Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-25 / 192. szám

JSTyíryidék. 1929. augusztus 25. 1 I H€C1 KRÓNIKA. Európai Egyesült Államok wwwwwwww> Szent Istvánkor elővettem A névnapi listát, Felkerestem szépen a sok Esedékes Pistát. Sándorfinál, a lakómnál Kikötöttem végre, — S emelkedett hangulatban Célozgattam Gyengéden a Házbéremelésre 1 Balsai hid építését Mérnök urak nézték, Mindent, amit láttak ottan, Végig megdicsérték. Borjupörkölt, turóscsusza, Cigányzene, kártya, — Mindenképen dicséretet Érdemel az Épitkezés Előhaladása! Veszett világ, ez a világ, Ilyet ki is látott: Veszett kutyák összemartak Három kis családot. Évek 'óta ebzárlat van És kivétel nélkül, — Pedig ime mennyi kutya Szaladgál és Veszekedik Még szájkosár nélkül! A kis kutya, a nagy kutya Nem ugat hiába, Minden nyárnak meg van itt a Maga harapása. Valahogyan itten mégis Rendet kéne tenni, — Nem lehet az, hogy minálunk Mindenkinek A Pasteurbe Egyszer el kell menni! Veress Sándor barátomnak A megválasztásán, Résztvettünk' mind, a paszabi Kicsi községházán. Nagyon szép volt a választás, Egyhangú és jámbor, — Éljenek a paszabiak És közöttük Soká éljen Doktor Veress Sándor! Nyirábrányból husz levente Kerékpárra szállott, Budapestig a kis csapat Sehol meg nem állott. Lóra termett a magyar, de Hogyha ép ugy lenne, — Tűzön, vízen, gépen, gáton A világnak Minden népén Felülkerekedne! A diákok innen-onnan Hazaszállingóznak, Mert ma-holnap vége van már A vakációnak. Diák fia busulását Az apa is érzi, /— Tandíj, tankönyv és a többi, Szeptemberi Fizetését Szomorúan nézi! Bonta, Irta: Krska Miklós. I. Mindenféle iskolacikk BHHHMi kapható az Ujságboltban A világháború borzalmai után mélységes bébevágy tölti el az egész emberiséget. Ez a vágy vezette az embereket a Nemzetek Szövetségének megalkotására, célul tűzvén az egyes államok közt felmerülő háborús okok elhárítását, ugyancsak ez vezette később a Kellog-féle b!ékepaktum aláírására, melyben az aláíró felek egyöntetűen elitélik a támadóhábiorut s kötelezik magukat, hogy annak, mint eszköznek igénybevételétől tar itózkodni fognak, most pedig Briand francia külügyminiszter ujabíb tervvel áll elő: a háború felszámolásának logikus betetőzéseként meg akarja alakítani az Európai Egyesült Államok államszövetségét. A gondolat nem uj. A politikai irók — ha más formában is — már évszázadokkal ezelőtt foglalkoztak vele. Sőt az eszme a csaknem az egész Európát magában foglaló római bárodalomban, majd Nagy Károly birodalmában, a né. met—római császárságban s Végül Napoleon birodalmában időlegesen gyakorlatilag is megvalósult. Különböző népeknek egy ily hatalmas szervezetbe való tömörítése azonban rendkívül nagy nehézséggel jár. Hisz Amerika kivételével tulaj donképen az egész számottevő emberiség, a kultur-emberiség egyesítéséről van szó. Az elméleti politika megállapítása szerint ez egyáltalán keresztülvihetetlen. Briand mégis reméli, hogy tervének gyakorlati megvalósítása nem fog leküzdhetetlen akadályokba ütközni. De hogy a gyakorlati politika hogyan fogja az akadályokat áthidalni, az még a jövő titka. Elméletileg a kérdés azon fordul meg, hogy milyen relatióban állnak egymáshoz az emberi élet alanyai: az egyén, a nemzet és az emberiség. Vizsgáljuk ebből a szempontból, tehát kizárólag az elméleti politika megvilágításában a problémát tüzetesebben ! Egyén. Már az ókori gondolkodók legnagyobbika, Aristoteles, megállapította, hogy az ember természeténél fogva társas lény. Az egyes emberek, mint önálló, a többi emberektől elvonatkoztatott egyedek, világtörténeti szerepkört betölteni nem tudnak. Működésre, cselekvésre képessé csak akkor válik az egyén, ha közületbe áll. Entitását csak itt tudja kifejteni. A természettudományi tények, melyekből következtetni lehet, hogy az ember arra van rendelve, hogy másokkal együttesen fejtse ki a maga szellemi és anyagi erőit, a következők. Az emberiség két nemre válása mutatja, hogy nem egyedül való életre van teremtve ai. ember. Ugyanerre az eredményre jutunk akkor is, ha a gazdasági okokat nézzük. Az ember megélhetése csak a közületben van biztosítva. De a döntő ok : a nyelv. Épen a nyelv az, mely kiemelte az embert az állatvilágból s tette igazán szellemivé. Már pedig ha az ember nem társas lény lenne, akkor a nyelvre sem volna semmi szükség. A nyelv az a főérv, melylyel bizonyítjuk, hogy az embernek a nemi kettéváltság mellett nem is esupán kis csoportokbán, hanem épen nagy közületekben kell "élnie. De ezeken felül az embert a psychéje is közületi életre utalja. Az emberek szükségét érzik a kölcsönös együttműködésnek s a termelési folyamat akképen való berendezésének, hogy mindenki csak azt a munkát végezze, amire neki legteljesebb rátermettsége van, Továbbá az emberi lélek ugy van megteremtve, hogy egyedül fázik, nem érzi jól magát, szüksége van más lelkekkel való érintkezésre Az emberi lélek a bajt, bánatot kétszeresen érzi, ha nincs, aki együtt érezzen vele, keresi ennek következtében a rokonleiket, hogy ab£>ól vigasztalást, erőt merítsen Világos a fentiekből, hogy mi után az emberek a teremtés* által társas életre vannak szánva, az egyén nem is lenne akadálya az emberiség egy nagy szervezetbe való összefogásának. Az akadály ott van, hogy az em berek közületi életre törekedvén mindjárt az első -%agyot>b társas körökben, a népekben illetve nem zetekben, oly szoros egységeket al kotnak, hogy épen ezek az egysé gek, nemzetek — minden más töb bi nemzettől különbözni akarván — lehetetlenné teszik az emberiségnek további tágabb körű közületekben való tömörülését. Nép, nemzet A filozófia szerint a nép és nemzet is ép ugy entitások, mint az egyes emberek. Vagyis képesekarra, hogy mint individualitások tűnjenek fel nekünk, melyek magukat a környezetüktől meg tudják különböztetni és egységesen éreznek, gondolkoznak és cselekszenek. Ha valamely emberi közületnél meg van a diremptio önmagának * megkülönböztetésére a környezetéitől s a töb^i népektől, ha a maga egyéniségének tudatában van és mint egységes psychologiai centrum tud érezni, akarni és cselekedni, mondjuk, hogy az a közület: rií p. A nép vagy nemzet a legeklatánsabb példája, hogy nemcsak testünkhöz lehetnek kapcsolva azok a fizikai jelenségkörök, melyek a psychologia tanítása szerint az egyéniséget kiteszik, hanem más substratumokhoz is. A nép, nemzet mutat fel olyan jelenségköröket, melyekből ugy látszik, hogy mint egy orgánum él, uralkodik, dolgozik, egységesen érez. Honnan van a hazaszeretet eszméje, a közös cé-. lókért való lelkesedés, melyek nagy erőfeszítésre bírnak "'bennünket, holott nem egyéni céljaink ? Azért van, mert ugyanaz a nagy, szellem lelkesít, mert érezzük, hogy egy nagy egységnek vagyunk a tag jai, mely bpnnünket magában foglal és magáva/ ragad. A nép és nemzet tehát mint önálló, tagjai akaratától'független entitás, beékelődik az egyén és az emberiség közé és oly válaszfalat képez köztük, melyet az egyes emtjer ledönteni nem képes. Az alkotmánytan pontos meghatározásával élve, nép alatt oly sajátos, egységes jellegű emheregészet