Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-29 / 222. szám

1929. szeptember 29. jrtfovaoéK. az oka. A pénz csatornája eldugult valahol. De a legnagyobb baj az épitkezés szünetelése, hiszen az épitőipar az, amelyen keresztül "majdnem mindenki munkához jut. Ha nem épitenek, akkor a vállalkozó, a tervező nem jut munkához, de nincs munkája az építkezéseknél dolgozó munkásoknak sem. És ezen keresztül szenved kárt a kereskedő, az iparos, mert csökken a vásárlóerő. Ha az építkezések megindulnának, akkor az itt alkalmazottakon keresztül pénzhez, munkához jutna a társadalom nagy része. * A gépirónő: Persze, hogy nincsen munka, mikor a pénzhiány miatt mindenkit elbocsájtanak állásából. A munkaadóknak nincs pénzük, azokat a dolgokat, amelyeket eddig mással végeztettek el, most maguk látják el. Minket elbocsájtanak és munkanélkül maradunk. Szomorú sors és egyre csak azt várjuk, mikor lesz máskép. í. , A mérnök: A munkahiány okát abban látom, hogy az 'femberek annyi pénzt költenek el 5 esztendő alatt,. amennyit 30 év alatt sem szabad elkölteni. Az iparművész: Nem foglalkozom gazdaságpolitikával, nem kutattom az általános munkahiány okait, csak azt tudom, hogy nekem nincs munkám. Ennek okát jpedig abban látom, hogy bármennyire is szeretik a szépet, a lakályos otthont stb., a mai nehéz megélhetési viszonyok között nem tudnak az emberek még első* rangú szükségleteik kielégítésére sem elegendő pénzt keresni. Sajnos ez engem nagyon súlyosan érint, mert megélhetésem lehetetlen és kénytelen vagyok más munkával próbálkozni. * A varrónő: Ma a hölgyek bár látszólag jól öltöznek, nem sok pénzt hagynak a varrónőnél. A legtöbb nő megtanul varrni, vagy pedig előszedi az egykor sutbadobotc varrni tudását és neki áll, maga alakítja ruháit addig, amig lehet és csak néha történik meg, hogy egy-egy elegánsabb ruhát varrónővel készíttet el. A bérkocsis: Egész nap a standon állok, és várom a jó szerencsét, de hiába. Ma még senkit sem vittem, nem tudtam fuvart csinálni. .A* legnagyobb kétségbeeséssel tekintek a tél elé. A hordár: Hát bizony kérem, nekünk ugyancsak rosszul" megy. Napokon keresztül alig-alig ukaa utas, aki hordár után kiáltana. Mindenki maga viszi a csomagját. Ha előfordul, hogy egy vonat utasaitól több csomagot is kapunk, megdörzsöljük szemünket, hogy nem álmodunk-e. A szőlőmunkás: A legnagyobb mértékben el vagyunk keseredve. AJ időjárás, a téli fagyok, tönkre tették a szőlőket és olyan kicsi a termés, hogy csak ott van munkára kilátás, ahol magánosoké a szőlő, mert a többi helyeken a családtagok szüretelik le. Rongyos a csizmám. A mult télen arról ábrándoztam, hogy szüreti keresetemből uj csizmát veszek, de most azt sem tudom, miből fogom megcsináltatni. * A városháza előtt munkanélküliek ilirü raja sötétlik. — Nincs munka, nem lesz kenyér, nem lesz fa, meleg, ruha, cipő. Nem lesz lelki béke, nyugalom, boldogság. Miért nincs munka? A munkanélküliek a városházára néznek sóváran, reménytelenül. Ha a város építene. Igen. Építeni kellene elsősorban. Akkor volna munkája : kőművesnek, ácsnak, lakatosnak, napszámosnak, minden rendű munkásnak. Hát miért nem épit a város? Nem fogadhatjuk el azt az érvelést, hogy nincsen pénze. Ma olyan a munkanélküliség réme, ma annyi iszonyatos sejtelem szorongatja a lelkünket, ha a télre gondolunk, hogy a háborús évek rendkívüli intézkedésével, a háborús cselekvések parancsával kellene pénzt teremteni a közületeknek, hogy munkát adjanak. Elszántságra, bátorságra volna szükség. Kong a vészharang. Lehet-e csöndben, tétlenül várnunk a holnapot? * Nincs munka, mert nincs pénz. A hitelélet döbbenetes betegsége egyik főoka a munkanélküliségnek. Nyíregyházáról még azt a kis pénzt is kivonják, amit eddig a kisemberek, gazdák, iparosok, kereskedők rendelkezésére bocsátottak. Mert Nyíregyházán olcsó a pénz a bankok szerint, az ország többi részéhez képest. A pesti bankközpontok inkább az ország más vidékére árasztják £ tőkét, oda, ahol többet jövedelmez. Mi azt mondjuk, legyen inkább valamennyivel drágább a pénz Nyíregyházán, de Vdják azt a hitelt. Ha nincs vérkeringés, nincs élet. Ha nem ömlik a pénz a gazdasági élet vérhálózatába, megszűnik