Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-10 / 181. szám

2 JNÍYÍRYIDBK. 1929. augusztus 10. mezőgazdasági válság Irta: Dr. Marschall Ferenc, orsz, gyül. képviselő Világgazdasági vonatkozásban két tényező determinálja a jelenlegi mezőgazdasági krizist. Az egyik a háború utáni Európának csökkent vásárló és fogyasztó képessége, amelynek előidézésében nagy szerepe van annak *a körülménynek, hogy mig a háború előtt Európa hitelezője voít az egész világnak, addig a háború után Eu ropa adósává vált úgyszólván az egész világnak, de főleg "Amerikának. Az Egyesült 'Államok tőkeki helyezései Európában a mult esztendő végén elérték a 4 milliárd dollárt. Ez körülbelül megfelel a békeállapot tízszeresének. Ehhez még 12 milliárd dollár háborús adósság is járuf. Az a felfogás, hogy a mezőgaz dasági világkrizist csupán a tulprodukció okozza, ma már alig állja meg a helyét. A nemzetgazdasági tudomány szerint ugyanis tulproaukcíóroi csak akkor beszélhetünk, ha a túlkínálat egyforma kereslet mellett jelentkezik. Már pedig ha számításba vesszük, hogy Európa népességének szaporodása megközelítőleg évi 6 millió főre tehető, akkor az tíz év alatt 50—60 millió embert jeient, ami ugyanannyival megnövekedett kenyérkeresletet jelent. De okoznunk kell Európa elszegényedését, ami maga után vonta a vásárló és fogyasztóképessége csökkenését. Ennek szimptomáit ismerjük. Látjuk Európában a munkanélküliek számának növekedését. A Népszövetség számítása szerint 1927ben 7.5 millió munkanélküli volt, ami a család tagokkal és a csak ai xalmi munkához jutottakkal együtt körülbelül 18 millió kereset nélküli embert jelent. Itt van a bankkamatláb állandó növekedése is, amelynek szintén része van a vásárlóképesség csökkenésében. A közterhek állandó emelkedését szintén nem szabad számításon kívül hagyni. Mindezekhez hozzájárulnak még a reparációs terhek, az arany vásárlóerejének csökkenése és mindazok a gazdasági eltolódások, amelyekkel az úgynevezett bc keszerződések sújtották Európa népeit. A világgazdasági vonatkozásban jelentkező másik tényező, amely Európa agrárnépeinek sorsát ma megpecsételi, az amerikai veszedelemben jelentkezik. A genfi népszövetség kutatásai siiertnt például a világ élelmiszer és nyersanyag termelése 1926-ban az 1913-as állapotokkal szemben 16 százalékkal emelkedett. Mig 1926-ban Európa összprodukciója 2 százalékos csökkenést mutat a békebeli állapotokkal szemben, Északamerika termelési plusza 33 százalékra, Délamerikáé 32 százalékra rúgott. Európa részesedési „ránya a világtermelésben az 1913béli 43 százalékról 1926-ban 36 százalékra esett vissza, mig Északamerika részesedési aránya 26 százalékról 30.7 százalékra emelkedett. A tengerentúli államok Öszbuzatermelése volt 1913-ban 281 millió, 1927-ben 422 millió, 1928ban pedig 470 millió métermázsa. Alig 10—12 esztendő alatt tehát a tengerentúli államok összbuzatermelése épen 100 százalékkal megnövekedett. Ebből a 470 millió métermázsából kivitelre került 1913-ban 26 százalék, 1927-ben peig már 44 százalék. Ennek a helyzetnek felismerésé bői az következnék, hogy Európa államok kíméletlen versenyével hogy harcoljanak a tengerentúli államok kíméletlen versenyével szemben. Ehelyett — sajnos — azt látjuk, hogy főleg Középeurópában egymásnak neehzitjük meg a mezőgazdaság