Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-17 / 186. szám

2 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 17. Inflációs kamatlábemelés Amerikában Irta : Piszer János A« Amerikai Egyesült Államokban a kamatlábat öt százalékról hat ra emelték fel. Ez bombaként hatott az európai pénzintézetekre. Nem tudják a magyarázatot, nem tudják mit tegyenek. A bölcs pénzkiválóságok mit tegyenek mást, no természetes, emelni fognak ők is. Magyarázatot keresnek. Azt mond ják Amerikában, hogy a mérhetetlen spekuláció megfékezésére kell a kamatlábemelés. Európában ugy vélekednek a pénzzsenik, hogy az angol pénzügyminiszternek asztalcsapkodA követelődzéseinek következménye az amerikai kamatlábemelés, tehát politikai okok játszót taK közbe, mert az amerikai Young tervezetet akarja egy angol rriinisz ter módosítani, holott az U. S. A. gazdasági és pénzpolitikájának, pontosan és éppen a Young tervezet passzol, mert igy lesz nekik leg több hasznuk. Melyik igaz, melyik nem, vagy -*an-e más ok, ezen lehet gondolkozni, Tudatos-e az amerikai rátaemelés vagy következmény csak és igy kényszerűen elkerülhetetlen, ez sem valószínűtlen. Azt is mondhatnók, hogy mi ezen már egyszer túlestünk és ismerjük ezt a nyavalyát. Amerika a háború alatt befektetéseket eszközölt. Ezeket akkor az ántánt nagyhatalmaknál tette. Még katonát is adott az üzlethez. Amikor megszűnt a háború, akkor ezeknek az üzleti befektetéseknek területe növekedett, mert a legyőzötteknek is juttatott üdülési költségeket, persze gavallérosan számított kamatra: »Ja höcher uin so besser!« És az európai pénzszomjasok, csak ugy áhítoztak egy kis és nagy amerikai kölcsönöcske után. Még az amerikai bankok is kiporcióztattak, hogy melyik koldusnak, melyik bankhoz szabad kölcsönért mennie. És a nyomorult, háborúban doldussá lett győzők és legyőzöttek, mohón szítták magukba a jófajta dollárkölcsönt, Amerika pedig méltóztatott kegyesen leereszkedni, a maga jótékonyságával. Néhány nappal ezelőtt azt látttrtc, hogy az uj dollárosok, amelyek papiroson vannak nyomtatva, kisebb méretre szabattak. Képes és képtelen lapjaink vigan mutogatták ezeket az uj dollárokat, képes ábrázolatban. No hiszen, a világért sem jejent az semmit, hogy most kevesebb kiló papir kell ugyanannyi papirdollár kinyomásához. Csak ugy mellékesen emiitjük meg, hogy j mintha nálunk is szabódott volna í már afféle papírkorona mind kissebb méretűre és akkor abból mindig többet kellett adni ugyanolyan értékű portékáért. Hát hiszen ez nem jelent semmit. Az azonban jelent valamit, hogy a sok kihelyezett amerikai kölcsönök, csak ugy ontják vissza a tömérdek kamatot, mégpedig aranyban. Infláció van aranyban. Ugy, / mint nálunk papírban volt és másutt is hasonlóképen. Amikor Európában az infláció megindult, megkezdődött a spekuláció is. Mert a spekulánsoknak van olyan szimatjuk, hogy kiszimatolnak egy és más konjunktúrát. A spekulációhoz pénz kell. Napipénz. Ez pedig nem szokott olcsó lenni. Birja a spekuláns. Birja a portéka. Közben vagyonok spekulálódnak el. Átcsoportosul a vagyon. Szegényből gazdag, gazdagból koldus könnyen válik. A hazardjáték, ha megindul, szenvedélyessé teszi az embereket. Ilyenkor holmi kis kaniat Igazán nem számit. És közben dül az arany Amerikába. Az európai arany! Mit