Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-20 / 188. szám

1929. augusztus 20. JtfVíRYIDBK. 3 A debreceni kereskedelmi és iparkamara sürgeti a Máv. beruházások késedelem nélküli foganatosítását Debrecenből jelentik, hogy a Kamara a közelmúltban felterjesztéssel fordult a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez, mefyben sürgette a Máv. generális beruházási programmjának haladéktalanul keresztülvitelét, minthogy az a magyar közgazdaság felvirágoztatása érdekében immár halaszthatatlanná vált. A helyzet ugyanis a következőképen áll: Az államvasutak utolsó nagy beruházása még 1908-as esztendőben volt, amikor is~a törvényhozás az 1908. évi XXXI. t.-c.-ben felhatalmazta a kereskedelmi minisztert, hogy a vasút teljesítő képességének tartós biztosítása érdekében a Máv. vonalain beruházásokat eszközölhessen és evégből három esztendő alatt foganatosítandó beruházás céljából 237 millió aranykorona beruházási hitelt szavazott meg. Á vasútnak ez volt az utolsó nagy beruházása. Mert bár 1912ben újra komolyan .tárgyalták azt szakkörökben, hogy a forgalom rohamos emelkedése következtében a vasutforgalom zavaroknak lesz kitéve és ennek hatása alatt egy kb. 500 millió aranykoronát felélelő beruházási programot készítettek is, a közbejött világháború azonban ezeket a terveket elseperte, ugy, hogy a Máv. 20 esztendőn keresztül beruházásokat nem foganatosított. Mig az utolsó 10 békeév átlagberuházása évenként 175 millió pengő volt, addig a kereskedelmi miniszter urnák most megjelent kimutatása szerint 1919 óta 1929-ig a Máv. összes beruházása 152 millió pengőre tehető. Csodálatos valóban, hogy ilyen körülmények között a Máv. a háború és forradalom rettenetes pusz titásaiból kiemelkedett és becsülettel igyekszik megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a gazdasági élet a vasúttal, mint legelsőrendü termelési eszközzel szemben á.irt. Nyilvánvaló azonban, hogy ezt a rendszert tovább folytatni nem lehet. Lehetetlenség az, hogy az egész beruházás a rendes évi budget keretén belül a nélkülözhetetlen felújításokra terjedjen ki, mert ez előbb, vagy utóbb oda fog vezetni, hogy a Máv. mint forgalmi eszköz nem állhat azzal a tökéletességgel a magyar termelés szolgálatába, amelyet a mezőgazdaság, kereskedelem és ipar joggal megkíván. A Máv. rekonstrukciója azonban nemcsak abból a szempontból fontos, hogy mint az állam legnagyobb és a közgazdasági élet legfontosabb üzemének tökéletes berendezésűnek keUlenni, mert hivatását csak igy tudja teljesíteni, hanem fontos magángazdasági szempontból is, mert a Máv-nak nagyobb arányú beruházása az ipari termelés területén igen jótékony felfrissítő hatást gyakorolna. Ez a magyarázata annak, hogy a Máv. beruházása elsőrendű gondját képezi különösen a magyar vas és gépiparnak, azonban téved az, aki a Máv. beruházásának kérdését egyoldalúan gyáripari érdeknek nézi, mert az igenis az egész magyar közgazdaságnak is érdeke. Szabad legyen ezt a következő okoskodással is megvilágítanunk. Az az exportfejlesztés, amely hivatalos fém jelzéssel is ellátva, ujabban megindult, nyilván csak akkor lehet sikeres, hogyha áruink versenyképesek. Hogy áruink versenyképesek lehessenek, ahhoz megfelelő tarifára van szükségünk. A vasúti tarifák alakulását döntően befolyásolja az önköltség kérdése. Önköltségen alul szállítani a vasút nem tud. Már most mentől kisebb ez az önköltség, annál 'kedvezőbb lehet a tarifa. Viszont az önköltség csak egy jól és modernül berendezett vasúti üzem keretében lehet aránylag a legkisebb. Ez a magyarázata annak, hogy pl. Dorpmülier a német vasutak vezérigazgatója egész működését arra irányozta, hogy a vasutak önköltségét csökkentse s ezért fordítottak a német vasutakra többszázmillió márkát, legutóbb 1926ban pedig kereken 500 millió márkát. Vitán felül áll tehát az, hogy a Máv. nagyarányú beruházása nemcsak egyoldalú magángazdasági érdek, hanem egyetemes közgazdasági érdek is. Az is kétségtelen, hogy ennek a beruházásnak szükségességéről az illetékes kormányzati ágak teljes mértékben meg vannak győződve. Hiszen, hogy csak egy adatot ragadjunk ki a sok közül, Dalmady Ödön min. tanácsos a Vasúti és hajózási felügyelőség vezetője a Közgazdasági Szemle 1929. évi 1. számában »A vasúti beruházásokról irt« tanufmányáfoan ( 23. 