Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-02 / 174. szám

10 JNfYÍRYIDÉK. Nyíregyháziak, emlékezzünk ma Krasznojarszkra A csehek mostanában sokat be­széltetnek magukról. Emlékezzünk messze Szibéria belsejében viselt dolgaikról, elcsigázott, kiéhezett beteg hadifoglyok között vivott hós haditettei! •erőt. * Krasznojarszk, százezer lakosú szibériai város a Jenisszei partján. »Krasznojarszk«, annyi mint »vö­rös szirt«. A folyó meredek part­ját a város mellett vörös sziklák képezik, innen az elnevezés. Öt ^agy hat versztnyire innen kietlen fensikon fekszik a hirhedt fogoly tábor, sok-sok magyar erő, fiatal élet örök temetője. A cári uralom alatt épült óriási kaszárnya tömeg egy csomóban, emeletes tégla épü­letekkei s földbe épült lapos bara kokkal. Az épületek és barakok egy részét magas kerités vette kö rüi, őrtornyokkal. Ezen a kerité sen belül voltak a magyar, német, és török hadifoglyok, legénység és tisztek, számuk 5—10.000 között váltakozott. A kerítésen kivül eső épületekben orosz katonaság volt elhelyezve, a fehér Kolcsák kato­nái, 'fiatal, még háborút nem lá­tott orosz fiuk, öreg hadviselt al­tisztekkel s cárhü tisztekkel. — Kolcsák uralta az egyetlen szibé­riai vasútvonal mentét Omszktói V ladivosztokig. I 1919. évi julius 30-án hajnalban a hadifoglyok nagy puskázásra éb­redtek. Az emeleti ablakokon ki­nézve láttuk, hogy a tábor rajvo­nallai van körülvéve. Hamarosan megtudtuk, hogy a külső táborbeli orosz katonaság fellázadt. Küldött­séget menesztettek a városban lé­vő helyőrséghez, hogy csatlakoz­zanak hozzájuk. A mi kapunkat ki­tárták s felszólítottak bennünket, hogy álljunk közéjük, a város már a kezükben van s nyomuljunk ve­lük együtt nyugatra. A hadifoglyok megőrizték hi­degvérüket s senki nem csatlako­zott a kétes vállalkozáshoz. Egy fi­atal s talán az öngyilkosságig el­keseredett hadapród szaladt ki a nyitott kapun s el is tünt örökre. iJe jó is volt nem csatlakozni, mert "bizony a városi katonaság nem tartott velük, sőt ellenük jöttek, rövidesen bekerítették őket, rövid ideig tartó ágyúzás és gépfegyvert üzzef leverték a láza­dókat. Irtózatos volt a bosszú. — Pedig szegény fiataf fiuk jófor­mán azt sem tudták, hogy mit csi­nálnak, talán a rossz koszt kese­rítette eí őket, talán egy pár iz­gató müve volt az egész. Egy kb. 18—20 éves fiu beszaladt a fogolytáborba, beszéltünk vele. — Elmondta, hogy ő nem tudott aemmiről, mély álmából verték fel, puskát nyomtak a kezébe s ő ment a többivel. Másnap száz­számra végezték ki őket. Maguk­nak kellett ingre vetkőzve gödrei­ket ásni, azután a tábor templo­ma falához, állítva lőtték őket agyon, roskadozó igás szekerek aordták ei hulláikat. Azután a teljes passzivitásban .naradt ártatlan foglyokra került a sor. A tábor őrizetét a cseh-tót légióra bizták, de nemcsak az őri­zetét, hanem a foglyok feletti Ítél­kezést is. A becsület mezejéről a kegyetlen végzet által ebbe a po­kolba sodort szegény hadifoglyok ki lettek szolgáltatva a fronton átszökött s itt légiókba tömörült cseheknek. Akkortájban szállingó­zott hazulról a hir, hogy a ma­gyar vörösök megtisztították a csehektől az egész Felvidéket. — Mint dühös vérebek vetették ma­gukat a táborra, összefüggést ke­restek az orosz lázadás és a tábor­ban kulturtevékenységet kifejtő I magyarok ténykedése között, hogy bosszujokat