tesz ilyenkor egy ' pénztudós? Amit Európában megtanult. Emeli a kamatlábat. Ehhez nem kell egy csepp ész sem. De hasznot, azt hoz mérhetetlenül. Miért ne vegye elő a Federai Reserve Bank is ezt a pihent üres eszét és miért ne vágjon nagyobb nyereségeket zsebre? Igazán nem »eeTI sokat gondolkozni rajta. Hogy azután ebből lesz-e valóságos nyereség, az más lapra tartozik. Mi már láttunk ilyen csodát! Európa pedig veszekedik Hágában. Ahelyett, hogy összefogna! Ha Kása Miskának adóssága van, azt végre lehet hajtani. De végrehajtható még az is, ha Csonkamagyarország nem fizetne. Van elég véresszájú és karmu végrehajtó Európában, aki az adósságokat be hajtsa. Mit tenne azonban Amerika, ha Európa megtagadná a tőke és kamat megfizetését? Azt, amit Franciaország tett az uj cég alatt működő Oroszországgal. Mélységesen hallgatna, vagy befelé káromkodnék, mint a haptákban álló katona. Minthogy pedig az amerikai spekuláns amerikai ésszel spekulál, ő tudja miért és mit szimatol, ennélfogva az amerikai Federai Reserve Bank, tehetetlenül emeli a kamatlábat, mert ezzei még adósait is hamarabb kényszeritheti térdre, hogy kizárólagos diktatúrához jusson. Emelkedik az amerikai bankráta mert aranyinfláció van és ez spekulációkat teremte, mert értéktelenedik a dollár, ha mindjárt aranyfedezete száz százalékos is, vagy ezen felüli. A gazdasági élet iskolapéldái megismétlődnek. A francia-német háború ötmilliárd aranyfranknyi 'hadisarca Németországban pénzbőséget és drágaságot teremtett. A lenyomoritott francia olcsón termelt portékáját Némethonban jó drágán adta el. Az akkor mérhetetlennek tetszett hajisarc néhány év alatt szépen viszszavándorolt Franciaországba. Most Európa fizet hadisarcot Amerikának, mindegy, hogy milyen néven nevezzük, akár mint szerény kölcsönt tituláljuk is, ShyIok szerény kamatjával terhelten. Már megkezdődött a védekezés az infláció ellen, éppen ugy, mint ez Európában is megvolt, az inflációs országokban. Kamatlábat emel tek 'akkor is, most nemkülönben. Minél nagyobb volt az infláció nálunk, annál kevesebbet ért a p'énz. Mindegy, papírban, vagy aranyban van-e ez a pénz, vagy búzában mérjük-e a csereeszközt. Minél kevesebb volt az érték, annál nagyobb volt a kamatláb, és annál jobban dühöngött a spekuláció, mígnem kitombolta magát. És akkor azt hiszik a Federai Reserve Bank pénzüzérei, hogy majd egy kis kamatláb emelés meg akasztja a spekulánsok hazardírozó táborát. Sajnálatra méltó naivak,, akik épen olyan jó bankárok, mint aminő katonának bizonyultak az osztrák generálisok a világháborúban, amikor azt megelőzte a japán-orosz háború. Ugy látszik, éppen annyira nem tanultak az európai pénzromlásból az amerikaiak, mint az osztrák generálisok a japán-orosz háborúból. Nem ismerték még a lövészárkot sem. Hogy Amerika a maga spekulánsaival szemben milyen védelmi berendezkedéseket tesz, ez az ő dolga. A baj csak reánk nézve az, hogy abból a jófajta dollárból hozzánk is elvetődött egy nagy csomó, amely most valószínűleg romlik á spekulánsok munkája nyomán. De, ha még romlana a tőzsdei jegyzése, talán nem lenne baj, mert a mi szilárd valutánkért lehetne belőle többet kapni. Igen ám, de a valóságos aranyérték csökken Amerikában vásárló erőben, nekünk pedig a kamatot aranyban keh fizetnünk! Nincs