Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)
1929-08-24 / 191. szám
24 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 18. Magyarok világkongresszusa A külföldön szerte élő magyarság képviselői Szent István hetében nagygyűlésre jöttek össze Budapesten. A magyaroknak ezen a világkongresszusán az Észak és a Dél, Kelet és Nyugat magyarjai találkoznak, eljőve a világnak arról a pontjáról a hazai fővárosba, ahol most iaknak. Ez a világkongresszus dokumentálja, hogy a nagyvilágon mindenütt élnek az országtól távol magyarok s talán nincs ma népe a világnak, amelyik annyira sajnálatosan szét volna szóródva, mint a magyar. A szétszóródás okát többek között elsősorban Magyarország szétdarabolásában kell keresnünk, mert az igazságtalan békék olyan helyzetet teremhettek a magyar föld fiai számára, hogy többé nem találták meg itthon azokat a feltételeket, melyek a történelmi Magyarország idejében mindenkinek nagyobb mértékben tudták biztosítani a mindennapi kenyeret és a boldoguláshoz szükséges alapfeltételeket. A régi Magyarország egészséges gazdasági viszonyok között a földművelés és az iparfejlesztés lehetőségei mellett eltudta tartani a magyar nép millióit,* azonban a békeszerződések után igen sok magyar kénytelen volt kezébe venni a vándorbotot s más boldogabb népek közületében keresni boldogulást. Megszállt területekről az utódállamok kormányaitól elősegített tervszerű pro paganda viszi ki a nyomorú sorsban élő magyar földmivest és munkást az Óceánon túlra, hogy ott Neworktól Los-Angelesig próbálja megszerezni mindennapi kenyerét. A Budapesten összeülő magyar világkongresszus egy olyan szervezetet akar teremteni, mely a jelenlegi államterületektől és országhatároktól függetlenül érintkezést tud teremteni és fenntartani mindnyájunk között, akik magyaroknak születtünk és azoknak valljuk magunkat. Legyen a nyolcmillió lelket számláló'csonkaország mellett egy régi történelmi Magyarországra emlékeztető szellemi és érdekközösség, mely valamennyi magyarját a világnak összefogja s a^világközi magyarság erejét és érdekeit képviseli. Ameíy az összmagyarság kulturális, faji, nemzeti, gazdasági és szervezkedési célkitűzéseit illeti. Ezeknek a terveknek, javaslatoknak megfelelően fogja keresni azokat az eszközöket, melyekkel ezeket az ideális, de egyben reális célokat is elérheti. Mindenki örömmel üdvözli a hazatért magyar testvéreinket s különösképpen jól esik mindannyiunknak, hogy végre annyi nehézség után szép fővárosunk falai között az egyetemes magyarság hivatott kép viselete jön össze megalkotni a magyar szellemi, kulturális és nem zeti egységet, azért, hogy ezen keresztül is minden magyarnak s egyidejűleg a csonkaországnak jövője elé és mindenki a legjobb szándékot, akaratot és becsületes munkásságot adja. Kivánjuk, hogy ez a magyar világkongresszus az egység, a megértés és a kölcsönös türelmesség jegyében nyerjen befejezést s nemes intencióinak megfelelően olyan határozatokat hozzon, melyekkei valamennyi magyarját a világnak a magyar nemzeti múlthoz és a változatlan fényességben tündöklő magyar géniuszhoz tudja ölelni s ezáltal fonja mind szorosabbra a nemzeti kötelékeket az országtól igazságtalan kényszerűségek és a kenyérkereset jobb lehetőségei miatt távol élő magyar testvéreinket. Ha mindenki a legjobbat adja, ami tőle telik, ehhez a nagyszerű kísérlethez, az eredménye és sikere is biztos, hasznos és hatékony is lesz. Hogyan csinálná? Ötlet rovat Kritizálni könnyű, de alkotni annál nehezebb. Régi bölcs mondás ez és különösen ma aktuális, amikor úgyszólván a társadalom minden megnyilvánulását lépten-nyomon erős kritika kiséri, anélkül azonban, hogy a megállapított — rossz helyett jobb ötletet, egészségesebb gondolatot tudna produkálni. Nálunk a meddő kritika szelleme él és uralkodik, de ef a kritika ötlettelen, nem tud uj megoldást hozni, csak könyörtelenül lerombolni azt, ami már megvalósult. Kávéházak márványasztalain, kis kocsmák borgőzös levegőjében boncolgatják a politika napi eseményeit, ugy országos, mind megyei, városi viszonylatban és ki tudja — talán tényleg van ezek között az örökké tépelődő, vitatkozó emberek között olyan valaki, a kinek van eredeti gondolata, aki ötletes, értékes eszmékest hordoz magában, csak nem kerül a nyilvánosság elé. A Nyirvidék most meginduló ötletrovatában, mindenki eredeti gondolataival, ötleteivel a nyilvánosság elé léphet. Van probléma elég, tessék gondolkozni rajta és ha valaki valamely problémára megoldást talált, irja le és küldje be szerkesztőségünkbe, irását az ötletrovatban közölni fogjuk. Milyen fontos rendelkezéseket kell tndniok a íüszerkereskedőknek ? A kereskedelmi és iparkamara tájékoztatója A cukrászipari és cukorkaipari termékek után fizetendő forgalmi adóváltságról szóló 109.000—1929. évi pénzügyminiszteri rendelet augusztus hó 5-ik napján lépett életbe. A rendelet életbelépésétől számított 15 nap alatt a fenti cikkeket forgalmazó kereskedelmi érdekeltségnek több kötelezettségnek kell eleget tenniök. Épen ezért a kereskedelmi és iparkamara ezek re a kötelezettségekre a következőkben hivja fel érdekeltségének figyelmét: A rendelet lényege az, hogy az eddig bizonyos részben fényűzési adó alá eső cikkeknek fényűzési kötelezettségét megszünteti és ugy ezen- cikkeknek, mint azoknak, amelyek eddig forgalmi adó alá estek, a forgalmi adó kötelezettségét egységesen szabályozza olyan módon, hogy rájuk a fázisrendszert, a magyar elnevezés szerint a forgalmi adóváltság rendszerét terjeszti ki. Az érdekeltség tudja azt, hogy a cukor már jó ideje forgalmi adó váltság alá tartozik. Most ugyanaz a rendszer magában fogja foglalni: 1. az összes sütemény árukat, a füszerkereskedők által forgalmazni szokott u. n. száraz süteményeket is (keksz, piskóta, stb.); 2. valamennyi cukorka és cukorfélék; 3. a kakaóport; 4. mindenfajta csokoládét és cso koládégyártmányt. Azok a kereskedők, akik ezeket a cikkeket forgalmazzák, az alábbi kötelezettségek teljesítése mellett augusztus hó 5-től kezdődőleg a fenti cikkeket forgalmi adó mentesen forgalmazhatják, mert (ezeknek a cikkeknek egyesitett for galmi adóját vagy az előállító belföldön rótta már le, vagy pedig lerótta a behozatal alkalmával az, aki a vámot utána lefizette. Már most mit kell tudnia a kereskedőnek a bejelentési kötelezettség tekintetében? Minden kereskedő, aki a fenti cikkeket forgalmazza, tekintet nélkül arra, hogy átalányozva van, vagy nem, köteles a városi forgalmi adóhivatalhoz a következő bejelentést csinálni: Tekintetes Forgalmi Adóhivatal! Alulírott X. Y. kereskedő (utca, házszám) a 109.000—1929. P. M. — . "1 í rendelet 10-ik §-a érteimében "tisztelettel bejelentem, hogy a forgalmi adóváltság alá vont cikkek közül üzletemben a következő cikkeket tartom és forgalmazom: (Itt részletesen fel "kell sorolni a forgalmazott cikkeket.) Egyben a rendelet 1 i-ik §-a értelmében tisztelettel bejelentem, hogy a fenti cikkekből 1929. "évi augusztus hó 4-én a következő mennyiségek, a következő forgalmi értékben voltak nálam raktáron: (Itt fel kell sorolni a készletet és annak forgalmi értékét.) Egyben jelentem azt, hogy a következő könyveket vezetem: (fei sorolandók a könyvek). Az átalányozottak jelentsék, hogy könyvet nem vezetnek. Kelt Nyíregyháza 1929. évi stb. és aláirás. Ami a készlet után járó forgalmi adó leróvását illeti, ha a fizetendő adó 300 pengőnél nem több, akkor augusztus hó 31-ig kell leróni. Ha azonban több, vagy ha annak leróvása, — bár az összeg 300 pengőnél kevesebb, de egy összegben nehéz lenne, ugy a m. kir. pénzügyigazgatóságtól kérni kell a ^részletekben való leróvás megengedését. Ami már most a forgalmi adó fizetését illeti, különböztetni kell átalányozott és nem átalányozott kereskedők között. Az átalányozott kereskedők átalányát a rendelet értelmében aug. hó 5-től kezdve ki fogják igazítani hivatalból. Addig is, amig ez meg történik, az átalányozott kereskedők jelenlegi átalányuknak csak 75 százalékát kötelesek fizetni. Azok a kereskedők, akik nincsenek átalányozva, a forgalmi adó mentességet megfelelő könyvvezetés mellett maguk vehetik igénybe. A rendelet rendelkezései ebben a tekintetben szórói-szóra ugyanazok, mint a cukor, gyufa stb. forgalmi adóváltságról szóló rendeleteknek. Alapvető rendelkezés az, hogy megkíván a rendelet raktárkönyv vezetését, azonban ez alól felmentést fehet kérni és kapni. A felmentést kérő kérelmét a forgalmi adóhivataltól kell kérni. Amennyiben valaki már kapott ilyen felmentést, az hivatkozzék erre. Ezek azok a fontosabb rendelkezések, amelyeket minden kiskereskedőnek tudnia kell. Magyar anyák Második esztendeje már, hogy Szent István napján Magyarország megható ünnepség keretében hódol a magyar anyáknak, s őket diszes éremmel és anyagi jutálommal tüntetik ki. Ezen az ünnepségen ott tiszteleg gondolatban minden rendű és rangú magyar ember, ugy férfi, mint nő, mert az anyaság, amely minden korban szent volt, ma még szentebb, főként akkor, ha az anya magyar és ma él a világháború által az Élet legszörnyűbb poklába dobott Cson kamagyarországon... Az anyaság oly nagy, titokzatos és szent fogalom, amely előtt a mi emberi elménk megtorpan, mivel nem láthat bele ebbe a szent titokba, de lelkünk sokkal mélyebben hajlik meg az anyaság előtt, mint bármely más szent valósága előtt az Életnek. Anya! Milyen tengernyi ódát, verset, regényt és színdarabot írtak a költők, milyen csodálatos képeket festettek a piktorok, s micsoda isteni zenéket irtak a muzsikusok, hogy szóval, ecsettel"" és mennyei dallamokkal szőjenek glóriát az Asszony áldott homloka köré, aki éie'tre csókolt bennünket. Elmúlhattak már ezer évek s jöhetnek még évmilliók, minden korban és minden országban vakitó aureolát fognak gyújtani annak a szent fogalomnak, amelyet Anyának hivunk. Az anyaság nemcsak földöntúli tílcsőség, hanem vértanúság is... Képzeljük el az Anyát, aki a Biblia szerint — és, jaj, a valóság szerint is — fájdalommal szült bennünket, hogy attól a pillanattól kezdve, amelyben megláttatta velünk Isten ragyogó Napját, micsoda határtalan stációján megy át érettünk a szenvedésnek!... Mint lesi éjjel* és nappal első lélekzetvételéinket, mifyen fájdalomtól vonagló szivvei reszket mellettünk első gyermekbetegségeinknél, milyen féltő aggódással remeg a keze, amikor az elemi és más iskolákba vezet, — s micsoda bánatok fátylazzák a szemeit, amikor legszörnyűbb iskolába: az Élet iskolájába bocsát ei bennünket... S ebben az iskolában Tehetünk hírneves, vagy becstelen férfiak, fent trónolhatunk á dicsőség felhőiben, vagy lent fetrenghetünk az utcasárban, az édesanyánk 'szeme, mint egy csodálatos szent Nap, állandóan fölöttünk ragyog... A magyar anya homloka körül főként a világháború kitörése óta fekete glória sugárzik,.. Azok az anyák, akik a fiaikat egy szép és boldog életre szülték, kintól marcangolt szivvei engedték él fiaikat a háború vér- és vasförgetegébe, akik pedig még olyan gyer mekek anyjai voltak, akiket a háború rettenetes keze nem téphetett el az anya áldott közelségéből, azok is rengeteget szenvedtek azért, hogy gyermekeiket fölnevelhessék a' Jövőnek. Ezek az anyák állottak estétől reggelig farkasorditó hidegben a boltok előtt, hogy gyermekeiknek erőt és életet adó élelmiszert vihessenek haza, — hogy gyermekeik necsak haljanak, hanem éljenek is a hazáért. Lelkünk mélyéig meghat bennünket is a magyar anyák immár másodízben történő ünneplése, de azt hisszük, hogy ezeket a szent asszonyokat nem olyan kicsi pénzekkel kell kitüntetni, amelyből csak néhány napig tudják kifoltozni'életük nyomor-köntösét, hanem azoknak, akik parádé keretében hó dóinak a magyar anyáknak, valami Olyan megoldást kellene kitalálni, amellyel elérhetnők azt, hogy necsak néhány magyar anya