Nyírvidék, 1929 (50. évfolyam, 173-197. szám)

1929-08-14 / 184. szám

2 JSÍYÍRYIDEK. 1929. augusztus 14. A teherpályaudvar elhelyezése Irta : Pisszer János Kedvelt témává nőtte ki magát a nyíregyházai teherpályaudvar rendezésének és áthelyezésének kérdése, bizonyára annak nyomán hogy már hoszabb idő óta foglal kőzik ezzel a kérdéssel ; »Nyirvidék« és feltárta azo kat a hátrányokat, amelyek ; mai elrendezettségben, vagy in kább(l-endezettlenségében |a lakossá got érik. Ujabban a város déli részére elhelyezés izgatja a kedé lyeket, feltárván azokat a mérhe tetlen előnyöket, amelyek abban Kulminálnak, hogy ez esetben egy szerre három köves útvonalon tör ténhetnék a szállítás és abból a jóból, hogy a forgalom annak a három útvonalnak a kövezetén bonyolódik fe, a déli városrész amaz utcái ife részesülhetnének. A kérdésnek ebben a formájában való felvételnél, már nemis annyira a mai rendezetlenség folytan állandóan anriálló és a lakosság egyetemét terhelő anyagi hátrányok látszanak fontosaknak, mint inkább az, hogy a városnak ne nyugati, hanem déli részén történjék a forgalom lebonyolítása, mert ezzel a forgalmi utvonalakon megéléküíne a kereskedelmi élet és értékesednének az ingatlanok. A felvetett kérdés erősen súrolja a városrendezés kérdését, nem ári énnek 'szeme közé nézni, és a gondolatókat helyes mederbe szorítani. Az utóbbi időben javasolt elhelyezése a pályaudvarnak az lenne, ha azt a kisvasutak végállomása #jékán, a most erősen gödrös és használatra ezidőszerint alkalmatlan területen rendeznék el. Ezzel szemben a már elkészített terveret a régi temető területét vette figyelembe és a Máv. ezt alkalmasnak is találta. A két megoldás közül, kérdés, melyik az olcsóbb, melyik fekszik közelebb a város kerekedeími centrumához és a sűrűbben lakott részekhez ? Az uj kívánalom szerinti elhehelyzésnéi, nagy tömegű töltésmukát kellene végezni, hogy a vizáilásos mély gödrök, a vasúti vágányok magasságát elérjék. A teherpályaudvaron itt, a létesítendő építmények részére, az építmények felső részének értékét is megközelítő alapozási munkálatokat kellene végeztetni, de lehet, hogy ezek a munkalátok értékben jóvaf felül is haladnák az előbbiek értekét. A Deák Ferenc-, Szarvas- és Debreceni-utcák, nem lesznek közvetlen az elgondolt teherpályaudvar mellett, hanem az ezeket meg közelíthet és végett, a laktanyasort végig burkolni kellene, sőt a Simai-utnak a vasúti keresztezéstől a Laktanyasorig terjedő részét is uj burkolattal kellene ellátni. Mind ezek tetemes költséget emésztenének fel. A régi vasúti temetőnél mindezek elesnek, mert hiszen a Vasgyár-utca kövezett és betorkollik kövezete a Bethlen utcába. Azok a költségek, amelyek a teherpályaudvar egyéb építményeivel kapcsolatosak a fennemlitetteken kívül, mindkét megoldásnál ugyanazok lennének. A déli elhelyezés tehát sokkal költségesebb lenne. A nyugati elhelyezés előnye, hogy közelebb fekszik a város magjához, a szállítás költségei kisebbek volnának. Az a kérdés, hogy a déli városrésznek jutna a forgalomból származó fejlődési előny, elesik városrendező szempontból, mert nem lehet a városrendezésnek feladata, egyik helyen visszafejlődést teremteni csak azért, hogy a város másik része értékben és forgalomban nyerjen. Ha még equivalens értékek lennének is ezek, akkor sem engedhető meg ilyen városrendezés. A város észak-déli irányban hosszabb területen fekszik, mint kelet-nyugati irányban. Természetes, hogy a szállítási költségek a déli és az északi részek felé is a város déli csücskében volna. It?. arányosabbak, közel egyenlők lennének, mintha a teherpályaudvar a különbség nem nagy ugyan, de figyelemre méltó. Nyíregyháza fejlődési iránya egyelőre és talán hosszú időre, a kelet-nyugati. Ugy az észak-keleti, mint a délnyugati részeken, sok a beépítésre váró terület. Ezt a fejlődést rendszabályokkal megváltoztatni aligha