Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-27 / 220. szám

J^MKtITTSK. 1929. szeptember 27. Bethlen Gábor emlékének megünneplése Irta: Keéky Istváü dr. A »Nyirvidék« egyik közeli tudósítása Bethlen Gábor emlékének megünneplését vetette fel. Az abban foglalt elgondolás szerint a református egyháznak, vagy a Kálvineumnak kellene kezükbe venni az ünnepség rendezését. A cikk kifejezetten hangsúlyozza, hogy az ünnepségnek felekezeteken felülállóknak kell lennie. A tudósításban foglalt elgondolást nem osztom. Először azért, mert a benne foglalt kiviteli forma szerint, a hangsúlyozott irány elv'dacára is az ünnepség bizonyos mértékig felekezeti színezetet kapna. Másodszor a cikkben elgondolt keret nagyon szük volna és nem lenne igazi lelki és históriai kifejezője Bethlen Gábor ha talmas történelmi egyéniségének. Az ünneplésnek Nyíregyháza város egész társadalmát átfogó kerétben kell történnie. Bethlen Gábor ünneplése az egész magyarság históriai kötelessége. Aki őbenne csak egy hitvallás exponensét látja, az kivül áll a magyarság históriáján ,és lelkivilágán. — Nagy Lajos királyunk mellett ő volt az a kiválasztottság, akinek nagy koncepcióiban a magyarság diplomáciai zsenije magát kitündökölte. A históriai egyéniség ez a formája nem hozza ugy emlékezetét a magyarság lelke mélyéhez, mint egy Rákóczi Ferencét, vagy Kossuth Lajosét Az ő zsenije más irányban volt differenciálódva, az őserőnek hidegebb magaslatain haladt, de itt aztán a magyarság szegényes, vagy jobban mondva a Habsburgoktól leszegényitett diplomáciai invenciói között oly értékjelenség volt, amely egy örökkön szóló zen gést intonált históriai életünk orgonáján. Amikor a lelkiismeretnek és saját hitvallásának szabadságáért harcolt, annak is magyar nemzeti jellege volt. ő volt a maga korában az a nagyszerű ember-bástya akinek erején és akaratán zátonyra jutott a Habsburgok magyargyilkos politikája. Utalhatunk arra a levelezésre, amelyet Pázmány Péterrel a közös haza sorsáról folytatott. Mások meggyőződésének a legtisztább gondolatú eíismerője volt, akinek lelki tartalVárosi Színház Mozgó Ma, csütörtökön u'oljára { g 7 és 9 órakor Ketten egy asszonyért (Színésznő, vagy feleség) Egy táncosnő regénye 8 felv. Főszerepben : Viola Dana A bün virága Alaskai történet 7 felv. Főszerepben : Nan»y Caroll Pénteken, azombnton és vasárnap } Kis gróf és Eafist táltos massága harmóniát keresett minden haladással és tudománnyal, akár a kereszt, akár a betlehemi csillag szimbóluma alait sugárzott ki. Olyan kivételes emberi tulajdonságai voltak, amelyek az ő örökkévaló lelkét is szent rithmusává teszik a nemzet egyetemes lelkének. Oly csodálatossággá, ameíy égy kiszakadt sugárszála az Istenség teremtő erejének, melódiába ömlése a nemzet lelkében megrezdülő sejtelmeknek. Kegyetlenül szomorú volna, ha | az ő megünneplése Nyíregyháza város társadalmát illetőleg nem haladná tul az iskolai és egyházi ünnepségek kereteit. Amikor csillagokat keresünk és lapozzuk a fóliánsokat, hogy honnan vegyük fel a magyar élet igéit, nagyon helyéBvaló a Bethlen Gáborok szel lemét idéznünk. Nyíregyházán megvan az a szellemi erő, amely Bethlen Gábor emlékének impozáns tartalommal való megünneplését biztosítja "és | megvan az az összefogó lelki tisztultság, amely ezt az 'ünneplést egységes társadalmi ünnepséggé fo^ja emelni. ''A kivitel formáiról itt nem beszélek. Egyedül helyénvalónak azt tartom, hogy