Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-28 / 194. szám

1929. augusztus 28. JhíVíKYIBáiL Utazás — Turisztika Rémhírekkel riasztják el a Magyarországra utazó külföldieket Sajnos, hozzá kellett szoknunk ahhoz, hogy nemzetünket, országunkat a körülöttünk levő szomszédos államok állandóan ócsárolják, gyalázzák, vádolják. Igy cselekedett a régi, monarchikus államközösség idején az osztrák hivatalos külügyi kormányzat hatalmi féltékenységből. Igy cselekszenek most a csehek, az osztrákok és a németek, akik minden lehető alkalmat megragadnak arra, hogy a leghihetetlenebb rémhírekkel riasszák el a Magyarországra utazó külföldieket. Rut munkájukra jellemző az alábbi példa. Minap Hegyeshalomra érkezett egy angol ur, aki a nyári hónapokban bejárja Európát. Midőn Hegyeshalomban vámvizsgálatra került a sor, aggódó arccai kérdezte meg az ellenőrző közegek egyikét, hogy ajánlatos-e tovább utazni? A hivatalos közegek érdeklődésére aztán elmondotta, hogy Bécsből akar Budapestre utazni, azonban a bécsi szállodában, ahol megszállott, elutazása alkalmával a szálloda portása le akarta beszélni magyarországi útjáról. Azt tanácsolta, hogy mondjon le tervéről, mert Magyarországon olyan állapotok vannak, hogy az élete sem lesz "biztonságban; különben is Budapest olyan hely, ahol egy rendes, becsületes szálloda sincsen, tehát még nyugvó helyre sem tehet szert müveit, modern ember. Majd meglátja már — mondotta a portás — Hegyeshalomban, a határállomáson, ahol majd betyárok veszik körül a vonatot és az utasokat kifosztják. Megdöbbenve hallgatták az ellenőrző közegek az angolt, akinek aggodalma azonban láthatóan csök kent, amikor látta, hogy hazája nyelvén beszélnek vele és a rablóknak sehol semmi nyoma. A hivatalos közegek pedig megnyugtatták, hogy amit neki Bécsben mondottak, az rosszindulatú ráfogás, rémhír; továbbá, hogy Budapest nagyon szép, modern város, ahol előkelő szállodák vannak. Figyelmébe ajánlották a Gellértszállót, amely egyike a világ legmodernebb szállóinak. Az angol ezeket hallva tovább utazott. »Megpróbálom« — mondotta még mindig aggodalmaskodva — »legfeljebb áldozatul esem a betyároknak!« Néhány nap múlva azután levelet irt az angol a Gellért-szállodából. Szégyenkezve ismerte be, hogy hitelt adott a bécsi portás szavainak, mert abból bizony egy árva szó sem igaz, Betyárokat seholsem látott, szállodát olyant tatált, amilyent még seholsem látott eddig, Budapest pedig nagyon tetszik neki. Végül megígérte, hogy a bécsi portás ellen megteszi a megtorló lépéseket, amit legelső kötelességének tart. Ilyen rosszindulatú portások és egyéb rémhírterjesztők rendszerint az ellenünk irányitott propaganda bérencei, akik rengeteget ártanak a mi idegenforgalmunknak. Ellensúlyozni kellene az ilyesmit, erőteljes propagandával, amely már a határállomásokon kezdődjék. Sport Vasárnap le&z a miskolci kerékpárverseny Már csak egy hét választ el attól a nagy naptól, amelyen az újraéledt felvidéki kerékpársportot a nagyközönség előtt nyilvánosan is bemutatják. Az egész Felvidék) élénk érdeklődéssel várja az eseményt, melyre propagandisztikus szempontokból 6000 jegyet osztottak és küldtek széjjel. Érthető tehát azon néhány tucat nevezőnek, kik e premieren starthoz állanak, lelkes készülődése s lázas tréningje, hiszen e versenytől függ a Felvidék biciklistagárdájának közkedveltté tétele. Tudnunk kell, hogy kerékpáros szövetségi tekintetben az Alföld a Felvidék előtt járván, azt is odacsatolták s legfőbb ideje volt, hogy az illetékes tényezők, a BÉMAC miskolci áutóclub égisze alatt összegyűltek azon célból, hogy a Felvidéken is rendszeren épüljön fel és fejlődjék az olimpiai sportágazat. A miskolci versenyen első versenyszámként a 18 éven aluli ifjak szerepelnek. Utána motorkerékpárverseny lesz, majd rákövétkezőieg ismét kerékpárosaink válogató mérkőzése. A közbeiktatott szóló és oldalkocsis motorkerékpárversenyt újból kerékpárosaink mérkőzése váltja fel, melyen már csak a legjobbak fognak indulhatni. Tréningidőben ezek 60 kilóméteres sebességet is köröztek a miskolci pályán, emberi erővel gyorsvonathoz hasonló száguldást! A mai naptól kezdve minden reggel és minden este gyakorlatozhatnak az indulók. NevezéI

sek a BÉMAC' autóclubnál Miskolc, Széchenyi-u. 9. I. emelet, eszközölhetők. Gondoskodás történt arról, hogy a tréningeket nagyszámban végignéző érdeklődők ne zavarják őket a menésben. Annyival is inkább intézkedni kellett, mert csütörtöktől kezdve a motorkerékpárosok hivatalos tréningje részére már a korlátoszlopokat is körülszalmazsákolják. Vasúton féláron lehet Miskolcra utazni a verseny napján miskolc—lillafüredi, vagy miskolc—tapolcai hétvégi (weekend) jeggyel. A kerékpáros versenyen a Magyar Kerékpáros Szövetség kiküldöttjei is megjelennek. Az eredmények kihirdetése egy 16 hangszórós megafonon történik. lL*|jJ"l"l

Bl"hi"L

a_ 1 KÁTRÁNY KARBOLINEUM KREOLIN legolcsóbban bszerezhető Brüllnél Bessenyei-tér Telefon 143. 4928-? Kapható mindenütt? Mégis kisüt a nap 3

0 Regény. — Irta: Péchy-Horváth Rezső. Vidáman, derűsen, jókedvűen haladtak a szőlők között |és a keskeny útban párokra szakadoztak. Legelői ment Zsuzsa, leghátul Cica és közbül Adorján, akit roskadásig megraktak eiejpózsiás csomagokkal. Zsuzsa és Ughy jó ideig szótlanul ballagtak •egymás mellett. A leány lopva el-elnézte ezt az ,érdekes, nem mindennapi férfifejet, amelyen a férfias szépség kellemes vonásai mellett az energia, a bátorság, a mélységes sziv és az értékes szellem ritka koloritja csillogott. Hajában itt-ott egy-két ezüstszál a szenvedések szines mozaikjával kitarkázott múltról beszélt. Zsuzsa elgondolkozott afelett is, hogy az ő nagy, szinte megdöbbentően, sőt léhán bizó optimizmusa milyen harsogó ellentétben leledzik az ujságiró sötét, engesztelhetetlen pesszimizmusával —• és mélyen belepirult abba a forró gondolatba, hogy rendszerint az ellentétek, a sarkok szokták vonzani egymást, hogjy aztá n mindörökre egyesüljenek... A Csaba pesszimizmusa nyilván onnan eredt, hogy igen alacsony helyről »jött« és amig önerejéből megformálta magát és elhelyezkedett, sokatr kellett szenvednie. A sors, amely ha a pénz arisztokratáira mér csapást, lakájháttal görbed meg és ugy osztja büntetéseit, amely ekkor inkább simogatás, mint ütés, — de ugyancsak kegyetlen és könyörtelen, amikor zsamokoskodhatik valakivel — és ilyenkor pazar kezekkel osztja a szeges ostor suhintásait... Csaba hallgatag, mélységes fényű szeme többet regélt, mint bármely fényes tollal odavetett riport az élet mélységeiről és az emberek igazságtalanságairól. Elmesélték, hogy a szeges ostor sokat csattogott a hátán, mig az a büszke, gőgösen egyenes hát engedelmesen és megalkuvással hajolt meg, mindig lejebb és le- , jebb... mig aztán kaján vigyorgással rákerült a mindnyájunkat egyforma brutálissággal véresre sarkantyúzó fekete lovag... A mély horogból hirtelen szélesebb domboldalra jutottak fel. Előttük egy tekintélyes