Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-06 / 177. szám

2 JNfYÍRYIDEK. 1929. augusztus 6. A kommunista demonstráció bnkása Eltelt a kritikusnak híresztelt augusztus elseje minden különö­sebb emóció nélkül. Európa leg­nagyobb metropolisaiban és ipari gócpontjaiban sem volt semmine­mű zavargás, annál kevésbbé ná­lunk, ahoi a legnagyobb rendben és nyugalomban telt el augusztus •eiseje. Megbukott tehát az orosz szovjettnek, illetve Szinovjevnek az a terve, hogy utcai csatározások és vérfürdők provokálásávai emlé­keztesse a világot a bolsevizmus mindent átfogó hatalmára és a polgári rendet veszélyeztető ere­jére. Csúnya, sőt komikus felsü­lés lett a nagyhangon híresztelt világ-demonstrációból. És örvende­tes tényképen megállapíthatjuk, hogy nem a rendőri éberség és készenlétei buktatta meg a bolse­vista tüntetés tervét, hanem az, "íiogy a Kommunizmus eszméje tűi­élte önmagát. A háború után következő kaoti­kus í'dőszakban a világraszóló vér­ontás és mérhetetlen szenvedések bizonytalankodó hangulatában az emberiség epekedve kereste azt a gondolatot, amely által lelki egyen súlya heíyreállitassék. A kommu­nizmusban foglalt és a kommunis­ták által vehemens hevülettel hir­első pillanatra tetszetősek voltak azok szemében, akik kritika nélkül szívták magukba azokat. A régi világrend vakmerő lekicsinylése és a háború iszonyainak markáns alá­festése, a céltalan vérontás őrüle­tének propagandisztikus kiélez'ése valóban meghökkentette az em­beriséget a tekintetben, hogy váj­jon jó uton jár-e és nem tévesz­tette-e el az irányt, ámeíy a fej lődés felé vezet. Az egyesek és a. tömegek keresni kezdték a borzal­makból kivezető gondolatot s erre ép kapóra tárták fel a kommunis­ták a reményvesztetteknek a ma­maguk világboldogító dogmáit. De jött a keserű kiábrándulás. A szov jet és a vörös uralom példátlan szörnyűségei és teljes gazdasági tehetetlensége egyre jobban meg­győzték az emberiséget arról, hogy bolsevista ideológia a legrettene­tesebb útvesztőbe visz: mindent leront és elpusztít, annélkül, hogy valamit is tudna alkotni. Nem a fejlődés, hanem a nihil, az erköl­csi és kulturális összeomlás tana, a borzalmak és halálorditások ki­sérő zenéjével. így veszett el az emberiség hite a kommunizmus eszméiben és így hagyják magára e borzalmas tanok hirdetőit azok, a tömegek is, amefyek ideig-óráig kitartottak mellettük. Es ezért bu­kott meg a nagy garral hirdetett augusztus elseji világ-demonstrá­ció. — A világháború legmodernebb regénye: Arnold Zweig: Grisa őr­mester. Egy orosz katona megrá­zó élményei fronton és a német hadifogságban. Két kötet, ára 6 pengő. Eddig ii nyelven jelent meg. Kapható az Ujságboltban. A nyíregyházi össziparosság együttérzésének fényes dokumentuma volt az ipari székház alapkőletétel! ünnepélye 200 teritékes bankett a ElOSz székházában (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi iparosság vasárnap délelőtti nagy ünnepén az ipartes­tületi székház alapkőletételén «tt volt mindenki aki ennek a várme­gyének, ennek. a városnak szeb,b jövőjét őszintén óhajtja, igazán a­karja. A hivatalós funkcionáriuso­kon kivül ott volt a város minden szépért és nemesért hevülő lelkes polgársága, társadalmi