1.) a Máv. kicserélendő aineinekl hosszát 2855 vágánykilométerre teszi. De nemcsak a síncsere, hanem a kocsipark kiegészítése, a tehervonatoknak folytatólagos légfékkel berendezése, vasúti hálózatunknak a trianoni határok áltai megkövetelt kiegészítése, a mozdonypark kiegészítése, a motorforgalom fejlesztése, a 'biztosító berendezéseknek tökéletesítése, a fatalpaknak vastalpakkal pót lása, a sürgönypóznáknák vas és betonpóznákkal pótlása, az állomások kibővítése, modernizálása stb. stb. mind-mind égető problémák, amelyek halasztást sokáig nem tűrhetnek. Tudomásunk szerint a Máv. bürőiben több elkészült terv fekszik és e tervek igen jelentékeny — egyes sajtóközlemények szerint 100 millió pengős beruházását célozzák, de a kérdés megoldását pénzügyi szempontok akadályozzák. A nemzetközi pénzpiac mai feszültsége erősen hátráltatja a beruházások kivitelét. Azonban kétségtelenül áll az, hogy a Máv. generális beruházási problémája a legsürgősebben megoldásra váró feladatok közé tartozik, amelynek megoldása nemcsak az ipari termelésre jelentene nagy előnyöket, szociális szempontból megkönnyebbülést, hanem nélküle nem képzelhető ef az, hogy kereskedelmi mérlegünk passzivitásának csökkentésére irányuló munka akár a behozatal csökkentése, akár a kivitel fejlesztése oldaláról nézzük is a kérdést — eredményre vezethessen . Átszervezik a nemzeti munkavédelmet (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A Nemzeti Munkavédelem eddigi "szervezetében nagyobbarányu átszervezési folyamat indult meg. Ennek az átszervezésnek a híre a tagok körében bizonyos nyugtalanságot keltett. Ez indította lapunk szerkesztőségét arra, hogy a kérdés felől tájékozódást szerezzen illetékes helyen, ahol készséggel adták meg az alábbi felvilágosításokat. A Nemzeti Munkavédelem eddigi tevékenysége a vidéki körzetek kiépítéséből állott főként. Ma már nincs olyan része az országnak, ahol ez a kiépítő munka befejezést ne nyert volna. A polgárság megszervezésének gondolata mindenütt a leglelkesebb fogadtatásokra talált s politikai, foglalkozási külnbség nélkül sorakozott a polgárság a Nemzeti Munkavédelem zászlaja alá.. Most, hogy a kezdet nehézségein tul van a szervezet, egészen természetes, ha arra gondol a vezetőség, hogy továbbfejlessze a megkezdett tevékenységét. Ez a munka azonban maga után vonja az eddigi hivatalos berendezkedés megszervezését i^. Ennek az átszervezésnek azonban csupán adminisztratív jellege van. "Mindenesetre erőpróba lesz ez az átszervezés, mert azokon a helyeken, á besnrranó tolvajt csizmájának patkós sarka árnlta el Állandóan dézsmálta egy mándoki kereskedő gabonaraktárát (A »Nyírvidék« tudósítójától.) • magtárból mintegy 50 kg. búzát Rosenbaum Fülöp mándoki fakereskedő a mult hetekben észrevette, hogy a terménymagtár padlásán ismeretlen tettes a szomszédos padlást elválasztó vályogfalat 40 cm. magasságban és 70 cm. szélességben kibontotta, majd 2— 3 mázsa búzát ellopott. Rosenbaum a kibontott falat másnap betapasztotta, de néhány nap múlva észrevette, hogy a falat valaki ismét kibontotta és a ahol az intézmény eddigi hivatalos szerve megszűnik, az eddigi lelkes helyi megbízottakra és a köréjük csoportosuló tagokra hárul a szervezkedés építményének nemcsak megtartása, hanem továbbfejlesztése is. A Nemzeti Munkavédelem jelentőségét érzi az ország lakosságának nagy többsége, mert nem egy osztálynak áll a szolgálatában. Létesítését a való éfet követelte, amit igazol az a körülmény is, hogy majdnem valamennyi európai állam rendelkezik munkavédelmi szervezettel. Habár az átszervezéssel a hivatalok száma csökken, a Nemzeti Munkavédelem az eddigi lelkesedéssel igyekszik eleget tenni hivatásának s támogatni tagjait a közös cél elérésében. A Nemzeti Munkavédelmi Szervezet felügyelősége a belügymi-* nisztérium VII. osztályának keretén belül fejti ki tevékenységét. A nyíregyház ihivatal a nyíregyházi és mátészalkai hivatalokból (511 s a Szabolcs-Ung, illetve Szatmár-Ugocsa és Bereg vármegyék területére eső munkát végzi. A Nemzeti Munkavédelmi hivatal ezúton is felkéri a szervezet tagjait, hogy a szervezettel kapcsolatos minden ügyben az újonnan szervezett hivatalban értekezzenek. és 70—80 kg. rozsot vitt el. A padláson tartott vizsgálat során a rendőrség érdekes nyomra vezető leletre bukkant. A puha homokban a tolvaj csizmájának patkós sarkát fedezték fel, mely- jj ről gipszöntvény készítettek. Igy ! azután csakhamar sikerült a besurranó tolvajt S. Csik Lajos személyében elfogni, akit töredelmes vallomása után letartóztattak. A legjobb tápszer a világhírű Portersör. Kapható minden jobb üzletben és kávéházakban. Főlerakat: HŐnig Jenő sörraktára, Nyíregyháza, Telefon 181. Ugyanott a legjobb minőségű szeszes italok jutányos áron kaphatók. 4906-? ••••••••• • • • • • • MP*lntfzríi kelenmk Lieher és László -„..-x c J rnfnc: pc Hivatáriiháyáhan. előírás szerint sötéthéli iskolai szövetet minden minőségben a legolcsóbb árban szerezhetők be rőfös és divatáruházában, Nyíregyháza, Takarékpalota sarok. TELEFON INT. 275. SZÁM