Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-22 / 189. szám

1929. augusztus 22. jűímmÍK, mm Dombrádi S. C.—Nyirmadai S. E. 1:1 (0:0) A napokban játszotta le a két csapat első barátságos mérkőzését Dombrádon, 6—700 főnyi közönség jelenlétében. Kezdés után Dombrád azonnal támadni kezd, fölénybe kerül és ezt a fölényt — pár perc megszakítással — mindvégig megtartja; de csatárai vagy elidegeskedik a helyzeteket, vagy a rendkívül heves szél semmisiti meg a már — biztosnak látszó eredményt. Helycsere után a DSC teljesen kapujához szögezi ellenfelét, de a NySE minden emberével védelembe vonul és igy történik meg, hogy a t, abda a sok ember között begurul a kapuba. Öngól! (1 .0). Ezután még szűkebbre szorul a gyűrű a NySE kapuja előtt, kornerkorner után következik — eredmény nélkül, A NySE balszélsője égy kirúgott labdával lerohan 'és «T IŐ-OS sarkáról védhetetlen gólt lő (1:1). Az eredmény nem hü kifejezője az erőviszonyoknak, mert a DSC gólokkal volt jobb, de a rendkivül heves szél és a NySE kapusa tették döntetlenné az eredményt. A mérkőzés vezetését Illó Tibor — mintaszerűen látta el. Nyirábránybói Kiss Ferenc főjegyző vezetésévei husz tagu kerék páros demonstráló csapata ment a fővárosba István király ünnepére (A Nyirvidék tudósitójától.) Követésre méltó dicséretes vállalkozásra határozták el maglikat Nyirbárány leszerelt katonáiból és leventéiből álló kis csapat azzal, hogy 1929. augusztus 20-án Nyirrábrányból, az oláh demarkációs vonalról a több mint 300 km.-re fekvő fővárosba felmegy kerékpáron Szent István ünnepére, hogy eme testet-lelket kivánó fáradságos nagy és nehéz útjával tiltakozzon megcsonkittatásunk ellen és tüntessen a revízió melíett. A tura 3 napig tart s naponként r 00 km.-nél nagyobb utat tesz meg a csapat. Augusztus 17-én reggel 6 órakor, a Hősök Szobra elől, a Hiszekegy eléneklése és Kövendy Gyula földbirtokos buzdító szavai után indult útnak Nyirábrány küldöttsége, hogy magával vigye a fővárosba a trianoni határról dacos elszántságunkat, Szabolcs vármegye élő tiltakozását Trianon ellen, magyar testvéreinkhez való törhetetlen ragaszkodásunkat a határon innen és tul élők számára. Délben Hajdúszoboszlón, este Kisújszálláson volt a demonstráló csapat. Ez utóbbi helyen a város polgármestere látta vendégül őket. 18-án Szolnokra érkezett a küldöttség, ahol szintén a város vendégei voltak ebédre, mig vacsorával és szállással Nagykáta fogadta őket. 19-én délben érkeztek programszerűen Maglódra, ahonnak — 20-án hajnalban 5 órakor a Budapesti Kerékpározó Egylet vezetőségi tagja fogadja a csapatot és kalauzolja a Várba a részükre kijelölt helyig. Az egyenruhás, deréköves, nemzetiszínű zászlócskákkal díszített délceg kerékpáros csapat amerre elhaladt útjában, mindenütt azt vitte magával: Mi nem feledhetünk! Leszámolunk!! A nemes vállalkozás eszméje s megvalósítása a község fiatal, agilis főjegyzőjének: Kiss Ferencnek az) érdeme. L—y. M o z 1 — Nem penészedik meg a befőttje, ha Penészmentes Pergament Papírral kötözi le! — A Periészmentes Pergament Papir az Ujságboltban kapható. Betty Bronson és ffiary Brián a Kert-Mozgóban Tegnaptói 7 és 9 órakor játsíik a Kert-Mozgó A legnagyobb 'jellemszmésznek Emil Janingsnak és a fegbravurosabb cowboy-sztárnak két napos nagy sikerei után mára és holnapra ismét szenzációs filmeket kötött le a Kert-mozgó vezetősége. Egyik a legkedveltebb regényírónak Elinor Glynnek legbájosabb, legpoétikusabb nov'ellája: »Ritzy«, a másik pedig a burleszttjátékok gyöngye: »A hipnotizált férj.