Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-19 / 213. szám

JWVÍRYIDÉIC. 1929. szeptember 19. Görög-magyar gazdasági kapcsolatok A „Nyírvidék" számára írta: Bud János m. kir„ kereskedelemügyi miniszter A közel napokban Szalonikiben megnyíló nemzetközi árumintavásáron Magyarország ismét külön pavillonban mutatja be a magyar mezőgazdaság és ipar termékeit. Ez ujabb alkalom, amely bizonyára hathatósan fogja szolgálni a görög-magyar kapcsolatok további intenzív kiépítését. A háború előtt Görögország és hazánk között csak gyér összeköttetés állott fent azóta azorf^, ban tudatára ébredtünk, hogy a* Balkánon, az ősi kulturáju görög nemzet fiai őszintén keresik a veíünk való gazdasági kapcsolatok •erősítésének lehetőségeit is. Még élénk emlékezetünkben vannak a görög ipari és kereskedelmi élet illusztris reprezentánsainak — közöttük az athéni és a pyreusi kereskedelmi kamarák, valamint a görög gyáripari szövetség elnökeinek és másoknak — nálunk tett látogatásai és épen most kapjuk a hirt, hogy Görögország nagynevű miniszterelnöke, európai körútja alkalmából Budapestre is készül ellátogatni. Mindez nagy jelentőségű számunkra, mert tisztában vagyunk azzal, hogy mindkét ország érdeke, ha mi a szláv gyűrűn keresztülhatolva, közvetlen gazdasági kapcsolatot nyerhetünk azzal áz országgal, amely készségesen nyit utat nekünk a Földközi tengerhez és támogatást nyújt ahhoz, hogy fokozott gazdasági te vékenységet fejthessünk ki a Balkánon. Erre nagy szükségünk is van, mert az 50 milliós lakosú és hatalmas iogyasztóterületet biz tositó Ősztrák-Magyar monarchia összeomlása, nemkülönben a reánk kényszeritett trianoni határok szükségessé teszik, hogy fejlett mezőgazdaságunk és teljesitőképes iparunk részére megfelelő uj kiviteli piacokról is gondoskodjwik és külkereskedelmi forgalmunkat minden eszközzel élénkíteni igyekezzünk. E téren találkoznak Görögország és Magyarország gazdasági érdekei, mert egymás termékeit tekintve, mindkét ország vevő és eladó is. Mi magunk előszeretettel vásároljuk a speciális görög export-cikkeket: a kitűnő görögországi dohányt, déli gyümöl csöt, mazsolaszőlőt, növényi olajat és az ipari célokra kiválóan alkalmas gyantát, amelyek minőség és ár tekintetében mind versenyen felül állanak. Viszont fokozódó jelentősége van számunkra a görög piacnak, ahol további lehetőségek nyílnak ugy mezőgazdasági, mint ipari kivitelünk szempontjából. Az utóbbi évek statisztikai adatai ugyanis azt mutatják, hogy Görögország felé irányuló exportunk erőteljesen izmosodik; áll ez különösen a gabona és liszt, tenyészállat és a lókivitelre, emellett az idén nagy exportüzlet kínálkozik a kitűnő magyar burgonya és babtermés "révén is, amely termékek a görög relációban különösen fontos export-cik.keink. A görög kormány céltudatos pénzügyi 'és gazdasági politikája hatalmas gazdasági fellendülést az utóbbi évek alatt különösen hozott, ami vasúti, kikötői és egyéb nagyarányú építkezésekben jutott elsősorban kifejezésre. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy ipari termelésünk is számottevően vegyen részt a görög szükségletek kielégítésében. E téren máris jelentékeny eredményt ért el vas- és gépiparunk, elektromos iparunk és cement gyártásunk, de nagy lehetőségei vannak a görög piacon textil- és szesziparunknak, bútoriparunknak, valamint hus-, gyümölcs-konzerveinknek és cukor gyártásunknak is. Megállapíthatom, hogy az 1926. évben Görögországgal megkötött kereskedelmi 'egyezmény, mely mindkét fél részére a legnagyobb kedvezményt biztosítja már eddig is erőteljesen hozzájárult a két ország közötti külkereskedelmi forgalom megerősödéséhez. Megjegyzem továbbá, hogy egyes speciális görög és magyar provenienciáju cikkek vámhelyzetének kedvezőbbé tétele céljából a két állam kormányai ép a közelmúltban további tárgyalásokat indítottak. A görög-magyar gazdasági kapcsolatok kiépítése szempontjából jelentőséget tulajdonitok a megoldásra váró hajózási kérdéseknek és különösen a dunai ut kihasználásának, amely lehetővé teszi a közvetlen összeköttetést Görögorrszággal, mexy Ázsiával szemben az ókori időktől fogva mindig előőrse és bátor védelmezője volt a nyugati kulturának, sikeresen haladjon tovább a gazdasági prosperitás utján. Szombaton egy gyermekparalizisben szenvedő beteget hoztak be Nyíregyházára A paralizis eseteit jelenteni kell a városi orvosi hivatalnak (A »Nyirvidéks tudósítójától.) Nagy aggodalmat keltett Nyíregyházán az a hir, hogy a vármegyei közigazgatási bizottságban hí vatalosan bejelentették, hogy Szabolcsmegyébe is behurcolták a gyermekparalizis néven ismert veszedelmes, ragályos betegséget. Egy ilyen beteget szombaton a kisvárdai kórházból szállítottak Nyíregyházára. A városi sárga járványbeteg szállító kocsi hozta be az anarcsi beteget az állomásról a korház elkülönített részébe. Nyíregyháza polgármestere tegnap hirdetményt tett közzé és felhívja a város lakosságát a veszedelmes betegségre. Minden lázas gyermek beteget azonnal meg kell vizsgáltatni az orvossal és minden gyermek paralizis-gyanus esetet be kell a kezelő orvosnak jelenteni a vármegyeházán az orvosi hivatalban. Illetékes helyen azt a meg riyugató kijelentést tették, hogy aggodalomra nincs ok. óvakodni azonban szükséges. Kisvárda népe demonstratív erejű vitézi értekezlet keretében csatlakozott a Revíziós Ligához Kisvárdáról jelentik: Nagy közönség jelenlétében tartották meg vasárnap délelőtt Kisvárdán a gimnázium előtti téren a kisvárdai járás vitézeinek értekezletét. Az értekezleten a vármegyei vitézi szék részéről megjelent vitéz revisnyei Reviczky László tábornok, vitéziszékkapitány és Rajky Jenő ny. ezr. h. széktartó, továbbá Mózer Ernő dr. orszgy. képviselő, Borbély Sándor dr. főszolgabíró, DélTEMPÓ RINALDÓ!.. LUCIANO ALBERTINI AZ ÖRDÖG SZERETŐJE Pentektől—vasárnapig AZ APOLLÓBAN Szerdán Csütörtökön RABSZOLGA KIRÁLYNŐ (A VÖRÖS TENGER) — Regény a Fáraók korából Irta: Rider Haoprd. Rendezte: Kertész Mihály. Főszerepiák: Mineftáh fáraó . . A. Weisse Amenmossiu . . . Beregi Oszkár Uzerti, a gyámleánya Ariette Marchal Jichel Korda Mária Széti, a trónörökös Adelqul Milar A költö Fordiiumd On»o Az udvarmester . . Reinkold HSusseraun h kiiÁrö mŰ8or e » Péntektől—vasárnapig LUCIANO ALBERTINI a vakmerő bravúr szinész legújabb filmje TEMPÓ RINALDÓ (AZ ÖRDÖG SZERETŐJE) Rinaldó Rinaldini legújabb kalandjai 9 fejezetben éi két bnrUwk attrahci

