Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-07 / 178. szám

10 JNfYÍRYIDÉK. 1929. augusztus 4. Fagykársegély A legutóbbi minisztertanács olyan határozatot hozott, ameiy a Iegszélesebbkörii érdeklődést és megnyugvást keltheti az ország gazdaközönségében. Már régi kí­vánsága volt a gazdáknak, hogy a fagykártól sújtott vidékek gaz­dáinak megsegítésére a kormány lehető oicsó hitelt bocsásson ren­delkezésre, mert ez az ország álta­lános gazdasági helyzetének javí­tására és fellendítésére nagy fon­tonsággali bír. A minisztertanács határozata szerin a fagykár-segélyt az Orszá­gos Központi hitelszövetkezet fog­já folyósítani, még pedig ofya­ténképen, hogy a holdankénti 40 pengő segély biztositékaként az igénybevevő gazda minden kiszán­tott katasztrális hold föld után 200 kgr. búzát, vagy 255 kgr. rozsot, árpát ,vagy zabot köteles lekötni. A gazda a kapott segély összegé­nek megfelelő váltót ad, amely­nek léjárata hat hónap s összesen még jiyolc hónapra prolongálható olyaténképen, hogy a hitel végle­jáxata azonban 1930 szeptember 30-át meg nem haladhatja. A köl­csönök technikai folyósítása ugy történik, hogy az OKH kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek bonyolít ják le, még pedig a 100 holdon aluli gazdák kölcsöneit a falusi hitelszövetkezetek folyósítják, a 100 holdon felüli gazdák hitele pe­dig a körzeti hitelszövetkezetek ut­ján nyer kielégítést. A hitel után a gazda minden költséggel* együtt évi 8 százalék kamatot fizet, eb­ből a hitelből visszafizetésre ke­rülnek a már előzőleg nyújtott és ez évben lejáró vetőmaghiteíek és a még vissza nem fizetett hiz­lalási hitelek. Reméljük, hogy a kormánynak ez a generozus intézkedése a gaz­daközönség széles köreiben meg­nyugvást fog kelteni. A mai meg­lehetősen súlyos hitelviszonyok kö­zepette a 5 százalék kamatteher, igazán nem mondható soknak s aláhúzza ennek az egész segélye­zési akciónak altruisztikus jellegét. Ha az idei gabonatermés a mos­tani várakozásoknak meg fog fe­lelni s ha a magyar búzára a je­lenlegi kedvező értékesítési lehető­ségek továbbra is fenn fognak állni — amire minden jogos és észszerű remény megvan — akkor remél­hetjük, hogy e fagykár-segély visz szafizetése gazdáinknak különö­sebb gondot nem fog okozni, hasz­na pedig nyilvánvalóan meg fog mutatkozni, mert a magyar föld­ben józanul befektetett pénz ka­matostul visszatérül s még a me­•munkálásra fordított fáradtságot is megjutalmazza. Tudjuk, hogy a gazdaközönség körében is, — mint minden tár­sadalmi osztály körében — van­íiak bizonyos nehézségek, az ő szá­mukra sem fenékig tejfel az élet, de ma minden magyar nehezebben él, ma minden magyarnak többet és súlyosabban kell dofgozni az ' ország politikai és gazdasági fel­emelkedésének érdekében. Ez a most folyósított fagykár-segély ujabb tanúbizonysága annak, hogy a kormány minden társadalmi ré­teg segítségére siet, amennyiben ezt az államháztartás pénzügyi ke­retei megengedik, mert hiszen ez­zei mindannyiunk közös célját kö­kös álmát támogatja: a politikai­lag és gazdaságilag integer Nagy­magyarország. feltámadását. — A Párisi Divat augusztusi száma megjelent és kapható az Ujságboltban, valamint minden uj­ságárusitónál és trafikban. Eddig 6500 látogatója volt a KIOSz kiállításának mindjobban fokozódik az érdeklődés a kiállítás iránt (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Vígan szói a rádió és a cigány­zene a kiállítás területén, jönnek­mennek a látogatók, akiknek szá­ma a mai nappal, a rendezőség közlése szerint, 6500-ra emelke­dett. A kiállítás iránt mindjobban fo­kozódik az érdeklődés, különö­sen a vidék közönsége igyekszik Nyíregyházára. A kisvasutak vo­nalainak vidékét a féláru utazá­si kedvezmény készteti a kiállí­tás, a 30 kilóméternél távolabbi Máv. vidékek közönségével együtt, de készteti az egész vármegye kö­zönségét az a hatalmas siker, amelyet a kiállítás aratott}, s amely sikernek a hirét már szétvitték azok, akik megtekintették a nyír­egyházi iparosságnak ezt a ha­talmas, lendületes erőfeszítését. A Tiszántúli Mezőgazdasági Samara a nyíregyházi kiállításon magolására vonatkozó képek és táblázatok nyertek elhelyezést ízlé­ses csoportosításban. Igen érdeke­sek az 1721-bőles a XVII. század­ból való fametszetek, amelyek á különböző gyümölcsfákat mutat­ják be. A szenzáció erejével hatnak a viaszpreperátum gyümölcsutánza­tok, amelyek a megszólalásig ha­sonlítanak az igazi gyümölcshöz. Hamvasak, ingerlően étvágyger­jesztők, szinte kikívánkoznak áz üveg alól. Hatalmas körték (angou lemei hercegnő, téli esperes), a különböző legszebb 'almafajták, klöztük a hires Botul alma, ami­be nem megy a féreg, óriás birs­almák, szilvák stb. A terem közepén