.— Frank 22.25—55 Leu 3-36—40 Lira 29.85—30.15 Márka 135.95—136.60 Osztrák schilling 80.40-80 Svájci frank 109.95—110.45 7erménvDiac: Buza 78 kg. 22.80—22.00 > 80 » 22.10—22.30 Rozs 16.35 — 16.50 Árpa I. 16.75 — 17.00 „ II. 15 75—16.25 Elsőrendű sörárpa 21.00—23.50 Másodrendű „ 19.00—20.50 Zab I. 15.50—16.00 „ II. 12.65—13.25 Tengeri 21.75—22 — Köles 14.50-15.00 Korpa 12.00—25 Repce 47.00—49.00 Határidősök: Buza októberi zárlat 22 68 — 22.69 1930. márciusi zárlat 25.02—25.03 Rozs októberi zárlat 17.70—17.71 1930. márciusi zárlat 19.95—19.96 Tengeri májusra 18.48—18.50 Egyes szám ára 16 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents