Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-25 / 218. szám

JNFTFRYIDBK. 1929. szeptember 25 Elkallódott magyar tehetségek A magyar föld nemcsak arany­kalászok egész tengerét termeli ki magából, hanem olyan szellemi ér­tékeket is szül, amelyek Európa legműveltebb államainak is a leg­nagyobb dicsőséget ragyogtathat­nák a homlokára. Mindenki, aki foglalkozott a magyar történelem­mel" és müvészettörténelemmei, nem szólva az irodalomtörténelem­ről, jól tudja, hogy kiváló férfiaink nak egész légióját adta a magyar föld, s e férfiak legnagyobb része • valóban a föld népéből jött. »Por­ban születnek a Messiások«, da­lolja egyik kiváló költőnk s ezek a porban született Messiások iga­zolják tehetségükkel azt, hogy Ma gyarország valóban a kulturnépek közé tartozik s hogy éppen te­hetsége révén méltó Európa né­peinek tiszteletére. Hogy a ma­gyar tehetségek milyen különös, majdnem csodálatos uton-módon jutnak el ahoz, hogy tehetségüket ország-világ előtt felragyogtathas­sák, azt ujabban legfényesebben Benedek Péter esete bizonyitja. Benedek Péter a pestmegyei Uszod községben morzsolgatta 35 éves koráig földmives életének egy hangú szürke napjait s még leg­jobb barátai sem Jfudták, hogy súlyos napi, robotjának elvégzése után odahaza festegetni szokott. 35 éves korában, merőben vélet­lenül, egy fővárosi esztétikus föl­fedezte Benedek Péter festői te­hetségét, képeiből Budapesten ki­állitást rendezett, amely alkalom­ból az egész budapesti seytó meg­állapította, hogy Benedek Péter személyében egy uj magyar tehet­ség került a homályból a napvi­lágra. Ez történt két évvel ez­előtt. ' 1 A mult hetekben rendezték meg Benedek második budapesti ki­állítását, amikor minden hozzáértő elbámult azon, hogy Benedek a két év alatt milyen 'óriásit fejlő­dött. S most már idejét látták annak is, hogy ennek a nagy ma­gyar zseninek a müveivel a kül­földet is meggyönyörködtessék. — Bécsben, amely a világnak egyik legnagyobb és legszigorúbb niüvé­szetrajongója, kiállítást rendeztek Benedek képeiből. A kiállítás szin­te csodálatos sikerrel járt: minden hetilapban ott látható Benedek ön arcképe, vagy fényképe és ko­moly tanulmányok számolnak be művészetéről. Az osztrák kultusz­minisztérium, a bécsi rendőrfőnök, a volt osztrák külügyminiszter, a legelőkelőbb osztrák irók és az osztrák arisztokrácia legkiválóbb tagjai jelentek meg Benedek kiálli tásán és elragadtatva üdvözölték a földmivesből lett nagy magyar piktort. S még azt is meg kell itt említenünk, hogy egy világhírű francia művészeti iró legújabb könyvében, amelyben a világ leg­kitűnőbb mai festőiről ir, három teljes nyomatott oldalt szentel Be­nedek Péter művészetének. Magyar szivünk könnyesen do­bog az örömtől, midőn Benedek Péter ragyogó sikeréről olvasunk de egyszersmind elborult homlok­kal gondolunk arra; hogy még hány Benedek Péter marad to­vábbra is a homályban, mert nem akad olyan hozzáértő valaki, aki felfedezze a tehetségét... Igen sok magyar községben és vidéki városban élnek költői és művészi tehetségű férfiak, földműves, vagy iparos sorsban s fényes tehetsé­gük sohasem ragyog meg az em­berek szeme előtt... Azt hisszük, hogy a tanítóknak és papoknak nem lehet szentebb kötelességük, mint figyelni, hogy a kezük alá adott gyermekek köziil melyikben ragyog Istennek legdrágább aján­déka: a talentum s ezekre a ta­nulókra fölhívni a kultuszminisz­térium figyelmét, nehogy ezeknek is meglett férfikorukig tehetségük höz méltatlan módon kelljen meg­keresni kenyerüket, esetleg annél­kül pusztulni el, hogy talentumuk­kal saját maguknak és országuk­nak dicsőséget szereztek volna... Mikecz István alispán a vármegye sorsdöntő átalakulásának előestéjén méltatja a régi szer­kezetű vármegye nagy nemzeti jelentőségét A nemzeti ellenállás történelmi emlékei mellett nagy alkotások egész sora hirdeti a Tármegye örök érdemeit (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Októberben lesz a régi szer­kezetű vármegye törvényhatósági bizottságnak utolsó közgyűlése. A vármegye elmúlt félévéről szóló alispáni jelentés megemlékezik a sorsdöntő fordulatról és Mikecz István alispán a< jelentés bevezető soraiban a következőkben mutat rá a nagy történelmi fordulatra: Tekintetes Törvényhatósági Bi­zottság! A törvényhatósági bizottságok újjászervezésének, — a közigaz­gatás rendezéséről szóló, nagy je­lentőségű törvény életbelépésének küszöbén ezúttal utolszor van al­kalmam az 1886 : XXI. tc. alapján összeült tekintetes törvényható­sági bizottságot előirt időszaki je­lentésemben vármegyénk közigaz­gatásáról s közállapotainkról tá­jékoztatni. Az uj törvény rendelkezéseinek az életbe való átültetésére ország­szerte megindult a munka s ma elsősorban az uj szerkezetű tör­vényhatósági bizottságok megala­kításának nagy problémája foglal­koztatja a közvéleményt. Hogy mit hoz a jövő, hogy mi­ként és mennyiben fogja az ősi vármegyék képviseletének uj szer­kezete a hozzáfűzött reményeket valóra váltani, ma még bizonyta­lan; de kétségtelen az, hogy az uj törvény a vármegyéknek csu­pán kereteit szabva meg, ezek­nek a kereteknek életrevaló, pro­duktív tartalommal megtöltése, az ősi vármegyék nemzetvédő, nem­zetfentartó jellegének, a nemzeti gondolathoz való megingathatat­lan hűségének megőrzése a várme­gyék uj képviseletének is legfőbb feladata lesz. S amikor e nagy, talán sorsdön tő átalakulásnak előestéjén ál­lünk, visszapillantva a t. th. bi­zottságnak végzett munkájára, büszkén és önérzettel állapíthat­juk meg, hogy vármegyénknek a régi' törvények alapján működő utolsó törvényhatósági bizottsága mindvégig hivatása magaslatán állva egyképen megfelelt ugy al­kotmányjogi, mint kulturális, szo­ciális és gazdasági feladatának s ennek a, törvényhatósági bizott­ságnak tagjai egyenként s össze­sen korlátokat nem ismerő áldo­zatkészséggel bölcs előrelátással, higgadt megfontoltsággal s alka­lom adtán gyors és erélyes elha­tározással vették ki a részüket ab­ból a nagy és nehéz munkából, amelyet £z utolsó évtizedek pél­dátlanul súlyos válságai, a magyar Nemzet tragikus sorsalakulása s a rohanó élet nagy követelményei elénk szabtak. ( Az ősi alkotmány védelmében Péntektől, szeptember 27-től indul a nagy produkció VÁRK0NTI MIHÁLY és CORINNE GRIFFITH sok ezer dollárba kerülő monumentális filmjével A TRAFALGÁRI OROSZLÁN 3 mi — rendületlenül tartsuk elveinket — nem emeljük a helyárakat! APOLLO. Ma, kedden utoljára árom testvér (Az átkozott pénz) Amerikai történet 7 felvonásban