Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-26 / 219. szám

1929. szeptember 26. A kongresszus résztvevőinek üdvözlése: Dr. Thurner Mihály Sopron szabad királyi város polgármestere. A sajtó kamara: Lingauer Aljain országgyűlési képviselő. Az uj sajtótörvény: Dr. Valatin Andor ügyvéd, a Magyarországi Vidéki Lapok Országos Egyesületének jogtanácsosa. Az ország vidéki lapjainak megszervezése: Thurzó aNgy László szerkesztő. A törvényhatósági kedvezményes telefon és a vidéki sajtó: Raff Andor Mosonvármegye politikai lap főszerkesztője. A vidéki lapok hirszolgálata: Dr. Szabó Ambrus Kecskeméti lapok felelős szerkesztője. Sopronvármegye politikai napilap 30 éves emlékünnepe: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő. Emlékbeszéd: Dr. Franki Pál a Magyarországi Vidéki Lapok Orsz Egyesületének ügyvezető társelnöke. A kettős ünnep előkészítésére megalakult Sopronban a kongresszus rendezőbizottsága és pedig dr. Thurner Mihály polgármester elnöklete alatt. A bizottság tagjai: dr. Franki Pál ügyvezető társelnök, Papp Kálmán prépost, dr. Heimler Károly városi főjegyző, dr. Kardos Árpád igazgató, Székely Géza nyomdatulajdonos, Cser mák Gontrand főszerkesztő, Pálffy Adolf főszerkesztő, Sümegy Zoltán főszerkesztő, Kárpáti Sándor tanár, Rábel László iró, árvaszéki ülnök, Parragi György szerkesztő, Steiner Kálmán jegyzőkönyvvezető. Az illusztris tagokból megalakult rendezőbizottság a kongreszszus tagjainak fogadtatására nézve a következőkben állapodtak meg: Érkezés Sopronba október hó 19-én este 20 óra 08-kor, ahol a fogadóbizottság tagjai várják a kongresszus tagjait és azokat szállásukra kalauzolják. Ugyanaznap este fél 9 órakor vacaara a Pannonia-szálló éttermében. Másnap október hó 20-án reggel nyolc órakor reggeli a Royal kávéházban, onnan több csoportban a város nevezetességeinek megtekintése autókon. Délelőtt fél 10 órakor a Magyarországi Vidéki'Lapok Or szágos Egyesületének évi rendes közgyűlése a Pannonia-szálló fehér termében. A közgyűlés után délelőtt 10 órakor átvonulás a városháza dísztermébe, ahol a kon resszust megtartják. Déli 12 órakor a Sopronvármegye politikai napilap jubileumi ünnepélye ugyan ott. Délután 1 órakor ünnepi díszebéd a Pannónia dísztermében. — Délután 3 órakor autókon kirándulás a város környékére. Másnap gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt Sopron város társadalma Liszt Ferenc ünnepélyt rendez, amelyen a kongresszus tagjait is szívesen látja a rendező bizottság. Aki akar, 17 óra 1 io-kor induló személyvonattal elutazhatik és még aznap 21 óra 50-kor Budapest keleti pályaudvarra érkezhetik. Aki Sopronban kiván maradni vasárnap este résztvesz a Sopronban rendezendő országos Liszt ünnepély díszhangversenyén. A sajtó soproni ünnepén Nyíregyházáról Weisz Manó igazgató és a Nyirvidék több munkatársa vesz részt. Argentiniában keresnek kenyeret a fagykársnjtotta Szabolcs földmunkásai (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Kanadába, Argentínába és az USÁ-ba az elmúlt félévben 638 szabolcsi munkás kapott útlevelet. Az Argentínába vándorló magyarok számának növekedése ama belügyminiszter irendeletteí van összefüggésben, amely engedélyezi az Argentínába irányuló kivándorlást. A vármegye alispánja a szabolcsiak utlevélkérelmeiről a következő jelentésben számol be: Utlev'élforgalmunk a mult év ha sonló időszakához viszonyítva általában némi — bár igen csekély — emelkedést mutat, amit egyrészt a rossz gazdasági helyzetnek másrészt annak a körülménynek lehet betudni, hogy a m. kir. kormány, épen a gazdasági s kereseti viszonyokra tekintettel engedélyezte Argentínába a csoportos kivándorlást, ahol a magyar kivándorlók részére ottani vasútépítésnél munkaalkalmat és megfelelő érdekvédelmet s a kivándorlók állandó gondozását sikerült biztosítani. i ' A félévben beérkezett 1624 útlevél iránti kérelem. Ebből kiállíttattam: Európai államokba 501; Megszállott területre 441; Észak Amerikai E. Á. 64; Kanadába 434; Dél-Amerikába 17 Argentínába 123; Egyéb államokba 9 kérelmet, összesen 1589. Harmincöt kérelem elintézés alatt van vagy elutasittatott. Német tndós borzalmas találmánya, mely lehetetlenné teszi többé a háborút s úrrá teszi a németet a világon Verne Gyula regényének fantasztikus álmait kelti életre az a legújabb és idáig