Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-02 / 174. szám

Í929. augusztus 2. jrtfwriDk za, Mezey Bogara, Kepes, Feld­messer. Az értékes serlegért folyó pont­versenyben Debrecen után máso­dik lett Nyíregyháza, megelőzve Szolnok, Püspökladány, Karcag és Törökszentmiklós versenyzőit. Az e versenyben elért eredmé­nyek alapján kiválogatva azok az atléták, akik a jövő vasárnap a Tatabányán lezajló, a legjobb vi­déki athléta cimért rendezett or­szágos versenyben Kelet-Magyar­ország szineit fogják reprezentálni A nyíregyháziak közül Létray Géza és Kurucz Mihály a távol­ugrásra, illetve a magasugrásra, Móna István pedig a 800 és 1500 m.-es síkfutásokra lettek beválo­gatva. Ismerve, képességeiket és küz­deni tudásukat, remélhető, hogy az ország legjobbjai között is si­kerrel fognak szerepelni. Szép sportot nyújtott a Nykise tennisz-bajnoksága Tegnap ért véget a Nykise ten­nisz szakosztályának házi-verse­nye és a szakosztály tagjainak ko­moly sportszeretete, a mutatott játék a jövő fejlődés biztos ké­pét mutatja. A versenyen a szakosztály tagjai teljes számban résztvettek és a helyezések kemény selejtező küz­delmek után a következőkép ala­kultak ki: Férfi egyes: 1. Ungár János, 2. Horváth László, 3. Balkányi Já­nos és Reich József (holtverseny) Női egyes: 1. Klein Margit, 2. Kovács Olga. Férfi páros: 1. Hor­vát—Ungár, 2. Balkányi—Reich, vqgyes páros: 1. Balkányi János— Reich Magda, 2. Fleiner Károly— Klein Margit. A helyezettek szcp éremdíja­zásban részesültek. A kiváló ren­dezés Fleiner Károly és Klein Mar­git érdeme . Mártírhalált halt öccse mellett helyezték őrök nyngovóra Kovács Pált A Kereskedelmi Bank félévi mérlege Az első nyilvánosságra .jutót", félévi bankmérleg, melyet a ta­valyi félévi mérleggel "hasonlítva: rosszabbodás nem következett be. A kimutatott haszon körülbelül a *avalyi, a váltótárca 15 millióval nagyobb, záloglevél és községi köl­csön 4 millióval. A váltótárca nö vekedése nem okvetlen jelenti a gazdasági élet élénkülését, hanem inkább fokozódó hitelszükségle­tét, a záloglevél elhelyezésének azonban kétségtelenül nagy nem­zetközi akadályai voltak, amelyek talán a második felévben enyhülni fognak. Az egész esztendőre vo- ! uatkozó mérleg minden je/szerint . kedvezőbb lesz a félévinél, mert ! ha csak kis mértékben javul a i tőzsde és csak pár pengővel emel ; kednek a mezőgazdasági termékek , árai: általános gazdasági enyhülés ; következhetik be, amely a vezető bankok mérlegében is kifejezésre jut. (A »Nyirvidéki tudósítójától.) Kardos István kulturtanácsos öröfc sajgó sebet tépő halála után újra átvonaglott a fájdalom Nyír­egyházán, a jóság, korrektség, a nemes sziv emberének, Kovács Pál bankigazgató, főpénztáros elvesz­tésével. Ugy érzi mindenki, hogy nincs áldozat, amelyet meg nem hozott volna, hogy megtartsa az életnek a forrón szeretett barátot, minden igaz ügy lelkes, önzetlen munkását, Kovács Pált és kibé­kíthetetlen, elnémíthatatlan a fáj­dalom, hogy ennek igy kellett tör­ténnie. Kovács Páí tragédiájának titka a lélek, az érzelem, az akarat búvárai részére a legizgal­masabb probléma, amely előtt te­hetetlenül áll meg a lélek titkai­nak ismerője is. Levelet nem ha­gyott hátra, a tragikus nap regge­lén még részt vett a gyógyszeré­szek értekezletén, közvetlen, jó­kedvű, derűs kedélyű volt és né­hány perccel aztán ajkára fagyott a szó, amely felfedhette volna a tragédia előzményeit. Meghalt va­lamely zordon végzett könyörte­len szavára, meghalt egy titokza­tos véletlen, egy önfeledt, sötét perc rejtélyében, amikor a pár­kák egészséges, szépséges élet fo­nalát metszik ketté váratlanul. A döbbenet, amelyet halála váltott ki a városban, ott ült a sziveken fekete felhőként a teg­nap délutáni temetésen is. ANyir­fa-u. 3. számú gyászház udvarát szorongásig megtöltötte a város közönsége. Ott volt a fekete ko­porsó körül az egész város. A Vá­rosi Dalárda gyászdalában a szi­vek sikoltása csapott -a magasba. Óh sírjatok, ó sírjatok.... zen­dült az ének végsoraiban és köny­nyes szemek, szorongó szivek is­mételték a bus akkordokat. Krieger Mihály ág. h. ev. lel­kész imája, mint könnyek .ezüstjé­től harmatos fátyol 'borult a vi­rágos ravatalra, amelyet fájdalom­ba roskadottan vett körül a csa­lád. A lelkész búcsúbeszéde a fáj­dalom éneke volt, tört akkordok, remegő mondatok hirdették a tisz­tesség ragyogó emberének össze­omlásán érzett égető fájdalmat. A koporsót a Kovács István Baj­társi Szövetség tagjai és az el­hunyt tisztviselő társai vitték a .kocsihoz, majd megindult agyász­menet. A temetőben a martirhaiáit halt Kovács István mellé, a turulma­rfaras obeliszk alá temették örök pihenőre Kovács Istvánt a lélek­ben láthatatlanul viharzó fájdal­mak * mártírját. Tamáska Endre polgári iskolai igazgató, tüzoltóal­parancsnok búcsúztatta a halottat, az önzetlenség fennkölt jóságú fér­fiát a tűzoltóság nevében, majd fei iirt a kürt elégiája, amely a lob­banó, emésztő tüzek után jelez takarodót. És bezárult a sir, az örök béke áldott karjára vetette a szeretet emberét, aki a békét hir­dette életének evangéliumával már a földön is. Szomjas Gusztáv a bérlék válságos helyzetéről (A. »Nyzrvidék« tudósítójától.) Több ízben irtunk már arról, hogy a magyar bérlő-társadalom amely a magyar szántóföldnek ;tobb mint negyedrészén gazdálko­dik, súlyos küzdelmet folytat a köz és magátiterhek ellen. A gazdák és bérlők válságos helyzetévei kapcsolatban alkalmunk volt Szom jas Gusztávval beszélgetni, aki a Magyar Földbérlők Szövetsége ti­szántúli körzetének elnöke s erről a minden magyar embert mély­ségesen érdeklő témáról a követ­kezőket volt szives mondani: — Én, aki magam is bérlek, bér­lőtársaim jajkiáltásait joggal tol­mácsolhatom. Itt van az aratás! Ez máskor ünnep volt... Most a szomorúság ideje! Gond és aggo­dalom, a pusztulástól való felé­lem üu meg nálunk az arcokat!... — örömmel olvassuk mi, ti­szántúliak, hogy az ország más ré­szein jó a termés. Látjuk azt is, hogy Amerikában, Kanadában és Liverpoolban erős áremelkedések vannak. Reméljük, a mi tőzsdénk megmozdul és talán a mellékter­mények árára is befolyást fog gya­korolni. Örülünk más gazdák sze­rencséjének, de nekünk, bérlőknek a bajaink ezzel a »buza«-hosszai csak gyarapodnak. Növekszik ugyanis a búzaárban szerződött berösszeg és drágán kell májd be­szerezni a vetőmagot és konven­ció-szükségletet. Pedig alkalom lett volna a nyomott árak mellett ezek beszerzéséi, ha akkor nem hiányzott volna az anyagi észköz! — A hitel pedig ma is drága, j sőt egyenesen elérhetetlen. Nem j tudom, honnan jött az a hBIcl rendelkezés, hogy a hitelkereteket: szűkíteni keik (épp a fagykárosult vidékért!!) Ezzel az uzsora kar-j jaiban döntik a Tiszántúlt, ami­vei a gazdák bonitása még jobban , romlik. — Mi itt nem aratunk búzát,, mert a legtöbb gazda ioo száza-1 lékos kárt szenvedett, a rozs pe­dig alig ad 3—4 métermázsát 1 A szőllőre rengeteget költöttek aho­1 moki gazdák, most megpótolhat­ják egy uj költséggel: a szőllőtő­kék kiszedetésével! Elültettük a 26 pengős burgonyavetőmagot, holdanként 200—220 pengő'érték­ben és most kiás a termelő 25 mázsa ujburgonyát, 160—200 pen­gő értékben!! — Itt jövedelem nincs és nem is fesz, sajnos, hosszú ideig, mert a rengeteg költséggel előállított kapások csak télen és tavasszal lesznek értékesíthetők. Megfosztva a hiteltől, minden jövedelmi for­rás bedugulásával lessük a holna­pot. — Jajkiáltásaink a pusztában hangzanak el, nem hallja megfsen­ki.... És a hihetetlen és már ka­tasztrofális pénztelenség érezteti hatását az egész piacon. A keres­kedők, iparosok együtt pusztul­nak a termelővel. Beáll mindenütt a fizetésképtelenség és nem fog­nak a bérlők bért fizetni. Csak itt a környéken idáig 4 bérlő lett fizetésképtelen, közülük egyik a ualálba menekült.... — Ez csak a kezdet! Mondják hogy a föld ára rohamosan esik. Kisgazdáinknál is szaporodik