azonban olyan kár, amely bői haszon ne származnék. Ha romlanék a dollár vásárló ereje, akkor emelkednék az amerikai áruk ára, igy a búzáé és más mezőgazdasági termékeké is. Akkor visszaszolrulna ez a portéka a tengerentúlra, nem hozna "konkurrenciát az európai árunak és ak- i kor amit a kölcsönkamaton vesztenénk, az árun megnyerhetnők, mert a mi portékáink válnának ver senyképesekké. A koldussá váló Európa ekkor azonban csak önmagával kereskedhetnék. A »Nyirvidék« hangja nem hallik ei Hágába, mint a kutyaugatás sem hallik a menyországba. De, ha gondolnának merészet az európai nemzetek, megtagadnák a fizetést Amerikának. Ha megértenék egymást. Megharagudnék Amerika és ugy tenne, mint Franciaország Oroszországgal. Küldjön végrehajtót a nyakára! Egységes rendelkezés a közlekedés rendjéről Megjelent a közlekedési kódex A belügyminiszter kiadásában ! vaskos kötet jelent meg, amely a j közúti közlekedési rendészet egyse 5 ges szabályzatát tartalmazza. A könyv első részében az általános rendelkezésekkei foglalkozik s az utak használatáról 'beszél. A követ kező fejezet cime: A haladás iránya. ' i . i ; . i Ae úttesten — irja a könyv — annak menetirány szerinti baloldalán kell haladni. A,, jármüvet mindenkor a legnagyobb figyelemmel es körültekintéssel kell vezetni. — rendelkezik a sebességről a szabályzat — és csak olyan sebességgel szabad haladni, amely a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és amely lehetővé teszi, hogy a vezető mindenkor ura legyen a járműnek és azt kellő időben megállíthassa. A szembe jövő járműnek balra kell kitérni. minden körülmények között szabad utat kell 'biztosítani az államfő, valamint a tűzoltók es mentők szolgálatában levő jármüveknek. Előzni csak jobbra lehet, de az előzésre a vezető köteles" az előtte haladó jármű vezető jének figyelmét felhívni. A fülsüketítő tülkölés meggátlásáról is intézkedik a kódex. Hangjelzést csak akkor lehet használni, ha azt a forgalom lebonyolítása, a személy- és vagyonbiztonság megóvása kö veteli. Éjjel u-től reggel 6 óráig, lakott helyeken kizárólag kézikürt, vagy csengő használható, az is csak feltétlenül szükséges esetben. A kódex többek között kimondja, ha úttesten gyermekek csoportosan, vagy súlyos fogyatkozásban szenvedő egyének haladnak át, akkor meg keli állani a járműnek. Érdekes része a kódexnek, amely a gyalogosokkar foglalkozik. A gyalogosok általában csak a részükre fenntartott gyalogjárón köz lekedhetetnek. Szembejáró gyalogjárónak lehetőleg balra kell kitérnie, az előrehaladót pedig jobbról kell előzni. Az úttesten mindig a legrövidebb átkelést biztosító, HÉTFŐN AUGURZTUS 19-ÉN Tili

a„ Oíd, SZEZONNYITÓ Lllldn blS

h ELŐADÁS Lars Hanson AZ APOLLÓBAN grandiózus újdonsága A SIVATAG LILIOMA PÉNTEKEN CSAK I NAPIG EMII. J ANNIN&S . minden idők leggrandiozueabb filmje QÜO VADIS Történelmi korkép a hanyatló római császárság idejéből 2 részben 11 felvonásba

n Szombaton Vasárnap HUGÓ VIKTOR örökbecsű regénye filmen, új példányban A NYOMORULTAK két részben, 16 felvonásban egyszerre SZEREPLŐK : lean Valiéin . OABRIEL OABRIO Fantlne é. Co.ette . . SANDRA MILOVANOFF jav.rt ... . JEAN TOULOUT 3 írás előadások kezd

ete : Szombaton fél 6 és 9, Vasárnap : 3, 6, és 9 óra Előadások kézdete pénteken : 5, 7, és 9, orakor