két sorban a konyhakertészet kártevői és azok ellen való védekezési mód van rendszeres gyűjteménybe foglalva. Ugyancsak rendszerbe van foglalva a burgonyabetegségek összes vál­faja, az ellenük való hathatós vé­dekezés ismertetésével'. A terem (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Már megemlékeztünk egyizben a Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­marának a nyíregyházi kiállításon való szerepéről, 'de most újólag visszatérünk rá. Talán még egy évtizedes múltja sincs a kamará­nak, de lelkes propagandájával s vezetőinek szaktudásával, élükön dr. Kállay Miklós főispán elnökkel és dr. Rácz Lajos m. kir. gazda­sági főtanács igazgatóval, máris jelentős eredményeket ért el. Ennek a lelkes, céltudatos mun­kának egyik propagativ eszllllköze a kiállítások rendezése, illetve az ilyeneken való részvétel. Ezt a fel­adatot jött ide teljesíteni a kama­ra, amikor Tucca Szilárd kamarai gazdasági előadó megbizottjával megrendeztette a nyíregyházi ki­állításon való részvétei anyagát. Az emeleti hatalmas rajztermet teljesen betölti ez a hatalmas gyűj­temény. Az egyik talon a szőlő müvelésre, diszkertészetre és a gyümölcs helyes és szakszerű cso­COLLEEN MOORE a szerelmes bakfis szerepében EDMUNDLOWE a megtért hazárdjátékos szerepébtn szerdán ós csütörtökön az Apolloban APOLLO 11 Ma kedden utoljára AKI A NŐKET FELÖLTÖZTETI Irta ; Curt Braun. Rendezte : E. Schönfelder. Egy kis pikantéria 8 felv. Szereposztás: Harry Halm A színházi mama . Adel Sandrock La Jana A gazdag barát . . Ralph Arthur Roberts A cégvezető ur . . Siegfried Arno és a kísérő műsor Lucián Flamm Tilla. tzinésznö Szerdán és csütörtökön COLLEEN MOORE szenzációs nyári újdonsága HAZÁRDJÁTÉK a szerelem és szenvedély játéka 10 felv.-ban. Irta: Benjámin Glaser és a kisérő műso r Előadások kezdete; 5,7 és 9 órakor Mindenütt kapható I Tanaellt TeJsxSvetkezetl Központ BwUpeil, 1., Bwtky MlklÓMt HWIIk másik részében a gyümölcsfák szakszerű kezelése van a madárvé­defmi gyűjtemény. Az összes hasz­nos madarak kitömött példányai kiálltanak itt segélyért a gazdák­hoz és mindenkihez: Ne bántsatok, mert hasznot hajtunk néktek!! Külön gyűjteményben mutatják be a gyümölcskertészeti szerszá­mokat. Mellettük van a sokféle gyümölcsbetegség ezer válfaja, pontos rendszerbe szedve s minden betegség mellett a szakszerű, il­lusztrált magyarázat: Hogyan vé­dekezzünk hathatósan ezek ellen az alattomos kártevők ellen! A kiállítás gyűjteményeinek be­fejezője a kamara szaksajtójának bemutatása. Mert a kamara a ki­állításokon, szakértekezleteken, fel világosító előadásokon és szaktan­folyamokon kívül a sajtót is fel­használja a mezőgazdasági tudás terjesztésére és .pedig igen nagy sikerrel. Folyóirata: a »Tiszántuli Gazdák« igen népszerű és elterjedt sorozatos kiadványai pedig nélkü­lözhetetlen helyet foglalnak ei minden modern gazda könyvtárá­ban. Itt látjuk a »FaüItetők Társasá­gáénak propaganda iratait. Ed­dig 3000 tagja van a társaságnak, amely egyetlen a maga nemében, mert itt nem kell tagsági dijat fi­zetni. Itt van azonkívül a »Debre­ceni Kertészeti Egylet« felhívása is, amely a virágkultuszt, disz­kertészetet, faiskola művelést, ura­dalmi kertészetet és pomológiát óhajtja széles körben kultiválni. A felejthetetlen élményeket és a gazdasági szaktudás egész tár­házát nyújtó kiállítás művészi íz­léssel szakszerűséggel való meg­rendezéséért a teljes elismerés Tucca Szilárd kamarai gazdasági előadót illeti, aki éjt-napot egybe­téve fáradozott azon, hogy a Ti­szántúli Gazdasági Kamara gyűj­teménye méltó disze legyen a nyír­egyházi kiállításnak. Tanulmányi ösztöndíj ujságirók gyermekei számára A Magyarországi Vidéki Lapok Orsz. Egyesülete Gallowich Jenő ügyv. alelnök előterjesztésére elha­tározta, hogy ujságirók és kiadóhi­vatali tisztviselők gyermekei szá­mára a kaposvári Ugrón Gábor fiunevelőintézetben és a Széche­nyi Kollégiumban 10 félingyenes alapítványi helyet létesít. A félin­gyenes alapítványi hely, melyért mielőbb kell (Budapest, VII. Ist­van-ut 65. sz.) jelentkezni, az Ug­rón Gábor nevelőintézetben havi 50 pengő. A főváros központjában fekvő, államilag engedélyezett Széchenyi Kollégium fiunevelőin­tézetébe 1929—30. tanévre közép­iskolai, egyetemi és főiskolai hall­gatót vesz fef az intézet kormány­zótanácsa. A jeles tanerők vezetése és gondos felügyelet alatt álló kollégiumban az ellátás elsőrangú. Magántanulók vizsgálatokra kü­lön kiképzést nyernek. A főisko­lai 'és egyetemi hallgatók külön nyernek elhelyezést. Az intézetet fenntartó országos egyesület elnö­ke: dr. Ugrón Gábor ny. minisz­ter társelnökei dr. Rubinek István és dr. Dési Géza országgyűlési lési képviselők .

Next

/
Thumbnails
Contents