rang, állás és felekezeti különbség nélkül min­denki, e város apraja, nagyja, a megnehezült idők minden viharté­pett, de a szebb magyar jövőbe vetett renditLatetlen hitét fel nem adó derék, becsületes nyíregyházi polgárság. Ott láttuk az államhatalom kép­viseletében dr. Kállay Miklós fő­ispánt, a vármegye képviseletében Mikecz István alispánt, a város or­szággyűlési képviselőjét, dr. Ra­kovszky Iván ny. belügyminisztert, Nyíregyháza város képviseletében dr. Bencs Kálmán polgármestert, a városi tisztikar élén, Sesztina Je­nő kamarai elnök, főrendiházi ta­got, Nánássy Andor országgyűlési képviselőt, dr. Radó Rezső kama­rai főtitkárt, a kir. pénzügyigaz­gatósáág képviseletéből Horváth. Bertalan pénzügyigazgatóhelyettest, a kir. adóhivatal élén Eötvös Pál adóhivatali főnököt, a kir. törvény­szék és ügyészség képviseletében dr. Foltin Endrét, Sichorszky Ist­ván iparfelügyelőt, a Máv. képvi­seletében Jánossy Miklós osztály­mérnököt és Barkóczy Ferenc in­tézőt, az Országos Kereskedelmi Egyesülés nyíregyházi kerületének képviseletében Hofjmann Mihályt, sasi Szabó László dr.-t az egysé­ges párt elnökét, a »Nyirvidék« fő­szerkesztőjét, Fráter Szabplcs dr. vármegyei főjegyzőt, Vietorisz Jó­zsef dr. főigazgatót, Ozory István m. kir. államrendőrségi tanácsost, dr. Bernstein Béla főrabbit, Var­gha György tanonciskolái igazga­tót, dr. Garay Gyulát az iparos­ifjuság elnökét, az ügyvédek, or­vosok, mérnökök és az összes fog­lalkoíási ágak reprezentánsait, — mintegy ötszáz főnyi lelkes tömeg­nek az élén. A Városi Dalárda nemzeti imá­ja, a magyar Hiszekegy vezette be az épülő székház telkén lejátszódó gyönyörű ünnepélyt, amelynek el­ső szónoka Zomborszky Dániel ipartestületi elnök a visszaemléke­zéstől felcsukló, meghatott hangon számol t>e az ipartestületi székház létesítéséért folytatott több évtize­des küzdelemről, majd felkéri — Nyiregyháza város országgyűlési képviselőjét, a székház létesitése körül oly hervadhatatlan érdemeket szerzett Rakovszky Iván dr.-t, hogy az ipartestületi székház alapkövét a szokásos formalitások között he­lyezze el. Az alapkőbe helyezett Emlék­irat szövegét Walter Géza dr., volt iparhatósági biztos olvasta fel. Az Emlékirat szövege a követ­kező : Isten nevében! Ezen épületet eredetileg egyeme­let magasságban a Jézus Krisztus születésétől számított 1929. év ju­lius hó 22. napján vitéz nagybá­COLLEEM MOORE a szerelmes bakfis szerepében EDMUND LOUE a megtért .hazárdjátékos sterepébtn szerdán ós csütörtökön az Apolloban ^ IE 3 O !_.!_. O Hétfőn Kedden 11 AKI A NŐKET FELÖLTÖZTETI Irta : Curt Braun. Rendezte ; E. Schönfelder. Egy kis pikantéria 8 felv. Szereposztás: Harrjr Halm A színházi mama . Adel Sandrock La Jana A gazdag barát . . Ralph Arthur Roberts A cégvezető ur . . Siegfried Arno es a kísérő műsor Lucián Flamm . Tílla, színésznő . Szerdán és csütörtökön 00Ii LEEN MOORE szenzációs nyári újdonsága HAZARDJATEK a szerelem és szenvedély játéka 10 felv.