Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-06 / 177. szám

10 JNfYÍRYIDÉK. 1929. augusztus 4. Véres késelés a Korona előtt Egy rendőrt megszúrtak a verekedők (A »Nyírvidék« tudósítójától.)" Izgalmas, véres verekedés volt tegnap reggel fél négy óra tájban a Korona kávéház előtt. Vitéz Bíró Farkas ittas állapotban ösz­szeszólalkozott a 'Kossuth téren ismeretlen fiatalemberekkel és a vitatkozás csakhamar véres vereke­déssé fajult. A dulakodás zajára elősiető Vaday • György rendőr­nek, aki meg akarta fékezni a verekedőket vitéz Bíró Farkas zsebkésével balkezébe szúrt. A véres késelésről tudósítónk a következőket jelenti: Vasárnap éjjel 12 órakor vitéz Bíró Farkas Nonovits bolgár ker­tész társaságában a Korona kert­helyiségbe tért be, ahol egy keres­kedő asztalánál foglaltak helyet. Bírón már akkor látszott, hogy többet ihatott a kelleténél. Zár­óra után a társaság a kávéházba ment át, ahoi Bíró bort rendelt. Mikor azonban fizetésre került a sor, diferenciái támadtak a főpin­cérrel, akit egy borosüveggel fej­be akart ütni. Nagynehezen sikerült a lármás^ duhaj embert Nonovitsnak Iecsií­lapitani és a kávéházbóí kivezetni. Az utcán Biró egy társaságba be­lékötött. A civódás csakhamar vé­reá verekedéssé fajult. Zsebkések kerültek elő és valaki a dulakodás hevében Biró fején mély, suíyos szúrást ejtett . Az elősiető rendőr nem 'birta a megvadult embereket megfékez­ni, Biró késével vaduí hadonászott és amikor Vaday György rendőr le akarta fogni, teljes erejéből a balkezébe szúrta kését. Végre is a rendőr sípjába fujt s a vészjelre elősiető őrszemek segítségévei 'sikerült a dühöngő, részeg embert megfékezni. Vaday György rendőrt, akit az Erzsébet kórházban ápolnak, ma délelőtt hallgatták ki a verekedés részletei felől. A rendőrség kü­lönösen azt akarja tisztázni, hogy kik vettek részt a verekedésben és hogy ki szúrta meg az őrsze­met. Biró ugyanis tagadja, hogy ő szúrta volna meg a rendőrt és azt állítja, hogy a kereskedő tár­sasága támadta őt meg az utcán és azok közül az aki őt fejbeszurta ejtett sebet a rendőrön. Több, mint ezer tűzoltó részvételével zajlott le a nagy tűzoltó verseny (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Szabolcsvármegye önkéntes tűz­oltó egyesületei vonultak fel va­sárnap a bujtosi sporttelepre, hogy impozáns keretek között mutassák be tudásukat, hogy ne­mes versengésben mérkőzzenek meg egymással. Az önfeláldozás­nak és önzetlenségnek mintaképe az önkéntes tűzoltó, aki nehéz napi robotja mellett embertársai élet és vagyonbiztonságáért feláldozza pihenőóráit, fárasztó gyakorlato­kat végez, hogy tüz esetén élete veszélyeztetésével siessen bajbaju­tott embertársa segítségére. Ennek az önfeláldozó munkának gyönyörű eredményét mutatták be a szabolcsvármegyei önkéntesek. — Reggei 9 órakor a vármegyeháza előtt gyűltek össze az ország kü­lönböző helyéről érkezett illusztris vendégek, hogy a Hősök szobra előtt diszmenetben felvonuló tűz­oltó egyesületeket megszemléljék. Ott láttuk Roncsik Jenő főpa­rancsnokot dr. Derekassy Géza fő­orvost, Rechák Tamás parancs­nokot Debrecenből, Kovácsy Ár­pád főfelügyelőt Szatmárvármegyé bői, Hajdú Sándor mátészalkai fő­parancsnokot, Vida Pál székesfe­hérvári főparancsnokot, dr. Ná­nássy Andor országgyűlési képvi­selőt, a Tűzoltó Szövetség társel­nökét, dr. Gergelyffy András nagy­kállói főparancsnokot, az önkén­jtes "tűzoltó egyesület elnökét, Pei­sőczy Bélát a nagykállói járás tüzrendészeti felügyelőjét és még sokan másokat. A Bessenyei téren izgalommaí várta az önkéntesek disz fel vonulá­sát a nagyszámban egybegyűlt Közönség. A csapatok a katonazene indulójára 10 óra előtt néhány perccel • fegyelmezett zárt sorok­ban, feszesen tisztelegve, Antal János parancsnok vezetésével meg­kerülték a Hősök Szobrát, majd a bujtosi sportpályára mentek. — Festői