a te­her. Mondják, hogy a most meg­kapott 1 kg. szalonnáért ősszei egy mázsa csöves tengerit kell majd visszaadni. Olyan kevésből állana, hogy ezeket az elmérgesé­dő bajokat a helyszínen tanulmá­nyozzák a Nemzeti Bank és az Adópénztár referátuma alapján. Ha az államhatalom ezeket a vidé­keket különlegesen kezelné, a ba­jok nagyrésze elenyészne. Rég in­dítványozom, s újból megismétlem Itt két-három éven át a közterhek enyhítésével és a kamatteher rész­beni állami vállalásával lehetne se­gíteni. Az egész belekerülne 5—6 millióba. — Régi közmondás: a fösvény MERAN szálloda BUDAPEST a Nyugati pályaudvarral szemben. Étterem, társalgó, Caffe-restaurant. Telefon : Lipót 962-81. Központi tütés, hideg-meleg viz, lift, fürdőszobák. Polgári árak, pensio rendszer napi 10 pengő 2103—10 kétszer fizet. Olyan gaidasági vál­ság lesz, a mai tervnélküliség és szűkmarkúság következményeként, amit jóvátenni nem lehet. Tudjuk, hogy a kormány tele van jóakarat­tal, de mi mégis elbukunk — a helyes intézkedés hiányában. Se­gítsenek míg nem késő.... A Magyar Földbérlők Szövet­sége tiszántúli elnöke minden ma­gyar bérlő és gazda panaszát sir^a ei fenti nyilatkozatában. Nekünk ehez annyi hozzátennivalónk van: f;ítdná Isten, hogy a bérlők minél előbb kimenekülhetnének válságos helyzetükből. Szics Jenő dr. nyilatkozata A városi képviselőtestület köz­gyűléséről megjelent tudósításunk­ra Szűcs Jenő dr. ügyvéd a kö­vetkezőket közli: A »Nyirvidék« 1929. julius 28-án megjelent számában Nyíregyháza város képviselőtestületi közgyűlé­sén tett felszólalásommal" foglal­kozó közleményének vastag be­tűkkel nyomtatott alcímében fel­tüntetett azon állítására vonatko­zólag »a polgármester erélyesen visszautasította azt a gyanúsítást, hogy szándékosan kihagytak va­lamit is a képviselőtestület jegyző­könyvébők — az 1914 .évi XIV. t. c. 20. §. alapján következő helyreigazító nyilatkozatomnak közlését kérem: Nem felei meg a valóságnak, hogy én bárkit is gyanúsítottam felszólalásomban s azt mondottam volna, hogy szándékosan hagytak ki valamit is a képviselőtestület jegyzőkönyvéből. 'Tehát meg nem tett ily értelmű kijelentésemet, az elnöklő polgármestre ur vissza sem utasíthatta. Dr. Srücs Jenő. Az uj adóbehajtási rendelet A . hivatalos lap julius 12-i szá­mában jelent meg a pénzügymi­niszternek 100.000—1929 sz. ren­delete a közadók kezelésének mó­dosításáról szóló 1929. évi XIII. törvény végrehajtása ügyében. A rendele't tartalmazza az adó­rendezésekre, valamint a késedel­mi kamatoknak és adóbehajtási il­letékeknek mérséklésére vonatkozó rendelkezéseket. A végrehajtási utasítással egyidejűleg külön ren­deletben intézkedett a pénzügymi­niszter a közadók behajtása so­rán egyes helyeken elkövetett sza­bálytalanságok megszüntetése iránt. E rendelet értelmében a vég­rehajtó közegek kötelesek a zálo­golást megelőzően a hátralékoso­kat mindenkor írásbeli uton is tar­tozásuk befizetésére figyelmeztetni a zálogolásoknál a mentességet a legméltányosabban elbírálni, a zá­logtárgyak összehordását meg­előzően a hátralékost megfelelően figyelmeztetni, hogy módjában le­gyen tartozását rendezni. A rende­let részletesen szabályozza a zálog­tárgyak összehordása körül 'köve­tendő eljárást és általában az in­kább zárlatszerü, mint tényleg szűk séges eljárások megszüntetése iránt intézkedik. A rendelet to­vábbá módot ad arra is, hogy az adó zók saját adószámlájukról 'részle­tes negyedévenkénti számlakivona­tot is megrendelhessenek. Saombatoa Lacl­pecsen yég estily leszi I Értesítem a nagyérdemű riíjyclcrni közönséget,hogy ameny­nyiben a „Vadászkürt'-vendéglőt átvettem elgérebdü magyarkonyha Tezetését augusztus 1-től megkezdem. Haviabonnensek fölvétetnek. Elsőrendű étke­kezésröl gondoskodva, — vagyok tisztelettel Grünteld Zsigmond, Selyem-utca 1. sz. Hideg és meleg ételek. Frissen csapolt sörök. Kitűnő hegya ljai borok. Minden csütörtökön halestétv t

Next

/
Thumbnails
Contents