-ban. Irta: Benjámin Giaser és a kisérg műso r Előadások kezdete ; 5, 7 és 9 órakor nyai Horthy Miklós Kormányzó Ur őfőméltósága, Gróf Bethlen István miniszterelnök, dr. Kállay Miklós szatjolcsvármegyei főispán, Mikecz István alispán, dr. Rakovszky I\V­nyug. belügyminiszter, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, Nyir­egyháza polgármestere és Zombor­szky Dániel ipartestületi elnök mű­ködésüknek idején kezdetjte meg épiteni a nyíregyházi iparosság, a magas kormány, a vármegye és Nyíregyháza város anyagi segítsé­gével és az iparosok összessége ál­tal felajánlott természetbeni mun­ka teljesítésével. A munka megkezdése tekinteté­ben Adorján János, Smiják István és ifj. Tóth Pál építőmesterek és Kiss Gyula lakatosmester, ipartes­tületi alelnök, Hogyan Mihály elől­járósági tag fáradhatatlan és min­den egyéni érdeket félretevő önzet­len munkájuk alapján indult meg. A terveket készítette Adorján Já­nos, Smiják István, Kovács . De­zső, ifj. Tóth Pál, Nagy Jenő, Ba­rucha József, a kivitellel bízatott meg Smiják István építőmester. Az építkezés idejében XNyíregy­háza városában 1317 iparos volt. Istennek bpséges áldását kérjük e műre s álljon az idők hosszúsá­gán keresztül az önzetlenség, a be­csületes munka hirdetőjeként. Az épités idejébjen az ipartes­tület vezetősége a következő egyé­nekből állott: Diszelnökök: Somogyi Gyula ny. kir. közjegyző ügyvéd, dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, Nyiregyháza város polgármestere, Sesztina Jenő a debreceni keres­kedelmi és iparkamara elnöke. örökös tiszteletbeli tag: dr. sasi Szabó László. Az elöljáróság tagjai: Zombor­szky Dániel elnök, Kiss Gyula I. alelnök, ifj. Tóth Pál II. alelnök, Antal Lajos pénztáros, Lakner Bé­la ellenőr, Tóth László iparhatósá­gi hjiztos városi aljegyző, dr. Bá­lint István ügyvéd ipartestületi ü­gyész, Zeke László ipartestületi jegyző. Karasz János, Kecskés Jó­zsef, Papp Lajos, Takács Balázs; Kresztyankó György, Valikká Pál, Nagy István, Feigi Sándor, Os­váth Antal, Hauzer Gyula, Christ Dezső, Bajdik István, Kohn I. Ig­nácz, Hogyan Mihály, Barth Antal, Jobbágy Pál, Lehoczky János, Me­zei József, Klafter Ignác, Szilágyi Gyula, Roth Zsigmond, Reisz Her­mann, id. Palombi Gábor, Vasskó Mihályné, Zonborszky Mihály, Soitész János, Engler József, Per­jéssy Kálmán, Hamza Sándor, Glo­viczky József, Homyák János, Gur­b£n Jenő, Bartha István, Balcár István, Májer István, Adorján Já­nos, Szentmiklóssy Zsigmond, Ga­ra József, Nagy István (hentes), Ilauszki János, Lengyel Nándor, Stein Ignác, Jakab Kálmárt. A székház építési ügyeit intézó bizottság: elnök dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, a vá­ros polgármestere és az ipartestü­let diszelnöke, alelnökök: Kiss Gyu la ipartestületi alelnök, Tóth Pál ipartestületi alelnök, jegyző: Wal­ter Géza dr. m. kir pénzügyi tit­kár, könyvelő: Szánthó József vá­rosi számvevő, pénztáros: Zombpr­szky Mihály, ellenőr: Kohn I. Ig­nác, beszerző csoport: Kiss Gyula, Hogyan Mihály, Karasz János, — anyagátvevő: Jobbágy Pál, ellen­őrző mérnök: Kovács Tibor váro­si mérnök, tago^: Antal Lajos, Lakner Béla, Smiják István, Bo­dolószky Lajos, Barth Antal, Baj­dik István, Kresztyankó György, Róth Zsigmond, Bezzeghy József, Lengyel Nándor, Valkó Pál, Soi­tész János, Molárovits János, Ti­marovszky Frigyes, Bartha István, dr. Bálint István, dr. Garay Gyula. Dr. Kállay Miklós sk. Szabplcs­vármegye főispánja. Mikecz István

Next

/
Thumbnails
Contents