Broodway hercegnője Egyszininövendék szerelmi regénye 7 felv. Pauline Garon a főszerepben Szerdin ANNY ONDRA csütörtökön az édes, aranyos „UFA" sztárral PARIS SZÜZE Egy bakfis szerelmi regénye 8 felvonásban MATERHORN Csakis felnőtteknek 1 — Uta és Magyar híradó Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 é* 9, órakor Mtndenütí kapható I T«ra«tl» Tejszövetkezet Kürponf w»pn!, I., Horthy MiU4**i UÍUi. kifejtett nemzeti ellenállás törté­nelmi ' emlékei mellett nagy és maradandó alkotások egész hosz­szu sora jelzi azt az "utat, ame­lyet vármegyénk a nemzetfenn­tartó és újraépítő munkában a tek. th. bizottság bölcs irányítása mellett megfutott s méltán a vár megye népének soha el nem muló hálája, elismerések s köszönete ki­séri a t. th. bizottság áldásos munkáját s p. vármegye Főispán­jának megértő s felbecsülhetetlen értékű támogatását s utmutatását, amelyeknek együtt Vármegyénk hatalmas arányú fejlődését bizto­sítani s ezzel — hisszük és re­méljük — egy szebb és boldo­gabb jövő alapjait lerakni sike­tüX A Magyar Turista Egyesölet országos egri vándorgyúlése A Nyirvidék több száma meg­emlékezett már arról, hogy a Ma­gyar Turista Egyesület fennál­lásának 40-ik évfordulója alkalmá­ból jubiláris vándorgyűlést tart Egerben, hova a fővárosból és csonka hazánk minden részéből — többszáz turista sereglett össze. A turista egyesület nyírségi osztá­lya ebből az alkalomból kétnapos kirándulást rendezett, amelyen részt vettek dr. Gönczy Józsel városi h. kulturtanácsnok, Irsay Gusztáv gyáros, Sefcsik Piroska és Görgey Natália tanítónők, Bocskay Ibolya,, Klainih Jolán felügyelőinő, Kodlo­nai Zoltán tanár és Margócsy E­mil, az egyesület titkára. Azonkí­vül a felső kereskedelmi iskolá­nak 30 növendéke. Az első ut Miskolcra vezetett. Féltiz órakor már ott volt a kirán­duló társaság, mely az egész utat a Nyírvidéki autóbusz válllalategy kocsiján tette meg s dicséretéra legyen mondva a vállalkozónak, — az utazás mindvégig teljesen rend­ben ment, semmiféle defekt, zava­ró körülmény nem volt. A vasgyá­rat szakszerű magyarázat mellett nézték meg, majd ebéd után a diós­győri papírgyárat, amely most már különösen azóta, hogy a ban­kó-papirost ott gyártják, a legtö­kéletesebb gépekkei van felszerel­ve. Ezután a gyönyörű Hámori-tö vidéke következett. Már messziről feltűnt a remek fekvésű modern Palota-szálló. Elmentek a régi Lil­lafüredre is, majd a cseppkőbar­langot tekintették meg s 5 órakor már Miskolcon volt a csapat, högy felmenjen az Avasra, hol a mis­kolci turista egyesület épp most emelt egy nagyszabású turista ­szállót, amelynek tiszta szobái nem csak a turisták, hanem mások ré­szére is készséggel rendelkezésre állanak. A kiránduló csapat indul tovább, hisz az egriek azt írták, hogy a yámnál 9 órakor várni fognak, — sietni kellett tehát. Mezőkövesden keresztül, a jelzett időnél fél órá­val hamarabb ott is volt a csapat az egri vámnál, ahol a felső keres­kedelmi iskola cserkészcsapatának kerékpáros Örse, Lénárt János pa­rancsnok vezetésével, ki valamikor a nyiregyházi iskolának volt kiváló tanára, fogadta őket s elkalauzolta a társaságot a Diákszállóba, hol 5 szobában kényelmes elhelyezke­dést kaptak külön a fiuk, külön a

Next

/
Thumbnails
Contents