« — Mindkét filmnek különösébb von- | zóerőt kölcsönöz az a körülmény, fj hogy közkedvelt, ismert nevü mozinagyságok játszák benne a főszerepet. Nevezetesen. »Ritzy«-ben Betty Bronson és James Hall, »A hipnotizált férj«-ben pedig W. C. Field és Mary Brián. Ezuttai is felhívjuk a mozilátogató közönség figyelmét arra, hogy tegnaptól kezdve a Kert-mozgó 7 és 9 órakor tartja előadásait; jó időben a kerthelyiségben, rossz időben pedig a színházban. A Diadal Mozgó legközelebbi előadását szombaton tartja Nagyszámú közönség előtt újította fel tegnap a Diadal Mozgó a »Sikoly a viharban« cimü nagyszabású drámát és a »Konzervált szerelem« cimü frappáns vigjáté-kot. Az első egy uszályhajó tu.Iajdonos leányának 'és a hajó kormányosának szomorú epiz'ódókban bővelkedő, de annál kedvesebb happy enddel végződő szerelmi regénye, a második pedig egy konzervgyárosnak szatirikus históriája teletűzdelve a legmulatságosabb jelenetekkel. A Diadal legközelebbi élőadásait szombaton és vasárnap tartja. Ezalkalommal »Brodway Angyala« tipikus amerikai történet és »Házasság Arizonában® cimü vadnyugati mese kerül bemutatásra. Mindenféle iskolacikk kapható az Ujságboltban A Ieányliceum által előirt és jóváhagyottt Intézeti és iskolai sötétkék ruha és kabátszövetek, csikós ruha- és bluzvásznak, kötények és fehérneműek stb. már elkészítve is beszerezhető 5096-3 Mégis kisüt a nap 27 Regény. — Irta: Péchy-Horváth Rezső. Zsuzsának — Csaba láttára — mindig eszébe jutott Dosztojevszkij mondása : »Az igazi nagy emberek már itt a földön nehéz bánattal jámak«. — Zsuzsóka — szólalt meg Ughy — amit most mondok majd, ne találja különösnek. Noha [bizonyos vagyok benne, hogy engem nagy»n is sok tekintetben furcsái. Zsuzsa sietett tiltakozni : — Nem, nem ! Ne higyje 1 — No mindegy — folytatta C.satba. — Talán joggal hivatkozhatom, amikor megfigyelésekről és más egyébi 'jelenségekről akarok beszámolni, az én hivatásomra, amely végtelenül sok esettel hozza ismeretségbe a nyitott Szemekkel haladót, amikből igen biztos talajon álló, bár Szomorú tapasztalatokat szűrhet le. Az újságíró önzetlen munkája közben annyi szennyet, alávalóságot, aljasságot és lárva mögött élő feketelelkű embert ismer meg és az életből annyi feneketlen mélységet kénytelen meglátni, hogy ifjú fejjel is hamarosan aggastyánnak érzi magát. Legalább az élettapasztalatai révén, amelyekkel úgy van, mint a nyomdász' a maga mesterségével: mialatt a kultúrát terjeszti az ólomkatonák útján és felfrissíti, újjáéleszti a lelkeket, őmagát megmérgezik azok. Én tehát az aggastyán jogával és kötelességével egy jótanácsot adok magának. — Egészen megijeszt 1 — Ne barátkozzék és lehetőleg keveset érintkezzék Koraletzékkel, de fpképpen Gizi és Etel kisasszonnyal.. . Na de ... Csaba könyörtelenül folytatta : — Igen, ismétlem, mert ezek a hölgyek a legszomorúbb és legfájdalmasabb típusai a mai és az eljövendő Magyarország sivár, üresszivü, páváskodó nőinek. Ami visszariasz tó és kellemetlen szájízt felidéző vonás csak akadhat nőkben, az ebben a két hölgyben biztosan megvan s ha nem tripla adagban, biztosan duplában 1 Ahból a mai női típusból valók ők, amelyet mi, újságírók »isten bogárkái«-nak nevezünk — és ha meghallgatja rövid jellemzésüket, szívesen