ezek tekintetében Nyíregyháza város tegye meg a kezdeményező lépéseket s egy meghívott bizottság utján dolgoztassák ki egy olyan ünnepi programm, amely méltó lesz Bethlen Gábor kivételes históriai nagyságához s a jnultjába visszanéző magyar lélekhez. Egy kiló húsért egy mázsa burgonyát, egy mázsa vasért tiz mázsa csöves tengerit kell adnunk — elvész velünk mindenki, ha nem segítenek — mondották a íyiregykázi Gazdaszövetség kisgazdái a tegnapi választmányi gyűlésen — A károsalt gazdák küldöttségben kérik a kormánytól az adó eieagedését vagy mérséklését és a földadónak lazában való megállapítását (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A Nyiregyházi Gazdaszövetség választmánya Pápay Mihály elnökletével tegnap délután két órakor választmányi ülést tartott, amelyet — tekintettel az ülés sors döntő fontosságára és a Gazdaszö vétség állásfoglalásáról legutóbb megjelent riasztó hírekre — számosan megjelentek a kisgazdatársadalom képviselői részéről. Az ülésen megjelentek Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő, Bogdán Ferenc és Pelsőszy Béla birtokosok, dr. Garay Gyula és dr. Mikecz ödön " gazdaszövetségi ügyészek, ott voltak Nyíregyháza legtekintélyesebb kisgazdái, élükön Bencs András alelnökkel és jánosbokori Kovács András diszélnökkel. Pápay Mihály elnök üdvözli a választmány tagjait és meleg szavakkai köszönti Kausay Tibor gaz dasági főfelügyelőt, továbbá Bogdán Ferenc gazdálkodót, aki eljött, hogy a kisgazdákra lesújtó gazdasági válságról hü képét adjon. Olyan kérdésről lesz a választmányi ülésen szó, amely egyformán érdekel minden gazdát, minden kis- és nagybirtokost, min den adófizetőt ebben a szomorú jelenben, amikor a termelőnek azt kell kétségbeesetten látnia, hogy annyija sem termett, mennyit elvetett. Felkéri Bogdán Ferencet, ismertesse a fagykársulytotta gazdák kétségbeejtő helyzetét, azokat az indokokat, amelyek a gazdatársadalmat egyöntetű állásfoglalásra birják és arra ösztönzik, hogy felemelje hatalmas szavát, kérjen segítséget, mielőtt elpusztulna Bogdán Ferenc nagy figyelemmel hallgatott és élénk tetszésnyil vánitással kisért előadásában a következőket mondotta: Elsorvadunk, tönkremegyünk a feltámadás reménye nélkül ját annak, hogy segíthessünk magunkon, kell is, hogy tudjuk elő teremteni az eszközöket és a segítséget ezeknek a terheknek az elviselésére, elsorvadunk, tönkremegyünk a feltámadás reménysége nélkül.;: Mert azzal legyünk tisztában, hogy adót fizetni kell és hogy gazdaságunkat hitel nélkül nem ve zethetjük, arra kell tehát törekedni minden kereső embernek ebben a megcsonkított, elszegényedet kis Magyarországban, hogy a ránehezedő elviselhetetlen megtérhelése mellett is fenntarthassa a gazdasági üzemét és átmentse a bekövetkezendő jobb jövőre. Jobb lett volna be sem vetni a földet Tisztelt Gazdatársaim! In, ; Megettem a kenyerem javát, de nem hiszem, hogy a mai helyzetnél szomorúbb, az egész gazdasági életünket elpusztulással fenyegető rosszabb viszonyokat átéltem volna, pedig én átéltem azt az Időt is itt, amikor a nyiregyházi piacon a legszebb rozsért nem lehetett 4 forintot, 80 kgr-os prima búzáért nem lehetett hat forintot kapni, igaz, hogy abban az időben nem kellett Nyíregyházán 1 kgr. húsért 100 kgr. burgonyát és 100 kgr. nyers vasért 1000 kgr. csöves tengerit adni. Az elviselhetetlen adóterhek és a magas kamat gazdasági életünk fáját ugy rágja, mint a szu