értünk, melynek az egyetemes emberi eszméről különleges felfogása van és ezt legalább társadalmi intézményeiben öntudatosan és eredeti módon kifejezésre juttatni képes. Ha pedig ez az eszme az összembjeriségre feltétlen értékkel hir s az illető emb<eregész azt saját öntudatos erejével külsőleg is, államalkotás utján, a többi népektől függetlenül megvalósítani tudja, az ületó nép nemzetté alakult át, vagyis a nép nemzeti szinvonalrf emelkedett. Már e definitiókból kitűnik, hogy a népek^ nemzetek sorsa a küzdelem. A nép és nemzet között épen az a különbség, hogy az egyik minden ellenséges irányon és erőn immáron diadalmaskodva, a maga eszméjét, mint független tényező a népek nagy koncertjében, szuverén önirányzó közület alakjában is kifejezésre juttatni képes : mig a nép azt csak más hatalma alá vetetten, külön nyelvében, gazdaságában, irodalmában, művészetében, de nem közjogában. / Minden népnek törekvése," hogy nemzetté fejlődjék s nemzeti mivoltát a többiekkel elismertesse, másrészt pedig az elért nemzeti szinvonalat örök időn át meg is. akarja tartani. De ezt csak küzdelemmel teheti. A népek életrendjében nem uralko. dik egyetemes jog. Mig a magánjog világában a jogalanyiság az egyénhez annak születésével ipso facto hozzákapcsolódik, addig itt ki kell harcolni, hogy a nép a nemzet-szinvonalat elérje s igy nemzetközi jogok alanya lehessen, valamint további folytonos erőfeszítésre, szellemi és fizikai harcra van szükség, hogy a nemzet mivoltát meg is tartsa. Itt nem a lus, a jog, hanem a tények, a factumok világában élünk. A világtörténet, a nemzetek sorsa nem a jogélvek hanem az erő szerint alakul. Hogy tehát valamely nép bir-e azzal a négy qualitással, melyek őt nemzetté teszik, nem valamely nemzetközi fórum subiectiv felfogása dönti el, hanem elsősorban magának az illető népnek kell kimutatni. i. Hogy van-e a népnek oly sajátos eszméje az emberiségről, melyet saját különleges módján akar érvényesíteni, bebizonyíthatja összes tevékenységével, nyelvével, tudományával, ' gazdasági rendszerével. 2. Hogy a nép az ő sajátos eszméjének tudatában van-e, az megnyilvánul a népnek, mint egésznek az érzetében s szerves áthatottságában. Az egyeseknek tudatában kell Ienniök annak, hogy sorsuk hozzá van kapcsolva az egészhez, amit Vörösmarty igy fejez ki : »A nagy világon e kívül nincsen számodra hely.« Amelyik nép tagjainak az a felfogása: ubi bene, ibi patria, abban a népben nincs is meg az öntudatosság. 3. A harmadik "feltétel, hogy annak a sajátosságnak, amely szerint az emb^er eszméjét valamely nép a maga egészében felfogja, értékének kell lenni az összemberiség szempontjából. Ennek a feltételnek megfelel a nép, ha "oly termelv.ényeket produkál, melyek a világtudomány és művészet szempontjából egyetemes értékűek. Amelyik nép erre nem képes, azzal a többi nemzetek nem törődnek, nem segítik, sőt ellenkezőleg, elgáncsolják, azt akarják, hogy ne legyen belőle nemzet, mert amelyik népből nemzet lett, annak szava van a világ ügyeinek intézésében, tehát az emberiség, a többi nemzetek életsorsára befolyást gyakorló hatalmas tényezőlesz. 4. Végül hogy valamely népnek az összemberiségre van értéke, azt önmagának kell bizonyítani azáltal, hogy olyan erőt mutat, melynek nem lehet ellent állni meiy erő külsőleg az államalkotásban nyilvánul. Minden nemzetnek magának kell kimutatni kulturfölénynyel és karddal erejét. (Folyt, köv.) FISK PNEU a leggasdasáf goaabb Autófelszerelési R -T. Budapest, IV., Aruiykéi-n. 2. tSH? Tel. Ant. 812-41. 165-20