beszélek róluk. A lelküket írom le, hogy leplezetlenül ismerje meg azokat és megundorodjék tőlük. Megkapta a beleegyezést. II. — Tehát hallgasson ide I Mialatt minekünk el kellett mennünk a pokoli gránáttűzbe, védeni az itthon élvezők életét, nyugalmát és biztonságát, azalatt idehaza a kisasszonykák és a hölgyek, ha akartak, elmentek — ápolni, valamelyik hadikórházba. És olyanformán kezelték ott a beteg katonákat, akikre legfeljebb a szűk és divatosan dekoltált ápolónői kosztüm, a kacér kis (cipellő és a pókháló-hafisnya hatott és néni pnagyságáék ápolása, mint az a főherceg, aki meglátogatván aratóit, azt kérdezi az egyiktől : Ön mivel foglalkozik ? Aratok, fenség. — Arat? Nagyon szépen arat. Nagyon örülök. Nagyon meg vagyok elégedve ... — Ön beteg ? Nagyon szépen beteg. Nagyon meg vagyok elégedve ... .. . Ha aztán ónagyságaik megelégelték az tyápolást«, amelyre — sajnos — nem sorozás Utján, kényszerrel kerültek Isten idegen tollakkal páváskodó, kényes, kicsi madárkái : akkor Jiazaübegtek, lehetőleg le se vetve utcai útjuk Itartamára a kacér fehér cipeli ócskákét, a főkötőt, a kosztümöt... És ha tetszett, egy napon lemondtak ápolónői »munkásságuk«-ról is, — de lehetőleg rendszerint előbb megvárták a legfelső kitüntetést... Mialatt mi odakünn a harctér rémes sarában, piszkában, férgei között éltük máról-holnapra se szóló tiszavirág-életünket, azalatt idehaza a kicsi nők, a kényelmes életet élő kisasszonyok azon tűnődtek és ama világraszóló fontosságú kérdések felett tartottak órákig, napokig tartó komoly vitákat, hogy : milyen legyen a cipőjük szára, magas-e, vagy alacsony; betétes legyen-e, vagy (sem; milyen legyen a szoknya, a blúz, a kalap, az ernyő, a harisnya, a kalaptű és hogy lefelé álljon-e a kalapjukon a sárgarépa szára, vagy felfelé ? !... Talán nem is illik az, hogy én, a lövészárok barna agyagrögei közül jött ember ilyesmikre gondolni merek, de nem tudok letagadni némi perverz gyönyörűséget, amikor az emberi életnek ez a két rémesen elütő, kiáltó ellentéte az eszembe jut I Hiszen tudom, hogy a kisasszonyok az Isten szines bogárkái, akiknek a természettől fogva az a kötelességük, hogy csillogjanak, kápráztassanak és szédítsenek s ha kell, felemelt fővel és máshová szegezett tekintettel lépjenek át azon a holttesten, amelyből miattuk, szívecskéjüknek minden irgalmasságot nélkülöző barátságáéit, szállt ki a legbecsesebb érték : az emberi élet. Hanem van valami, amit az én véges eszem és sok százezer társamé ! — sehogyan sem tud megérteni ! (Lehet, hogy azért, mert sokáig éltük nyomorúságos életünfcxrt az árkaink mélyén és így elszoktunk a magasabb kultura megértésétől. *.) , És pedig azt, hogy : a kisasszonykák mégis könnyben úszó szemekkel, zokogva, fájdalmasan éreznek együtt a színpadokon tettetett kínoktól vonagló hősökkel és semmi sem hatja meg őket úgy, — még az ekrazit-gránáttól szanaszét szaggatott tizgyermekes családapa halálküzdelme sem — mint a rivalda hőseinek képzelt bajai... Vagy talán az is hozzátartozik az Isten bogárkáinak lélektanához, gyengéd lelkéhez, törékeny jelleméhez ? Menjünk tovább. Előveszi az ember a Lt Figaro akármelyik számát. Az első oldalon a háborús hírek vannak, nagyobbára hivatalos jelentések, más egyebet a cenzúra nem enged meg. A túlsó oldalon pedig ott vannak az előkelj finomabb hölgyeknek íródó újság nagyvilági közleményei. (Folytatjuk.) . j