látvány volt a díszes, ezüst sisakos csapatok felvonulása. Elől a kisvárdai járás önkéntesei ha­ladtak, majd Nyírbátor, Napkor derék fiai következtek, míg a me­net végét a bogdányi járás ön­kéntesei zárták be. A sportpályára szinte özönlött az érdeklődő közönség, a tribünök és állóhelyek zsúfolásig megteltek emberekkel, akik lelkes buzdító ki­áltásokkal kisérték az önkéntesek küzdelmét. A zsűri előtt hatalmas hosszú asztalon sorakoztak a gyö­nyörű nyereménytárgyak. Külön­böző nagyságú ezüstserlegek a győztes csapatok részére és ezüst cigarettatárcák az egyéni verseny­számok győzteseinek. A zsűri között ott láttuk Ra­kovszky Iván dr. orszgy. képv. Mi­kecz István alispánt, dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos polgármestert, Harsányi László fő­ispáni titkárt, a tisztikar számos magasrangu tagját. A versenyt a Hiszekegy imával nyitotta meg a katonazenekar, majd gyorsan, ki­tűnő rendezésben egymásután zaj­lottak le a mindvégig lebilincse­lően érdekes versenyszámok. — A hatalmas pályán a falusi fecsken­dők, mozdonyok körül villám­gyorsan, precíz beosztással, szin­te gépszerű pontossággal mo­zogtak a csapatok, ugy, hogy ne­héz volt eldönteni; hogy a sok kiváló teljesítmény közül melyik a legjobb. A verseny részletes eredménye a következő: • + A versenyen három csoport vett részt; a kezdők, haladók és a vá­rosi csapatok. Ezek közül a négy első helyezett ugy a kezdőknél, —­mint a haladóknál serleget nyert. Az utána következő négy csapat pe­dig a vármegyei tűzoltószövetség oklevelét kapta. A városi versenyben Kisvárda és Ujfehértó holtversenyben végzett. Az ujfehértói csapatot azonban fe­gyelmezetlensége miatt a bizottság 5 az eredmény kihirdetése után disz­kvalifikálta. Kezdők: 1. Öfehértó, 2. Gégény, 3. Tiszakanyár, 4. Tiszabercel, 5. Nyirbakta, 6. Kállósemjén, 7. Rét­közbprencs, 8. Anarcs. Haladók: 1. Vencsellő, 2. Oros, 3. Büdszentmihály, 4. Kemecse, 5. Timár, 6. Nyirmada, 7. Gáva, 8. Nyirmihálydi. A kezdők versenyében bár he­lyezést nem kapott Dombrád ki­váló csapata, teljesitményeért azon­ban minden dicséretet megérdemel, mert az alig 6 hét óta gyakorlatozó legénység olyan példás magatar­tást tanúsított, olyan Aorsan és ügyesen végezte gyakormait, hogy általános feltűnést keltett. A csa­pat agilis parancsnoka minden di­cséretet megérdemel. A nagyszerű és példás rendben folyó versenynek nehéz rendezésé-, ért elsősorban Rimaszombathy Gé­za ny. miniszteri tanácsos, a vár­megyei tűzoltószövetség ügyvezető elnöke, valamint vitéz Mikó Ber­talan tüzrendészeti felügyelő, Bakó Pál dr. a szövetség titkára és Vitéz László nyíregyházi parancsnok ér­demelnek teljes elismerést. mozi. Az Apolló uj nagy műsora Hétfőn és kedden »Aki a nőket felöltözteti®, Curt Braun nyári új­donsága Harry Halm, La Jana, Adale Sandrock, Ralph Artúr Ró­berts és Siegfried főszereplé­sével. Pikáns história 8 felvonás­ban, csak felnőtteknek. Szerdán és csütörtökön szintén nyári újdonság: A hazárdjáték, Collen Moore legújabb filmje. Penteken csak 1 napig »Scara­mouche« Ramon Novarro, Alice Terry és Lewis Stone fellépésével. Szombaton és vasárnap Ken Maynard a világhírű bravurlovas nyári újdonsága: »Az ököl országa« cowboy történet. Hétfőn és kedden: 2 órás ne­vető orkán, »Görög ember, nem vén ember« Charles Murray Ame­rika legjobb komikusával. Ma és halnap „A végzetes randevú" és „A kisértetek órája" a Kert Mozgóban A Kert-Mozgó mára és holnap­ra »A végzetes randevu« cimü ö felvonásos nagyvilági történe­tet és »A kisértetek órája« cimü bűnügyi regényt tűzte műsorára. »A végzetes randevu« egy ártat­lanul megrágalmazott feány sze­relmi' történetét tárja elénk sok bonyodalommal "és izgalmas jele­nettel. A főszerepet Olive Bor­den játsza benne. »A kisértetek órája« Thomson Meighan leg­újabb filmje egy elgázolt boxbaj­noknak és a gázoló autót vezető hölgynek romantikus szerelmi his­tóriája titokzatos bünügyi háttér­rel. "Mindkét film iránt óriási az érdeklődés. Feltámadás Tolsztoj örökbecsű regényének filmváltozatát játszotta pénteken, szombaton és vasárnap a 'Kert­Mozgó. Méltán megérdemli a Fel­támadás azt a nagy 'érdeklődést, melyet a közönség tanúsított a darab iránt. A könyeímü kalan­dokban eltöltött élete után talál­kozik Nechludjov herceg Katusá­val, akit elcsábított. Lelkiismerete felébred, jóvá akarja tenni bűnét, mert a leány őmiatta züllött ei. Katusa nem fogadja el az áldoza­tot. És hiába kap kegyelmet to­vább megy a foglyokkal és a her­cegnek azt üzeni szentelje életét a többi szenvedőknek. Dolores dei Rio művészete elevenítette meg Katusát, szépsége, játéka egyaránt elragadtatja a nézőt. Rod la Roque kitűnő volt a herceg szerepében. 4547-5 Láb-, kéz­hónaljizzadás biztos szere a Csanda-féle PODO L. Lábviz után a lábat bepodolozva azonnal megszűnik a lábizzadás, égető érzés, pöífedtség. A bőrt puhán, üdén tartja, a járást vég­telen könnyíti, szagtalanít. Kapható: Gyógyszertárakban, drogériákban. Főlerakat: Margulit drogéria Budapest, V., Nádor-u . 23. Az olimpiász a sivatagban fősze­repét a groteszk fizikumu Samy Cohen játszotta utólérhetetlenül. A • darab maga is bővelkedik szelle­mes, kacagtató fordulatokban. Ma ismét bemutató lesz a Kert Moz­góban. Mezőgazdaság Tarlószántás aratás után Az aratást sok helyütt már be­fejezték, tehát időszerű olvasóink­nak arról Írnunk, mi a magyar gaz via teendője az aratás után? A mezőgazdaság szakértői szerint az aratás után nyqmban a tarlószán­tásnak kell következnie, mert ez­zel *a gazdák "megakadályozzák a föld kiszáradását, másrész fokoz­zák a talaj vízfelvevő képességét. *iogy ez mit jelent? Ha követ­kezetesen és országszerte végre­hajtják, akkor csupán a búzánál át Iag fegalább egy métermázsa ter­méstöbbletet jelent, vagyis any­nyit, amennyit a műtrágyázástól remél á gazda!! Minthogy Ma­gyarországon 2.3 millió hold a búzaföld, ugyanennyi buzatöbblet voina a többleteredmény. Ennek ér teke pedig 50—60 millióra tehető. Gondoljuk el, hogy ennyivel több a termésfölösleg s ennyivel több (körülbelül egymillió dollár) kül­földi deviza jönne cserébe az or­szágba. örömmel tapasztalhatjuk, hogy az idén örvendetesen növekedett más évekkel szemben' az aratás utáni szántás területe. Egyre ke­vesvebb azoknak a gazdáknak a száma, akik a tarlószántást elha­nyagolják s kiteszik learatott te­rületüket a forró nap szárító ha­tásának. Azok száma is egyre ke­vesebb, akik a tarlót legeltetik. A tarlószántásra azért is szük­ség van, mert a magyar éghajlat esőhiánya évente körülbelül 200 milliméternyi csapadékra rug. Má­sik fontos haszna a tarlószántás­nak a gyomok elpusztulása. Tud­valévő, hogy a gabonával együtt ernek a gyomok s azok magvai aratáskor lehullanak a földbe. Ezek a gyommagvak a következő termésig csiraképesen megmarad­nak s néhány év alatt annyira el­szaporodhatnak, hogy magát a ga­bonatermést elnyomják. A gyom ugyanis elvonja a gabonatermés elől a tápanyagot, továbbá a ned­vességet. Ha mármost aratás után a tarlót azonnal sekélyen fel­törik, akkor a gyommag csírázás­nak indul és kikél. Ekkor keli kö­vetkeznie a második védekező szán tásnak, amely álábuktatja a gyo­mot még mielőtt virágzana és ma­got hozna. Fontos azonban, hogy ezek a szántások sekélyen történ­jenek, mert a mély szántás a gyom magvakat mélyebbre vinné Te s azok csiraképessége a következő évben is megmaradna. A tarló­szántást követheti aztán az őszi mélyebb szántás, ami arra szói­éi, hogy a talaj bőven raktároz­ze ei a téli nedvességet. Kívánatos ezeknek a tanácsok­nak a megszivlélése, hogy az or­szág javára és a maga hasznára minél több gazda okuljon belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents