Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-24 / 191. szám

24 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 18. Magyarok világkongresszusa A külföldön szerte élő magyar­ság képviselői Szent István heté­ben nagygyűlésre jöttek össze Budapesten. A magyaroknak ezen a világkongresszusán az Észak és a Dél, Kelet és Nyugat magyar­jai találkoznak, eljőve a világnak arról a pontjáról a hazai főváros­ba, ahol most iaknak. Ez a vi­lágkongresszus dokumentálja, hogy a nagyvilágon mindenütt élnek az országtól távol magyarok s talán nincs ma népe a világnak, ame­lyik annyira sajnálatosan szét volna szóródva, mint a magyar. A szétszóródás okát többek között elsősorban Magyarország szétdara­bolásában kell keresnünk, mert az igazságtalan békék olyan helyze­tet teremhettek a magyar föld fiai számára, hogy többé nem ta­lálták meg itthon azokat a felté­teleket, melyek a történelmi Ma­gyarország idejében mindenkinek nagyobb mértékben tudták bizto­sítani a mindennapi kenyeret és a boldoguláshoz szükséges alap­feltételeket. A régi Magyarország egészséges gazdasági viszonyok kö­zött a földművelés és az iparfej­lesztés lehetőségei mellett eltudta tartani a magyar nép millióit,* azonban a békeszerződések után igen sok magyar kénytelen volt kezébe venni a vándorbotot s más boldogabb népek közületében ke­resni boldogulást. Megszállt te­rületekről az utódállamok kor­mányaitól elősegített tervszerű pro paganda viszi ki a nyomorú sors­ban élő magyar földmivest és munkást az Óceánon túlra, hogy ott Neworktól Los-Angelesig próbálja megszerezni mindennapi kenyerét. A Budapesten összeülő magyar világkongresszus egy olyan szervezetet akar teremteni, mely a jelenlegi államterületektől és or­szághatároktól függetlenül érintke­zést tud teremteni és fenntartani mindnyájunk között, akik magya­roknak születtünk és azoknak vall­juk magunkat. Legyen a nyolc­millió lelket számláló'csonkaország mellett egy régi történelmi Ma­gyarországra emlékeztető szellemi és érdekközösség, mely valamennyi magyarját a világnak összefogja s a^világközi magyarság erejét és ér­dekeit képviseli. Ameíy az összma­gyarság kulturális, faji, nemzeti, gazdasági és szervezkedési célkitű­zéseit illeti. Ezeknek a terveknek, javaslatoknak megfelelően fogja keresni azokat az eszközöket, me­lyekkel ezeket az ideális, de egy­ben reális célokat is elérheti. Min­denki örömmel üdvözli a hazatért magyar testvéreinket s különös­képpen jól esik mindannyiunknak, hogy végre annyi nehézség után szép fővárosunk falai között az egyetemes magyarság hivatott kép viselete jön össze megalkotni a magyar szellemi, kulturális és nem zeti egységet, azért, hogy ezen ke­resztül is minden magyarnak s egyidejűleg a csonkaországnak jö­vője elé és mindenki a legjobb szándékot, akaratot és becsületes munkásságot adja. Kivánjuk, hogy ez a magyar világkongresszus az egység, a megértés és a kölcsönös türelmesség jegyében nyerjen be­fejezést s nemes intencióinak meg­felelően olyan határozatokat hoz­zon, melyekkei valamennyi ma­gyarját a világnak a magyar nem­zeti múlthoz és a változatlan fé­nyességben tündöklő magyar gé­niuszhoz tudja ölelni s ezáltal fon­ja mind szorosabbra a nemzeti kötelékeket az országtól igazság­talan kényszerűségek és a ke­nyérkereset jobb lehetőségei miatt távol élő magyar testvéreinket. Ha mindenki a legjobbat adja, ami tőle telik, ehhez a nagyszerű kí­sérlethez, az eredménye és sikere is biztos, hasznos és hatékony is lesz. Hogyan csinálná? Ötlet rovat Kritizálni könnyű, de alkotni an­nál nehezebb. Régi bölcs mondás ez és különösen ma aktuális, ami­kor úgyszólván a társadalom min­den megnyilvánulását lépten-nyo­mon erős kritika kiséri, anélkül azonban, hogy a megállapított — rossz helyett jobb ötletet, egészsé­gesebb gondolatot tudna produ­kálni. Nálunk a meddő kritika szel­leme él és uralkodik, de ef a kri­tika ötlettelen, nem tud uj megol­dást hozni, csak könyörtelenül le­rombolni azt, ami már megvaló­sult. Kávéházak márványasztalain, kis kocsmák borgőzös levegőjében boncolgatják a politika napi ese­ményeit, ugy országos, mind me­gyei, városi viszonylatban és ki tudja — talán tényleg van ezek között az örökké tépelődő, vitatko­zó emberek között olyan valaki, a kinek van eredeti gondolata, aki ötletes, értékes eszmékest hordoz magában, csak nem kerül a nyil­vánosság elé. A Nyirvidék most meginduló öt­letrovatában, mindenki eredeti gon­dolataival, ötleteivel a nyilvános­ság elé léphet. Van probléma e­lég, tessék gondolkozni rajta és ha valaki valamely problémára meg­oldást talált, irja le és küldje be szerkesztőségünkbe, irását az ötlet­rovatban közölni fogjuk. Milyen fontos rendelkezéseket kell tndniok a íüszerkereskedőknek ? A kereskedelmi és iparkamara tájékoztatója A cukrászipari és cukorkaipari termékek után fizetendő forgalmi adóváltságról szóló 109.000—1929. évi pénzügyminiszteri rendelet augusztus hó 5-ik napján lépett életbe. A rendelet életbelépésétől számított 15 nap alatt a fenti cik­keket forgalmazó kereskedelmi ér­dekeltségnek több kötelezettség­nek kell eleget tenniök. Épen ezért a kereskedelmi és iparkamara ezek re a kötelezettségekre a követke­zőkben hivja fel érdekeltségének figyelmét: A rendelet lényege az, hogy az eddig bizonyos részben fényűzési adó alá eső cikkeknek fényűzési kötelezettségét megszünteti és ugy ezen- cikkeknek, mint azoknak, amelyek eddig forgalmi adó alá es­tek, a forgalmi adó kötelezettsé­gét egységesen szabályozza olyan módon, hogy rájuk a fázisrend­szert, a magyar elnevezés szerint a forgalmi adóváltság rendszerét terjeszti ki. Az érdekeltség tudja azt, hogy a cukor már jó ideje forgalmi adó váltság alá tartozik. Most ugyanaz a rendszer magában fogja foglal­ni: 1. az összes sütemény árukat, a füszerkereskedők által forgalmazni szokott u. n. száraz süteményeket is (keksz, piskóta, stb.); 2. valamennyi cukorka és cukor­félék; 3. a kakaóport; 4. mindenfajta csokoládét és cso koládégyártmányt. Azok a kereskedők, akik ezeket a cikkeket forgalmazzák, az aláb­bi kötelezettségek teljesítése mel­lett augusztus hó 5-től kezdődő­leg a fenti cikkeket forgalmi adó mentesen forgalmazhatják, mert (ezeknek a cikkeknek egyesitett for galmi adóját vagy az előállító bel­földön rótta már le, vagy pedig le­rótta a behozatal alkalmával az, aki a vámot utána lefizette. Már most mit kell tudnia a ke­reskedőnek a bejelentési kötele­zettség tekintetében? Minden kereskedő, aki a fenti cikkeket forgalmazza, tekintet nél­kül arra, hogy átalányozva van, vagy nem, köteles a városi for­galmi adóhivatalhoz a következő bejelentést csinálni: Tekintetes Forgalmi Adóhiva­tal! Alulírott X. Y. kereskedő (utca, házszám) a 109.000—1929. P. M. — . "1 í rendelet 10-ik §-a érteimében "tisz­telettel bejelentem, hogy a forgal­mi adóváltság alá vont cikkek kö­zül üzletemben a következő cik­keket tartom és forgalmazom: (Itt részletesen fel "kell sorolni a forgalmazott cikkeket.) Egyben a rendelet 1 i-ik §-a ér­telmében tisztelettel bejelentem, hogy a fenti cikkekből 1929. "évi augusztus hó 4-én a következő mennyiségek, a következő forgal­mi értékben voltak nálam raktá­ron: (Itt fel kell sorolni a készletet és annak forgalmi értékét.) Egyben jelentem azt, hogy a következő könyveket vezetem: (fei sorolandók a könyvek). Az átalá­nyozottak jelentsék, hogy könyvet nem vezetnek. Kelt Nyíregyháza 1929. évi stb. és aláirás. Ami a készlet után járó forgalmi adó leróvását illeti, ha a fizetendő adó 300 pengőnél nem több, ak­kor augusztus hó 31-ig kell leró­ni. Ha azonban több, vagy ha an­nak leróvása, — bár az összeg 300 pengőnél kevesebb, de egy összegben nehéz lenne, ugy a m. kir. pénzügyigazgatóságtól kérni kell a ^részletekben való leróvás megengedését. Ami már most a forgalmi adó fizetését illeti, különböztetni kell átalányozott és nem átalányozott kereskedők között. Az átalányozott kereskedők áta­lányát a rendelet értelmében aug. hó 5-től kezdve ki fogják igazítani hivatalból. Addig is, amig ez meg történik, az átalányozott kereske­dők jelenlegi átalányuknak csak 75 százalékát kötelesek fizetni. Azok a kereskedők, akik nincse­nek átalányozva, a forgalmi adó mentességet megfelelő könyvveze­tés mellett maguk vehetik igény­be. A rendelet rendelkezései ebben a tekintetben szórói-szóra ugyan­azok, mint a cukor, gyufa stb. for­galmi adóváltságról szóló rende­leteknek. Alapvető rendelkezés az, hogy megkíván a rendelet raktár­könyv vezetését, azonban ez alól felmentést fehet kérni és kapni. A felmentést kérő kérelmét a for­galmi adóhivataltól kell kérni. Amennyiben valaki már kapott ilyen felmentést, az hivatkozzék erre. Ezek azok a fontosabb rendel­kezések, amelyeket minden kiske­reskedőnek tudnia kell. Magyar anyák Második esztendeje már, hogy Szent István napján Magyaror­szág megható ünnepség keretében hódol a magyar anyáknak, s őket diszes éremmel és anyagi jutálom­mal tüntetik ki. Ezen az ünnep­ségen ott tiszteleg gondolatban minden rendű és rangú magyar ember, ugy férfi, mint nő, mert az anyaság, amely minden korban szent volt, ma még szentebb, fő­ként akkor, ha az anya magyar és ma él a világháború által az Élet legszörnyűbb poklába dobott Cson kamagyarországon... Az anyaság oly nagy, titokzatos és szent fogalom, amely előtt a mi emberi elménk megtorpan, mi­vel nem láthat bele ebbe a szent titokba, de lelkünk sokkal mélyeb­ben hajlik meg az anyaság előtt, mint bármely más szent valósága előtt az Életnek. Anya! Milyen tengernyi ódát, verset, regényt és színdarabot írtak a költők, milyen csodálatos képeket festettek a pik­torok, s micsoda isteni zenéket irtak a muzsikusok, hogy szóval, ecsettel"" és mennyei dallamokkal szőjenek glóriát az Asszony ál­dott homloka köré, aki éie'tre csó­kolt bennünket. Elmúlhattak már ezer évek s jöhetnek még évmil­liók, minden korban és minden országban vakitó aureolát fognak gyújtani annak a szent fogalom­nak, amelyet Anyának hivunk. Az anyaság nemcsak földöntúli tílcsőség, hanem vértanúság is... Képzeljük el az Anyát, aki a Biblia szerint — és, jaj, a valóság szerint is — fájdalommal szült bennünket, hogy attól a pillanattól kezdve, amelyben megláttatta ve­lünk Isten ragyogó Napját, mi­csoda határtalan stációján megy át érettünk a szenvedésnek!... Mint lesi éjjel* és nappal első lélekzet­vételéinket, mifyen fájdalomtól vo­nagló szivvei reszket mellettünk első gyermekbetegségeinknél, mi­lyen féltő aggódással remeg a ke­ze, amikor az elemi és más isko­lákba vezet, — s micsoda bánatok fátylazzák a szemeit, amikor leg­szörnyűbb iskolába: az Élet isko­lájába bocsát ei bennünket... S ebben az iskolában Tehetünk hír­neves, vagy becstelen férfiak, fent trónolhatunk á dicsőség felhőiben, vagy lent fetrenghetünk az utca­sárban, az édesanyánk 'szeme, mint egy csodálatos szent Nap, állan­dóan fölöttünk ragyog... A magyar anya homloka körül főként a világháború kitörése óta fekete glória sugárzik,.. Azok az anyák, akik a fiaikat egy szép és boldog életre szülték, kintól mar­cangolt szivvei engedték él fiai­kat a háború vér- és vasförge­tegébe, akik pedig még olyan gyer mekek anyjai voltak, akiket a há­ború rettenetes keze nem téphe­tett el az anya áldott közelségéből, azok is rengeteget szenvedtek azért, hogy gyermekeiket fölnevel­hessék a' Jövőnek. Ezek az anyák állottak estétől reggelig farkas­orditó hidegben a boltok előtt, hogy gyermekeiknek erőt és életet adó élelmiszert vihessenek haza, — hogy gyermekeik necsak halja­nak, hanem éljenek is a hazáért. Lelkünk mélyéig meghat ben­nünket is a magyar anyák immár másodízben történő ünneplése, de azt hisszük, hogy ezeket a szent asszonyokat nem olyan kicsi pén­zekkel kell kitüntetni, amelyből csak néhány napig tudják kifoltoz­ni'életük nyomor-köntösét, hanem azoknak, akik parádé keretében hó dóinak a magyar anyáknak, vala­mi Olyan megoldást kellene kita­lálni, amellyel elérhetnők azt, hogy necsak néhány magyar anya

Next

/
Thumbnails
Contents