kitölthessék. Gépfegy­vereket állítottak fel, nagy kuta­tást tartottak fegyverek és elbujt oroszok után. A foglyok az el­szórt dolgokat kiadták. A legény­ségi 'táborban egy bozóttal benőtt gödörben elbujt muszkát találtak, csak ugy találomra kiválasztották, aki midőn észrevették, öngyilkos lett. A közelében lévő barakok la­kóit vonták felelősségre. Egy ma­gyar zászlóst, két Iegénységbeht a tábor mögött mindjárt agyon­(ótték és bedobták egy árokba. — Cseh rögtönitélő bíróság ült ösz­sze s megkezdődtek a letartózta­tások. Letartóztattak mindenkit, akit csak valamilyen cimen lstar­tóztathattak, főképen a magyar egyesületek vezetőit és azokat, akik hivatásuknál fogva előadáso­kat tartottak.' így elsősorban dr. r-ély Géza soproni ügyvédet, aki megszervezője és elnöke volt a ma­gyar szövetségnek, amely szövet­ség jelszava volt: »husz millió ma­gyart. Katona Gyula katolikus pap-tanárt, aki akkortájban tartót ta 100-ik gyönyörű tudományos és vallásos felolvasását, Nagy Kál­mán református lelkészt, azután a magyar szövetség titkárát, majd a sántikálva járó Dukesz zászlóst, aki társadalomtudományi felolvasáso­kat tartott, Fekete hadnagyot, Száva Gyulát és igy tovább. Csak jött a cseh őrség és vitte a vá­lasztottakat. * Azután megkezdte működését a cseh rögtönitélő bíróság. A letar­tóztatottak hiába hangoztatták ár­tatlanságukat, rájuk fogták, hogv részint kommunista izgatók, ré­szint, hogy Csehország megsemmi­sítésére törnek s már kész is volt a halálos ítélet. A németet, osztrá­kot rövid kihallgatás után elenged­ték, egyet sem tartottak fogva. tsmmm Pedig volt közöttük igazi kom­munista izgató is, de mivel nem magyar volt, — mehetett. Szegénv magyar vádlottak látták, hogy minden hiába, elkeseredetten vág­ták biráik szemébe, hogy gazem­berek, hogy sohasem fogunk bele­nyugodni Magyarország megcson­kításába. Most 10 éve. 1919. augusztus i-én és 2-ikán dr. Pély Gézát és társait, összesen 17 magyart, a tábor mögötti gödörhöz vezették, összelövöldözték s az árokba lök­ték. 1929. augusztus 4. Majd 1920-ban, a Kolcsák ura iom bukása után. a vörösök a reak­ció áldozatainak s igy a kommu­nizmus martirjainak * tekintették őket, az árokból hulláikat kiásták s a tábor udvarán nagy pompá­val eltemették. Ott sorakozik ma is a 17 sir a krasznojarszki fogolytábor udva­rán. Dr. Pély Géza", a 20 millió magyar álmodója és társai sirja fe­lett vörös lobogó leng, — a Kár­pátok ormán pedig a cseh nemzeti szineket lobogtatja a szél. Dr. Medgyessy Pál. A polgármester még nem döntött a virág­verseny eredményéréi á nyers javaslatot még nem írták alá a bizottsági tagok sem (A Nyirvidék tudósítójától.) Tegnap délben érdeklődtünk dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfő­tanácsos, polgármesternél, megtör­tént-e a döntés a virágverseny e­redménye tekintetében. A polgár­mester kijelentette, hogy a bizott­ság javaslatát nem ismeri, míg ezt á javaslatot eléje nem terjesztik, nem nyilatkozhat a döntésről. A javaslat ugyanis a városi intézői hivatalban pihen egyelőre jegyző­könyv formájában. A jegyzőköny­vet a mai nap folyamán íratják alá a bizottság elnökével, Czapáry Ber­talan tanárral, aki mára jelezte Nyíregyházára érkezését. Míg te­(hát a jegyzőkönyv aláírva a polgár mester elé nem kerül és a polgár­mester végleg nem dönt arról, hogy elfogadja-e a javaslatot, addig