titokban tartott találmány, amely megvalósítja azt az eddigi fantazmogóriának hitt dolgot, hogy bizonyos távolságból elektromos uton embertömegek éle tét lehet egyszerű gombnyomással' kioltani. A borzalmas találmány felfedezője dr. Johan Ezau jénai egyetemi tanár, a német elek trótechnika egyik legkiválóbb képviselője. A jénai egyetemen már több é^ óta folytatnak kísérleteket Sfbban az irányban, hogy az úgynevezett rezgő áram kü íonböző távolságokban élő lényekre is bizonyos elváltozást gyakorol. Régebben élő állatokon, leggyakrabban egereken kísérleteztek és dr. Johann Ezau tanár arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy a kísérletezésül felhasznált egerek egy része a különböző rezgőáramok behatására rövidesen elpusztultak. A kiváló elekrótechnikus egy úgynevezett erős kisugárzású indukciós készülékkel dolgozott, amely a rádió hullámainak megfelelően szabályozható mennyi ségü és minőségű elektromos áramot, pontosan szabályozható távolságra tudott elindítani. A komoly és titozatos kísérletek az utolsó hetekben már olyan stádiumba jutottak, hogy nemrégiben emberekkel helyettesitették a régebbi kísérleteknél felhasznált egereket. De ezeknek a kísérleteknek az eredménye is egyenesen elképesztő volt. Körülbelül 300—400 lépésnyi távolságban álltak fel a férfiak az egyetemi tanár készülékétől és várták a rejtelmes elektromos sugarakat. Halk zümmögés jelezte az indukciós gép működését és néhány pillanat mülva különös változáson mentek át a kísérlet céljaira odaállított emberek. Az első percben különös bágyadtság, majd később furcsa bénaság érzete vett rajtuk erőt. Az agy működése egészen minimális volt, a végtagok kezdtek merevedni, sőt a szivmükö dés is kezdett kihagyni. A nagyfontosságú kísérletet hamarosan be is kellett fejezni, nehogy az ismeretlen sugarak esetleg emberáldozattal járjanak. Ezek a rettentő horderejű kísérletek azóta is álandóan folynak és miután biztosan kimutatható, hogy a sugarak komoly és veszedelmes biológiai elváltozásokat okoznak a kísérlet médiumán, a legnagyobb elő vigyázattal és óvatossággal, orvosi asszisztálás mellett indulnak el Ezau professzor elektromos hullámai. Különös érdekessége ennek a felmérhetetlen perspektiváju találmánynak az az epizódja, hogy nemrégen a távolbalátó készülék magyar felfedezője, Mihály Dénai is vállalkozott kisérleti alanyul. A világhírű magyar elektromérnök néhány nap óta Budapesten tarxózkodik és a következőket mondotta el a jenai tudós »halálsugarairól«: , — Bármennyire is fantisztikusnak látszik dr. Johann Ezau professzor találmánya, be kell vallanom, hogy magam is megdöbbenve és kábultan bámultam ennek a készüléknek csodálatos eredményét. Nem tudom és talán nem is' szabad szakszerűen megmagyaráznom ennek a bűvös találmánynak a technikáját, legfeljebb anynyit .mondhatok, hogy ez is a jrádiósugarak elmélete alapján készült. 1 — Ugyanúgy, mint a rádióhullám, ezek a sugarak is keresztül hatolnak mindenféle tárgyon és akadályon, legfeljebb egy bizonyos vegyi összeállítású ólomlemez állithatja meg őket veszedelmes utjukban. Johann Ezau dr. a német elektrótechnika egyik legképzetebb tduósa és a közelmúltban magam is megtekintettem kísérleteit, amelyek a következő módon folytak le: egy szabad térségen állította fel a német tudós a készülékét és körülbelül 200 méternyi távolságban álltam vele szemoen. ! 1 — Először a kezembe adott egy másfélkilós vaslemezt és aztán kissé izgatottan vártam a fejleményeket. Alighogy a gép működni kezdett, megmagyarázhatatlan fáradtságot éreztem minden tagomban, a kezembe tartott vassuly mindig nehezebb lett és három jjiégy perc múlva képtelen voltam tovább a kezemben tartani. — Az az érzésem volt, mintha minden érzékem felmondta volna a szolgálatot. A tapintásom, hallásom teljesen meggyengült, mintha légüres térben magam Is elveszítettem volna testem egész súlyát. A gép működésének beszüntetése után percek teltek el, amed dig teljesen magamhoz tértem és elképedve gratuláltam a tudós német professzornak. Ami a találmány jelentőségét illeti, nem is tartom magamat kompetensnek arra, hogy véleményt mondjak, mert hiszen nem kell különösebb fantázia egy ilyen korszakalkotó felfedezés értékeléséhez. Eddig Szól Mihály Dénes információja a legújabb korszakalkotó találmányról. Minden emberi kép-