lehet, mert ez a fejlődés természetes menete, amint ezt hosszú időkkel ezelőtt megjelöltem és amint ez a valóságban be is következett. A teheráruforgalomnak lehetőleg periferikus irányba terelése és onnan a város szivébe és egyéb területéire az elérendő cél. Ezt a vasúti temető helyén elhelyezendő teherpályaudvar eléri, mert a Rákóczi-ut, a Bethlen-utca, a forgalom számára újból visszaadandó Széchenyi-ut a kikövezett Kiss Ernő-utca és a vasúti személyforgalom egy részét lebonyolítani hivatott és kikövezendő Arany Jánosutca tökéletesen megoldják. Ezek ugyanis elosztják a forgalmat, a Vasgyár-utca és a Petőfi-utcákon át megközelithetőleg. Ezzel ellentétben a déli oldalon elhelyezendő pályaudvar, a Szarvas és a Debreceni-utcákon keresztül, a város centrumába vezetőleg, tehát nem elosztóiag vezetné a forgalmat. Az árufuvardijak az árakat, az északi városrészekben erősebben terhelnék, mint a déli részeken és igy egyrészt aránytalanságot teremtenének, másrészt az északi részek visszafejlődését és a déli városrészek erősebb fejlődését, végeredményben a városcentrum eltolódását eredményeznék. Erre pedig a várospolitikusnak figyelnie kell, több fontos ok miatt. A községek és városok nem alakulnak incidentaüter.Ezeknek megfontolt okuk van. Nyíregyháza régi részei, az észak-északnyugati és a dél-délkeleti részekben épültek. Ennek magyarázata a város területének eme magasabban fekvő ré szében és az akkor burkolatlan utcákban és utakban, továbbá az országos fő közlekedési utvonalakban keresendő, amelyek természetszerűleg ezeken a magasabban fekvő területeken vezettek. Akkor még az Érkertek és a Bujtos területei, helyenként vizállásosak voltak, mert a csapadéknedvek, csatornázás hiányában, ott gyüIemlettek össze. A technikai fejlődés, az utcák és utak burkolása, a csatornázás létesítése, a csapadéknedveknek gyor sabb eltávozását eredményezték és a vizállásos helyek megszűnvén a régi "kacsázó és korcsolyázó helyek láttuk és tapasztaltuk, hogy súlyos építésre alkalmas területekké váltak. Ezeket a városfejlődés menetébe nem kellett erőszakos eszközökkei belekapcsolni, mert ezek be építését a természetes fejlődés diktálta. Amiként tehát a fejlődés természetes menete kialakította a város centrumát, akként ennek a centrumnak eltolódását sem szabad semmiféle erőszakos eszközzel előidézni. A centrumnak erőteljes fejlesztésére, a város terjengős terjedelmének redukálására kell törekedni, nemhogy a teherpályaudvar áthelyezésével ujabb tápot adni ujabb városrészek és Uj-Nyiregyházának alakulására. Ilyen periferikus fejlődésre módot adni, azt elősegíteni bármiképen is, elhibázott várospolitika fenne. Ez a város máris ugy szétterpeszkedett, hogy a közelmúltban gondot okoz a városiasság legprimitívebb feltételének, a vízellátásnak és csatornázásnak is megoldása. Nyíregyházának Szerencséje, hogy a multak eme bűneit belátva és átérezve, vezetősége nem fog abba a legkomolyabb bűnnek és. a városfejlődés és fejlesztés tájékozatlanságának hibájába esni, amelyet a régiek elkövettek, hanem minden erővel oda törekszik, I hogy márcsak a közmüveink mielőbbi létesítésének érdekében is helyes, okszerű, meggondolt, mindenre kiterjedő figyelmű városfejMlnrtenütt kapható! Tamatl • "Mag*. TelszSvatkanÜ Kfixpoaf Bmdapeit, I., Uortiy Miklóc.t I1W1M. lődést és várospolitikát köve^c_ Éppen ezért, ha mégoly tiszteletreméltónak is látszanak a teherpályaudvar elhelyezésére az utóbbi időkben felvetett, de az excentrikus fejlődést támogatni alkalmas gondolatok, azokat figyelemre rriél tatni, Városfejlesztő szempontból nem lenne megokolt. á hajdudorogi út építését a törvényhatóság tegnapi közgyűlése elutasította (A »Nyírvidék« tudósítójától.) A hajdudorogi ut megépitisének kérdése snajnos megint bizonytalan időre afhalasztódott. A törvény hatósági bizottsági bizottság tegnapi •közgyűlése ugyanis elutasította Nyierháza város képviselőtestületének véghatározatát. Mint ismeretes a város azzaí a feltétellel volt hajlandó a vármegye által felveendő útépítési hosszú szulejáratu kölcsönből 7000 pengő évi terhet elvállalni, ha ennek fejében a vármegye a nyiregyházahajdudorogi közutat megépíti. A közgyűlésen Mikecz István alispán hangsúlyozta, hogy tökéletesen tisztában van a hajdudorogi ut fon tosságával, de a mai nehéz gazdasági viszonyok között gondolni sem ; lehet a munka megkezdésére. A (