és ha idejében nem találjuk meg a módMinden szabad foglalkozásból élő keresőnek nehéz a helyzete, de legsúlyosabb a mezőgazdasággal foglalkozók helyzete, különösen itt Szabolcsvámegyébe, ahol a téli fagy teljesen megsemmisítette őszi vetéseinket, a vármegyében több helyen katasztrófális nagy fagykárok voltak és a nyár folyamán három aszály periódusunk volt. Ezek mellett a terményárak zuhanásszerű áresése, a főldmivelésügyi kormány által legjobb akarattal nyújtott vetőmagsegély megnövelték károsodásunkat, mert ha a kifagyott buza helyébe ültetett burgonya területét üresen hagytuk volna, csak annak a hozama maradt volna el, igy azonban egy és egynegyed hold burgonyának szán tottunk, elültettük, kapáltuk, feltöltöttük, kiástuk és elszáritottuk, hogy egy hold vetőgumójának az árát — kamatmentes*' árát — kifizethessük, mig ha üresen hagytuk volna a földet nem vesztettük volna el a vetőgumó és a termés árak közötti holdankénti 20—30 pengő különbözetet és ha legeltettük volna a kifagyott: buza területét, megmaradt volna a legeltetés haszna. Térítse meg a kormány a kárunkat. ' Hogy az árak igy fognak alakulni, senki sem láthatta előre, ezért senkit sem okolhatunk, de kérnünk kell a kórmányt, Tiogy az igy előállott elviselhetetlen kárunkat térítse meg nekünk, hogy móI dunkban állhasson gazdaságunkat átmenteni a jövő munkájára. Talán felesleges a fagykár folytán beállott soronkivüli tavaszi vetőmag beszerzés körülményeit ebben a társaságban részletesen kimutatni, hiszen annak a szegényei vagyunk mindnyájan, mégis rámutatok ezekre a beszédes sz^ mokra: a legolcsóbban a gazda sági felügyelőség által beszerzett és kiosztott vetőburgonya minden mázsájáért most fizetnünk kell 4 4 és fél m'ázsa uj burgonyát, 100 kg. zabért, árpáért 3—3.20 kgr.-ot és egy mázsa kukoricáért 10 mázsa csöves tengerit. Ausztria segiti gazdáit Legyen szabad rámutatnom arra, hogy a jólétben élő U.S.A. Canada és Franciaországon kívül, amely államok nekünk fantasztikusnak tetsző összegekkel nyúlnak mezőgazdaságuk hóna alá, a minket környező utódállamok min den erejüket összpontosítani és vámtörvényeikkei elsősorban mező gazdasággal foglalkozó népességük boldogulását igyekeznek előbb re vinni sőt még a megcsonkított és iparos Ausztria is legutóbb 6 millió shillinget szavazott meg — nem kölc.&önképen — hanem segély gyanánt a mezőgazdaságnak, amely összeg valószínűleg a gabona vetésterülete szerint lesz kiosztva. A gazdákkal áll vagy bökik az ország Mindezeket csak azért hozom fel, hogy rámutassak arra, hogyha itt is belátják, hogy a mezőgazdaságot mai súlyos helyzetében segíteni kell, l^kozottabban kell belátni nálunk, hogy a magyar mezőgazdaságot rossz pozíciójából ki kell emelni, mert a mezőgazdaságunk életképességével áll, vagy bukik gazdasági létünk. Mert nekünk sajna sem tengeren tuli hajóforrásunk, sem külföldi kamat bevételünk nincsen, export kereskedelmünk állami támogatással van fenntartva, iparunk, kereskedelmünk, ennek a magyar földnek I jellege mellett, csak a mezőgazdaságra alapítva a magyar föld hozamából tudja magát fenntartani És ha ez igy áll, van-e fontosabb országos feladat, mint a mezőgazdaság megerősítése, életben tartása? Át kell mentenünk munkaképességünket. Nem lehet célunk ebben az elgyöngült helyzetünkben rekriminálni, majd eljön annak is az ideje, amikor a magyar gazdaközönség apraja-lnagyja rendeltetésszerüleg összefog, meit a legnagyobb