nagyságú és barátságos tornácú fehér ház magasodott fel. — A Kisfaludy Sándor háza! — ujjongott Zsuzsa lelkendezve. — Ide hozta Szegedy Rózát, ifjú nejét és itt irta legszebb költeményeit... És nyomban idézte is a halott költő egyik legbájosabb epikai költeményét: »(Jlj mellém a kandallóhoz! Fel van szitva melege. Csobáncvárról, édes kedves, lm! halljad egy agg rege: Mult szüretkor Badacsonyon A Múzsámtól vettem én, Egykor, midőn magam bolygék A hegy szirtes tetején.« Elragadtatva recitált, kissé iskolás hangon és Cica is bemutatta, hogy járatos a Himfy költőjének örökszép ^irodalmában: »Téged látlak az egeknek Maga3 tiszta kékjében; Téged látlak a vizeknek Folydogáló tükrében; Nappal a nap aranyjának Ragyogó lángfényében, Éjjel "a hold világának Reszkető ezüstjében. Minden időpercezetbén, Mindennemű szegeletben Üldözőm vagy szüntelen: Hagyj békét, óh kegyetlen!« A szivükre annak a mélységes férfiszerelemnek a soha el nem hamvadó lángja csapott és érezték, szívták magukba az erejét Sokáig álltak a ház előtt és ugy tetszett nekik, mintha a régen elporladt költő és büszke, szerelmes hitvese most is ott suttognának a sötéten meredő ablaktáblák megett Késő délelőtt volt már, amikor felértek a hegy széles, füvei benőtt siku csúcsára. Egyszerre csodálkozva torpantak meg, amint a fák közül a tjsztásra kiléptek és a varázslatos szépségű látvány ott feküdt el a lábaik előtt. Langyos szél zúgott a fejük körül. Érthetetlen melódiákat keltett életre valami láthatatlan csodahangszeren. Alattuk szédítő mélységben ott feküdt egész nagyságában és káprázatos szépségében az azúr tó. A játékosan kergetőző hullámok morajlása csak távoli susogáshoz hasonlóan ért fel a hegy ormára, a távolság szordinóján keresztül halkan letompítva. A túloldali parton élénk csillogással integettek a partmenti mocsarak és folyók pihenő vizei. A boglári és fonyódi dombok haragoszöldje szemetpihentetően mosolygott ki a legelők egyformaságából. A somogyi part lapos sikján messzire ellátott 'a szem és mint valami gyermekjátékszer, apró házak, szinesietejü villák fehéredtek egymás mellett. Távolabb, itt-ott egy-egy falucska mutatta barátságos arculatját. A tó felületén széles barázdát szántva, valahol Keszthely felé járt egy gőzhajó. Fekete füstcsíkot húzott a levegőben, amely aztán mint valami uszály, libegett utána... — Isteni látvány! — szólt Zsuzsa és az elfogódottságtól meghatottan rezgett a hangja. Ughy, aki örömmel vette észre, hogy egyedül maradtak, letelepedett a puha füre. — Most értem csak meg, hogy mit jelent az a mondás: »Legszebb Somogyból Zala«. Innen bizony nem sokat látunk a túlsó part természeti szépségeiből, nem ugy, mintha Somogyból nézünk át Zalára ... (Folytatjuk.). • , ; < . í