prosperálását. Mindebből' csak azt a következtetést akarom 'levonni, hogy a magyar agrárválságnak "kétségkívül vannak nemzetközi komponensei is. Ezeknek eliminálása azonban, sajnos, túlesik a mi erőnkön. Ebbői viszont nálunk sokan arra a következtetésre jutnak, — és tagadhatatlanul ez a legkényelmesebb álláspont — hogyha a gyó| gyulás folyamata bekövetkezik itt is. Ugy érzem azonban, hogy a belet örődésne«k ez a politikája nemhogy feltámadást, hanem ag ráréletünk teljes elsorvadását eredményezné. Ezzei a defetizmussai nekünk szembe kell szállnunk és szembe kell szállnia mindenkinek aki a magyar mezőgazdaság vezető missziójáról itt a Dunavölgyben lemondani nem akar. Fővárosi kereskedők ügynökei tiltott megrende lésgyüjtéssel károsítják a vidéki kereskedelmet s egyszersmind a vidéki vevőközönséget Száz percenttel drágábban vásárolja meg a vidéki vevő az ügynöktől azt az árnt, amelyet a helyi kereskedőnél garanciával és rendes áron vásárolhat meg A nyíregyházi kereskedők tekintetbe véve a közönség érdekeit, a Kereskedelmi és Iparkamara utján tiltakozást jelentettek be a fővárosi kereskedők mindinkább nagyobb tért hódító vidéki megrendelésgyüjtése ellen. A fővárosi kereskedők időnkint ügynökökkei árasztják ei a vidéki városokat és r

t legkülönfélébb árucikkeket ajánítatják közvetlenül a vevőnek, akivei Részletfizetésre üzletet kötnek és igy elvonják a vidéki vevőt a vidéki kereskedő látogatásától. A közönség is jól ismeri már ezeket a fővárosi ügynököket, akik könyveket, háztartási cikkeket, szappant, piperecikket, szövetet és sok más egyebet jönnek ajánlani 'és tömegesen keresik fei a magánlakásokat, a hivatalokat és mindazokat a helyeket, ahoi alkalmuk nyilik bárkivel valamilyen üzletet csinálni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ezekből az üzletekből senki más, mint az ügynök és a fővárosi kereskedő nem lát hasznot. Számtalan példából kiderült, hogy az igy ügynökök utján a fővárosi kereskedőktől ajánlott áruk sokkal drágábbak, mintha azokat a vidéki vevő ismert régi üzletében, a vidéki kereskedőtől venné meg. A múltban megindított akció vai kapcsolatban a Kereskedelmi és Iparkamara az iparhatóságokhoz és a hivatalfónökökhöz, számításba véve az összes köz- és magánhivatalokat, felszólitóleveleket küldött, amelyben figyelmeztette őket arra, hogy a fővárosi cégek ujabban szokásos vidéki megrendelésgyüjtésről szóló 1900. évi XXV. évi törvénycikk egyik szakaszában ugyanis világosan kimondja, hogy nem helybeli kereskedő ügynökökkel megrendelést nem gyűjthet. Abban az esetben, ha ügynökök utján mégis megrendeléseket gyűjt, a meg kötött ügylet vagyonilag nem kö telezi a vevőt. Természetes azonban, hogy nemcsak Nyíregyházán ismert az 1900. évi XXV. törvénycikk ilyen irányú rendelkezése. Az a fővárosi kereskedő, aki ügynököt biz meg a megrendelések megszerzésévei, olyan megrendelőlapot irat alá a megrendelővel, amelynek feltételei annak kezét-lábát megkötik és ÚJ COWBOY VERSENY I KEN MAYNARD JACK HOXIE IZGALMAS COWBOY FILMJE EGYSZERRE Az ököl országa e Vadnyugat lovagja szombaton és vasárnap az Apolloban Pénteken csak 1 napig RAMON NOTARRO AL1CE TERRY LEWIS STONE együttes szereplésével SCARAMOÜCHE világattrakció 12 felvonásban Szombat Vasárnap t'J COWBOY VERSENY! KEN MAYNARD ÖKÖL ORSZÁGA JACK HOXIE VADNYUGAT LOVAGJA a két bravúros kalandorfilm 16 felvonásban egyszerre ElSadasok kezdete: 5.7 és 9 órakor mindenképen kötelezik arra, hogy a megrendelt árut az utolsó fillérig kifizesse. A fővárosi megrendelésgyüjtések kérdése újra aktuális Nyíregyházán. Megírta a Nyirvidék, hogy a Kereskedelmi és ' Iparkamara egyik teljes ülése alkalmával hangos kifakadások hangzottak el a megrendelést gyűjtő ügynökök ellen és ugyanakkor a kamarai tagok példának hozták fel azt az esetet, ami Egerben történt, ahol egy fővárosi alpacca evőeszközgyár ügynökei utján magánosoknak egy hét alatt nyolcvan hatszemélyes készletet adott el, amikor Egerben az egri kereskedők ot év alatt sem bonyolítottak le ilyen forgalmat alpacca evőeszközökben. Néhány nappal ezelőtt, mint a nyíregyházi kereskedők' panaszolják, Nyíregyházán is feltűnt a fővárosi alpacca evőeszközgyár ügynöke és már eddig számos vásárlót szerzett. Az alpacca evőeszközöknél azonban nemcsak az a hiba, mintha többet adna ei az ügynök, mint amennyit Nyíregyházán évek óta eladtak, hanem az, hogy a nyíregyházi kereskedők árainál majdnem százszázalékkal többet fizetnek a vevők a készletekért. A nyíregyházi kereskedőknél az alpacca evőeszközöknek állandó áruk van. Ugyanattól a gyártól, ugyanazokat az evőeszközöket standard árért árusítják mindenütt. Egy hatszemélyes alpacca evőeszközkészlet ára a nyiregyházi kereskedőknél 92 pengő, a fővárosi ügynök ezzel szemben készletét 148 pengőért sózza a vevőre. Ez a példa mutatja talán a legjobban, mennyire előnytelen az ügynököktől való vásárlás. A vevő természetesen csak jó későn jön rá, hogy becsapták és akkor már sok esetben nem tud.védekezni, mig aláirt megrendelőlapja segítségével a fővárosi kereskedők az utolsó fillérig bekövetelik rajta a megrendelés összegét. A törvény ilyen esetekben védelmet nyújt a vevőnek. Nem azzal törődik, hogy az ügynök utján megrendelt áru drágább-e, mint az, amelyet a vidéki kereskedőnél lehet beszerezni, hanem ugy oldja meg a kérdést, hogy a megrendelésgyüjtés tiltott voltára hivatkozva, az ilyen uton kötött kereskedelmi ügyletet a vásárló fél re nézve nem ismeri el kötelezőnek. Ilyen esetben tehát az a megrendelőlap, amelyet a vevő az ügynöknek aláirt, érvénytelen. A megrendelőlap aláírása után a fővárosi cég szokása szerint az első vidékre a megrendelt árut. — Amennyiben a vevő időközben rájött arra, hogy rossz vásárt csinált, mást nem kell tenni, mint visszautasítani az árut és megtagadni az 1 első részlet megfizetését. Ebben az esetben á fővárosi kereskedő dacára a megrendelőlapon körvonalazott feltételeknek, semmiféle eljárást nem indíthat sikeresen a vevő ellen és a vevő még idejében megszabadul á neki tuldrága és az ismert helyi kereskedőjénél sokkal olcsóbban beszerezhető árutól. Ilyen irányú döntés peres esetekben gyakori. Van azonban egy másik eshetőség, amelyik már sokkal kellemetlenebb a vevőre nézve. Ha ugyanis a vevő a megrendelt árut átvette, sőt már egy-két részletet törlesztett is, a megrendelést és a megr.endelés átvételét egy teljesített szerződésnek lehet tekinteni és a fizetést egy másik szerződésnek, amely most már jogosan peresíthető. Erre is van már példa, még hozzá kúriai döntvényben lefektetve, amikor a bíróság álláspontja az volt, hogy a tiltott megrendelésgyüjtés aktusa a megren-