a bizottság döntése nem végleges. A bizottság, amint a Nyirvidék megírta, három dijat javasol a vi­rágos ablakoknál, ahol az első helyre Lukács "Béla állami tanító­képző intézeti igazgató lelkes és kiváló ízlésre valló virágkultusza e­redményeként a legszebb virágos ablakokat állithatta a szakértők elé. A NAGYÉRDEMŰ KÖZÖNSÉGHEZ! Minden reklám mellőzésével bejelentjük, hogy pénteken egy napra műsorra tüztüs LILLIAN GISH és RONALQ COLMAN felejthetetlenül örökieesű filmjé t jBl fehér apácát APOLLO -wm W APOLLO POLLO Csütörtökön csak 1 napig? LlilNE HflID a legbájosabb német film színésznővel CSÁRDÁS KIRÁLYNŐ Magyartárgyu szerelmi regény 10 felvonásban MAGYAR HÍRADÓ Pénteken csak 1 napig! LILLIAN GISH és RONALD COLMAN grandiózus filmje A FEHÉR APÁCA Egy forró szerelem regénye 12 felv. — Rendezte: Henry Kíng T eljes előadást betöltő film Előadások kezdete ; hétköenap 5. 7 és 9 órakor A tanítóképző ablaksorát ^zines, petúniák és fejlett, tűzpiros, ép­levélzetü, sudár muskátlivirágok dí­szítik olyan pikturáüs hatással,— hogy mindenki csak örömmel szem­léli a szép ablaksort. A bizottság döntése az, hogy a legszebb magyarvirágos kert Kom­játhy Gusztávnak a Sarkantyús-ut­ca 30. sz. házában van. Munkatár­sunk megtekintette az első helyre jelölt kertet és a régi magyar ku riák és otthonok nagyasszonyainak hagyományos ízlésével berendezett, meleg tónusu, csupa magyar kerti virágokból komponált,, dus szép­ségű kertet talált, ahol a szinek és formák lenyűgöző szépségébe^ a magyar lélek örök értékeit érez­hette meg. A tanítóképző ablakai és Kom­játhy Gusztáv kertje is 150-.-150 pengő jutalmat kap. A bizottság jegyzőkönyve a ju­talmazásról a következőket mond­ja: 1. Az állandó jellegű virágos ablakdiszités kategóriájában első díjra (150 P) az állami tanító­képzőt, helyesebben Lukács Béla tanítóképző intézeti igazgatót hoz­za javaslatba, kinek tudvalevőleg egyéni érdeme, az intézet épületé­nek kitűnően szép díszítése. 2. Az alkalmi virágos ablakok kategóriájában első dijra (100P) Debroszky András lányát, máso­dik dijra (50 P) özvegy Sesztay Pálnét hozza javaslatba. 3. A magyar virágoskertek ver­senyében I. dijra (150 P) Kom­játhy Gusztávot, II. dijra (100P) Gecsei Andrást és III. Híjra (50 P) Marschalkó Gusztávnét hozza javaslatba. 4. Modern jellegű parkírozott udvarok versenyében díjazás nél­küli kitüntetésre Oltványi ödönt, Gergelyffy Györgyöt, Pisszer Já­nost, Jánossy Miklóst és Sasi Sza­bó László dr.-t hozza javaslatba. A zsűri a helyszíni szemle al­kalmával egyébként azt tapasztal­ta, hogy a város területén igen sok olyan virágos kert és ablak, van, melyet ez alkalommal nem neveztek be és ami azt mutatja, hogy a város lakossága jól érzi magát a virágok társaságában és szívesen foglalkozik a virágok kai. E nemes tulajdonság fejlesz­tése érdekében a zsűri előterjesz­tést tett Bencs polgármesternek, hogy mindazokat, akiket jutalma­zásra vagy kitüntetésre ajánl, er­ről elismerő oklevelet is kapjanak. Igen tetszett a zsűri tagjainak Silberstein Ignácné modern virá­gos kertje, amely egyik emiitett kategóriába sem volt beilleszthető. Eme kert után Silberstein Ignác­nét kitüntető elismerésre hozta ja­vaslatba a zsűri a polgármesternek, aki értesülésünk szerint a virágos kertverseny dijait és jutalmait a napokban fogja kiosztani. /

Next

/
Thumbnails
Contents