az ipar, a gazdálkodás, a forgalom. Megszűnik az adózás, elpusztulnak az adóalanyok. Mire való a tőke? ríogy önmagát hizlalja ? Szabad a tőkét páncél szekrénybe zárni? Van-e igy létjogosultsága? Nincs munka, nincs kenyér, és a bank pénz nem indul mentőutjára. * Inségmunka lesz. Építik a vármegye utait. Lesz-e ebből valamelyes haszna Nyíregyháza munkanélküliéinek ? Aligha. Ha a fagysujtotta vidékek földmunkásainak inségmunkát adunk, éppen igy inségmunkát kellene adni a városi munkásságnak is. A pénztelenség és a munkahiány van olyan pusztító, mint a fagy. Ma már a birtokos gazdák is sirnak. Mit tegyen a munkás. A gazdának legalább ennivalója lesz. Fája, lisztje. A városi munkás éhezik, fázik, mert nincs munka. Nincs munka. A Nyirvidék friss példányait munkanélküli cselédleányok, bejáró asszonyok várják. Az utcán, a lámpák alatt plvassák mohón: nem kinálkozik-e munka? Nem hirdeti-e valaki a munka alkalmat ? A cselédekre is rossz napok következtek. Budapestről is sok cseléd jön haza. A nyomasztó gazdasági viszonyok súlya alatt egyre-másra oszlanak fel a fővárosi háztartások. Jönnek haza a munkanélküli cselédek. Próbálkoznak itthon elhelyezkedni, mind íiiába. Nincs munka, nincs Kényéi idehaza sem. 1 * í" A munkanélküliség egyik közvetett oka a tisztviselők, tanárok, tanítók eladósodottsága, kevés fizetése. Itt, ebben a kategóriában ugyancsak van munka, de minimális a bér, nem éri el a békebeli felét sem. Pedig a közalkal mázott már a békében is nyomorgó páriája volt az országnak^ — Most nézzük, mi történik. Az állam olyan kevés fizetést ad alkalMM VI L >Á 6 M Á R K mazottainak, hogy azok kénytelenek lemondani megfelelő ruháról, lakásról, táplálkozásról. Nem vásárolnak és igy az a pénz, amely ínég a békében is a tisztviselők fizetéséből ömlött a gazdasági élet csatornáiba, ma hiányzik. Ha megfelelő lakbért adnának a közalkalmazottaknak, sokan építenének közülök. Békében csaknem minden vasutas, póstás, tanár és más közhivatalnok építtetett a lakbéréből. Ma ráfizet a lakbérére. Elvonja a lakására azt a pénzt, amit másként a hentesnek, a péknek, a ruha- és a cipőkereskedőnek adna. Mindez összefüggésbe van a munkanélküliséggel. A tisztviselők meg felelő fizetésére egyszerre megkétszereződne az ipari, kereskedelmi tevékenység, megélénkülne a piacokon a kereslet, lenne ára a gazda termésének. Lenne munkája az iparosnak, kereskedőnek. De másként is szoros összefüggésben van a tisztviselők, különösen a nyugdijasok nyomora a munkanélküliséggel. Olyan keveset fizet ma az állam a ténylegeseknek és a nyugdijasoknak, hogy aki csak teheti közülök, mellékfoglalkozás után néz. Az egyik gazdálkodik, a másik kereskedik, a harmadik szabadjegye vagy olcsó jegye segitségével utazónak csap fel. Hány ilyen nyugdíjas vagy bélistás van, aki helyébe egy hivatásos alkalmazottat lehetne állítani. A kisfizetésű alkalmazottak helyzetével okozati összefüggésben van sok vonatkozásban az elhelyezkedés nehézsége, a munkanélküliség hiánya. * Minden okos reformra, minden eleven üzletrevalóságra sorvasztó lenne, ha mindent Trianonra fog| nánk. Annyi azonban bizonyos, — hogy az ország csonkitásának az egyik következménye a munkanélküliség. Hányan jöttek el a megszállott területről, hányan mehetnének oda vissza, hányan találnának bőséges munkaalkalmat őseik földjén. A munkanélküliségnek az egyik ellensége a koncepció nélküliség, a vezéri szót kimondó kivezető elme hiánya, a csodálatos blazírt semmibevevés, amellyel a nyomor sikoltását, a munkanélküliség vészfelhőjének gomolygását fogad ják, de főellensége Trianon és minden és mindenki, aki nem ragad meg minden alkalmat a revízióért való, mindent feláldozó küz1 delemre. Revíziót, revíziót, reviMAGYAR ^ OSZTÁLYKIRÁLYI |S| SORSJÁTÉK Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500 OOO azaz egy félmillió pengő. Jutalom és nyeremények: 300.000 40 000 IO.OOO 200 OOO SO OOO 5.000 IOO.OOO 20.000 4 OOO 50.000 15.000 3000 stb., stb. összesen 7.722.000 pengő készpénzben. 84 000 sorsjegy közül 42 < 00, tehát minden második sorsjegy kihuzatrk! Az ellő osztály húzása már 1929. október hó 26-án és 29-én. A sorijegyek hivatalos árai: 24 P