vármegyének nyolc ofyan községe van, amelyeknek egyetlen utja sincs, de fedezet hiánya miatt egyelőre ezeknek a községeknek sem tudnak Ígéretet tenni, hogy a közei jövőben hozzákezdenek az ut megépítéséhez. Nem lehet a városnak ilyen feltételekhez kötni a 7000 pengős teher elvállalását, amikor azt a miniszter egyenesen kötelezővé teszi rendeletében. Mikecz alispán súlyos érvei után a közgyűlés elutasította a képviselőtestület v'ég(batározatát s igy a hajdudorogi ut megépítése megint csak a jövő egyik legfontosabb problémája ma radt. Országos iparoskongresszus lesz Szegeden Több mint hatszázötven vidéki iparos utazik Szegedre Szegedről jelentik: Az IPOSP rendezésében szeptember 8-án országos iparoskongresszus lesz Szegeden, amelynek előkészítését egy külön bizottság már hónapokkal ezelőtt megkezdte A kongresszus tárgysorozatát most a napokban állították öszsze. Tárgysorozaton csupa aktuális kérdések szerepelnek, igy az iparos reformkérdés a kontárkérdés, adósérelmek, stb. A rendezés munkáját négy bizottság végzi. Egy a fogadtatást, egy az elszállásolást, egy a közös étkezéseket, egy a tanulmányi és esetleges kirándulás munkáját. A kongresszuson körülbelül 650 vidéki iparos vesz részt. A rendezés körül eddig semmiféle akadály nem merült fel s egyedül az elszállásolás okoz egy kis gondot a rendezőségnek. Akinek fölösleges lakószobája van s hajlandó 1—2 vidéki iparosnak szállást adni, az jelentse be az ipartestület vezetőségének. A helyzet az, hogy a rendező bizottság 450 iparost el tud helyezni a szállodákban, 200 250-et pedig a felajánlott magánlakásokban szeretne elhelyezni. Az uj székház épületét szeptember hó i-én avatják fel, tehát egy Jiétteí a kongresszus előtt. Az avatás minden nagyobb ünnepi külsőségektől mentes lesz. Egyszerű kis ünnepség lesz csupán, amelyen mint meghívottak csak a város hatósága és a Kamara vesz részt. Utána ebéd vagy társasvacsora lesz az ujszegedi Vigadóban. E tekintetben különben még nem határozott végleg a rendezőség. áz augusztusi hőhullám újra fellendítette a strandéletet Nyíregyházán Rengeteg látogatója van a mester —„Annuska" (A Nyírvidék tudósítójától.) Az augusztusi hőhullám újra fellendítette a strandéletet Nyíregyházán. Az emberek százai keresnek nap-nap után menedéket' a rekkenő hőség elől a bujtosi strand hüsitő hullámaiban. Most még Rozgonyi Józsi bácsinak, az uszoda buzgó pénztárosának sem lehet oka panaszra. A jegypénztár előtt valósággal tolong a közönség, az öreg ur alig győzi osztogatni a Belépőjegyeket. Az emberek szinte érzik, hogy ez a meleg a nyár utolsó fellobanása. Hiába, augusztus felénél tartunk. Sietni keli, ki kell használni a még hátralévő rövid időt. A strand gyógyító erejű vize a tó természetes cirbujtosi strandnak — Az aszó- A strand jövő tervei S

kulációja folytán állandóan felfrissül. • A bujtosi strand vize állandóan 24—26 fok hőmérsékletű. Igy tehát nemcsak nagy melegben, de a hűvösebb nyári napokon is alkalmas a fürdésre. Jód- és sziksó tartalmánál fogva gyógyitóerejü is. A mintegy 8 hold terjedelmű medence vize mindig bőséges és bár látható lefolyása nincsen, a talajban véghezmenő cirkuláció és a felszín nagyfokú efpárolgása folytán állandóan felfrissül. A bujtosi tavak a talaj alatt valamennyien természetes összeköttetésben állanak. Igy tehát pl. amikor a városi öntöző müvek működésben vannak a strand vizének