é Előadások rezdete: hétkö«up 5, 7 és 9, orakor czegh Imre dr. tb. főszolgabíró, Rézler Gábor dr. főjegyző, Tóth József dr. gimn. igazgató, a kisvárdai felekezetek lelkészei, Pipcsák János főbiró, az ügyvédi, birói és tanári kar számos tagja, Kisvárda és a járás előkelőségei, szép hölgyközönség és nagyszámú érdeklődő. A járás vitézei vitéz Bartha Károly járási hadnagy vezetése alatt vonultak fei az ünnepélyes értekezletre. Az ünnepélyt a Himnusz vezette be, majd Borbély Sándor dr. főszolgabíró üdvözölte szép beszédben a székkapitányt. — Mióta megszűntek dübörögni a halálhozó ágyuk — mondotta — fásult közöny, dermesztő hidegség ülte meg a lelkeket. Mióta ott a Tisza túlsó partján csehül 'imádják nem az Istent, hanem az ördögöt, azóta olyan kevés öröme van a szegény megtépázotjt magyarnak, különösen itt a végeken. Ma azonban örömünnepet ülünk, mert itt vannak nálunk a vitézeink. Ezen a szép őszi napon eszembe jut,, hogy ott Genfben az a kupaktanács, amely valamikor harcias volt, ma békéről beszél és behunyja a szemét akkor, amikor egy néptől meg akarja tagadni még a levegőt is. Mt'lsivánjuk a békét, de elsősorban adjanak nekünk igazságot 1 Szive egész melegével üdvözli a járás nevében a székkapitányt, akiben a magyar hazafias erényes, inkarnációját tanulta megbecsülni. A nagy éljenzéssef fogadott üdvözlő beszéd után vitéz revisnyei Revitzky László lépett az emelvényre. Hálásan köszönte meg a hazafias érzéstől áthatott magasan szárnyaló szavakat. Nem ünnepemi jöttünk ide — így szólt — hanem, hogy a vitézekkel bajtársi megbeszélést tartsanak. Annál melegebben érinti, hogy ez az értekezlet a járás lakosai körében is visszhangra talált és érdeklődést keltett. A vitézlek mujijkája nyomról nyomra haladva, a haza kifejlődéséhez akar vezetni. Egy pár bajtársi szó az, amit a vitézekhez akar intézni, de hogy ne gondolják azt, hogy titkaik vannak, örömmel üdvözli a megjelenteket. A vitézi intézmény nem az a félelmetes mumus, mint ahogy gondolnák, amely rárohanjon a határokra és ölni, gyilkolni akarjon. Nem katonai erő ez_, hanem a kiválasztottak tábora, akik hazaszeretetökben elsők, munkában vezetők és tiszteletadásban -kimagaslók. Külföldön azt a kijelentést tették előtte, hogy Magyarországtól csak egyet irigyelnek: — a vitézi intézményt. Aki tehát magyarul érez, az mellénk áll, mert ha megértéssel nem lehet, magyar karokkal kell vissza szerezni azt, amit elraboltak tőlünk. Lelkes taps volt a válasz. Király Ferenc gimn. VIII. o. tanuló szavalta ezután nagy hatással a Trianon cimü költeményt, vmajd az Iparos Dalkör énekelte cl Hazám... kez detü hazafias dalt. Tóth József dr. gimnáziumi igaz. gató mondott ezután beszédet, — majd az iparos dalkör énekelte el ezután Révffy Kornél karnagy saját szerzeményű »Három könny van szempillámon* c. gyönyörű hazafias dalt. ,Pipcsák János főbiró terjesztette elő ezután rövid beszéd kíséretében a kisvárdai járás közönségének a revíziós mozgalomhoz való csatlakozásra vonatkozó indítványt. A közönség egyhangú lelkesedéssel fogadta az indítványt, melynek értelmében Herczeg Ferenchez, a Revíziós Liga elnökéhez a következő táviratot küldöttek et: — A kisvárdai járás közönsége a mai napon Kisvárdán tartott vitézi értekezleten egyhangú lelkesedéssel csatlakozott a Méltóságod